Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-29 / 203. szám

8 A Itt-Hon 1995. Augusztus 29., Kedd _ABAÚÍI PORTRÉ Esperes úr aranymiséje Szikszó (ÉM - M.I.) - Valószínűleg kevés ember van Szikszón, de még Abaújban is, aki ne ismerné Petrásse- vieh István görög katolikus esperest. Közel fél évszázada él itt és könnyen meglehet, hogy akit annak idején meg­keresztelt, annak már az unokáját is megkeresztelte. Petrássevich István 1919-ben született Gadnán, a helyi lel­kész sokadik gyermekeként. Egerben érettségizett a cisztercita gimnázium­ban, majd a budapesti Pázmány Pé­ter Tudományegyetem jogi karán ta­nult két évet, de a családi tradíció foly­tán inkább a lelkészi pályához érzett hivatást, így átiratkozott az egyetem hittudományi karára, ahol 1944-ben szerzett diplomát. Zűrzavaros idők vol­tak ezek, és sok ember életébe szólt be­le a történelem. Felesége, aki ungvári születésű, csak nagy nehézségek árán tudott átjutni Magyarországra, s kö­töttek házasságot 1945 februárjában. A menyegző után két héttel szentelték pappá Miskolcon, s március 11-én meg­tartotta élete első miséjét szülőfalujá­ban, Gadnán. Ezt követően Irotán és Múcsonyban volt segédlelkész. Nehéz évek voltak ezek, hisz Gadnáról gya­logjárt mindkét faluba, mígnem 1948- ban került jelenlegi helyére, a szikszói görög katolikus parókiára, ahol azóta is hűségesen szolgál. A több száz mise, esküvő, temetés és keresztelő mellett még arra is sza­kít időt, hogy hitoktatást tartson az ál­talános iskolában és a gimnáziumban. S immár öt éve mint kórházlelkész is tevékenykedik, lelki vigaszt nyújtva a beteg embereknek. S ha mindezek után még mindig marad egy kis sza­bad ideje, akkor tévét néz és olvas. Fő­leg a klasszikus írókat kedveli, Gárdo­nyit, Mórát, Jókait, Mikszáthot olvas­sa a legszívesebben. Mint mondja, ezektől az íróktól szeretne több filmet, színdarabot látni a televízióban, hisz manapság főleg csak a krimi megy. Szereti a természetet is, de a túrázás­ra már nem marad ideje. Csendesen éli hétköznapjait felesé­gével, Gabriella asszonnyal és két lá­nyával. Ám szeptember 3-a mégis nagy nap lesz az esperes úr életében. Pet­rássevich István ugyanis ekkor tartja aranymiséjét. A nem mindennapi ese­ményre, amely délelőtt 10 órakor lesz Szikszón a görög katolikus templom­ban, szeretettel vár minden hívőt. Csereháti gyerekek rajzversenye Gagyvendégi (ÉM) - „Lakó­helyem ma és 20 év múlva” címmel gyermekrajzver­senyt szerveznek Gagy ven­dégi ben - tudtuk meg Odor Ferenctől, a Csereháti Te­lepülésszövetség elnöké­től. Három korcsoport­ban: felső tagozatosok, kis­iskolások és óvodások ré­szére. Nevezni A/3-as méretű, bár­mely technikával készített kép­pel lehet. Az alkotás címében szerepeljen a lakóhely neve az alábbi formában: „Gagyvendégi ma és 20 év múlva”. A jeligével ellátott rajzokat és külön zárt borítékban a pályázó nevét, is­koláját, óvodáját és címét vár­ják a Csereháti Településszö­vetség irodájába (3816 Gagy­vendégi, Bátori utca 9.). Beadá­si határidő: szeptember 29. A díjazás korcsoportonként történik. Az első díj: kétezer fo­rint értékű rajzfelszerelés és csemegekosár. A második helyezettek 1500 forint értékben rajzfelszerelést és csemegekosarat vehetnek át. A harmadik helyet elértek pe­dig egyezer forint értékben ugyancsak rajzfelszerelést és csemegekosarat kapnak. A Cse­rehát ’95 konferencia keretében október 7-én értékelik a bekül­dött gyermekrajzokat. Október 13-án lesz az ün­nepélyes eredményhirdetés. Minden pályaművet kiállíta­nak a Cserehát ’95 konferen­cia ideje alatt - október 5-7. között - Gagyvendégiben a Csereháti Településszövetség központjában. Ä legsikeresebb rajzok egy, a Cserehátról készülő könyv il­lusztrációiként nyomtatásban is megjelennek. Újabb csempészeket utasítottak ki Tornyosnémeti, Encs (ÉM ­B.Gy.) - Ismét embercsempé­szek - ezúttal bolgárok - je­lentek meg északi határunk­nál. A 32 éves Galia Danailo- va Sáliévá és az ugyancsak 32 esztendős Stefan Tomov Dimit­rov négy török állampolgárt próbált átcsempészni Tornyos- németinél, hamis útlevéllel. Az Encsi Városi Bíróság Czikó Ju­dit vezette büntetőtanácsa pén­teken tárgyalta az ügyet és va­lamennyi szereplőt kiutasítot­ták országunkból. A két bolgár embercsempészt nyolc hónap fogházban letöltendő szabad­ságvesztésre - két év próbaidő­re felfüggesztve - ítélték, a két török felnőttet pedig nyolc hó­nap börtönben letöltendő - mert ők bűntettet követtek el - szabadságvesztésre, de ennek végrehajtását is két évre felfüg­gesztették. Két török állampol­gár, a 34 esztendős Capli Sül- tan és a harmincéves Capli Mehmet Nezir a házasságuk­ból született gyermekeikkel Isz­tambulból repülővel úgy három hete Romániába érkezett. Ott egy ismeretlen román személy­nek adtak 15 ezer német már­kát azzal, hogy ennek fejében őket eltartják, amíg az útleve­lüket ki nem cserélik és a ha­mis okmányokkal eljuttatja őket Csehországba. Romániá­ban augusztus 7-én Stefan To­mov Dimitrov és Galia Danai- lova Sáliévá elvállalta, hogy a két felnőtt és a két gyerekko­rú török állampolgárt hamis bolgár útlevéllel átviszi a hatá­rokon. Ezért ott 300 márka elő­leget kaptak, Csehországban pedig további ötszáz márka várt volna rájuk. Nagylaknál probléma nélkül beléphettek hazánkba. Augusztus 9-én este fél ti­zenegy órakor Tornyosnémeti­nél kívánták elhagyni orszá­gunkat a bolgárok gépkocsijá­val. Határátkelő-helyünkön azonnal feltartóztatták őket, mivel rögtön észrevették, hogy hamis útlevéllel szeretnének távozni. A fényképeken ugyan­is jóval idősebb gyerekek vol­tak, mint a török házaspáré, így természetesen Tornyosné­metinél nem engedték tovább a bolgár-török különítményt. Az Encsi Városi Bíróság két nap múlva, azaz augusztus 11­én már meg is hozta ítéletét. Kapossi Zsuzsannától, az En­csi Városi Ügyészség vezetőjé­től megtudtuk, hogy a vádirat szerint a bolgárokat négyrend­beli embercsempészés vétsége, a török felnőtteket pedig közok­irat-hamisítás bűntettével ál­lították bíróság elé. Addig a tö­rökök a határőrség ideiglenes szállásán tartózkodtak, a bol­gárok pedig az Encsi Rendőr- kapitányság fogdájában voltak bűnügyi őrizetben. A bírósági tárgyaláson mind a bolgárok, mind a törökök elis­merték és megbánták tettüket. Czikó Judit büntetőtanácsa a két bolgárt nyolc hónap fogház­ban letöltendő szabadságvesz­tésre ítélte, de végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztet­te. A két török felnőttet nyolc hónap börtönbüntetésre - mert bűntettet követtek el - ítélte, de ennek a végrehajtását is két évre felfüggesztették. Az elkob­zott autót visszaadták gazdájá­nak és valamennyiüket kiutasí­tották országunkból. Mindez a hercehurca megspórolható lett volna, ha már Nagylaknál lefü­lelik a „bolgár fogta törököket”. Gyerekek honi rajzasztala Körjáték Az abaújszántói Veréb Krisztina rajza AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁG ABAÚJI MELLÉKLETE ‘1995. augusztus 29. • III. évf. 35. szám Szent István-napi búcsú Halmajon A hagyományos Szent István-napi búcsú ezúttal is nagy tömegeket vonzott. A gyerekek elsősor­ban a ringlispíl és a céllövölde körül szorgoskodtak. A felnőtteknek inkább a szemlélődés és a bámészkodás jutott ki. És urambocsá: fogyott bizony a sör is rendesen, mert kutya meleg volt ezen az augusztusi ünnepen. Fotók: Buzafalvi Győző Nyertek a boldogkőváraljai romák Ifjúsági klubot létesítenek a pályázati pénzből Boldogkőváralja (ÉM - B.Gy.) - Féléves tevékenységük során több pályázatot is be- küldtek a boldogkőváraljai ro­mák a különböző fórumokra, de mind ez idáig sikertelenül. Most viszont a boldogkőváral­jai cigány kisebbségi önkor­mányzat kettőszázezer forin­tot nyert a Soros Alapítvány egyik pályázatán. Márciusban csatlakoztak ahhoz a felhíváshoz, amelyről az Amorodonk nevű sajtóorgá­numból értesültek. Pályázati tervüket elfogadták, így kettő- százezer forintos támogatásban részesül a boldogkőváraljai ci­gány kisebbségi önkormányzat. Információnk szerint ifjúsági klubot szeretnének létrehozni a pályázati pénzből a boldogkő­váraljai faluházban. A kikapcsolódásra vágyó ci­gány fiatalokat video, televízió - és különféle társasjátékok vár­ják majd. Különböző ismeret- terjesztő előadásokat is tarta­nak nekik, de a programból nem marad ki a hittan oktatá­sa sem. Hagyományőrző foglal­kozásokra is sor kerül a későb­biekben. Azt is tervezik, hogy kirándulásokon vesznek részt. Több jótékonysági szervezet­tel, így a Máltai Szeretetszol­gálattal és a Vöröskereszttel is kapcsolatban áll a cigány ki­sebbségi önkormányzat, és ajándékot is kaptak már tőlük, főleg ruházati cikkeket. A ci­gány képviselők nem kérnek tiszteletdíjat a központi támo­gatásból, ezt az összeget min­dig a legsürgősebb tennivalók megoldására szánják. Gondoskodtak az iskolások füzetcsomagjairól és az egyéb tanulmányikat szolgáló felsze­relésekről is. A boldogkőváraljai önkor­mányzatnak minden fillérre szüksége van, hiszen a gázbe­ruházás megvalósítása most a legfontosabb feladat. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy ma­gára hagyják a cigány kisebb­ségi önkormányzatot és a fa­luban élő több mint kétszázöt­ven cigányt. A jövőben se mon­danak le arról, hogy újabb pá­lyázatok elnyerésével javítsa­nak helyzetükön. Győzelmi zászló Csereháti gyerekek 40 évvel ezelőtt rajzversenye Hatvantagú vegyes kar már 1936-ban Gagyvendégi ma és húsz év múlva (4, oldal)­(8. oldal) .. . . _____________:__________ A TARTALOMBÓL Fizetési csiki-csuki Szikszón Felbolydult méh­kashoz hasonlí­tott augusztus 16-án délelőtt Szikszó főutcája. A polgármesteri hivató körül dü­hös emberek gyü­lekeztek. Az ekkorra beharangozott munkanélküli jövedelempótló támoga­tást szerette volna felvenni a majd há­romszáz jogosult. A gépezetbe azonban homokszem került, ezért az encsi rend­őröket is kihívták az önkormányzati­ak.. Végül csak meglett a hiányzó pénz is. így ezúttal happy enddel zárult a kis­városi intermezzo. A hernádkércsiek se maradnak le Ez évben megpá­lyázták a her­nádkércsiek a céltámogatást és kaptak 2 millió 216 ezer forintot. A TEFÁ-tól pe­dig egymillió 773 ezer forintot. Eb­ből valósul most meg négy utcarészen másfél kilométer hosszúságú ivóvízhálózat-bővítés. Szep­temberben az Energoszer Kft. kivitele­zésében elkészül Hemádkércsen a ter­vezett két kilométer gázvezeték is.-----------------------------r------(3. oldal) K özépkori Akadémia Esztergomban A középkori Ma­gyar Királyság fővárosában, Esztergomban, mely Trianon után határváros­sá lett, rendezte meg a Szent György Lovag­rend harmadik alkalommal a Közép­kori Akadémiát augusztus 7-12. kö­zött, melyet a határon túli pedagógu­sok és tanárjelöltek számára hirdettek meg. Nagyjából hetven résztvevő ér­kezett, melyek közül a Felvidékről ti­zenöten, Erdélyből tizenheten voltak jelen.

Next

/
Thumbnails
Contents