Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-29 / 203. szám
4 B Itt-Hon 1995. Augusztus 29., Kedd „MOZIMŰSOROK Augusztus 30-tól szeptember 5-ig Kazincbarcika: Augusztus 31. és szeptember 1-2.: Power Ringers. Sz. am. Kezdés: csütörtök-péntek 18.00 óra, szombat 16.00 és 18.00 óra. Szeptember 3-4-5.: Die Hard - Az élet mindig drága. Sz. am. akciófilm. Kiemelt helyár. Kezdés: vasárnap 16.00 és 18.00 óra, hétfő-kedd 18.00 óra. Mezőkövesd: Szeptember 1-2.: Walt Disney - Csipkerózsika. Színes szink. am. rajzfilm. Kezdés: 19.00 óra. Szeptember 3.: A préda. Sz. am. Kiemelt helyár. Kezdés: 19.00 óra. Ózd: Augusztus 31. és szeptember 2.: Die Hard - Az élet mindig drága. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. Kiemelt helyár. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. Szeptember 4-5.: Power Ringers. Színes amerikai film. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. Putnok: Augusztus 31.: Gyilkosság szexhívásra. Színes amerikai thriller. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Szeptember 1-2.: Gyújtóhatás. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Szeptember 4-5.: A nagy ugrás. Sz. am. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Tiszaújváros: Augusztus 31. és szeptember 1.: Ma- ugli, a dzsungel fia. Színes szinkronizált amerikai film. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Szeptember 3—4.: Vírus. Sz. am. film. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Amatőr poéták Vízfestmény az esőben Esti árnyak csöndjében az ég harcra kél. Elerednek könnyei, elűzik a verőfényt. Árválkodva folydogál a szín haláltánca. Hová lettél Csókás nyár? Vízpart? Csend világa? Összefolyt az esőben, szétmállik a papír. Elsápadnak álmai, óh jaj, meg kell halni! Zvadáné Farkas Erzsébet Kazincbarcika Tiszaújvárosban forgat Koltai Róbert A „Szamba-stáb" főhadiszállása a TE-Rt. vendégháza Jelenet előtti megbeszélés a tiszalúci művelődési otthonban Tiszaújváros (ÉM - VKL) - Augusztus közepén kezdődtek meg Koltai Róbert új filmjének a Szambának, tiszaújvárosi forgatásai. Eddig Budapesten dolgozott a stáb, augusztus 14-től azonban már az Akzo-Nobel területén vettek föl egy üzemi jelenetet, keddtől pedig Tiszalúcon dolgoztak egy hétig, s a helyszín az ottani művelődési ház volt. Először augusztus 23-án, szerdán láthattuk a filmkészítőket Tiszaújváros közterületein: utcai forgatások közepette. Statisztaként több tiszaújvárosi polgár is részt vesz a forgatáson, a filmesek pedig a Tiszai Erőmű Rt. Tiszavirág Oktatási Központjában laknak. A laikus számára szinte érthetetlen egy játékfilm forgatása. Egy-egy egy-két perces jelenet elkészítése például egy teljes napot vesz igénybe, s 20-30 ember is segédkezik a „főszereplőkön”, az operatőrön, a rendezőn és a gyártásvezetőn kívül. A keddi tiszalúci jelenet egy könyvtárban játszódott, mire fölszerelték a berendezéseket, elkészültek a sminkesek eltelt két óra, azután kezdődtek a helyszíni próbák. A rendező Koltai Róbert ekkor nem szerepelt, annál többet idegeskedett, mert mindig akadt valami, ami nem stimmelt. Érdekesség, hogy a rendező csak a próba során nézi „élőben” a játékot, később, a felvételnél már a kamera képét figyeli a monitoron, így filmszerűen peregnek előtte is az események. Tímár Éva és Mácsay Pál dél körül érkezett a menetrend szerinti délutáni forgatásra, a könyvtárban éppen Molnár Piroska, Lázár Kati és Görög László dolgozott. Jellemző egy ilyen forgatás időigényére, hogy legalább egy órán keresztül csak azt próbálták, hogyan lép be a könyvtár ajtaján az egyik szereplő, és milyen hangsúllyal köszön. El lehet képzelni azt is, hogy egy ilyen játékfilm gördülékeny leforgatásához micsoda nagy egyeztető munka szükséges, ami a rendezőasszisztensre, a gyártásvezetőre és segítőire hárul. A mintegy 40 napos forgatásról részletes terv készült, de Fotó: Bartók István mindig közbejön valami prü- cök: valaki elkésik, valaki becsap egy ajtót felvétel közben, nem jók a fények, egyebek... De mint annyiszor egy-egy film elkészítésekor, a végére minden összejön. Várhatóan ezúttal is így lesz, s Koltai Róbert Szambáját még ez évben láthatja a nagyérdemű. A forgatások további menetrendje Augusztus 29., kedd: forgatás parkban, utcán, színészházban. Augusztus 30., szerda: színház (Derkovics Gyula Művelődési Központ) Augusztus 31., csütörtök: színház (DGYMK) Szeptember 1., péntek: színház (DGYMK) Szeptember 4., hétfő: színház (DGYMK) Szeptember 5., kedd: színház előtér, színészház Szeptember 6., szerda: színészház Szeptember 11, hétfő: utca, park November 7., kedd: színház előtt, temető November 8., szerda: utca Negyedik alkalommal: Amatőr Gála Edelény (ÉM) - Az Amatőr Gála rendezvénysorozatot negyedik alkalommal hirdeti meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet, az amatőr művészeti mozgalomban tevékenykedő csoportok és egyének számára. Az előadóművészet kategóriába várják mindazon egyének és csoportok jelentkezését, akik nyilvános megmérettetésre alkalmas színpadképes produkcióval, vizuális művészet kategóriában művészi mércével mérhető, kiállításra alkalmas alkotásokkal rendelkeznek, és szeretnének bemutatkozni. Jelentkezési határidő: 1995. szeptember 20. Külön jelentkezési lapot nem adnak ki, jelentkezéskor a csoport illetve, az egyén nevét, postacímét, a bemutatni kívánt műsor kategóriáját, műfaját kell beküldeni. (Csoportoknál a szereplők számát is közölni kell!) Nincs életkori és létszám- határ, csupán az időkeretet kívánják megkötni, maximum hat percben, színjátszóknál, bábosoknál pedig tíz percben. Valamennyi jelentkezést a körzetileg legközelebb eső Városi Művelődési Központ címére kell elküldeni. Városi Rendezvények Háza Edelény 1995. Augusztus 29., Kedd Itt-Hon B 5 Családnevek, ragadványnevek A legény nősüléskor átvette felesége ragadványnevét id. Dobosy László Szentsimon (ÉM) - Jobbágy község volt. Legnépesebb a Kovács, és a Varaga, valamint a Bellér család. Ezeknél alakult ki a legtöbb ragadványnév. A többi családnál csak elvétve találni egy-egy ragadványnevet. A Kovács Lóska és a Kovács Alsó családot, mint a falu legősibb lakosait „hadd”-ként emlegették a régiek, pedig a Bíró és a Kónya 1455-ben, a Bellér család 1571-ben szerepel a gömö- ri dézsmajegyzékekben. A ragadványnevek írásában nem alakult ki általános szabály. Családonként is gyakran eltérően, ugyanazon család is két-három évtized elteltével máskép írta például: Komádi Kovács Hermin, vagy Kovács Pál alsó. A Varga családnál minden esetben a családnév és utónév között találtam ragadványneveket, nagy kezdőbetűvel írva, például: Varga Hagyó Lajos, Varga Gálosa István. Egyedül a bíró megkülönböztető nevet írták minden esetben kis kezdőbetűvel. Már egymás között sem használják Az 1920-as években, ha a falu lakossága egymás között beszélgetett, csak a ragadványnevet használta. Ha azonban idegen érdeklődött, vagy a hivatalos helyen kellett a nevet mondani, mindig csak a családnevet használták. Az utóbbi évtizedekben már nem hallani ragadványnevet, még az egymás közötti beszélgetésnél sem. Azt teljesen elhagyták. A községben igen sok a János, a József, az István, vagy a Béla utónév. Egy gyermek minden családban örökölte az apja utónevét. Amikor a fiú megnősült és külön családot alapított, leggyakrabban átvette a felesége ragadványnevét, hogy az apja családjától könnyebben meg lehessen különböztetni, például: Mák István feleségül vette Kovács Júliát, ettől kezdődően a fiút Kovács Pistának mondták, Balyi Gusztáv feleségét a családban Naninak becézték, nősülése után Nani Gusztáv lett a neve. Szokás volt az is, hogy a korábbi ragadványnév megtartása mellett bérmálás után a bér- makeresztapa utónevét is rendszeresen használták, s így két keresztnév volt a nevében, például: Varga Bálint bíró Ferenc lett a neve, vagy Bellér Miska konya István, Ess István molnár Laci lett. A legismertebb nevek Szentsimonban Kovács család: Alsó, Dúl, Felső, Gazda, Lóska, Lőrinc, Mezei, Kompádi, Újházi, Vergőzse, István. Varga család: Bálint, Bíró, Csapó, Füst, Gábor, Gálosa, Hagyó, Kaposi, Máté, Szabó. Bellér család: Barta, Fürjes, Katona, Es, Kónya, Mezei, Eska. Nagy család: Es. Bíró család: Kutmari. Lónya család: Gyurka. Balyi család: Náni. Ess család: Molnár, István. Belányi család: Ragályi. Csépányi család: Gazda. Mák család: Újházi. A képességre utaló megkülönböztetések Alsó: A falu alsó részén, az Alvégen lakott. Bíró: A Varga család egy tagja a századforduló idejében bíró volt a faluban. Felső: A Felvégen lakott. Fürjes: Ományból hozta a feleségét, Fürjes lány volt. Hagyó: A nagyapja Várkonyból, s Hagyó családból nősült. Katona: Hosszú ideig volt katona, a hazatérte után mindenkit a katona életének történeteivel szórakoztatott. Kis: Nagy Gusztinak a fia is Gusztáv volt. Gyermekkorában csak kis Gusztinak mondták, s ez maradt felnőtt korára is. így lett Es Nagy Gusztáv. Molnár: Nagyapjának malma volt. Kutmari: A temető melletti gödrös részt nevezik így. A telkük mellette volt. Ragályi: Ragályról hozta a feleségét. Lóska: Telkük a Lóska dűlő szélén volt. Szabó: Apja Hódoscsépány- ba lakott. Ott nősült és felesége ragadványnevét kapta. Újházi: Nagyapja a családtól külön ment lakni amikor egy másik telken kész lett az új háza. Vergőzse: A dédanyjukat Varga Örzsének hívták. A Vargaörzse szó módosult Vergőzse ragadványnévvé a gyors kimondás útján. Napjainkban a vadkacsákon a sor A hónap közepétől puskavégen a víziszárnyasok Miskolc (ÉM - KL) - Nem kell szegre akasztani puskájukat a vadászoknak. Bár az őzbak kivételével tilalom alá esnek a nemes nagyvadak, csakúgy, mint az apróvadak, ám szabad prédák a víziszárnyasok. Megyénk elsősorban nemes nagyvadjairól nevezetes, mind a hazai, mind a külföldi vadászok körében. Már kevesebb az apróvad. Ennek száma ugyan az utóbbi időben emelkedett, de azért - például a fácánoknál - nem éri el a kívánatos szintet. Van azonban a vadásznivalók- nak egy fajtája, amely nemcsak a hazai Nimródoknak kínál most is „pecsenyének valót”, hanem az idén már külföldi vadászokat is várnak ezekre. Köztudott, hogy megyénk jelentős vízfolyásokkal, a hozzá tartozó vadvizes, esetenként lá- pos, nyíltvizes területekkel rendelkezik. Ilyen például a Tisza, a Bodrog, a körülötte elterülő részekkel. Mindezek kiváló élethelyei a víziszámyasoknak. Ezekre a vadászati tilalom augusztus közepével megszűnt. így most már terítékre lehet venni a vadkacsákat, valamint a szárcsákat. Gazdag zsákmányt ígérnek a sörétes puskával lesre induló vadászoknak, többek között a Szerencsi Állami Gazdaság Rt.-nek vadvizes részei, csakúgy, mint a bodrogközi részeken honos vadásztársaságok területei. Bár forró volt a nyár, nem egyszer napokig, hetekig tartó kánikula tombolt, szerencsére azonban esetenként megnyíltak az ég csatornái. Nem egy helyen nemcsak fiitó zápor, hanem kiadós csapadék hullott. Ez nemcsak felfrissítette a természetet, de megemelte a vízszintet is az élővizeknél, morot- váknál, „kacsaúsztatóknál”, így azok nem száradtak ki. Élvezetes vadászatot ígér a vadkacsázás, amelyre az idén külföldi vadászokat is várnak. Az Itt-Hon konyhája Pisztráng - nyárson Kovács Zoltán, barcikai bányász (ma nyugdíjas) mutatta be az igazi, nyárson sült pisztráng fortélyait. Ámbár fortély csupán egyetlen egy van: a pisztráng. Ha valaki ezt be tudja szerezni, már kezdheti is. íme: A kibelezett, megtisztított pisztrángot mindenütt alaposan bedörzsöljük paprikás, sós liszttel, majd egy ideig (fél óra, óra) pihentetjük, hadd érjen össze minden íz. (A pihentetés ideje alatt illő megkóstolni valaminő házias készítményt, leginkább törkölyt.) Ha már úgy gondoljuk, a halat hosszú, erős nyársra - lehetőleg mogyorófára - húzzuk, majd készítünk füstölt vastag szalonnából, tisztes nagyságúból is nyársat, és ha már látjuk, hogy a faszén eléggé izzik a szabadtéri, kőből rakott tűzhelyen, hát mindenki vesz két nyársat, egy halasat és egy szalon- násat a kezébe, és óvatos távolságra letelepszik a tűzhelyhez. (Ezért kell a hosszú nyárs.) No már most! A halat magasra emeli, és csak mutatja neki, hogy ni, amott van a parázs! De nem viszi föléje! A szalonnát igen. A szalonnából csöpögő zsírt pedig kellő tapintattal ráengedi a halra. Idő múltával mindenütt ildomosán zsíros a hal, és lassan lejjebb is ereszkedik a tűz fölé. Időnként forgatva persze. Mire leérünk vele a parázsig, már készen is van, megégetni semmiként sem szabad! Ezután már lehetséges a diófa alatt súlyosodó kecskelábú asztalhoz vinni a pisztrángot is, a szalonnát is, paradicsom, zöldpaprika szomszédságába, és puha kenyérrel neki szabad látni. Lassan, sehová sem sietve! Végül nyomatéknak ildomos fogyasztani néhány pohár riz- linget, vagy hárslevelűt, esetleg rozé jellegű, könnyed vöröset, a lényeg, hogy a halat megtiszteljük, tudomására hozzuk: nem kutya ette meg. így készítik egyébként Tokajban és feltehetően a Tisza mentén egyebütt is a kis csukát nyárson, azzal a különbséggel, hogy több helyütt a csukás nyársat nem kézbe fogják, hanem sré- vizavé szúrják a földbe, hogy oda hajoljon a parázs fölé, és az ily módon leszúrt nyársakat csurdítgatják szalonnazsírral, a nyársakat időnként forgatva. Még néhány rendkívül fontos kellék szükséges az ilyen nyársalásokhoz, de ezek nem kaphatók sehol. Ezekről mindenkinek magának kell gondoskodnia. Barátság, jókedv, a másik megbecsülése, tisztelete. Ettől igazi ízt kap a szabadtéren, nyárson elkészített hal.
