Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-01 / 179. szám

1995. Augusztus 1», Kedd Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Magunkat ajánlják Miskolc (ÉM) - A miskolci szocia­listák a térség érdekében kívánnak lobbyzni pártjuk IV. kongresszu­sán, amelyet a borsodi megyeszék­helyen rendeznek meg. Mint ismeretes: a Magyar Szocialis­ta Párt országos elnökségének dön­tése értelmében - anyagi és politi­kai okokból - az MSZP IV. kong­resszusának november 24—26-ai fordulóját nem Budapesten, hanem Miskolcon rendezik. Lapunk érdeklődésére Orosz Lajos, a párt megyei ügyvezető alelnöke elmondta: a megyei MSZP-elnökség kérésének engedett az országos el­nökség ezzel a döntéssel. A kong­resszus várható költségeivel kap­csolatban nem sikerült megbízható információt szereznünk, azt azon­ban megtudtuk: a rendezvény ol­csóbbnak ígérkezik, mint ha a fővá­rosban tartanák. A helyi szocialis­ták nemcsak azt vélik lényegesnek, hogy a nagyobbik kormánypárt fon­tos tanácskozására szánt pénzt Miskolcon költi el az MSZP, de a do­log politikai hozadékát is figyelem­re méltónak gondolják. Három napon át körülbelül 1200 küldöttnek és vendégnek ad otthont ugyanis a Miskolci Egyetem. A résztvevők nemcsak a szocialisták hosszú távú programjáról vitáznak, jut majd idejük a térség helyzetével való ismerkedésre. A vendéglátók azt szeretnék, ha az ide érkezők re­ális képet kapnának a megyéről. S részben a régió helyzetének rende­zését célzó - kormányzati - dönté­sek támogatóiként utaznának el in­nen, illetve abban a biztos tudat­ban, hogy akár az idegenforgalom, akár a vállalkozások-befektetések terén számos lehetőség kínálkozik itt más megyék polgárai számára is. Útfelújítás Tokaj (ÉM) - Ma kezdik el a város­ban a Bodrogkeresztúri út korszerű­sítését, felújítják az útburkolatot. A lakossági bejárók és hidak már elké­szültek. A munkálatokat világbanki pénzből a közúti igazgatóság finan­szírozza, a korszerűsítést a Miskolci Útépítő Kft. végzi. Alap, vízórára Kazincbarcika (ÉM) - A kazinc­barcikai önkormányzat legutóbbi ülésén a Barcikai Vízmű Kft. kinn­levőségeiről tájékozódó képviselők megállapították: a vízdíjak pontos beszedésének legjobb módszere, ha finden önkormányzati lakásba víz­órát szereltet fel a város. Erre a kö­vetkező költségvetési évben 2 millió forintos alapot képeznek. Örvendező dicsérők Debrecen, Miskolc (ÉM) - A Je­hova Tanúi Egyház minden évben megrendezi háromnapos kerület- kongresszusát. Az elmúlt hétvégén Debrecenben tartották ezt, ahová Miskolc vonzáskörzetéből három­ezer „örvendező dicsérő” érkezett. A kongresszusi hírszolgálattól ka­pott tájékoztatás szerint dinamiku­san nő a társadalmi igény az öröm­mel végezhető istenimádat iránt. Magyarországon tavaly 21, idén 26 ezren vettek részt rendezvényeiken, «z előző évben 732, az idén 929 új tanú keresztelkedett meg. A legfia­talabb 11, a legidősebb 86 éves volt. Szerdán átadás Tiszakeszi (ÉM) - Tiszakesziben befejezték munkájukat a gázveze­ték építői. A községben 1050 telket artanak nyilván, tulajdonosaik kö- zul 493-an igényelték, hogy keríté­sük belső oldalára bevezessék a gáz­vezeték csonkját. A gázvezeték mú- szaki átadását szerdán fél tizenket- ^°r kezdik meg. Holnap... •ÜLÉST TART szerdán délután 2 fától Miskolcon a Doni Bajtársak bg°ve^ságe a Bajcsy-Zsilinszky út 2­• A NYUGDÍJASOK B.-A.-Z. Me­llei Képviselete (Kamarája) ingye- '-•s jogsegélyszolgálatot tart holnap ezokövesden a Varga Pál u. 5. alatt reggel 8-tól 12 óráig, i Miskolcon a Mindszent tér 3. ^.atodik emeletén délután 1-től 5 aig várják az ingyenes jogi ta­gosra szorulókat. Negyvenötén egy lakóautóban Jugoszláv határsértőket, szlovák embercsempészeket fogtak el Hidasnémeti (ÉM - I.S.) - Negy­venöt jugoszláv állampolgárt és az őket segítő két szlovák állam­polgárságú embercsempészt fogtak el a határőrök a Hidas­németi Határőrizeti Kirendelt­ség működési területén. Az eset - mint ahogy a Miskolci Határőr Igazgatóság sajtótisztje, Juhász Frigyes őrnagy elmondotta - vasárnap, a kora reggeli órák­ban történt. A jugoszláv csoport Nagylaknál, ér­vényes útiokmányokkal, legálisan lépte át államhatárunkat, július 28- án. Innen Miskolcra utaztak, s egy hotelben szálltak meg. A két szlová­kiai embercsempész úgyszintén le­gálisan lépett az ország területére egy bérelt lakóautóval, s Miskolcon, a szállodában találkoztak a jugosz- lávokkal, akik között húsz gyermek is volt. Az embercsempészek a nagy melegre hivatkozva először „csak” 15-20 jugoszlávot akartak bezsúfol­ni a kisméretű, egyébként kilenc fé­rőhelyes lakóautóba, ám mivel a csoport nem vált szét, valameny- nyien(l) beszálltak. Mintegy száz ki­lométert tehettek meg, míg Kéked térségébe értek. Itt, a határtól mint­egy ötszáz méterre kiszálltak - és a határőrök karjaiba futottak. Meghallgatásukkor mondták el: a zöld határon, Szlovákián, Csehor­szágon keresztül próbáltak Né­metországba átjutni az embercsem­pészek irányításával. Az út - túl ve­szélyességén - nem volt olcsó: elin­duláskor a jugoszlávok 1800 már­kát fizettek ki, megérkeztükkor pe­dig még 1200 márkát. Fejenként. Mivel valamennyien rendelkeznek érvényes útlevéllel, ezért rövid időn belül - hatósági ellenőrzéssel - kito­loncolják őket országunkból. A szlo­vákokat - akik feltehetően egy em­bercsempész szervezet tagjai - az encsi városi rendőrkapitányságnak adták át a határőrök büntető felje­lentéssel. Ami még a történtekhez tarto­zik: a rajtavesztett jugoszlávok mu­zulmánok, élelmezésüket ezért csak nehezen tudja biztosítani a határőr­ség. Éppen ezért a Magyar Vöröske­reszt és a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat helyi szervezetei nyújta­nak segítséget számukra. Útlevelet - már csak új áron... A július 31-éig valójában azt jelentette, hogy július 31-étől Tegnaptól már csak a magasabb, 3000 forintos illeték befizetése mellett igényelhető az útlevél. Sok olvasónk szóvá tette: korábban a Belügyminisztérium illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy július 31-éig még a régi díj ellenében igényelhe­tő az útlevél, ezzel szemben tegnap - július 31-én - már 3000 forintot kértek a hivatalokban az okmá­nyért. Putnoki Nagy Pálné, a miskolci polgármesteri hivatal hatósági osz­tályának helyettes vezetője az 1995. XLVIII. törvényt idézve el­mondta: az útlevéligénylés illetékét módosító passzus a jogszabály sze­rint a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba. A sióban forgó parag­rafust június 15-én hirdették ki, a 45 nap pedig vasárnap járt le. Ezért hétfőtől már az új díjtétel van ér­vényben. Mint a Belügyminisztéri­um útlevélosztályának vezetőjétől, Sárdi Erikától megtudtuk, ez a he­lyes eljárás. A július 31 -ei dátum az új illetékfizetési kötelezettség első napját jelzi. Fotók: Farkas Maya Nehezen lefülelhető tarlóégetők A tűzoltók akkor is rohannak, ha zsebkendőnyi terület lángol Füzesabony, Miskolc (ÉM - U. J.) - A tűzoltók néhány esztendeje helyszíni bírságot szabhattak ki a szabálytalankodó tarlóége- tőkre. 1991-től azonban a helyi önkormányzatokra tartozik a tűzrendészeti bírságok kiszabá­sa, ám meglehetősen ritkán él­nek a szankcionálás lehetőségé­vel. A tűzoltóság Borsod-Abaúj- Zemplén megyei parancsnoka, Radványi László ezredes véle­ménye szerint indokolt lenne a szigorúbb gyakorlat bevezeté­se, mert a tarlóégetéssel mind több kárt okoznak a tűzgyújtók. Szombaton reggel Kerecsend és Fü­zesabony között, a zsúfolt 3-as úton tizenhét autó karambolozott. A bal­eset szomorú mérlege: Zs. A. 10 éves kislány meghalt, tizenegy sé­rültet - közöttük két életveszélyes állapotban lévő beteget - szállítot­tak a kórházba. A baleset okainak vizsgálatát még nem zárták le, ám annyi bizonyos, hogy a helyszínen tarlóégetésból származó, sűrű füst zavarta meg az autóvezetőket. A tragikus baleset miatt ismét a közfigyelem fókuszába kerültek a tarlóégetéssel kapcsolatos kérdé­sek. Lapunk Radványi László Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei tűzoltó- parancsnoknál érdeklődött. □ Milyen kötelezettségeknek kell ele­get tenniük az érintetteknek mielőtt tarlóégetésbe kezdenek ? • Az égetés megkezdése előtt be kell jelenteni szándékukat a tűzol­tóságon. A helyszínre őröket kell ál­lítaniuk és lajtkocsikkal oltóanya­got is kell tárolniuk a tarló mellett. □ Mennyire ismerik, tartják be ezt a szabályozást a gazdák ? • A nagyüzemek többé-kevésbé be­tartották, illetve betartják ma is. A mezőgazdaság átalakulásával azon­ban mind több a kisebb földterüle­ten gazdálkodók száma. Ok elha­nyagolják ezt a kötelezettségüket. Ha nem tudnak mit kezdeni a szal­mával, vagy ha a talajfertőtlenítés legolcsóbb módszerét akarják vá­lasztani, lángra lobbantják a tarlót, annak ellenére, hogy általános tűz­gyújtási tilalom van érvényben. □ Milyen következménnyel járhat a szabályszegés? • 1991-ig a tűzoltóság helyszíni bír­ságot szabhatott ki, ha tetten érte a szabályszegő tarlóégetőt. Az emlí­tett időponttól azonban megvonták tőlünk ezt a jogot, és a szankcioná­lással az érintett területek önkor­mányzatát bízták meg. A szabály­sértési eljárást mi kezdeményez­zük, már ha sikerül megállapítani ki gyújtotta meg a tarlót. Ezt azon­ban nagyon nehéz kideríteni, hiszen a vétkesek természetesen nem ma­radnak az égő tarló mellett, és ta­núk is a legritkább esetben akad­nak. Ebben az esztendőben 9 eset­ben kezdeményeztünk szabálysér­tési eljárást, közülük 6-ot a miskolci önkormányzatnál. □ A tűzoltóság is kifejezetten rossz anyagi körülmények között műkö­dik. Vajon mérlegelhetik-e, hogy ki- vonuljaruik-e, vagy sem, egy kisebb kárral járó tarlótűzhöz? • A kár lehetséges mértékét a pa­rancsnokság ügyeletén, ahonnan az egységek mozgását irányítják nem lehet megállapítani. A ránk vonat­kozó szabályozás értelmében azon­ban akkor is ki kell mennünk, ha tudjuk, hogy feltételezhetően vak­lárma a bejelentés, és akkor is elin­dulnak autóink, ha csak egy zseb­kendőnyi terület ég. □ Aratás közben vagyunk. Milyen gyakran kell ilyenkor tarlótüzekhez vonulniuk? • A múlt hétvégén péntek reggeltől vasárnap estig 125 esetben riasztot­tak bennünket. Ebből 22 volt tarló­tűz, 5 alkalommal pedig lábon álló gabona égett. * A miskolci polgármesteri hivatal­ban úgy tájékoztatták lapunkat, hogy tarlóégetés miatt idén nem in­dítottak szabálysértési eljárást, mi­vel azt nem kezdeményezte náluk a megyei tűzoltóparancsnokság. Tarlótűz. Az elmúlt hétvégén 22 volt a megyében. Fotó: Fojtán László INNEN SZÓLVA Tenger Bujdos Attila Kíváncsian várom: megtudjuk-e valaha, hogy kit terhel a felelősség a tízéves Zs. A. haláláért. Hogy - közvetve - mi miatt nem térhet többé haza a gyermek, azt már tudjuk: ti­zenötjármű ütközött össze a hét végén Fü­zesabony és Kerecsend között. A sofőrök nem látták egymást az úton hömpölygő füsttől. Valaki tarlót égetett a közelben, a lángok tovább terjedtek, ez okozta a bajt. A hírműsorok egy jogi szakértőre hivat­kozva közölték: egyértelműen felelősség terheli a történtekért azt, aki meggyújtot­ta a tüzet. Ezzel persze nem lettünk sokkal okosab­bak. A tarlót égetőket meg is kellene talál­ni. Ha meglennének, be kellene bizonyí­tani, hogy valóban az ő kontójukra írható az eset, és nem mondjuk azok számlájá­ra, akik talán nem éppen az ottani út- és látási viszonyoknak legmegfelelőbben ve­zettek, vagy ha mégsem - vagy mégis? akkor azt, hogy a tüzeskedők jogosulatla­nul tüzeskedtek, és ha volt is rá papírjuk, hogy megtehetik, nem voltak eléggé elő­vigyázatosak, és így tovább. Ha minden együtt volna is ahhoz, hogy a jognak ér­vényt szerezve megbüntessék, akinek bűnhődnie kell, akkor meg arra lennék kí­váncsi, tanult-e bárki bármit az esetből. Közös tapasztalatunk ugyanis: a kimon­dott szó gyakorta nem ér többet a borsó­nál, amit a falra hánynak. Hiába mondják: tessék óvatosan vezetni - minél gyorsabb az autó, annál inkább -, hiába figyelmez­tetnek: ne tessék égetni a tarlót, ha nem muszáj, az autósok óvatlanok - minél gyorsabbak, többnyire annál inkább -, és rendre fel lobbannak a rút kis tarlótüzek is, szívják a fogukat a tűzoltók, mert jelentős energiájukat köti le a dolog, és szomor- kodnak, akiket elkeserít a kiégett táj látvá­nya, és egyáltalán: a hiábavalóság szívbe- markoló érzése, hogy miért is kell ebben az országban oly sok mindennek úgy tör­ténnie, mint ha kiskanállal próbálnánk te­lehordani a tengert. _ÉM-portré Szabó Tünde Miskolc (ÉM - LGY) - A hajdúnánási lány nővére már egy éve védőnőként dolgozik szülő­városában. Tünde is e nemes hivatást válasz­totta. A második évet fejezte be a miskolci Egészségügyi Főiskolán. A megyei kórház szü­lészetén eltöltött két hét óriási élmény volt számára. Meséli, hogy egy császármetszésnél ő foghatta a lapocokat. „O, és az a sok aranyos kisbaba, aki született ez alatt az idő alatt. Mi­lyen pici az 1200 grammos újszülött, mégis mennyire fürge, életképes” - mondja. Mondja azt is: Miskolc korábban nem tartozott a kedvenc városai közé, de az itt eltöltött két év alatt nagyon megszerette. Végtelenül szo­morú, hogy a főiskola megszüntetése miatt el kell mennie innen. Csodálatosan jó volt a csa­pat a főiskolán. O kollégiumban lakott, ezért havonta 600 forintot fizetett, a másik 600-at pedig abba a kasszába tette, amelyet az albér­letben élőknek nyitottak. Egy éve döntöttek úgy a kollégista főiskolai hallgatók, hogy ily módon segítik azokat a társaikat, akik drága albérletet voltak kénytelenek fizetni. Elvi okok miatt nem a HIETE budapesti főiskolai karán folytatja tanulmányait, semmi kedve olyan főiskola hallgatója lenni, amely oktatói­nak biztos állásai érdekében egy vidéki kart feláldozott. A szeptemberi tanévkezdésig még reménykedik, hátha csoda történik, de azért beadta kérelmét a nyíregyházi főiskolára. A megszüntetett kar volt első- és másod­évesei e hét végén Tokajban találkoznak. Va­lamikor gólyatábor szokott lenni ilyenkor, de mivel miskolci gólyák már nincsenek, össze­gyűlnek a felsőbb évfolyamos lányok, hogy fel­elevenítsék az együtt töltött idő emlékeit, és hogy egymástól is búcsúzzanak. Hiszen ki Bu­dapesten, ki - mint Tünde is - másutt folytat­ja tanulmányait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents