Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-03 / 181. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép zu ... 1995. Augusztus 3«, Csütörtök N OTESZ Önállóan Bujdos Attila Az Állami Számvevőszék szakértője szerint alapos reformra szorul az önkormányzati rendszer. Ma az egészen kis településeket is önálló polgármesteri hivatal igazgathatja, miközben ehhez többnyire sem az anyagi, sem a személyi feltételek nem adottak. Nincs az országban elegendő jegyzőként alkalmazható szakember, az állam pedig eleve alulfinanszírozza az ön- kormányzatokat. A központilag pályázható pénzekből sem jut mindenkinek, így ahol nincs pénzzé tehető vagyon, vagy nem dúsgazdagok az adózók, hát bizony - bocsánat a képzavarért - ott igencsak össze kell húznia magát a településnek. A szakértő azt is mondja: nem csorbulna az önkormányzatok önállósága, ha törvényben rögzítenék, hogy ezer főnél kevesebb lelket számláló települések nem működtethetnek saját polgármesteri hivatalt, hanem ügyeiket körjegyzőségek intéznék. Ezzel persze nehéz lenne vitába szálJni: a tények azok tények. Szegénység van, alulfinanszírozás is van, talán még a szakértelem hiánya, az is van. Ráadásul ha egy település nem saját maga intézi az igazgatási ügyeit, attól még lehet majd saját polgármestere, képviselői-testűlete. Tehát a szó klasszikus értelmében valóban nem szenvedne sérelmet az önálló önkormányzatiság. Az persze felettébb kényelmetlen, ha egy településről a harmadik faluba kell majd átjárni panaszos ügyeket intézni, engedélyt kérni, segélyért folyamodni, és így tovább, és így tovább. Az pedig külön kellemetlen, ha egy falunak törvényben írják elő, hogy nem lehet saját hivatala, még akkor sem, ha egyébként véletlenül volna hozzá pénze, paripája, fegyvere. Nem lennék jehátmeglepődve, haakadnának, akik az ÁSZ által vázolt döntés esetén csak odadörgölnék a törvényhozók orra alá: korlátoznak bennünket abban, hogy szabadon gyakorolhassuk az önkormányzást, hogy határozatainkat magunk vigyük végig, miközben a rendszerváltás egyik jeles vívmánya éppen az volt, hogy minden településen az ott élők kezébe tette a saját sorsukat. Vagyis majdnem, mert pénzt és szakértelmet-mint már értesülhettünk róla - nem mindig tudtak adni a szabadsághoz. És ahogy ez kinéz: ezután sem dől majd bőségszaruból a forint az önkormányzatokra. Ezért be kell látnunk: nem jelentéktelen a dilemma, aminek megoldása a képviselőházra vár: újfent nincs összhangban a politikai szándék - a települések szabadságának szavatolása -és a valóság: a lehetőségek. Különösen nehéz helyzetben lesznek a döntésnél a borsod-abaúj-zempléni honatyák: megyéjük 356 települése közül 208-ban laknak ezernél kevesebben, Ennyi helyen érezhetnék azt, hogy nem szabad akaratukból társultak szomszédaikkal, hanem mert a törvény így akarta... Hegyalján jártunk előfizetőinkkel Sárospatak (ÉM - NYI) - Szombaton a Társtourist luxusbuszával előfizetőink harmincöt fős csoportja vágott neki to- kaj-hegyaljai kirándulásunknak. A Sárospatakig tartó úton az irodát képviselő Baratiné Pásztory Zsuzsa, illetve idegenvezetőnk, Sárközyné Éva néni tartott előadást. Jókedvű csoportunk gyönyörű időben, még nem túl melegben érkezett meg a Bodrog-parti Athénbe, ahogy a magyar történelmi múlt jeles színhelyét, Arpádházi Szent Erzsébet szülővárosát elnevezték. A Vártemplomban mély áhítattal hallgattuk egyházi idegenvezetőnket Szent Erzsébetről, a Thüringiából hazatért fiatal asszony haláláról. Nyitásra értünk a Rákócziak várához. Az egy-másfél órás várlátogatást négyórás fürdés követte a gyógyvizű végardói strandon. Hazafelé is jutott kellemes program. Tály- lyán Tóth Pál pincéjét látogattuk meg. Előző nap a nemzetközi regionális tévétalálkozó résztvevőit köszöntötte itt Pekó József polgár- mester, aki felavatta a község nemzetközi képzőművészeti táborának lakói által készített emlékművet, amelyik Európa geodéziai középpontját jelzi. Jó volt, ízlett a tállyai bor, így azután nem csoda, hogy társaságunk a miskolci Búza térig nótázott, remek magánszólókat élvezve közben. Egyöntetű volt utasaink véleménye: remek kirándulást szervezett számukra az utazási iroda és a kiadó. Ahol ingyen tömik a beteg fogát A körzeti fogorvos kétszer annyi beteget fogad, mint korábban Fogászaton. Mezőkeresztesen nem kell fizetni a kezelésért... (Felvételünk illusztráció) Fotó: Laczó József M. Szabó Zsuzsa Mezőkeresztes (ÉM) - A nagyközség lakóinak továbbra sem kell fizetniük a fogászati ellátásért: a költségeket az önkormányzat vállalta. Mezőkeresztes jegyzője, Dózsa György a fogászati ellátások térítési díjait szabályozó rendszert bírálja. Egyszemélyes intézmény?- Ha az ember értelmezni kezdi a rendeletben használt fogalmakat, furcsa következtetésre jut. Itt van például, hogy az egyes ellátásokért járó térítési díjakat a fogorvosi kamara ajánlása alapján az egészség- ügyi intézmény vezetője állapítja meg. Az egészségügyi intézmény egy megfogalmazás szerint: az a személy, vagy egészségügyi rendszer, aki egészségügyi szolgáltatást nyújt. Akkor most nevezzük ki az egy szem fogorvosunkat intézménynek, úja ki, hogy ő milyen árakat alkalmaz? A másik dilemma, hogy ha az ön- kormányzati törvény szerint az önkormányzat kötelessége az egészség- ügyi alapellátás biztosítása, akkor ezt - a jegyző értelmezése szerint - adott esetben az önkormányzat a fogorvoson, saját alkalmazottján keresztül nyújtja. No most: hogy néz az ki, hogy az általuk fizetett alkalmazott intézményként megszab bizonyos fogorvosi árakat, így húzza ki a falu amúgy is szegény lakosai zsebéből a pénzt? Mégpedig: másodszorra, ugyanis az egészségbiztosítás kevesebb szolgáltatást ad a korábbinál - azonos nagyságú tb-jára- dék befizetése mellett.- A fogorvosi kamara ajánlásával pedig az a bajom, hogy ajánlás, semmi több. Az ember vagy figyelembe veszi, vagy nem. Ha lenne törvényes ártáblázat, alkalmaznánk, de így? A testület nem teheti Dózsa elment a megyei közigazgatási hivatalba, elmondta, szerinte az óvodák, az öregek napközi otthonában fizetendő térítési díjakhoz hasonlóan a fogászati díjakat is az önkormányzati képviselő-testületének kell szabályoznia, maga alkotta helyi rendelettel. Azt a választ kapta, hogy a fogászatnál nincs árhatóságijogköre a testületnek.- Ha egyszer a fogorvos, mint „intézmény” nem teszi (nem is vállalná, ne őt szidják), a testület nem teheti, törvény nincs rá csak ajánlás, mi úgy gondoltuk a polgármesterrel: nem nyúlunk a fogászat áraihoz, maradjon minden a régiben. Az újságból tudtuk meg, hogy a fogászat bevétele az önkormányzatot illetné, azt mondtuk: köszönjük, így nem tartunk rá igényt. Nálunk továbbra is csak azért fizet a beteg, amiért (technikai díjak) korábban is kellett, a többi ellátás ingyenes marad. A mezőkeresztesi fogorvosi körzetbe 6400 lakos tartozik: a helyi, a csincsei és a mezőnagymihályi polgárok. Felnőttek, gyermekek. Az idén harminc százalékkal kevesebb pénzt kapott a rendelő az egészség- biztosítótól, ezt a hiányzó 340 ezer forintot állja a helyi önkormányzat az év második felében. Az ingyenes szolgáltatásból azonban csak a mezőkereszteseik részesülnek, a két másik községben élőkre már az új árak érvényesek, amelyeket a környék fogorvosai a kamarai ajánlások alapján állapítottak meg.- Lesz ebből feszültség, de majd később - mondja Dózsa -, mert most a két faluból kevesen járnak át Keresztesre. Számítani lehet rá azonban, hogy majd felteszik a kérdést saját önkormányzatuknak: „ha a helyben lakóknak ingyenes, nekünk miért kell fizetni?” Megegyezés kérdése az egész, igaz, még nem kerestek ez ügyben a két falu vezetői. No meg, ki tudja, futja-e rá nekik, hogy megfizessék nekünk a fogászat fenntartásából rájuk eső részt? Mezőkeresztes is szegény, de valahogy eddig megúszták a hitelfelvételt, nem adósodtak el. Kalivoda András polgármester azt mondja: ha a helyi énekkar, a focicsapat megérdemel félévente pár százezer forintot, miért ne szánnának 4400 mezőkeresztesi fogaira 340 ezret? Nem tudják meddig bírják, de egyelőre igen. Emészti a helyzetet — Hatalmas ajándék az a helyi lakosságnak, csak kérdés, meddig bírja a falu. Ugyanis a tb-támogatás évről évre csökken, az egészségbiztosítás lassan kivonul a fogászatból, az egyes anyagok ára pedig drasztikusan nő! Magam a fogorvosi kamara Mezőkövesd város és városkörnyék vezetője vagyok, így van némi rálátásom: úgy tudom, a megyében ez az egyedüli ingyenes fogászat - mondja Pólik István fogorvos. Pólik István kollégái most pihenik ki a rendelet életbe lépése előtti, júniusi nagy rohamot, amikor mindenki ingyen próbálta megcsináltatni a fogát. O azonban továbbra is dolgozik. Ma például 17 beteget fogadott. Sok ez nyáron, amikor a fogászatban amúgy is holtszezon van. Azért a sok beteg, mondja, mert tartanak tőle: nem lesz mindig ingyenes a helyi rendszer, és gyorsan megcsináltatják a fogaikat. Gondot a két másik községből idejáró betegek okoznak: fizetniük kell, és úgy tűnik, mintha a fogorvos tehetne erről... Amikor arról faggatom, hogy mennyire elégedett a közalkalmazotti bérével, Pólik doktor a munkáját emlegeti: az kétszer annyi mint korábban, fizetése az F-kategória alsó határa - bizony nem sok. Tudja, hogy a kormányrendelet lehetővé teszi, hogy ó, mint közalkalmazott részesedjen a többletbevételből, de mert az nincs, így ő sem kap többet. Eltöpreng: ekkora betegforgalomnál szabad-e szerénynek lennie?- Ebből a helyzetből nem lehet átmenni vállalkozásba, mert a vállalkozó fogorvos nem lehet ingyenes. Most nem látom a perspektívát, emésztem az egész helyzetet. Mégsem adnám fel szívesen ezt a körzetet, hiszen nem csak arról van szó, hogy 25 éve itt dolgozom. Mutatja afogorvosi széket (a falu vette 2,3 millió forintért), az új, darabonként cserélődő bútorokat. Mindent ő választott, ismeri a betegeket, szeret itt dolgozni. Augusztusban tárgyalnak javadalmazásáról a község vezetőivel, és akkor majd meglátják, hogyan tovább. Önállóság helyett körjegyzőséget ajánlanak ASZ: az apró falvakban nem lehet gazdaságos az önkormányzat Domi Zsuzsa Budapest (ISB) - Az Állami Számvevőszék szerint indokolt lenne, ha az ezer lakosnál kisebb települések nem működtetnének saját polgármesteri hivatalt. A körjegyzőségek elterjedésével nem csorbulna az önkormányzatok önállósága - állítja az ÁSZ szakértője. Az ÁSZ 1992 óta rendszeresen vizsgálja a megyei, városi és községi ön- kormányzatok gazdálkodását. Ennek során 366 átfogó ellenőrzést és mintegy 3000 téma- és célvizsgálatot végeztek a számvevők. Tapasztalataikról Nagy Józsefet, az ÁSZ igazgatóhelyettesét kérdeztük. □ A legutóbbi vizsgálatuk eredményeként megfogalmazták, hogy célszerű lenne áttekinteni a helyi ön- kormányzatok szervezetrendszerét, a finanszírozás és a gazdálkodás jogi szabályozását. Ez gyakorlatilag az önkormányzati rendszer teljes megreformálását jelenti. Ilyen rossz lenne a jelenlegi rendszer ? • Nem megfelelő. Mindenképpen tovább kell fejleszteni. Ami a szervezetrendszert illeti a 3200 önkormányzatnak 80 százaléka aprófalvakban működik. Ez azt jelenti, hogy akár 500 lélekszámú vagy még ennél is kisebb települést igazgat egy önálló polgármesteri hivatal. Különösen jellemző ez a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Vas megyére. A költségvetés évente több mint 700 milliárd forintot fordít az önkormányzatok működtetésére, s a kistelepülések fenntartása miatt ez az összeg túlzottan elaprózódik. Ugyanakkor a települések rendelkezésére bocsátott milliók nem fedezik a fenntartási és fejlesztési költségeket, tehát maguk az apró falvak sem járnak jól. Ezért azt javasoljuk, hogy az önkormányzati törvény legközelebbi módosításakor pontosan határozza meg az Országgyűlés, mekkora település állíthat önálló polgármesteri hivatalt. □ Az ÁSZ milyen határvonalat tartana elfogadhatónak? • Ezer lakosnál kisebb településnél semmiképpen nem működtethető gazdaságosan a hivatal, mint az ön- kormányzat végrehajtó szervezete. □ S ahol nincs polgármesteri hivatal, ott ki látja majd el a gyakorlati teendőket? • Négy-öt községet biztonsággal el tud látni egy körjegyzőség, aki viszont szakmailag is megfelel az elvárásoknak. Tapasztalataink szerint az anyagi feltételeken kívül a személyi feltételek hiánya is gondokat okoz a hivatalokban. Nincs annyi szakképzett jegyző, ahányra szükség lenne. Köijegyzőségek jelenleg is működnek az országban, de a számuk a szükségesnél kevesebb. így a kormányzatnak mindenképpen ösztönöznie kellene a településeket az összefogásra és közös jegyzőségi hivatal működtetésére. Például a támogatások odaítélésénél előnyt élvezhetnének az egyedülálló kistelepülésekkel szemben. Ettől az önkormányzatok önállósága nem csorbulna, hiszen csak a szak- igazgatás, a gazdálkodás lenne közös. Viszont javulnának az infrastrukturális beruházások megvalósulásának esélyei, több pénzt lehetne kérni a központi költségvetésből az utak építésére, az iskolák és egyéb intézmények fenntartására. Városházák hírei Edelény (ÉM) - A városházán lázas tempóban dolgoznak az augusztusi képviselő-testületi ülés előkészítésén. A városatyák elé kerül a település költségvetésének féléves végrehajtásáról készített elemzés is. Bővítik a ravatalozót A város határában lendületesen épül a MÓL Rt. benzinkútja. A társasággal egyezséget kötött Szilágyi Adolf polgármester. A megállapodás értelmében a beruházással egy időben korszerűsítik és renoválják a köztemető ravatalozóját is. Az épület alapterületét mintegy száz négyzetméterrel bővítik és újrafedik. A kivitelezést várhatóan halottak napja előtt befejezik. A MÓL Rt- vállalásával a város iránt fennálló kötelezettségeiből törleszt. Új tornaterem Húszmillió forintos költséggel, részben önkormányzati támogatás fel- használásával 288 négyzetméter alapterületű, tornatermet építettek a 2. Sz. Általános Iskolában. A sportlétesítményt a szeptemberi tanévnyitóval egyidejűleg adják át rendeltetésének. Helyszínen bírságoltak Putnok (ÉM) - A helyi polgármesteri hivatal az ózdi tisztiorvosi szolgálattal a város 13 vendéglátó és a palackozott szeszes italokat forgalmazó egységében tartott ellenőrzést. Az ellenőrzött üzletek rendelkeznek ugyan megfelelő hatósági engedélyekkel, az árakkal kapcsolatos tájékoztatás is megfelelő, de néhány helyen a higiéniás előírásokat nem tartották be, ezért az ellenőrzők helyszíni bírságot is kiróttak. Együtt igazgatnak Putnok (ÉM) - A helyi és a dubicsányi önkormányzat megállapodást köt a közeljövőben a két település igazgatási szolgáltatásainak jobbítása érdekében. A megállapodás révén Putnok közigazgatási szak- apparátusa segíthet a dubicsányiak folyamatos ügyfélfogadásában, a rendszeres jogi, szervezési feladatok ellátása pedig csökkenti az önkormányzat kiadásait. Szerencs (ÉM) - Hegyalja kapujában a napokban megkezdődött a gázberuházás kivitelezése. Az Olaj- terv Részvénytársaság a munkát a 37-es út és a vasút közötti területen, illetve a Fecskés településrészen kezdi. Szerencsen összesen 100 millió forintba kerül majd a gázhálózat kiépítése a Zemplén-Abaúj-prog- ram keretében. Ebből az idén körülj belül 30-35 millió forint értékű munkát végeznek el, az időjárástól függően. Eladják az üzleteket A képviselő-testület határozatának megfelelően eladják a jelenleg ön- kormányzati tulajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket. Többnyire üzletekről, boltokról van szó. A városháza a jelenlegi bérlők több mint felének már postázta az értesítést, amelyben ajánlatot tesznek a helyiségek megvásárlására. A testületi határozatnak megfelelően az üzletekhez, boltokhoz forgalmi áron lehet hozzájutni.
