Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-25 / 200. szám

1995, Augusztus 25., Péntek Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 Szabad piknik Tokaj (ÉM) - Szabad pikniket ren­deznek pártjuk születésnapja alkal­mából a borsod-abaúj-zempléni sza­baddemokraták. Az SZDSZ megyei önkormányzati képviselői és szakértői a szombat- vasárnapi rendezvényt részben munkára használják: a helyi politi­kával kapcsolatos tapasztalataikat cserélik ki. A tokaji piknik vendége lesz Pető Iván pártelnök, aki aktuá­lis kérdésekről tájékoztatja az ér­deklődőket. Javul a helyzet Tokaj (ÉM) — A város képviselő­testülete e heti ülésén megvitatta az idei első féléves költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót. A város intézményei az elmúlt fél esz­tendőben szigorú takarékossági in­tézkedések betartása mellett mű­ködtek. Az ebből származó megta­karítások, valamint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került te­lepülések pályázatán elnyert 30,6 millió forintos támogatás segítségé­vel javult Tokaj pénzügyi helyzete. Az ingatlaneladásokból azonban mindmáig nem származott bevétel, ezért az önkormányzat továbbra is forráshiányos. További takarékoskodásra van szükség, de az intézmények finan­szírozása nincs veszélyben- állapí­tották meg az önkormányzati képviselők. A testület rendeleteket alkotott a közterületek használatá­nak engedélyezéséről, a használati díjakról, a vásár és piactartás rend­jéről, a helypénzek megállapításá­ról. A helyi építészeti értékek védel­méről szóló rendelettervezetet a tes­tület kiegészítés végett visszaadta a műszaki osztálynak. Az ülésen kiír­ták az aljegyzői posztra szóló pályá­zatot. Fűért jégkrém Mályi (ÉM) - A Mályi Faluszépítő Egyesület tegnap parlagfűirtási ak­ciót szervezett a község gyermekei számára. Minden 100 tő kihúzott parlagfűért jégkrém járt cserébe. A hírre megmozdult a falu apraja, s a kora délutáni órákig már nagyjából 12 ezer tő parlagfüvet gyűjtötték össze. A gyerekek segít­ségére siettek az anyukák, a nagy­mamák is, s ki kerékpárral, ki gya­log, szatyrokba, talicskákba hal­mozva szállította be az egészségre is kártékony gyomot. Az egyesület - amelynek tagjai tagdíjukból finan­szírozták az akciót - a terület meg­tisztításán túl a parlagfű megismer­tetését is célul tűzte, hogy az elkö­vetkezendő évben már mindenki felismerje és távolítsa el az irtásra érett élősködő növényt. A faluszépítők az esti órákban ka­pákkal felszerelkezve tisztították meg a terepet a még megmaradt gyomoktól. A helyi gázcseretelepen élő két kecske is jól járt az akcióval, a begyűjtött növények ugyanis az ő táplálékukként végzik. Zárt pályázat Edelény (ÉM) - A képviselő-testü­let legutóbbi ülésén foglalkozott a város legnagyobb beruházásával, a szenyvízhálózat harmadik ütemé­nek kivitelezésével is. A mintegy 97 millió forintba kerülő és 10 kilométer hosszúságú csator­nahálózat kivitelezőjével a szerző­dés megszűnt. A testületi ülésen a véleménykülönbség leginkább ab­ban alakult ki, hogy a kivitelező va­jon folytathatja-e ugyanolyan jogi, műszaki és pénzügyi feltételekkel a niunkát új gazdasági egységként is, núnt ahogy korábban dolgozott, vagy pedig új pályázatot kell kiírni. A testület úgy döntött, hogy meghí­vásos, zárt pályázaton újra tárgyal a Bódva jobb partján elterülő város­rész szennyvízhálózatának kivitele­zi feltételeiről. Vándorgyűlés Lillán Lillafüred (ÉM) - A Magyar Reha­bilitációs Társaság augusztus 31-től szeptember 2-ig rendezi meg tizen­harmadik vándorgyűlését a lillafü­redi Palotaszállóban. A találkozó tervezett témái a következők: a hadycap gyermekek társadalmi integrációja; a traumás betegek komplex mozgásterápiája; a bemiplegiához társuló szövődmé­nyek rehabilitációja; a rehabilitáci- ^ °s szakemberképzés. Szeretetre méltók és gyöngébbek Göncz Árpádné: Megértéssel segíthetnek a fogyatékosokon Faragó Lajos Miskolc (ÉM) - Ma még a társa­dalom elesettjei a fogyatékosok, de egy gondjaikkal foglalkozó alapítvány a köztársasági elnök feleségének elnökletével azon fáradozik, hogy se a fogyatéko­sok, se családjaik ne érezhessék magukat kitaszítottaknak. A Magyarok Nemzetközi Orvostu­dományi Akadémiája és a Kézen­fogva Összefogás a Fogyatékosokért Alapítvány „Sérült ember a család­ban “ címmel háromnapos konfe­renciát tart Lillafüreden. A tanács­kozás egyik társelnöke Göncz Ar- pádné, aki egyben a Kézenfogva Alapítvány kuratóriumának is az elnöke. □ Miért tartja fontosnak a köztársa­sági elnök felesége, hogy a fogyatéko­sokkal foglalkozzon? • Azért hoztuk létre a Kézenfogva Alapítványt, merthogy az értelmi fogyatékosok a társadalom legele­settebbjei, a legelhanyagoltabbak és ezért nagyon sok támogatásra és segítségre szorulnak. Úgy gondol­tam, ha valamilyen emberbaráti munkából részt vállalok, akkor leg­inkább ezen a területen kell dolgoz­nom. □ A szakértők szerint a hazai társa­dalom nem eléggé toleráns azokkal a családokkal, amelyekben fogyaté­kosok élnek, illetve magukkal a fo­gyatékosokkal sem. • Ezt magam is tapasztaltam és tu­dom: még nagyon sokat kell azért tennünk, hogy a más embereket ne Göncz Árpádné: A szeretet remé­nyében nyújtják kezüket csak elviseljük, hanem az érzései­ket is megtaláljuk. Meggyőződé­sem: ha valakinek a fogyatékosok­kal sikerül kiépítenie emberi kap­csolatot, az nagyon jó iskolája a tole­ranciának és a másság elfogadásá­nak. Ők szeretetre méltóbbak és gyöngébbek nálunk, ugyanakkor olyan mértékben mások, bogy meg­értésük eleve nagy empátiát tételez fel a közelükben élők részéről. □ Mit tehet a fogyatékosokért a köz­napi ember? • Rengeteget! Tudniillik azoknak a családoknak, akik fogyatékosok ne­velésének lelki és fizikai terheit hordják, a közvetlen környezetük megértése nélkül nem tudnak létez­ni. Rengeteget segíthet a közvetlen környezet, magával az együttérzés­sel, a sok apró gesztussal, amivel a szomszéd, a rokon, a hivatal feléjük fordul. A fogyatékosok problémájá­ról kevés szó esett az elmúlt rend­szerben, hiszen mindenféle gondot igyekeztünk szőnyeg alá seperni. Úgyhogy most valahogy találkoznia kell az épek társadalmának az ilyen terheket viselő családok és emberek csoportjával. Többek között ezen is dolgozik az alapítványunk. A tő­lünk nyugatra eső társadalmakban ez már 25-30 éve természetes kér­dés. Egyrészt a kormányzatok is úgy kezelik, másrészt a társadalom ép tagjai is úgy állnak a dologhoz. Mi nulláról indultunk ezelőtt öt év­vel. Nagyon szeretném, ha nálunk nem tartana a felzárkózás ennyi ideig és erre van is kilátás. □ Mostanában gyakran vagyunk kénytelenek arra hivatkozni, hogy nincs pénz. Semmire nincs... • Igen: erre jut legutoljára pénz, mert nyilvánvalóan vannak na­gyobb tömegeket érintő és súlyo­sabb anyagi vonzatú kérdések. De többek között ez a konferencia is bi­zonyítéka annak, hogy nagyon so­kat tudunk tenni pénz nélkül is. Megértéssel, szeretettel, a fogyaté­kosok felé kinyújtott kezünkkel. A két keze pedig ehhez mindenkinek adott. Az utcán, a tömegközlekedési eszközön, a játszótéren, egyáltalán az életben. Csak észre kell ven­nünk, hogy ők is nyújtják felénk a kaijukat - a segítés, a szeretet re­ményében. Mától: aláírást gyűjtenek Ózdért Ózd (ÉM) - Ózd polgárai mától aláírásgyűjtésbe kezdenek. Petíciójukat - amelyben a folyama­tos acélöntő mű megtartását és az elektrokemence (miniacélmű) meg­valósítását követelik, s amelyben kiállnak a múlt év decemberi kor­mányhatározat mellett - Horn Gyula miniszterelnöknek és Gál Zoltánnak, az országgyűlés elnöké­nek küldik el. A petícióban „Ózd város polgárai és az Ózdi Vasgyár munkásai a ka­tasztrofális mértékű és állandósult munkanélküliségtől rettegve, gyer­mekeik és unokáik jövőjét féltve, el­keseredésük végső határán” kérik az országgyűlést, a magyar kor­mányt, hogy nyújtson segítségek a közel 150 éven át termelő, munká­ját mindig elismerten végző gyár­nak, és ezzel a 40 ezer lakosú város­nak. Kérik többek között, hogy az 1994. decemberi kormányhatáro­zattal ígért 1,5 milliárdos állami tá­mogatást ne vonják meg Ózdtól. Eb­ből a pénzből ugyanis az elektroke­mence megépíthető, és a folyamatos acélöntő mű - a korszerű üstkemen­cével együtt - termelésre visszaál­lítható. Az aláírásgyűjtést ma délelőtt 9 és délután 3 óra között indítják a Vasvár úti sarkon. Vízóra-hitelesítési hullám várható Tart a vita, kell-e négyévenként, de a szakemberek felkészültek Nagy József Miskolc (ÉM) - Nem éri felké­születlenül a vízórák gyártóit, forgalmazóit és a hitelesítésére vállalkozókat a mérőműszerek hitelesítésének hamarosan vár­ható első hulláma. Ez egy tegna­pi, miskolci tanácskozáson hang­zott el. A MOM Vízméréstechnikai Rt. kez­deményezte tegnapi miskolci ta­nácskozáson, amelyet a Miskolci Vízmű Rt.-nél tartottak, a szakma színe-java képviseltette magát. Ott volt Füstösné Papp Mária, a Víz és Csatornamű Vállalatok Szakmai Szövetségének főtitkára is, aki la­punknak elmondta: a törvényi sza­bályozás ellenére ma is tart a vita a műszakiak körében a mérők négy- évenkénti hitelesítésének szüksé­gességéről, hiszen több nyugati or­szágban ezt 7-8 évenként is elegen­dőnek tartják. A szakmai tanácsko­zás persze nem erről szólt, hiszen a A hitelesítéshez kifejlesztett mérőpad törvény betűjének eleget kell tenni. És ahogy a MOM vezetői fogalmaz­tak: piaci és fejlesztési politikájuk kialakításához messzemenően fi­gyelembe vették a lakossági terhek növekedését, ezért olyan javítási technológiákat, javító szetteket fej­lesztettek ki, amelyek segítségével számottevő megtakarítás érhető el a hitelesítéshez szükséges alkat­részcserékkel. Ez ma már része az rt. stratégiájának, amiről Zeley Já­nos marketingigazgató számolt be. Hazánkban jelenleg 280 féle mé­rőóra működik, ezek lakásokba tör­ténő bekötésének első nagy hullá­ma éppen négy-öt évvel ezelőtt kez­dődött. Megbízható javításukhoz nagyjából tízezer féle alkatrészcso­magra lenne szükség. Jelenleg csak a MOM Mátészalkán készített mé­rőihez - a régebbi típusokat is bele­értve - rendelkeznek elegendő al­katrésszel, a javításhoz szükséges egységcsomaggal. A résztvevők nemcsak az előadá­sok keretében, de a gyakorlati be­Fotók: Farkas Maya mutatókon is megismerhették a fel­újítási lehetőségeket, illetve a már működő, számítógéppel egybekap­csolt hitelesítő padot. A mérések alapján történő hitelesítést az Or­szágos Mérésügyi Hivatal szakem­berei végzik. így megy ez nap, mint nap, hiszen a társasházak, la­kásszövetkezeti épületek főmérőit mint eddig is, időről időre folyama­tosan hitelesíteni kell, ezek bekötési adataival a Mivíz Rt. rendelkezik. Rendelkezik persze az egyes la­kásokban felszerelt úgynevezett mellékvízmérők bekötési adataival is, de erről már Dömötör Zoltánnal, a Miskolci Vízmű Rt. értékesítési igazgatóhelyettesével beszélget­tünk, aki elmondta: a lakásszövet­kezeteknél és a társasházaknál a közös főmérő pontosan tükrözi az elfogyasztott víz mennyiségét és ók ennek ellenértékére tartanak szá­mot. Azt már az adott közösségek belső ügyének tekintik, hogy mi­ként számolnak el házon, házakon belül. Ha a közös képviselővel meg tudnak egyezni a lakók, akkor nem szükséges négyévenként a hitelesí­tés, történhet az öt, vagy még annál is több év után. Ám ahol a megegye­zés nem jön létre a közös képviselő és a lakóközösség között, ott a négy- évenkénti hitelesítés megkerül­hetetlen. Még olyan áron is, ha a vízműveknek újabb és újabb mérő- hitelesító padot kell beállítania. A cég nem vállalhatja az igazságosztó szerepét, még akkor sem, ha tisztá­ban vannak vele: bizonyos panelhá­zakban lakásonként négy órát sze­reltek fel a vezetékrendszer sajátos kialakítása miatt, ami esetleg 16 ezer forintos hitelesítési költséggel is járhat. A lakosságra háruló költ­ségek között egyébként a kiszállás, az órák le és felszerelése a jelentő­sebb tétel, az esetleges javítások mérőnként pár száz forintot tehet­nek ki és nem több mint 120 forint­ba kerül maga a hitelesítés. _ INNEN SZÓLVA Packázás Kovács Judit Másodszor sem érkeztek meg a budapes­ti szállítóautók Miskolcra, az egészség- ügyi főiskola berendezéséért. Az anya­egyetem, amely kimondta a miskolci ta­gozat halálos ítéletét, már másodszorra harangozta be a hurcolkodást, s másod­szorra vette palira a tucatnyi dolgozót és a kétszáz hallgatót. Játszadozik velük, mint macska az egérrel. Azokkal szórako­zik, akiknek még ha drótkötélből lenné­nek is az idegeik, mára már akkor is fel­mondták volna a szolgálatot. A hetek óta tartó főiskolai csiki-csukiba lassan beleő­szül minden érintett. A packázás már az első pillanatban el­kezdődött: amikor a kari tanács először a főiskola megmaradása, egy héttel később meg az intézet bezárása mellett szavazott. A létéért harcoló főiskola diákjait meg­nyugtatták: mindenkit átvesznek a buda­pesti intézménybe, kollégiumi férőhelyet biztosítanak számukra, sőt még útiköltség­térítést is fizetnek. Aztán jöttek a tények, amelyeket szülők, hallgatók sorolnak. Több diákot-jeles tanulókat, szociálisan is rászorultakat - nem vettek fel a kollégi­umba. Többek átjelentkezését - az okta­tói létszámhiányra hivatkozva-elutasítot- ták. Sokan meg azért kénytelenek megsza­kítani tanulmányaikat, mert egyszerűen nem tudják megfizetni a messze-ingázás és a fővárosi életszínvonal költségeit. A miskolciak mindent megpróbáltak, hogy a csaknem tíz éve kiharcolt főiskolai kép­zés megmaradjon itt, vidéken, hogy meg­legyen a szakemberutánpótlás védőnő­ből, gyógytornászból az ország e hánya­tott sorsú régiójában is. A tárgyalások azonban mind zsákutcába torkolltak, az anyaintézmény nemcsak hogy egy fillért sem hajlandó a miskolci tagozat további finanszírozására fordítani, de még annak teljes berendezését is el akarja szállíttat­ni. A miskolciak tudják, hogy a kiürítéssel a megmaradás utolsó esélye is eltűnik. A néma~ tiltakozáson kívül azonban már nem sok mindent tehetnek alig több mint egy héttel a tanév kezdete előtt. Fegyel­mezett demonstrációval kívánták tudtára adatni az illetékeseknek: nem értenek egyet a döntéssel. De még tiltakozni sem tudtak, hiszen a szállítóautók újra csak nem érkeztek meg. Miért? A választ csak találgatni lehet. A pestiek ugyanis még ar­ra sem méltatták a sorsukért aggódókat, hogy megindokolják a furgonok távolma­radását. Belegondolni is rossz, milyen sors vár azokra a hallgatókra, akik mégis a szé­kesfővárosban folytatják majd tanulmá­nyaikat. Csalót keresnek Miskolc (ÉM) - Egy eddig ismeretlen személy lopott személyigazolvány felhasználásával Nyíregyházán, az 1. számú Postahivatalban idén augusztus 15-én egy névre szóló Posta Bank betétszámlakönyvet váltott 10 ezer fo­rint befizetésével. Ezt az összeget később - ragasztásos mód­szerrel - 510 ezer forintra javította át. Másnap a hamisított betétkönyvvel Nyírbátor, Máté­szalka, Kisvárda, Sárospatak postahivatalai­ban összesen 260 ezer forintot vett fel. Szeren­csen azonban - ahol újabb 200 ezret akart csa­lással bezsebelni -, észrevették a hamisítást, ám míg a könyvet vizsgálgatták, a csaló elsze- lelt. A rendőrség kéri, hogy aki a tanúk által összeállított mozaikkép alapján felismeri a személyt, vagy tartózkodási helyéről tud, illet­ve bármilyen más információval rendelkezik az üggyel kapcsolatban, értesítse a Szerencsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályát a 06/47-362-411-es telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents