Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-25 / 200. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995» Augusztus 25», Péntek _NOTESZ Kő Fecske Csaba Az dobja rám az első követ, aki még so­hasem dobott meg kővel senkit, semmit. Kőből házat építhetünk, kővel halálra se­bezhetjük felebarátunkat. A kő a győze­lem eszköze lehet a hős kezében, Dávid a parittyájából kirepített kővel győzte le Góliátot. Ha megdobnak kővel, dobd visz- sza kenyérrel, figyelmeztet Jézus. Sajnos többnyire képtelenek vagyunk így csele­kedni. „Mindenkoron az volt a szép, (ha egy vérengzés elmaradt.) Kinyílt a szárny a kőből is, és fennmaradt, és fennmaradt!" - írta a költő. Most nem nyílt ki szárnya a kőnek, nem maradt fenn, telibe talált. Előbb egy ötesztendős fiúcskát küldött a halálba, majd egy tizenhét éves kislányt juttatott az élet és a halál mezsgyéjére. Ért­hetetlen! Borzasztó! Ilyeneket mondunk és tehetetlenül tárjuk szét kezünket. Igen, a vonatokat kövekkel megdobálók- ról beszélek, akik feltételezhetően gyere­kek. Akik gyűlölet, bűntudat és persze minden ok nélkül, céltalanul zúdítottak kőzáport a tovarobogó szerelvényekre, az ablakok mögött gya'nútlanul üldögélő, szundikáló utasokra. Meggondolatlanul repítették ki kezükből a követ, amely lám: sebez és öl. Két családra szakadt szörnyű tragédia. Kegyetlen játékot űző gyerekek jóvoltából, mert hogy felnőttek lettek vol­na, az meg sem fordult a fejemben, a hír­adások is gyerek tetteseket föltételeznek. A vasutas a tévében azt nyilatkozta, nem állhatnak ott végig a sínek mentén, hogy megvédjék az utasokat. A rendőr is vala­mi ilyesmit mondott: nem foghatnak le minden kőért nyúló kezet. És ez bizony igaz is. A követ emelő gyerek kezét a szü­lőknek kell lefogni. Persze ők sem lehet­nek ott mindenütt, ahol ebadta kőiké jár. Mégis, éppen ez hiányzik, a szülő jelen­léte, ha nem is fizikai, de spirituális érte­lemben. Senkit sem akarok megítélni, hi­szen még azt sem tudhatni, kikdobtákazo- kat a szörnyű köveket, de úgy gondolom, a kövezők családjában nincs minden rendben egészen, a követ szorító kéz gaz­dája talán éppen így akart valamit bizo­nyítani, amitsajnosmáshol, másképp nem tudott, mert nem figyeltek oda rá. A kicsike koporsó fölé borulva, eszmélet­len gyermekünk kezét szorítva kővé ke- ményedhet a szív. Sebezni lehet vele. Holott úgy kellene élnünk, hogy kinőjön a szárnya a kőnek. Mér a traffipax Kazincbarcika (ÉM) - Ma délelőtt Ka­zincbarcika és Ózd környékén mér a traffipax. Délután Miskolc és Mályi környékén el­lenőrzik a rendőrök a forgalomban résztvevő járművek sebességét. Megyei körkép a piaci 3 árakról 1 K.barcika T J N o Zöldpaprika/kg 60 45 100 Paradicsófn/kg 24 30 60 Uborka/kq 40 45 50 Burgonyá/kg 30 35 40 Sárqarepa/kg 60 50 120 Petrezselyemgyökér/kg 80 70 150 Karalábé 40 50 50 Zeller/db 30 20 180/Rq Vöröshagyma/kg 35 35 50 Fokhagyma/kg 100 12Ö“ 250 Gomba/kq 300 180 180 Karfíol/kg 50 70 90 Kelkáposzta/kg 30 30 40 Fejes káposzta/kg 20 20 25 Tojás/db 8 8,50 8,50 Alma/kg 80 50 80 Szárazbab/kg 200 300 110 Dióbél 600 400 450 Mák 280 300 400 Őszibarack/kg 160 100 180 Sárgabarack­­­Dinnye 12 15“ 12 Zöldbab 1Ő0 90­Körte 50 50 120 Szilva 40 45 90 Főzőtök 30 20­Szőlő 100 100 200 Savanyúkáposzta/kg 90 100 ­A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás ta­pasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Ketten hiányoznak az önállósághoz Hamarosan eldől: elválhat-e majd Újharangod Gesztelytől Harangod. Önállóságot akarnak a helyiek Fotó: Farkas Maya Faragó Lajos Újharangod (ÉM) - Mindössze két ember hiányzik ahhoz, hogy Újharangod elválhasson Gesz­telytől. A jövő hét közepéig el­dől: az önállóság útjára léphet­nek-e a helybéliek. A tanyákon élők beköltöztetésére épített a szerencsi állami gazdaság az ’50-es években Újharangodon szerény kivitelű szoba-konyhás la­kásokat. Azóta a mai elvárásoknak megfelelő lakásokat is felhúztak a településen. A kisközséget közigaz­gatásilag előbb Hernádnémetihez, később Gesztelyhez sorolták. Ujha- rangog most válni, önállósodni akar. A helyhatósági választási eredmények ismeretében - azt sé­relmezve, hogy közülük senki sem került be a képviselő-testületbe - az újharangodiak tavaly decemberben aláírásokat kezdtek gyűjteni, majd falugyűlést tartottak, és idén márci­us 26-án helyi népszavazáson dön­töttek önálló életükről. A 199 vá­lasztásra jogosult közül 146-an já­rultak az urnákhoz, 134-en az önál­ló községként való működésre vok­soltak. Az önállósodás törvény által elő­írt feltételeinek meglétét Heidrich Gyula, a Belügyminisztérium köz- igazgatási hivatalának főosztályve­zetője vizsgálta a helyszínen ezen a héten. Érdeklődésünkre elmondta: Újharangodon az alsó határként megállapított 300 fővel szemben egyelőre csak 298 lakost tartanak nyilván, de egy éppen most épült la­kásba napokon belül beköltözik egy héttagú család, a szülőotthonból ha­zahozzák a két újszülöttet is, és így a lélekszámmal nincs probléma. A törvényi előírásoknak megfelelően Újharangod ugyancsak képes az előírt közigazgatási jogok gyakorlá­sára, hiszen körjegyzőséghez tarto­zik. Van egészséges ivóvizük. Az óvodások, iskolások nevelése megol­dott (a 4—8. osztályosokat busszal szállítják Gesztelybe, az 1-3. osztá­lyosokat helyben oktatják). Van or­CSERVENYÁK KATALIN Budapest (ISB) - Százszámra kapja a leveleket, hívásokat Gál Zoltán panaszirodája. A legtöb­ben nem is annyira ügyeik meg­nyugtató rendezését várják az egy éve működő intézménytől. Sokuknak az is elég, hogy el­mondhatják véleményüket, pél­dául a törvénykezés hangne­méről. Az országgyűlés elnökének, Gál Zol­tánnak kezdeményezésére egy éve jött létre az elnöki panasziroda, melynek vezetője Havas Aladár el­nöki titkár. Vele beszélgettünk ar­ról: 'milyen kérésekkel, kérdések­kel, panaszokkal keresik meg őket az állampolgárok, mit várnak a par­lament elnökétől? • A megalakulás utáni fél évben 1214 panaszlevél érkezett hozzánk, személyesen 850-en keresték fel az irodánkat - kezdte az elnöki titkár. vosi rendelőjük, és kavicsos közút­jaik fenntartását is vállalják. A közigazgatási hivatalnak csupán az egészséges ivóvizet biztosító rend­szer építéséhez felvett hitelek visszafizetésével kapcsolatban van­nak aggályai. Szemán András, Gesztely pol­gármestere arról nyilatkozott: a pol­gármesteri hivatal korrekt módon előkészítette az elválásra vonatkozó tervezetet. A költségmegosztást is elvégezték, amelyben legnagyobb tételt valóban a 10 millió 100 ezer forintba került ivóvíz-beruházás je­lenti. Ebből a lakosság számarányá­nak megfelelően 1 millió 200 ezer forint terheli az újharangodiakat (8 millió 850 ezer forint az állami tá­mogatás). A tervezet vitatott pont­jait a jövő hét csütörtökig pontosít­ják, aztán ismét elküldik a közigaz­gatási hivatalon keresztül a Belügyminisztériumba. Az újharangodiak szószólója, Magyamé Süldi Ilona a tagiskola vezetője érthető módon sürgeti, hogy a kész családi házba mielőbb beköltözzön a hét lakó. Járják az il­letékes hivatalokat, és adatokat gyűjtenek arról, hogy a település tu­- A főbb témakörök az országgyűlés munkáját érintő kérdések, jelzések, javaslatok. Sokan sérelmezik, miért vannak gyakorta távol a munkahe­lyüktől a képviselők? Erre az igaz­ságnak megfelelően válaszolunk: mert munkájuk nemcsak a parla­ment plenáris ülésein való részvé­telből áll. Hanem egyeztetésekre, tárgyalásokra, bizottsági ülésekre sietnek, vagy az állampolgárok ügyeit intézik. Széles a panaszok köre is: az önkormányzatok tevé­kenységével, a megélhetés problé­máival, kárpótlási, bírósági ügyek­kel kapcsolatosak, vagy egyéni gaz­dasági szervekkel szembeni kifogá­saikat fogalmazzák meg a levélírók. □ Mit várnak a panaszosok az iro­dától? • Előrebocsátom: mi nem vagyunk főhatóság, tehát nincs intézkedési jogkörünk. A jogi, szakmai felvilá­gosításra helyezzük a hangsúlyt. Jogi, műszaki végzettségű szakem­berek dolgoznak az irodán, s ők lajdonában legalább 30-40 beépítés­re alkalmas telek van. Olyanok, amelyekre van vevő, s amelyek vé­telárából törleszthetik az ivóvízzel kapcsolatos tartozásaikat. Ráadá­sul a helyiek nemcsak a szavazatu­kat kínálták az önállósághoz, de a két kezük munkáját is: az utak kar­bantartásához, járdák építéséhez, a középületek állagának fenntartásá­hoz, szépítéséhez, ami kiegészítheti a központi költségvetésből alig, vagy egyáltalán nem csordogáló pénzeket. Azt mondja a szószóló: eddig év­tizedeken keresztül sem kapott Újharangod sokat. Nincs bennük emiatt harag, békésen akarnak el­válni Gesztelytől, és szeretnének együttműködni a továbbiakban is, de most már a saját lábukra állná­nak. Mindenki tisztában van vele - mondta Magyamé -, hogy nehéz körülmények között vágnak neki, de optimisták. Ha a jövő hét csütörtökjén a köz- igazgatási hivatal támogatólag küldi tovább kérelmüket, akkor a Belügy­minisztérium jóváhagyása után már csak a köztársasági elnök aláírása szükséges a formális váláshoz. mérlegelik, megkeresnek-e más ha­tóságokat is a problémákkal. Idén már több mint nyolcszáz levelet kaptunk, mintegy hatszázan keres­tek fel bennünket, s növekedett a telefonbejelentések száma. Amikor telefont ragadnak, a pillanatnyi ér­zéseiket szeretnék kifejezni az em­berek, főként a parlamenti ülések­kel kapcsolatban. A legtöbben a hangnem durvaságát, a vádaskodá­sokat sérelmezik. A levelek döntő többségét Gál Zoltánnak címzik. A házelnök megbízásából a neki cím­zett levelekre is mi válaszolunk, s rendszeresen tájékoztatjuk őt az észrevételekről. Gál Zoltán nagyon fontosnak tartja a lakossággal való kapcsolattartóst. Tavasszal például 20-22 - a politika hangnemét bírá­ló, közérdekű kérdést megfogalma­zó - levélíróval folytatott többórás beszélgetést □ Nem veszik-e zokon az ügyfelek, hogy az elnöknek címzett leveleikre nem 6 válaszol? Hiszen nyilvánvaló­an tőle várják sérelmeik orvoslását. • Nem sérelmezik ezt. Igyekszünk a panaszügyeknek végére járni. Se­gítettünk már kivételes nyugdíjak megállapításában, szociális otthoni elhelyezésben, segélyt intéztünk, még olyan is előfordult, hogy valaki­nek szemüveget szereztünk. Egy határon túli magyarnak lehetővé tettük, hogy megtanulja a magyar vakírást. Kétszáz aláírással keres­ték meg a panaszirodát egy telepü­lésről, ahol az önkormányzat az eli­degenítésre kijelölt állami lakások árát, s a hitel kamatát túl magasan állapította meg. Megkértük a pol­gármesteri hivatalt: a testület saját hatáskörében vizsgálja meg, mit . tud tenni. Megvizsgálták és tudtak tenni a lakosokért. Gyakorta ta­pasztaljuk, a hozzánk fordulók je­lentős része tájékozatlan az ügyin­tézés módjáról. Szükség van a pa­naszirodára, főleg olyan formában, hogy érezze az ügyfél: itt érdemben foglalkoznak a gondjával, megértik. Előfordult: a panaszosnak annyi is elég volt, hogy valakinek kiöntse a lelkét, s nem is kért intézkedést. Kobold Tamás nem javasol újabb adót Miskolc (ÉM - B.A.) - Nem java­solja Kobold Tamás újabb helyi adók kivetését. Erről tegnapi sajtó- tájékoztatóján beszélt a borsodi me­gyeszékhely polgármestere. Mínusz 4,5 milliárd Az önkormányzatok támogatásá­nak átalakításával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva nagy gondnak nevezte, hogy a központi költségvetésből kapott úgynevezett normatív támogatás 1993 óta nem követi az inflációt. Ha ez így marad, az Miskolc számára körülbelül 4,5 milliárd forintos kiesést jelent. Ez pedig már komoly gondokat okozhat. A város jelentős megszorí­tásokra kényszerül majd, mivel kép­telen lesz fenntartani intézményhá­lózatát. A polgármester nem bocsát­kozott részletekbe, de elmondta: ké­szül a jövő évi költségvetés koncepci­ója. A költségvetési egyensúly fenn­tartása érdekében tervezett lépése­ket nem csupán azokkal az érdekvé­delmi szervezetekkel vitatják meg, amelyekkel a törvény értelmében ez amúgy is a kötelessége a városnak. A kamarákkal, a civil társadalom képviselőivel is tárgyalnak - hang­súlyozta a városházi adminisztráció vezetője, aki azt sérelmezte: bár a kormány huzamosabb ideje foglal­kozik az önkormányzatok finanszí­rozási rendszerének átalakításával, az ezzel kapcsolatos elképzelésekről az önkormányzatokat nem tájékoz­tatják. „Lumpeneknek ne” A várható hiány mérséklésére ter­vezik-e újabb helyi adók - például az ebadó - kivetését? - firtatta la­punk. A polgármester arra emlé­Kobold Tamás: Nagyrabecsülésem a miskolci polgároknak keztetett, hogy az ebadó kivetését a hatályos törvények nem teszik lehe­tővé. Ha jogszabályi akadálya nem lenne a dolognak, a közgyűlésnek kellene dönteni a kérdésben. Ko­bold Tamás nem javasolja újabb he­lyi adók kivetését, mert az ezekből remélhető bevétel nincs arányban azzal a feszültséggel, amivel az adó bevezetése járna. A városháza most vizsgálja, miként lehetne elérni, hogy a szociális segé­lyek ne oda áramoljanak, ahová nem kellene. „Lumpen elemeknek nem kívánunk segélyt adni, s keres­sük a módját, hogy a város javára munkára foghassuk az embereket - tette egyértelművé, mire gondol­A lelkesedés lángja A tegnapi tájékoztatót egyébként azért hívták össze, hogy a polgár- mester értékelje a történelmi kör­nyezetbe és szituációba ágyazott augusztus 20-i miskolci ünnepet, amelyik - mint fogalmazott - fel" gyújtotta benne a lelkesedés láng' ját. Az ünneplő miskolciak megér­tették a programok üzenetét: ve­szélyben a magyar kultúra és mű­veltség, s ezért nagyrabecsülését fe­jezte ki az állami ünnepet a Diós­győri várban köszöntő polgároknak, illetve mindazoknak, akik hozzájá­rultak, hogy a rendezvény sikeres legyen. Az ünnepséget szervező Kulturális Menedzseriroda vezető­jével, Stehlik Ágnessel együtt val­lotta: fontos, hogy a helyiek megis­merjék környezetük múltját, s ezért a város anyagilag és intézményei közreműködésével is támogatja a lokálpatrióta elképzeléseket azon településrészeken is, amelyek egy­kor nem tartoztak Miskolchoz. így Görömbölyön, Tapolcán, Diósgyőr­ben. A mostani augusztus 20-i ün­nepséget egyébként a helyi vállal­kozók 1,3 millió forinttal támogat­ták. Mecénási alapjából Kobold Ta­más 400 ezer forintot adott, a város 600 ezret, s a költségvetésben az ünnepekre elkülönített keretből 200 ezer forintot használtak fel. Elsősorban a parlamenti hangnemet sérelmezik a házelnök panaszirodájá­hoz fordulók Fotó: Nagy Gábor (ISB) Szemüveget kapott a házelnöktől Parlamenti panasziroda: sérelmezik a törvénykezés hangnemét

Next

/
Thumbnails
Contents