Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-23 / 198. szám

10 ELETMOD Nyugdíjas 1995. Augusztus 23., Szerda István király emlékére Több mint ezer éve, hogy első szentkirályunk ,A keresztény hitbe’ István nevet kapott , Ó lett a magyarok első koronás királya A kis magyar népnek hű uralkodója A magyar nemzetet bölcsen kormányozta Őseinket keresztény hitre tanította 'Apáinktól aztán mi is megtanultuk Bármi történhet velünk, mi magyarok vagyunk , Dúlta országunkat a török és tatár- , Hol vesztettünk hol m.eg nyertünk csatát . De mindig bíztunk, hogy a Magyarok Istene Megvédelmez minket száz veszéllyel szemben Halála előtt dicső szent királyunk Minket a Szűzanya oltalmába ajánlott Azóta országunk Mária országa ' Boldog asszony anyánk az égből vigyáz rája István király napján mindig eszünkbe jut Hogy mi a Szűzanya gyermekei vagyunk Ajkunkról felcsendül ez a csodálatos ének ■Magyaroknak nagyasszonya ne hagyd el a néped Pásztor Istvánná nyugdíjas Tiszaújváros Szociális gondoskodás Bükkaranyos (ÉM) - A községben immár 8 (éve működik az idősek klubja, amely a hét öt napján várja a nyugdíjasokat, az idős embere­ket. Jelenleg 25-en járnak a klubba rendszere­den, ahol tízórait és ebédet kapnak napi 74 fo- ■rintos térítésért. Biztosított számukra a tisztálkodás, a mosás 'lehetősége is. Napközben tévét néznek, újsá­got olvasnak, beszélgetnek, kártyáznak. Ked­venc időtöltésük a kirándulás, a fürdőzés. A ,klub adta lehetőségen kívül 11-en részesülnek .szociális ellátásban a községben. Egy főállású • és egy tiszteletdíjas gondozónő látja el őket. A •gondozás díja óránként 70 forint, az ebédet is ■házhoz szállítják, ha erre igény van, lényegé­ben a napközis áron. így, emberségesen is lehet... Az „elidegenedés”, az embertársainktól való elhidegülés, az egymás iránti közömbösség uralmának korszakát éljük. Dühöng az „egoiz­mus”, vagy ahogy az egyik jeles politikusunk oly találóan jellemezte: „a marxizmus-leniniz- mus helyet adott az új ideológiának, a „nekem- izmus”-nak! Magyarosabban: „Ha az Isten éhen hal is, csak én lakjak jól!” Ebben az érzel­mi „Szaharában” üdítő oázisként hat a „környezetből kirívó” kedves gesztus, jó szán­dék, megértés, mások munkájának, fáradozá­sainak elismerése, és - a lehetőségekhez ké­pest, - honorálása, szóval: a humanitás, érthe­tőbben: az emberség! Számomra öröm, hogy erre, példát is tudok mondani. (Igaz, az ellen­kezőjére sokkal többet!) Hosszú évtizedekig a Hejőesabai Cement­gyár dolgozója voltam. (Új neve: Hejőesabai Cement- és Mészipari Rt.) Már 16. éve elmúlt, hogy elbúcsúztam munkahelyemtől, kedves munkatársaimtól, szóval: nyugdíjas lettem. De ez nem jelenti azt, hogy megszakadt a kap- . csolatom a kollégákkal! Ok sem feledkeztek meg rólunk! Ezalatt a 16 év alatt nem volt olyan év, hogy valamilyen módon ne kedveske­dett volna a cementgyár vezetősége, és szak- szervezete a munkában megfáradt nyugdíja­sainak! Hol egy értékes csomag, höl jelentős összegű pénz, ajándék próbálta feledtetni ve­lünk a nem éppen szívderítő nyugdíjas életet, sorsot. A minap is kaptunk a cementgyár vezetősé­gétől egy kedves hangú levelet. Már a megszó­lítás is szívhez szóló: „Reméljük, hogy levelünk jó egészségben találja!” Továbbá: beszámolnak az elmúlt év eredményeiről, majd így folytat­ják: „Tekintettel arra, hogy nyugdíjasaink ma- ‘gas száma miatt fehér asztal melletti elbeszél­getésre nincs mód, mi mégis szeretnénk egy .kis ajándékkal kedveskedni.” Ez a „kis aján- , dék” egy 1200 forintos étkezési utalvány. Le- , vásárolható a Miskolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat boltjaiban. A levelet aláírta: ír­juk ki a teljes nevüket, mert megérdemlik: 'Bukhár István Sz.B. titkár és Nagy István el­• nök-vezérigazgató. Nekünk, nyugdíjasoknak, minden forint 'számít! Sokat segít rajtunk ez az utalvány! De .még többet, százszor többet ér ez a fígyelmes- ,ség, kedvesség, gondoskodás! Ha lenne egy nagy osztálykönyv, még a leg­szigorúbb tanár is ilyen érdemjegyet írna be a •cementgyár vezetőségének: „Emberségből je­des!” • Köszönjük! Látják, emberek: így is lehet!!! • Kertész Józsefié Miskolc Képtelenség leállítani, belebetegedne Beszélgetés a Csordás házaspárral változatos életútjukról Nagy Zoltán ■ F" Az ünnepeltek: a 70 éves Csordás Imre és felesége Fotó: ÉM-archív Olaszliszka (ÉM) - Idős korában, 70 évesen is világra nyitottan él. Gyakran találkozhatunk vele Mis­kolcon, Budapesten, avagy a megye különböző településein, amikor nyugdíjasrendezvényeken vesz részt, civil szerveződéseket látogat. Fiatal éveit is ez a nyitottság, a tu­dásszomj határozta meg. Ennek kö­szönhetően szerzett több diplomát. Csordás Imre 1944-ben érettségi­zett, az akkori Fráter György Gim­náziumban, majd az Eperjesről Miskolcra települt jogakadémiára iratkozott be.- Mint leventét, elhurcoltak és minden különösebb kiképzés nél­kül bevetettek partizán-vadász­nak. Szerencsémre az öcsémmel együtt voltunk, jobban tudtunk vi­gyázni egymásra. A sokak által is­mert Fogsányiba kerültem hadifo­golyként. Jól képzett, művelt em­berek között sokat tanulhattam. Volt idő álmodozni: terveztem, hogy szerzek két diplomát, tör­vényszéki boncorvosnak készül­tem. A nyelvtanulást már ott meg­kezdtem. Terveztem, hogy csalá­dot alapítok és két gyermekem lesz. Az akkori elképzelésem nem­csak bevált, túl is teljesítettem. Amikor a feleségemet megismer­tem, csodálkozott: hogy akarok én munka mellett ennyit tanulni. Hazakerült a fogságból, jelentke­zett az orvosi egyetemre Pécsre, de egy fél év után abba kellett hagynia, mert nem kapott helyet a kollégi­umban, lévén, egyéb származású.- Hazajöttem Perére tanítónak, hogy előteremtsem az anyagiakat a továbbtanuláshoz. Közben megsze­reztem a jogi doktorátust, aztán pe­dagógiai főiskolán tanultam mate­matika-fizika szakon. Ének szakta­nítói és római katolikus kántori ké­pesítésem is van. Aztán pályát vál­toztattam, Szikszóra mentem fogal­mazónak a bíróságra. Hat hónap múlva kineveztek járásbírónak Abaújszántóra. Miskolc követke­zett, a Városi Bíróságon voltam büntetőbíró. Igen ám, de én a fiatal­korúakkal szerettem volna foglal­kozni. Újabb állomás: tudományos könyvtáros, majd jogtanácsosnak hívták Tárcái, Mezőzombor, Mád térségébe.- Ez a munkakör megkívánta a politikai gazdaságtan szakosító el­végzését. Ebből is főiskolai oklevél­lel rendelkezem. Ha mindehhez hozzávesszük a gyógypedagógiában való jártassá­gát, egy valóságos polihisztor képe áll össze.- Nos, akitor előjött az isiászom, a feleségem a sarkára állt: marad­jak otthon, ne utazgassak örökké. Szikszón volt a lakásunk, hát ma­radtam az ottani általános iskolá­ban. Ekkor lettem gyógypedagógus, ebből a munkakörből mentem aztán nyugdíjba. A joghoz azért nem let­tem hűtlen, a tanácsnál jogi tanács­adóként szerepeltem gyámügyek­ben, fiatalkorúak dolgaiban. Mindig kezdeményező, jó érte­lemben vett izgága ember volt, örökké perelt az igazságért. Nem­csak önmagáét, mások ügyeit is fel­vállalta. Most, idős korában is töb­ben fordulnak hozzá emberi, jogi ta­nácsért.- Vállaltam a konfliktusokat, harcoltam az igazságért. Nyugdíjasként sem tétlenkedik, az Életet az éveknek Országos Nyugdíjasszövetség elnökségének tagja. Most, frissen, a megyei szö­vetség egyik alelnökévé választot­ták. Alapító tagja a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a me­gyei vezetőségben tevékenykedik. Felesége, Mária asszony bölcs türelemmel fogadja Imre bácsi vál­lalkozásait, utazásait, immár las­san 50 éve.- Perén kezdődött az ismeretsé­günk - meséli Csordás Imre - ő már ott tanított, amikor odakerültem. Aztán Szikszóra költöztünk. Mária néni ’81-ben ment nyug­díjba. A 70. születésnapon - mind­ketten ez évben léptek át a hetedik X-en - három fiuk és hét unokájuk ünnepelte a Csordás házaspárt Olaszliszkán. (Szikszóról ide költöz­tek, mert itt lakik a középső fiuk.)- A fiúk hál’ istennek egyenes­ben vannak. - Ezt Mária asszony újságolja büszkeséggel vegyes bol­dogsággal. - A legnagyobb fiú, Im­re német-francia nyelvű üzletkötő, Dunakesziben lakik. Hat évig kint élt Algériában. Két gyermekük született. László fiunk itt lakik, a faluban, a honvédség erdőbényei egységénél műszaki vezető. Most léptették elő századossá, eddig pol­gári alkalmazott volt. Náluk há­rom gyerek van. A harmadik fiú Attila^ két gyermekük éppen itt üdül. O egyébként testnevelő tanár Budapesten. Nagyobbik lánya örö­költe is a sportszeretetet, tenisz­ben a legjobb a korosztályában. Most 10 éves. A pedagógus nagyszülők számá­ra nagy öröm, hogy mindegyik uno­kájuk kitűnő tanuló. Csordás Imré- né 1994-től aranydiplomás pedagó­gus, korábban szolgálati és kiváló munkáért emlékéremmel ismerték el szakmai munkáját. Féijéről ezt vallja: — Imrét leállítani? Képtelenség! Belebetegedett volna. Most is gyötri az isiásza, de már utazott Miskolc­ra, nyugdíjasok ügyében. Kikapcso­lódása? Leül a harmóniumhoz, élve­zi a zenét. Új megyei vezetőséget választottak Miskolc (ÉM) - Új vezetőséget vá­lasztott a Nyugdíjas Klubok és Idő­sek Életet az éveknek Országos Szövetségének megyei szervezete. A szakszervezeti székházban, au­gusztus 10-én tartott közgyűlésen 30 klub szavazati jogú küldöttei és a vendégek jelenlétében Tóth Árpád, az év áprilisában ideiglenesen meg­bízott elnök számolt be az eddigi munkáról és vázolta a második fél évi feladatokat. A beszámolót élénk vita követte, majdnem minden küldött mondott véleményt, javaslatot. Felszólalt Krizsán Sándor országos alelnök is. Ezt követően a küldöttek döntésük szerint nyílt szavazással választot­ták meg megyei elnöknek Tóth Ár­pádot, a helyi nyugdíjas mozgalom ismert személyiségét, helyettesnek pedig Fazekas Andrást, az ormos­Tóth Árpád, az Életet az éveknek Nyugdíjas Szövetség új megyei elnöke Fotó: Farkas Maya bányai klub vezetőjét. Munkájukat négy alelnök és két bizottság segíti. A területi munka koordinálására, tekintettel a megye nágy kiterjedé­sére és a nyugdíjasok nagy számá­ra, területfelelősök választása mel­lett döntöttek. Személyükről azon­ban később határoznak, miután konzultáltak az érintett klubokkal. A nyugdíjasklubokban folyó pezsgő életet bizonyítja és az előkészítő bi­zottság munkáját dicséri á közgyű­lés nagyon közvetlen, barátságos, oldott hangulata. (Az új vezetősége ezúttal is közli a hozzájuk tartozó klubokkal, hogy az Életet az évek­nek Nyugdíjas Szervezet a Miskolc, Kassai u. 86. helyett a Széchenyi u. 35. sz. alatt működik tovább. Itt tar­tanak fogadónapot a III. emeleten minden hónap első keddjén, 9-12 óráig.) Független alkotók: A toll mindenkié A Független Alkotók Országos Szö­vetsége Eger híres történelmi váro­sába, egyhetes Nemzetközi író­táborba hívta meg tagjait, akik nemcsak Magyarországon élnek, hanem külföldön is. Az 1995. au­gusztusi írótáborba az USA-ból, Ju­goszláviából, Szlovákiából is érkez­tek barátaink. A jelenlévők közt, ha a korhatárt említem, 13-73 éves ko­rig voltunk. Hogy mi vitt bennünket az írótáborba? - az irodalom szere- tete! Csodálkozva hallgattuk a küz­dő és kezdő fiatal generációt, hogy már eddig is milyen kiemelkedő al­kotásaik lettek közkinccsé. Pálya­munkákon, többféle műfajban bizo­nyították tudásukat-tehetségüket. A közép és idősebb korosztálynak sok lapban, könyvben, antológiában jelentek meg műveik. A korral ha­ladva, a tanulás, az eszmecsere mindnyájunknak hasznára vált. A további munkánkhoz szakemberek tartottak színvonalas előadásokat. Jegyzeteinkbe sorra bekerültek az alapítványok címei is, akik segítsé­get nyújtanak a kiadványok megje­lentetésében. A Független Alkotók Országos Szövetségébe (Eger, 3301 Pf. 369), szeretettel várjuk a fiatal és a nyugdíjas társaink jelentkezé­sét, hogy műveik megjelenhessenek e szövetség antológiájában is. A mi toliunkkal írásaink a sajtóban gyakran megjelennek Reménykeltő szavakkal a búsuló embereknek Óh, de sok-sok éjszakán álmodozunk arról Talán egy kis fénysugár megy a mi toliunkból Ámulatba a világon senkit nem ejtünk Barátainknak nyújtjuk a segítőkezünk Ország-világ előtt még be fogjuk bizonyítani Rendes írással is a szívekbe BÉKÉT fogunk hozni! Tomorszky Istvánná nyugdíjas Tiszaújváros Országos találkozó Bükkfürdő (ÉM - T.I.-né), - A Nyugdíjas Klubok és Idősek Életet az éveknek Országos Szövetségé­nek szociális és üdülési bizottsága Sípos József elnökkel az élén, a Bükkfürdő Strand igazgatóságával és az önkormnányzattal összefogva augusztus 6-án, Bükkfürdőn ren­dezte meg az V. Országos Nyugdíjas Találkozót. A reggeli órákban már 48 autóbuszt számoltunk meg a strandfürdő előtti utakon. A strand területe mintegy ötezer vendéggel népesült be. Vitális Sándor nyugdíjas reformá­tus lelkész Kiskunszállásról jött el, hogy ökumenikus egyházi prédiká­ciójával a hallgatóság leikéig has­son, majd áldását adta a jelenlévők­re. Kenyeres Imre bükkfürdői pol­gármester köszöntő szavai után Sí­pos József, a szövetség elnökségi tagja vette át a konferanszié szere­pét és ezzel megkezdődött a nyugdí­jasok egész napos, színes, változa­tos műsora. Áz országos rendez­vényt a miskolci Avas Nyugdíjas Klub tánccsoportja a palotással nyi­totta meg, majd ugyancsak az ő ci­gánytáncukkal zárult a szép műsor. Kiránduláson Diósgyőr (ÉM - K.-né) - Szép nyá­ri reggel indult a Vasas Nyugdíjas Klub tagsága, egy kellemesnek ígérkező autóbuszos kirándulásra, Egerbe. Egerszalók volt az első megállóhelyünk, a csodálatos sós forrásvizű strand. Ez a hegyekből feltörő forró, sós víz a sziklákon áramlik át és olyan bevonatot ké­pez, ami csillogó, mintha márvány lenne. A strand medencéje kicsi, csak néhány fürdőző számára alkal­mas, nem akadt még egy vállalkozó sem, aki felfigyelt volna az ott rejlő lehetőségekre. Ezután Egerbe ér­keztünk, választhattunk, ki, merre indul. Voltak, akik a várhoz látogat­tak el, mások a kellemes vizű strandra mentek, avagy a város szépségét csodálva sétálgattak. Ebéd után irány a Szépasszony völ­gye. Megnéztük a pincéket, letele­pedtünk a legrokonszenvesebben, kóstolgattuk a borokat. Alig akar­tunk útnak indulni. Pedig még hát­ravolt a Zsóri fürdő, ahol az egyik nyugdíjas társunknak van egy kis hétvégi háza, ott megpihentünk. Egy-egy pogácsa, egy-két pohár bor vagy üdítő elfogyasztása után dalra fakadt a társaság, itt is, mint az eg­ri pincében. Elfelejtettük napi gond­jainkat, amiből sajnos bőven jut a nyugdíjasoknak is. Közös lottó Szerencs (ÉM) - Kibővített vezető­ségi ülést tartott július végén Sze­rencsen a városi nyugdíjasklub. Lu­kács Illés elnök eredményes, prog­ramokban gazdag első fél évről szá­molt be és vázolta a második félévi elképzeléseket. Közülük kiemelke­dik két szlovákiai utazásuk. A rozs- nyói klubbal már hagyományos a kapcsolatuk, most, az ősz elején pe­dig Kassára készülnek. Tagjaik kö­zött többen egyedül maradtak, ezért fontosnak tartják a közös összejö­veteleket, terveznek karácsonyi ün­nepséget és közös szilvesztert. Úgy határoztak, hogy tiszteletbeli nyug­díjasoknak fogadják azokat a köz­életi személyiségeket, vállalkozó­kat, akik megkülönböztetett figye­lemmel segítik a klubot. Új kezde­ményezésük a lottózás, 50 forinto­kat adnak össze 41-en, már volt négy hármastalálatuk. Bizony, el- kélne nagyobb nyeremény is, hi­szen mindössze tizenkettőezer fo­rint a klubtagok átlagnyugdíja. Döntésük szerint nagyobb szeren­cse esetén a nyeremény húsz szá­zaléka maradna a klubnak, a nyolcvan százalékon pedig rész­arányosán osztoznának. Nyugdíjasok figyelmébe! Kérjük kedves nyugdíjas ol­vasóinkat,1 a klubok vezetőit, tagjait, hogy rendezvényeik­ről, terveikről tudósítsák ro­vatunkat, írjanak nekünk a nyugdíjas társadalmat foglal­koztató időszerű kérdésekről. Várj uk véleményüket az idős embereket érintő országos és helyi fejleményekről. Cí­münk: Eszak-Magyarország Nyugdíjas rovata, postacím: 3501 Miskolc, Pf. 351,

Next

/
Thumbnails
Contents