Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-22 / 197. szám
4 B Itt-Hon 1995. Augusztus 22., Kedd ^MOZIMŰSOROK Augusztus 23-29-ig Kazincbarcika: Augusztus 24.: Salo avagy Sodorna 120 napja. Színes olasz film. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Augusztus 25.: Négy esküvő és egy temetés. Színes szinkronizált angol komédia. Felemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Augusztus 26.: Ponyvaregény - Pulmp Fiction. Színes amerikai film. Kezdés 16.00 és 18.00 óra. Augusztus 27.: Halálugrás. Színes amerikai akció-thriller. Kiemelt helyár. Kezdés 16.00 és 18.00 óra. Augusztus 28.: Szenvedélyek viharában. Színes amerikai film. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Augusztus 29.: Az ítélet éjszakája. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. Kiemelt helyár. Kezdés 18.00 óra. Mezőkövesd: Augusztus 25-26.: Streetfighter. Színes amerikai sci-fi akciófilm. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Augusztus 27.: Salo avagy Sodorna 120 napja. Színes olasz film. Kiemelt helyár. Kezdés 19.00 óra. Ózd: Augusztus 24-26.: Vírus. Színes amerikai film. Kiemelt helyár. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. Augusztus 28.: Az ítélet éjszakája. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. Kiemelt helyár. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. Augusztus 29.: Salo avagy Sodorna 120 napja. Színes olasz film. Kiemelt helyár. Kezdés 17.00 és 19.00 óra. Diák poéták Sikolyok Véget ér minden. Csitul a szívdobbanás. Lehull a vércsepp: robbanás zaja a némaságban. Suhognak a félelem fekete angyalszárnyai az éjszakában. Egyedül... egyedül vagyok, mint Te, és mint az ablakon át behulló holdsugár. Világít a szem, s a gyertya a szobasarokban. Táncol a láng. s majd kilobban. Fekete a füst Feketén oszlik a falak közt. Oszlik a test. s az értelem. Rejtelmek nélkül, élettelen. Takács István a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Szakközépiskola tanulója A betyároknak olykor menedéket adott id. Dobosy László (ÉM) - A Bán-völgye alsó szakasza mindig híres volt kiterjedt szőlőterületéről. 1836-ban 104, 1851-ben 155 hold szőlőterületet tartottak számon, de ezt az 1895- ös filoxéra kipusztította és csak három holdat írtak össze. 1965-ben 225 hold volt a szőlőterület, ami Bán- horvát és Bánfalva egyesített községének szőlőterületéből tevődött össze. Bánfalvi borházak a jellegzetes előtetővel Fotó: ifj. Dobosy László A Pesty Frigyes Helynévtárban 1864-ben csak Jardonkát jegyezték fel szőlőhelyként. Ma itt nincs szőlő, de van a Bánvölgye keleti oldalában a Kutyás, a Hencel, a Bagyvölgy területén. A nyugati oldalon a Mál-oldal, a Rákos, a Nagyhegy és a Bankoson szintén található. Pincés helyek a szőlők közelében öt helyen is kialakultak. Keleten a Kutyás és a Patakos, nyugaton a Nagy-hegyi, a Rákos és a Máloldali pincéket találjuk. Számuk összesen 134, ebből 68 lyuk, kettő kunyhós, 19 borházas, és 45 az elhagyott. A Kutyás pincék az Őrhegy alatti hegyoldalban, a szőlők alatt alakultak ki. Itt 30 ma is használatos pincét találunk. Sok az elhagyott, behorpadt pince. Pusztulásuk oka, bogy 1947-ben a szén termelése folytán alábányászták. A pincéket az 1886-os katonai térkép is jelzi. A három sorban elhelyezkedve szétszórtnak, egymástól távol esőnek tűnnek. Ennek oka, hogy minden gazda szőlő- területe alatt igyekezett a saját pincéjét kialakítani. A pincéket alkotó kőzet puhakő (riolittufa). Ez azonban viszonylag mélyen van, fölötte pedig igen laza homok fekszik. Ezért itt nagyon mély lejáratot kellett kialakítani. Van olyan, amelyikben 15 lépcső vezet le az ajtóig. A lejárat kialakításában jól felismerni, hogy a tulajdonosok közül többen a szénbányában dolgoznak, vagy dolgoztak, mert a bánya ácso- latait alkalmazták. Néhány fölött náddal fedett kunyhót is alkalmaztak, hogy a lejáratot megvédjék a csapadéktól. Az ajtó után a kőzettől függően rövidebb-hosszabb pincetorok van. Itt ezt sípnak mondják és nemcsak a bor, de a burgonya tárolásának is a helye. Több pince előtt borházat is találunk. Ezeket nyeregtető fedi, amelynek a bejárat feletti része csapott, a tetőrész alsó része nincs bedeszkázva. Régen a pince körüli szilvásban lekaszált szénát itt adták fel és tárolták a padlástérben. 1945 előtt a gazdák gyakran felkeresték a pincéket. Itt álltak meg, ha a szőlőbe mentek dolgozni - a szőlőt megmunkáló eszközöket is itt tartották - hazamenet úgyszintén. Ennek velejárója volt, hogy egyúttal a torkukat is leöblítették. A férfiak a névnapjaikat és a baráti összejöveteleket is itt tartották. Az asszonyok is gyakran felkeressék a pincét, mert időnként innen vitték haza a burgonyát. Ilyenkor nekik is jutott egy kevéske a borból. Hagyományos szokás volt, hogy amelyik vendég először volt a pincében, az tartozott a nevét, az évszámot a pince falába bekarcolni. A legrégibb olvasható évszám — amit találtam - 1906 volt. Újabban jött divatba, hogy az ittlét megjelölése a mennyezetbe benyomott pénzdarabbal történik. A második világháború alatt a családok kiköltöztek a pincébe és sokan hetekig ott éltek. A századforduló idején a pincék fölött egy kis ház is volt, jó vizű kúttal. A környékbeli betyárok gyakran bekopogtattak ennivalóért, borért, de főleg menedékért a pandúrok elől buj- dokolva. A faluban tanult kádármester nem volt, ezért az egyik gazda megtanulta a hordó készítését, s ő látta el a falut, a szomszéd községeket jó hordókkal. A Patakos pincék az út melletti kis patakról kapták nevüket. Az út másik oldalán egy síkban 22 pincéből álló pincesort alakítottak ki a bányászok 1946 után, közöttük kétrészes pince is van. Az egyik rész a szórakozást szolgálja - asztallal, fatörzzsel, mennyezetén benyomott pénzekkel. A vakablakokban pezsgőt érlelnek. A Máloldali pincéket 1945 után építették, ami az új falurészhez van közel. Kőzete kavics és homok, vízáteresztő tulajdonsága miatt kevésbé alkalmas pincének. A Nagyhegyi pincék a Bán-patak szintjétől 100-120 méter magasságban a hegyoldalban, a községtől 2 km-re találhatók. A pinceházakon kívül 31 elhagyott, beomlott bejáratú pince található. Az idősek szerint, már a török időkben is használták, távol az úttól, sűrű erdőbe rejtve. A Rákosi pincék a Nagyhegyi pincékkel egy magasságban vannak. Ezeket az 1886-os katonai térkép is jelöli. Három sorban találtunk pincéket. Régen a környéken mindenütt szőlő volt, most szilvás és cseresznyés váltakozik a szőlővel. Ezt is igen réginek, ősi pincéknek tartják. Kőzete homok. Mátyás Bálint pincéjének három ága van. Együttes hossza 25 méter. Eredetileg a földesúri dézsmaszedő pincéje volt. Falán sok névbekarcolást találni. Mostanság e pincéknél van a legnagyobb élet. Pihenő- és víkend-területként használják. A présházakban itt is meghosszabbított tetőt alakítanak ki, hogy esős időben ide tudjanak húzódni. Benke Bálint borházának falán ezt a házirendet találtam: Nem közhely a pince, Nem mindenki sátra, Csak a hívott vendég Van szívesen látva. Békésen úgy élhetsz gyomroddal Ha ennivalót Te hozol magaddal! Melyért a gazdának Itt senki nem fizet. Bort magadnak végy, Hozzá ásványvizet. Öreg Avas hegyén Dohány biz nem terem, Szivar, cigaretta Nálad mindég legyen. Ha eltörsz valamit, Végy helyett? másat, Ne okozz semmi kárt A házigazdának. 1995. Augusztus 22., Kedd Itt-Hon B 5 Zöld út Takács István művészi hagyatékának Közkinccsé váltak a híres templomfestő alkotásai Egy jellegzetes templomfreskó Takács István tucatnyi alkotásából. Mezőkövesd (ÉM KD.M.) - Hosszú ügymenet után - végre nyilvántartásba vették a Takács István Kulturális Alapítványt. Mindenül Laczkó Pető Mihály fiatal mezőkövesdi festőművész adott tájékoztatást, aki szívügyének tekinti az alapítványt, a Takács-hagyaték sorsát, □ Olyan áhítattal beszél Takács Istvánról, hogy arra következtetek: közeli ismerős volt... 0 Személyesen sajnos sohasem találkoztunk. Korábban alkotásainak is csak töredékét láthattam. Halála után alkalmam volt betekinteni a hagyaték egy részébe, s akkor döbbentem rá, milyen óriási mennyiségről van szó, s hogy milyen egyoldalúan ismertük őt. Akkor nekifogtam rendszerezni a műveket, s e munka közben ötlött fel berniem, hogy ezzel komolyabban kellene foglalkozni, közkinccsé tenni mindazt az értéket, ami még föllelhető. Csodálatos volt felfedezni, hogy mennyi minden maradt utána, s milyen teimékeny, alkotó életet élt. □ A köztudatban Takács István, mint templomfestő él... • Ezért is nagyon fontos lenne az életmű kiállítás, az emlékmúzeum. Ha ez megvalósul, a freskóiról készített fotódokumentumok, festmények, színvázlatok, grafikák egyértelműen bebizonyítják az életmű jelentőségét, összetettségét, a művész sokoldalúságát. A Ez az erős kötődés nem egyszerűen a fiatal festő csodálata? • Mások számára bizonyára megmagyarázhatatlan, miért nem a saját képeimmel foglalkozom inkább, de a tanítás során már megszoktam, hogy az értékmentést tekintsem elsődleges feladatomnak. Úgy látszik, egy időre saját alkotói elképzeléseimet, tevékenységemet háttérbe kell szorítani ahhoz, hogy ne porladjon el, méltó helyet kapjon Takács István művészi hagyatéka. Elbeszélésekből tudom, hogy nemcsak mint művész, de mint ember is csodálatos volt. Azt szeretném, ha mások is megismerhetnék az életművet a maga teljességében, hiszen eddigi munkásságának csak töredékét láthattuk. Egyrészt tehát ez adta az ötletet, hogy méljük fel: hány freskót készített, mennyi képet festett, hol vannak ezek... Tudjuk, hogy rengeteget dolgozott, de senki nem ismeri a teljes életművet. Munkája nem csak művészi, de kortörténeti érték is. A matyók élete, a szűkebb haza megjelenítése kiapadhatatlan téma volt számára. □ Kinek köszönhető az alapítvány, s honnan rá az anyagi fedezet:’ 0 Eredetileg a mezőkövesdi ön- kormányzat képviselő-testüle- te lett volna az alapító, ám a közben módosított jogszabályok miatt ez nem volt lehetséges. Végül is az alapító a Szent László Egyház- község, ők adták az alapításhoz szükséges pénzt. Később az Önkormányzattól is megkaptuk az e céfra szánt összeget. □ Bővült a támogatók tábora? 0 A legfontosabb, hogy összefogott egy lelkes kis csapat, akik a kuratóriumnak is tagjai. Amíg az alapítvány nem került bejegyzésre, addig nem sokat tehettünk. A családtagok - a Takácshagyaték örökösei - meszszemenően támogattak, és mások is. Őszintén hiszem, hogy sokan átérzik ennek az életműnek a jelentőségét, és segítenek minket, hiszen sokan szerették, tisztelték Takács Istvánt, mint embert és mint művészt. Remélem, mások is megértik az ügy fontosságát, mert ezzel a hagyatékkal el kell számolni az utókornak. □ A kuratóriumi tagok kiválasztásánál mi volt a fő szempont? • Az volt a legfontosabb, hogy a családtagok akarata érvényesüljön, hiszen ők a Takács-hagyaték örökösei. Ezért a kuratórium nagyobb része a család tagjaiból áll, és néhány lelkes mezőkövesdiből, akik személyesen is ismerték Takács Istvánt. Szavazati joggal rendelkezik az egyház képviselője, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, valamint a mindenkori polgármester. A kuratórium elnöke: Sebők Ferenc- né Takács Márta, a művész leánya. □ Mikor lesz látható eredménye ennek a munkának? 0 Ez nem csak rajtunk áll. Függ attól is, hogy ki mennyire ismeri fel célunk jelentőségét, s hogy milyen támogatást kapunk. Remélem, hogy a millecentenáriu- mi ünnepségre elkészülünk a feldolgozás egy részével. A népiegyüttes az évfordulóra készül Szendrő (ÉMl - Nagy sikerrel lépett fel augusztus 12-én a helyi Polgárpiesteri Hivatal nagytermében, az Örménykúti Népiegyüttes. A tizenkét tagú csoportban 14-en nyugdíjasok, míg hárman iskolai tanulók. Vezetőjük - a Nívódíjjal kitüntetett Benkó András - az előadást megelőzően elmondta, hogy az együttes augusztus 20-án ünnepelte megalakulásának 29. évfordulóját, s szendrői fellépésüket egyfajta főpróbának tartották. A majd három évtized alatt számos elismerésben részesültek, így a Művelődési Minisztérium kitüntető oklevele, az Országos Népfront Bizottság emblémája, a kiváló munka egy-egy állomása. Műsorukban elsősorban népdalokat, magyar nótákat és népi játékokat adtak elő. A csoport kísérője Bő- di Mária szentandrási tanárnő, aki egyben hivatásos idegenvezető is. Az Itt-Hon konyhája Töltött tojás batyuban Hozzávalók 4 személy részére: 8 tojás, 5 dkg tehéntúró, 1 csomag újhagyma, 2 evőkanál reszelt sajt, 25 dkg mirelit levestészta, 5 dkg füstölt sonka, 2 teáskanál mustár, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál apróra vágott petrezselyem, só, bors. A tojásokat keményre főzzük, megtisztítjuk és félbe vágjuk. A sárgáját áttörjük a túróval együtt, majd sóval, borssal és mustárral kikeverjük. A vékony karikára vágott újhagymát (szárával együtt) olajon üvegesre pároljuk, a füstölt sonkát apró kockákra szeleteljük. Az elkészített tojáskrémet kétfelé osztjuk, az egyiket a sonkával, míg a másik felét a hagymával keverjük össze. A nyolc tojáscsónakot megtöltjük púposra hol a hagymás, hol pedig a sonkás töltelékkel, legvégül az üres tojásfelekkel beborítjuk. A felengedett, vékonyra nyújtott tésztából 15 centis négyzeteket vágunk, és mindegyik közepére ráteszünk egy-egy töltött tojást. Reszelt sajttal és apróra vágott petrezselyemmel megszórjuk és batyuszerűen, fogójával összetűzzük. Olajjal kikent-tepsibe rakjuk, a tetejét tojássárgával megkenjük, és forró sütőben 10-15 percig sütjük. Göngyölt hús Hozzávalók 4 személy részére: 4 nagy szelet hátszín, 15 dkg sertéstarja, 15 dkg nyers füstölt sonka, 2 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, fél kávéskanál őrölt bors, 1 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, 2 kávéskanál pirospaprika, olaj, só. Az egyik hagymát lereszeljük és hozzáadjuk a darált sertéshúst és a füstölt sonkát. Borssal, pirospaprikával, zúzott fokhagymával és majoránnával ízesítjük. A hátszíneket alaposan kiveregetjük, besózzuk, és az egyik oldalára kenjük a tölteléket. Összégöngyölj- ük. Forró olajba rakjuk, és minden oldalon hirtelen megpirítjuk, majd kivesszük és félretesszük. A visszamaradt zsiradékon üvegesre pároljuk a másik, kockára vágott hagymát, meghintjük pirospaprikával és visszahelyezzük a tekercseket. Kevés vízzel felöntjük, és lefedve kb. fél óra alatt puhára pároljuk. Az elfőtt nedvességet időközben pótolni kell. A lisztet csomómentesre keverjük a tejfölben, majd behabaijuk vele a paprikás szaftot. Burgonyafánkot és ecetes uborkát kínálunk mellé.
