Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-22 / 197. szám
2 B Itt-Hon 1995. Augusztus 22., Kedd „NEKÜNK ÍRTÁK Szendrőről szólva Tisztelt Szerkesztőség! Az Itt-Hon mellékletben Szendrő nagyközségről ecsetelt gondolatokat, miszerint néhány évtizeddel ezelőtt szó volt róla, hogy Szendrőt kellene várossá fejleszteni, hisz földrajzilag is a tájegység központja. Igen, ez így igaz, és ez a rang ma is jobban megilletné, mint Edelényt. Az is igaz, hogy nem az ügyesség révén lett Edelény város, hanem a hatalmi pozícióval, az acsarkodással. Az akkori járás vezetése mindent Edelény- be vitt, azonban néha bizonyos okoknál fogva löktek Rudabányának és Izsófal- vának is valamit. Szendrő viszont az intézményeit alig tudta fenntartani keresztapa híján. Az egyik akkori vezető kijelentette, hogy „két évig legyenek csendben, addig rendbe teszik Edelényt, és utána következik Szendrő mint a járás második legnagyobb települése, a fejlesztést illetően. Hát nem két év, hanem évek múlva sem adtak fejlesztésre semmit, igaz csúnyán rá is fáztak. 1969. év februárjában tartották a járási tanácsülést, az 1968. évi zárszámadás, a 69. évi terv és költségvetés és a 70. évi program napirendjével. Vagy 150 ember gyűlt öszsze, és az első tárgyhoz elsőként a hozzászóló lehúzta a keresztvizet a járási vezetésről, Szendrő elsorvasztása miatt. (Az is igaz, hogy a hozzászóló is bezárta maga után a kaput.) Ezután még egy rudolftelepi tanácstag szólt a témához, aki csupán az előbbit igazolta. A járási elnök azonnal bezáratta a tanácsülést. Hatalmas botrány következett.Pedig a krónika sokat ír Szendrőről, volt már város is, járási székhely is, hatalmas vára kettő is (alsó, felső) és ha az ember fellapozza a „Szendrő, képek a volt város és várának történetéből” című monográfiát (a megyei nyomda adta ki 1959-ben) nagyon sok értéket és igazolást talál abban rangjának emeléséhez, ami egyébként csak a századfordulóig terjed. Erőfeszítések találhatók még a „Szendrő 25 éves fejlődéstörténetének 1970- ben kiadott vázlata” írásaiból is, ami csupán pályázat útján látott napvilágot. Érdemes lenne a krónikásoknak ilyen csodálatos múlttal rendelkező és szép fekvésű települést patronálni, hogy elfoglalhatná Szendrő is méltó helyét ebben az országban. Tisztelettel: Lukács János Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580 Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. Telefon: 49/343-316 Boszorkánygyűrűt szőnek az őzek A sutára, a gidákra érvényes a tilalom (ÉM-KL)-A címet elolvasva ne gondoljon senki olyan varázskörre, amelyet az embert, állatot megrontó személyek vonnak maguk körül, hogy ne essen bántódásuk. Bár még napjainkban is sokan hisznek egyes személyek rontás-tudományában, senki sem látott seprűnyélen boszorkányszombatokra repülő banyákat, akik a tokaji Nagykopaszon tartják összejövetelüket, mégis egy-egy váratlan, megmagyarázhatatlannak tűnő esemény láttán hajlamosak hinni a babonában. Ez a boszorkánygyűrű sokkal egyszerűbb, természeti eredetű. Különösen megyénk déli, alföldi jellegű vidékén figyelhető meg. Eredete, jelentése pedig a vadászok szótárában keresendő. Ugyanis ők nevezik így azt a jelenséget, amikor is a párzás időszakában az őzbakok hajtják a sutákat. Ez az a bizonyos „boszorkánygyűrű”, amelyet a vadászok, természetjárók tapasztalhatnak, többek között a mezó- csát környéki csenderesekben, ligeterdókben, csakúgy, mint a Szerencsi Állami Gazdaság vadászmezőin. Azért elsősorban ezeken a síkvidéki helyeken, mert az utóbbi években ez a szelíd, kedves, rőtbama állat elhagyva az erdőségeket, elsősorban síkvidéki nemesvaddá szelídült. Új otthona a síkvidéki erdőségek, az ártéri ligetek. A vadászok tapasztalata szerint új lakóhelye előnyösen változott meg a természetben is. Nevezetesen, hogy erőteljesebb, szebben gyöngyözött trófeát, agancsot nevel, mint erdőn élő társai. Különösen azokat a helyeket kedveli, ahol a dús táplálékszerző lehetőség, a jó legelési viszonyok mellett kisebb facsoportok nyújtanak védelmet számára.Hagyományosan május az őzbak vadászat igazi ideje, azonban őzbakot jelenleg is puskavégre lehet kapni, elsősorban a selejt- jét kívánatos kilőni. A sutára és a gidákra viszont érvényes a kilövési tilalom. Megszerezhető vízimalom és várdomb A szabadlistán két várkastély is található (ÉM - KL) - Ha nem is egyedülállóan sok, de azért jelentős egyházi és világi műemlékkel rendelkezik megyénk. A rendszerváltást követően megjelent egy rendelet, amely tételesen felsorolta azokat a kastélyokat, műemlékeket, amelyek tartós állami tulajdonban maradtak. A közelmúltban egy újabb, 51/95. kormányszámú rendelet módosította ezt a listát. Ennek a melléklete öt olyan műemléket sorol fel megyénkben, amelyek önkormányzati tulajdonba adhatók. Ezek közé tartozik a délbükki részen fekvő, Kács községben található vízimalom és kendertörő. A Kács patakra épített, annak vizét felhasználó malomépületet korábban rendbe tették, s az szinte működőképes állapotban megmaradt, egyként ama sok közül, amely a dél-bükki patakok mentén hajdan települt és működött. A „szabad listára” tett műemlékek között két kastély is szerepel. Az egyik a Kossuth szülőfalujának jelentős műemléke, az egykori Monoki család várkastélya, amelyet többször átépítettek, illetve rendbe tettek. A XIV. századbeli gótikus várkastélyt később reneszánsz, majd utóbb klasszicista elemekkel bővítették. Erdófal övezi, s a szomszédságában lévő barokk gazdasági épület népi műemlék. A mási jelentős kastély- épület a boldogkőváraljai Péchy-Ziczhy kastély. A nagyméretű barokk kastély egészségügyi feladatot lát el. A megye zempléni részén, Füzér községben lévő szlovák tájház is megigényelhető az önkormányzat részére csakúgy, mint az ugyancsak zempléni részeken lévő regééi várdomb. ff» rész alatt fecske fészek... Mi* Legalábbis a dal szerint, amelyből kiderül, hogy ezek a kedves, villásfarkú madarak a falusi házak eresze alatt építették meg fészkeiket. Ám az idő változását ezek is megérzik, s nemcsak a falusi porták, de a városi házak is otthonukká váltak. Azok, akik akár a miskolci Kilián-lakótelepen, akár a Petneházi-bérházak környékén laknak, az erkélyek alatt szemlélhetik a fecskefészkeket, csakúgy, mint Sátoraljaújhely régi, avagy újabb bérházainak arra alkalmatos párkányain. Megtelepedtek Tiszaújváros házain is, ahol a közeli nádasok, vízparti füzesek szúnyogjai bő táplálékkal szolgálnak. Egykor csak a verebet tartották városi madárnak, napjainkban azonban már tanúi lehetünk, hogyan háziasodnak a korábban csak erdőn-mezőn honos madarak. Ezek közé tartozik a feketerigó, amely egyes városrészekben, a verebeket meghazudtoló számban futkározik a füves-gyepes részeken. A téli hónapokban is a parkok bokrai alatt meghúzódva vészeli át a zimankós időket. A bérházak árnyékában költi ki fiókáit. Ezek aztán megerősödve, felnőve sem hagyják el szülőhelyüket. A Bükk közeli lakótelepein a Majális-park környékén, a Berekalján, a papírgyárnál csakúgy, mint a tapolcai részeken, Görömböly környékén a nyári időszakban is megfigyelhetők a sárgarigók, a csízek, de lehúzódnak a cinkék, a vörösbegyek is eredeti otthonukból. Azok pedig, akik nyitott ablaknál alszanak, nem a vekker csengésére, hanem a vadgalambok, balkáni gerlék igencsak hangos ébresztőjére kelhetnek. Úgy látszik, a nagyvárosi élethez idomulnak az énekesmadarak szokásai, életmódjuk is. De nem csak nyári vendégek ezek a kedves kis madarak a városi lakótelepeken. A havas télben is láthatók, kiegészítve az egyes tereket csapatosan ellepő fekete tollú varjúsereggel. zek már szinte menetrendszerűen érkeznek a zimankós időjárást is előre jelezve. De ne fessük az ördögöt a falra, messze még a zimankó a melegtől. Nótárius Madaraink |§p5 s ' 7 . ^ ,v v & 1995. Augusztus 22., Kedd Itt-Hon B 7 Felkészítő munka az ifjúsági táborban Tiszalök (ÉM - FB) - Három település - Felsődobsza, Mohács és Tiszaújváros - diákjai birtokolják most a tiszalöki ifjúsági tábort zömében tornász- lányok, míg a felsődobszaiak csupán üdülni jöttek. A három csoport vezetőjét kérdeztük a gyerekek közérzetéről, napi feladataikról. Krajncz László pedagógus egy éve tarnt Felsődobszán. Tizennyolc gyerekkel - többségük felső tagozatos - érkezett Tisza- lökre. Első alkalommal vannak a táborban, s mint mondja, kiváló a környezet. Szeretnék jövőre is igénybe venni a tiszalöki lehetőségeket, mert a táborozás költségei is lehetőséget adnak erre. Evek óta a telkibányai karate táborba jártak, így van összehasonlítási alapjuk. Az elmúlt napon kerékpártúrán Ti- szadobon jártak, s annyira megtetszett a gyerekeknek, hogy megismételik az utat. A mohácsi tomászlányokat Mirko Zoltán testnevelő tanáredző kísérte el. A Bradarics-té- ri testnevelő tagozatos lányok A mohácsi lányok bemelegítenek a napi gyakorlatok előtt vegyes életkorúak. Három korcsoportot 7-14 éveseket képviselnek, a felnőtt csapatbeli 18 éves lányok segítenek a gyakorlatok kivitelezésében. Már második alkalommal vannak itt, és csak a legjobb jelzőkkel tudják illetni a tiszalöki feltételeket. Gyakori vendégei az Or- fui Sporttábornak, s ezt a lehetőséget felajánlották a tiszaúj- városi hunyadisoknak is. Kopcsó Józsefné, Csöpike 24 tomászcsemetével érkezett Ti- szaújvárosból. A csoportban minden korosztály megtalálható, így az edzéseket ennek ismeretében tartják napi két alkalommal délelőtt, délután. Négy év óta rendszeresen ide járnak. A nyári felkészülés kemény erőpróba, de jó fizikai felkészülést kínál a tanév kezdetére is. Az itt-tartózkodás pontos napi beosztása lehetőséget kínál ügyességi, szellemi vetélkedőkre is, amelyeknek jutalma minden esetben egy kis nyalánkság. A táborozok 80 százaléka rendszeres visszajáró, sőt több nyolcadik osztályt elvégzett is szívesen jön Tisza- lökre. Két segítőtársa Hegedűs- né Tégel Szilvia pedagógus és Oláh Mária főiskolai hallgató szintén azon fáradozik, hogy hasznossá, derűssé váljanak az itt töltött napok. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Wemer Gyula A név lehet, hogy nem mindenkinek ismerős, pedig korának elismert írója volt. Ónodon született, 1962-ben. Több mint harminc kötete jelent meg, de igazi elismerést csak történelmi témájú regényei hoztak számára. Ezek címei találhatók rejtvényünk kiemelt meghatározásai alatt. VÍZSZINTES: 1. Legnagyobb sikerű művének a szabadságharc a témája 11. ... iacta est! 12. Elektromosan töltött elemi részecske 13. Fa fúvós hangszer 14. Némán kijár! 16. Paprikának is van 17. Félig akad! 19. Ez a könyve Attila népével foglalkozik 23. Nem kívánatos növény 24. Nagy angol költő 25. Reza Pahlavi is ez volt 26. Régi római pénz 27. Egy kis hiány! 28. Sokat reklámozott margarin 29. Német elöljáró, magyarul rag 31. Török iparváros 34. Gallium vegyjele 35. Hatalmas ország 36. Festő volt, keresztnevének kezdőbetűjével 37. Kalcium 39. Vég angolul 40. Keresztül hajít 41. Támad a kígyó 42. Japán drámai műfaj 43. A pohár is ez 45. Fasiszta szervezet volt 46. Szappan márka 47. Irodai kapocs 49. Gemini 51. Zenei félhang 53. Egy darab a fatörzsből FÜGGŐLEGES: 1. Édes spanyol bor 2. Tova 3. Csuk társa, Gajdar regényében 4. Régies költői kérdés 5. Pityereg 6. Motor forgó része 7. Antonov repülőgépe 8. Nagy írónk 9. Fokozott figyelem 10. Japán társasjáték 15. A bűvös kocka feltalálója (Ernő) 16. Páratlanul elhuny! 18. Hazárd szerencsejátékok intézménye 20. Ez is Werner Gyula regénye 21. Ennivalód 22. Venezuela fővárosa 30. Német kötőszó 32. A mitológiai név ellenére a Bach-korszak- ban játszódik a regény cselekménye 33. Népcsoport az Araitól délre 35. Még egy regény az írótól 38. Női név 40. Hírhedt intézmény volt 43. Férfi név 44. Nincs megsütve 46. Idegen levegő 48. MOÁ 50. Hosszmérték röv. 51. Magánhangzó páros 52. Fordított névelő 54. Félhang! Körzeti válogatottak mérkőztek Tiszakeszi (ÉM - TM) - A mezőcsáti és a mezőkövesdi körzet labdarúgó-válogatottjai augusztus 13-án Tiszakeszi- ben rendezték meg visszavágó mérkőzésüket. Mindkét csapat teljes erőbedobással készült erre a találkozóra. Mindez meglátszott az első félidő eredményén is, ami 1-0 volt a Csátiak örömére. A kis létszámú közönség ennek ellenére jó mérkőzést láthatott. A maguk módján a szurkolók lelkesen buzdították mindkét részről a csapatokat. A végeredmény pedig 3-1 re alakult a mezőcsátiak javára. Összességében a visszavágó sportszerű volt, s ehhez hozzájárult a játékosok fegyelmezettsége. Góllövők: Sepsi (2), illetve Nótár (1) a mezőcsátiaktól, míg Balázs (1) a mezőkövesdi csapatból. A mérkőzést Kiss László vezette, a két határjelző Apostol József és Keresztúri Tibor volt. A meccset estebéd követte, amelyen megbeszélték a jövő évi programot, s megállapodás született abban is, hogy jövőre is megrendezik a körzetek közötti labdarúgótornát, amely kiteljed a két körzet játékvezetőire is. Iskolai néptánc oktatás Mezőkövesd (ÉM - SZ.S.) - A helyi Szent Imre Általános Iskola igazgatója kérelmet nyújtott be a városi képviselő-testülethez, amelyben az 1995/96-os tanévvel kezdődően néptánc oktatásának bevezetéséhez kért engedélyt. Az intézményben két éve szakkörben történik a néptánc oktatása, s amellett, hogy ilyen módon biztosítják a Matyó Néptáncegyüttes utánpótlását, a kezdeményezés a szülők és a tanulók körében is nagy sikert aratott. A szervezők szeretnék megismertetni a gyermekekkel a magyar nép hagyományait, erősítem kötődésüket hazájukhoz, s az integrált művészeti képzésen keresztül személyiségük is fejlődik. A mezőkövesdi képviselő-testület elfogadta a javaslatot, és hozzájárult, hogy kísérleti jelleggel bevezessék a néptánc oktatását szeptembertől kezdődően. A gyerekek eddig szakkörben sajátították el a néptánc ezernyi figuráját. Fotó: Szepesi Sándor
