Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-22 / 197. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1995, Augusztus 22., Kedd _TÁRLAT Rádiózás-történet Sárospatak (ÉM - M.L.) - Rádió először az amerikai Pittsburgben szólalt meg, 1922-ben, s egy évvel később már hazánkban is kísérleti adásokat sugároztak. A rendszeres műsorszórás 1925 decemberében indult meg. Az azóta eltelt hét évtizedet próbálja a maga módján összefoglalni az a rádiózás-történeti kiállítás, amelyet néhány nappal ezelőtt nyitottak meg Sárospatakon, A Művelődés Házában.- Az első „médiatörvény” — amit ma ugye annyira hiányolunk - 1925 novemberében készült el - hallottuk a kiállítás szervezőjétől, Zentai Mihálytól, az Antenna Hungária nyíregyházi állomásvezetőjétől. - Már akkor szabályozták, ki készíthet és sugározhat rádióműsort, ki gyárthat rádiót, illetve ki lehet tulajdonosa egy-egy készüléknek. A törvény szerint nem volt szabad például csoportosan rádiót hallgatni, vagy a hallott híreket továbbadni. Műsorokat Magyarországon eleinte közép- és hosszúhullámon sugároztak, majd az ötvenes években a sugárzási technikák körébe belépett a rövidhullám is.- Hozzánk ez a Szabad Európa Rádió megalapítása körüli időkben jutott el - folytatja Zentai Mihály. - Mivel nem lehetett rövidhullámú készüléket venni, így a már meglévőket alakították át titokban. Az ezen a hullámsávon érkező adásokat egyébként - a közhiedelmek ellenére - csak ’56-ig zavarták. A zavarás - ami egyben az adó átállítását is jelentette - meghatározott forgatókönyv szerint történt. Levéltári érdekesség, de ’54-ben például 417 alkalommal kellett felsőbb utasításra áthangolni az adót. A rádiózás-történeti kiállítás, amelyen mintegy nyolcvan darab, hetven százalékban ma is működőképes készülék látható - a legrégebbi darab 1926-ból származik -, javarészt a ’30-as, ’40-es évek technikáját mutatja be. A kiállítás augusztus 26-ig várja a látogatókat. Híd a zenék között Sárospatak (ÉM) - A Mandel Quartet tevékenysége alapvetően eltér a régizenei formációk eddig megszokott munkájától. Az együttes a korhű előadásmód bemutatása helyett a historikus zene hangulatának, virtuozitásának, valamint a korabeli művek zenei és érzelmi tartalmainak visszaadására fektet nagyobb súlyt. A régi hangszerek megszólaltatása mellett célul tűzték a más művészeti ágakkal való kapcsolattartást, egy képzeletbeli híd kiépítését a régi korok zenéje és a mai kortárs zene között. Ehhez hozzájárul az is, hogy a kvartett tagjai négy különböző zenei terület tapasztalatait hozták magukkal: Jakobi László az MRT Szimfonikus Zenekarában dolgozott, jelenleg a Forrás Kamarazenei Műhely tagja; Kállay Gábor már az 1981-ben alakult együttes előtt is régizene előadó volt; Mandel Róbert mint tekerőlantos és hangszerrestaurátor ismert alakja a magyar zenei köröknek; Márta István Erkel-díjas zeneszerző a hazai zenei élet egyik legsokoldalúbb muzsikusegyénisége. A Mandel Quartet muzsikáját augusztus 23-án, szerda este 8 órától a sárospataki vár udvarán rendezett reneszánsz esten hallhatják az érdeklődők. „A zenészeket nem lehet bezárni” Demjén Ferenc a zenéről, a szabadságról és a szerelemről ZSIDAI PÉTER * Miskolc (ÉM) - Demjén Ferenc - a hazai nagy rockgeneráció tagja - először 1965-ben lépett színpadra. Az évek során kilenc együttesben muzsikált, majd 1989-ben a V Moto Rock megszűnése után szólókarriert kezdett. Emellett dalokat írt Katona Klárinak, Kovács Katinak és Zoránnak is. Sikersorozata azóta is töretlen, teltházas koncertek jelzik turnéit. Az elmúlt héten a Diósgyőri várban sem volt ez másképp, pedig az eső is szemerkélt. Koncert után beszélgettünk az előadóval. □ Diósgyőrben született 1946-ban. Milyen emlékeket őriz szülővárosáról? • Nagyon pici, három és fél, négyéves voltam, amikor innen el kellett költöznünk, de az ötvenes években sokszor visszajártam a rokonaimhoz nyaralni. Itt tanultam meg például úszni, de rengeteg barátom is lakott erre. Ismerem az utcákat, a város berendezkedését. Magánemberként még most is szeretek idejönni üdülni, pihenni. □ Nosztalgiát érez ilyenkor ? • Ki nem érez nosztalgiát a gyerekkora miatt? Azokat az éveimet, amikor az ember legfogékonyabb a dolgok iránt, itt töltöttem. □ Harminc éve lépett először színpadra, akkor a Számum együttes tagjaként. Pályafutásának melyek voltak a nagyobb korszakai? • Több fajta korszak jöhetne számításba. Például a kezdeti, a nem kifejezetten amatőr és egy idősebb korszak. De nem lehet így besorolni az eltelt időt. Az ember folyamatosan dolgozik és próbálja önmagát, a zenéjét, az együttes produkcióját minél színvonalasabbá tenni. Korszakokról ezért inkább nem beszélnék, hanem egy folyamatról. Az együttesek, amelyekben játszottam, progresszívek voltak, és amikor „elvesztették” ezt-a haladó felfogást, meg is szűntek. □ Milyen témák foglalkoztatták leginkább ezekben a szakaszokban? • A kezdetekkor általában mindent, ami csak eszedbe jut, beleírsz a dalokba. A régebbi időkben nyilvánvalóan ezek nagy része a szerelemre korlátozódott, meg olyan nem sokat mondó témákra, amelyeket engedtek elmondani. De ettől függetlenül számomra a legfőbb érték a szerelem és a szabadság, amiben nem volt részünk sokáig, de talán most igen, és remélem, hogy még lesz is. Persze akkor is igyekeztünk megteremteni a magunk szabadságát, mert a zenészeket nem lehet megfogni vagy bezárni. Mindezeken túl nagyon fontosnak tartom, hogy megismerjük a világot, és ehhez igen hosszú időre van szükség. □ A szerelmekről szóló dalokat saját élményeiből írta. ? • Van köztük olyan. De van olyan is, amelyik elképzelt szituációra épül. Nem szükséges minden élményt megírni, bár azt hiszem, én már majdnem mindegyiket felhasználtam. Nem konkrét esetekhez, időkhöz kapcsolódnak ezek a történetek. Végül is ahhoz, hogy valaki le merjen ülni írni, előbb élményeket kell szereznie, amelyek ha nem is vele, de mással megtörténhettek. □ Van olyan dolog, amit pályafutása során még nem ért el, de meg szeretne valósítani? • A következő ötven év az, amit még nem értem el, amit még nem írtam le. Ez az, amit még szeretnék. Aztán az utána következő ötven... □A közönség segíthet önnek? • Nagyon sokat. Lehet, hogy mások nem így látják, de valójában teljesen kortalannak érzem magam mind fizikailag, mind energiáim tartalékait tekintve. Nincs az életemben megtorpanás, bár sokan próbálnak akadályozni. Ezt azokkal szokták megtenni, akik érdekesek, akikre odafigyelnek. Ezek inkább szakmai dolgok, de én köny- nyen átugrom rajtuk. Nincsenek gondjaim. Százötven éve született Lechner Ödön Budapest (MTI) - A millennium, a századforduló korának elismert építésze, Lechner Ödön százötven esztendeje - 1845. augusztus 27-én - született. Az évforduló alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeznek pénteken délelőtt fél 10-kor szobránál, az Iparművészeti Múzeum előtt. Az Üllői út 33-37. szám alatti intézmény - amely a magyar szecesszió egyik legszebb épülete Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1891 és 1896 között. Koszorúzási ünnepséget tartanak Lechner sírjánál is, a Fiumei úti temető Nemzeti Sírkertjében, ugyancsak pénteken negyed 12-kor. Az építész életútját-munkásságát méltató emlékülésnek pedig a Magyar Állami Földtani Intézet XIV. kerületi Stefánia út 14. szám alatti épülete lesz a helyszíne, amelyet ugyancsak Lechner Ödön tervezett. * Lechner tervei alapján épült a többi között a szegedi és a kecskeméti városháza, a kőbányai plébániatemplom, illetőleg az egykoron a Postatakarékpénztárnak, napjainkban a Magyar Nemzeti Banknak otthont adó palota. Az informatikaoktatás újabb termei Folytatódik az Andrássy Középiskola tetőterének beépítése Miskolc (ÉM - M.L.) - A miskolci Andrássy Gyula Műszaki Középiskolában először 1990-ben kezdtek hozzá a tetőtér beépítéséhez, hogy az akkor világbanki osztályként indult informatikai szak oktatásához megfelelő szaktantermi hátteret tudjanak biztosítani. A tervezett munkálatoknak akkor - pénz hiányában - azonban csupán a felét sikerült elvégezni. Most, négy évvel később - pályázatok útján elnyert pénzekből - újra megindulhatott az iskola bővítése: felfelé. A tervek szerint jövő tavasztól mintegy 350 négyzetméterrel több hely jut informatikai képzésre. A szakképzés szerkezete a munkaerőpiac igényeinek többé-kevésbé megfelelően alaposan megváltozott a rendszerváltást követően. A műszaki szakközépiskolákban a korábban évtizedekig alig változó klasz- szikus szakmákat „újabbak” váltották fel. Az persze más kérdés, hogy a honi gazdaság - legalábbis egyelőre - nemigen képes arra, hogy a magasabb végzettséggel, több ismerettel rendelkező szakmunkások tudását kihasználja. Á gazdasági fellendülésben azonban mindenki reménykedik. Többek között a szak- középiskolák is, amelyek a képzés modernizáása, az oktatás színvonalának emelése érdekében - még ha a pénzügyi tárca (legalábbis úgy tűnik) „takaródét fuj” erre is - minden lehetőséget megragadnak. Az Andrássy Műszaki Középiskola is azon szakközépiskolák közé tartozik, amelyek lépést tartottak a változásokkal. Az egyre népszerűtlenebb gépészeti szakot az informatika oktatásával váltották fel. Csakhogy a regionális igényeket is kielégítő szakképzési forma — amelyben a következő tanévtől már mintegy 280 diák vesz részt - egyre nagyobb helyet igényel. A négy évvel ezelőtt a tetőtér egyik részében kialakított szaktantermek, a meglévő számító- gépes háttér viszont lassan már két „műszakos” tanításban is kevésnek bizonyult.- Ä tetőtér beépítésének mostani folytatását - amit néhány nappal ezelőtt kezdett meg a kivitelező - „három lábon álló” anyagi forrás tette lehetővé - tudtuk meg Mihalik Lászlótól, az Andrássy igazgatójától. - Sokat köszönhetünk svájci kapcsolatainknak, mivel a szükséges pénz felét (14 millió forintot) az ottani kormánytól kapta iskolánk. A hiányzó 14 milliót PHARE-, illetve világbanki pályázatok útján sikerült megszerezni. Az átalakítási munkálatokat a tervek szerint december közepére fejezik be, így - a termek felszerelése után — tavasztól egy számítás- technikai alapozó, egy multimédialabor, illetve egy hardware-ismere- tek elsajátítására is alkalmas helyiséggel több áll az informatikaoktatás rendelkezésére. Ezzel tovább javulnak a képzés feltételei, a magasabb végzettségű, számítástechnikai ismeretekkel rendelkező gép- gyártástechnológus szakemberek tudásából pedig a régió csak profitálhat, hiszen ma csak azok az termelőegységek életképesek, amelyek számítógéppel támogatott gébeket használnak a gyártási folyamatokban. Sajnálatos azonban, hogy a kereskedelem és a termelés közötti egyensúly még nem teremtődött meg. Az Andrássy igazgatója hozzátette mindehhez, hogy az első világbanki osztályok a következő tanévben érettségiznek. Az ott tanuló diákok számára a szakirányú képzés az ötödik évben kezdődik meg. Ennek anyagi feltételei biztosítottak, viszont egyetlen év nem elegendő a technikusi minősítés megszerzéséhez. A hatodik képzési év finanszírozásának feltételei viszont máig nem tisztázottak. Mindez ellent mond a jelenleg érvényes szakképzési törvénynek. Építkezés az iskolában Fotó: Dobos Klára Szimfónia a várban Sárospatak (ÉM) - A magyar zenei élet egyik legfontosabb és legrangosabb zenekarainak egyikét, a MÁV Szimfonikus Zenekart ötven évvel ezelőtt alapították. A zenekar munkáját az elmúlt évtizedekben számos külföldi vendégszereplés, kiemelkedő jelentőségű fesztiválok, kitűnő karmesterek és vendégművészek jellemezték. A MÁV szimfonikusok augusztus 24-én, csütörtökön este 8 órától a sárospataki vár udvarán adnak koncertet a Magyar Televízió VIII. Nemzetközi Karmesterverseny győztese, Izaki Masahi- ro vezényletével. Előadásukban Mozart: Varázsfuvola nyitány, Haydn: 104. (London) szimfónia, D- dúr, valamint Beethoven: V. C-moll (Sors) szimfóniája hallható. Közoktatásról Kazincbarcika (ÉM) - A város valamennyi oktatási intézménye vezetőjének, illetve az iskolaszéki elnökök és az óvodai szülői munkaközösségek vezetőinek részvételével közoktatási tanácskozást tartanak augusztus 24^-25-én az Egészség- ügyi és Óvónői Szakközépiskola Kollégiumában. Csütörtökön Király Bálint polgármester megnyitója után Báthori Zoltán helyettes államtitkár a közoktatás aktuális kérdéseiről és a távlati fejlesztési lehetőségekről tájékoztat. Az első nap további programja két szekcióban zajlik: az egyik keretében Gál Ferenc igazgató beszél az intézmények önálló gazdálkodásáról, a másikban Lukács László, a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat munkatársa a térségi együttműködés lehetőségeit vázolja föl. Pénteken Az iskola és az önkormányzat címmel először Halász Gábor kutató (Országos Közoktatási Intézet) tart előadást, majd Várnagy Tamás értékelési szakértő a közoktatás-tervezés technológiáival ismerteti meg a meghívottakat. A délutáni szekciók egyikében Várnagy Tamás, a helyi nevelési-oktatási intézmények működéséről készült tapasztalatokat osztja meg a hallgatósággal; a másik szekcióban Gál Ferenc ecseteli az iskolaszékek működését. Családi találkozó Edelény (ÉM) - Három, a városból elszármazott család (Benczúr, Kacz- helmann és Deutsch) tart összejövetelt az edelényi könyvtár nagyolvasójában, augusztus 27-én 16 órától. A rendezvényre várják régi ismerőseiket és az érdeklődőket. Egyidejűleg kiállítást rendeznek a családtörténeti dokumentumokból, amely a klubhelyiségben tekinthető meg. Egyházzene Budapest (ÉM) - Mosonyi Mihály zeneszerző születésének 180. évfordulója alkalmából Farkas Ferenc fővédnökségével egyházzenei fesztivált rendeznek Budapesten és Pozsonyban szeptember 1-5. között. A nyitóhangversenyt szeptember 2- án, este fél 8-tól tartják a Budavári Palota királyi kápolnájában. A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye az osztrák-szlovák-magyar est, szeptember 3-án este 8 órától a Mátyás templomban, ahol a Camerata Transsylvanica Zenekart L’udovít Rajter vezényli. Negyedikén, hétfőn Pozsonyban az evangélikus nagytemplomban - szlovák-magyar est keretében - Sebestyén János ád orgonahangversenyt. A zárókoncert szeptember 5-én este 8 órakor kezdődik a Mátyás templomban, a Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjét hallgathatják az érdeklődők. „Konkrét zenész” Párizs (MTI) - A dél-franciaországi Mille-ben szombaton 85 éves korában elhunyt Pierre Schaeffer francia zeneszerző, a „konkrét zene egyik megteremtője, az úgynevezett párizsi iskola megalapítója. Ez az iskola az elektronikus zene első éveiben döntő mértékben megszabta a „konkrét zene” irányát, amennyiben „konkrét” hanganyagot - madárhangokat, vízcsepegést vagy utcazajt - olvasztott össze kol- lázsszerűen. Schaeffer balettek mellett színpadi és filmmuzsikát is komponált. 1968-ban a kísérleti zene professzorává nevezték ki a párizsi konzervatóriumban. Több könyvet írt a „konkrét zenéről”.