Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-21 / 196. szám

1995, Augusztus 21.. Hétfő : — Hírfk - Tudósítások ÉSZAK-Magyarorszag 3 Ünnepségek országszerte Ópusztaszer (MTI) - Nemzetünk ismét fordulóponthoz érkezett. El­dől, hogy felzárkózunk-e az európai fejlett nemzetek közösségéhez, vagy attól reménytelenül elszakadunk. Az újabb évezred küszöbén jele­nünk nagyon nehéz. Ezerféle ba­junk megoldását gyakran hátráltat­ja a megértés hiánya - mondta Horn Gyula vasárnap Opusztasze- ren. A miniszterelnök az államala­pító Szent István király tiszteletére rendezett állami ünnepségen utalt arra: az MSZP választási győzelme nyomán viselheti a miniszterelnöki felelősséget.- Ez megtisztelő bizalom, de az el­adósodott ország és a megkesere­dett nép kormányzásának óriási a felelőssége - mondta, majd hozzá­tette: vállalta a nemzet érdekeinek szolgálatát. Szólt továbbá arról, hogy rendet kell teremtenünk gaz­daságunkban, társadalmunkban, jogrendszerünkben, hogy az embe­rek kiszámítható viszonyok között éljenek. - Működőképes országot akarunk - jelentette ki. $ Veszprém (MTI) - Kevés olyan nyomasztó esztendő volt az elmúlt időszakban, amikor István királyra és Gizella királynéra emlékeztünk, mint most. A fordulatok kora előtt állunk, és ezek a fordulatok nem sok jóval biztatnak bennünket sőt, mintha a rossz jelek szaporodnának el - hangoztatta Für Lajos, az MDF elnöke vasárnap Veszprémben, a királyi pár szobra előtt megtartott ünnepi megemlékezésen. A balkáni válság és az újrakezdett atomrobbantások mellett a belső fe­szültségekről is szólt az ellenzéki politikus. Ügy látja, hogy mióta az új kormány átvette az ország irá­nyítását, szaporodnak a gazdasági gondok, és ezek leginkább azokat terhelik, akiknek az új polgári Ma­gyarország gerincét kellett volna al­kotniuk. A kis- és közép-polgárság száma az elmúlt négy év alatt 200 ezerről 900 ezerre emelkedett, most legalább felerészben a csőd szélén allnak. Für Lajos szerint az ország társadalmát az a veszély fenyegeti, hogy kettészakad, a szűk polgári dúsgazdag elitre és az elszegénye­dő, a műveltség lehetőségéből is ki­zárt, hatalmas tömegre. % Jászberény (MTI) - Államalapító István királyra emlékező ünnepsé­get tartottak vasárnap Jászberény­ben is, ahol G. Nagyné Maczó Ágnes az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. A jászsági polgárokat kö­szöntve és mondandójának alap­hangulatát megadva elöljáróban azt fejtegette, hogy tűzijátékos ün­neplésre nem sok kedve van - jogo­san - a mai Magyarországnak. Mi­közben a tűzijátékra most is össze­jött a több tízmillió forint, addig az ünnepi újságokban azt olvashatjuk: szülőotthonokat zárnak be - Jász- Nagykun-Szolnok megyében példá­ul hármat -, hogy teljes legyen az ünnepi hangulat. A kisgazdapárti politikus annak a véleményének adott hangot, hogy az ország lakosságának akarata már-már teljesen ellentétes a kor­mányéval. Kinek az érdekében poli­tizálnak ott, ahol az elmúlt évtize­dekben elpusztult csaknem 6 millió magzat, és ennek tudatában Euró­pa legliberálisabb abortusztörvé­nyét szavazták meg? - hangzott az újabb kérdés. Ahol az oktatást le­építik, miközben kiderül: a bankok­ra több mint 300 milliárd forintot fordítottak a közös pénzből. Álezőkovácsháza (MTI) - Mi, a Munkáspárt tagjai büszkék va­gyunk István királyra, aki államot adott a magyarságnak, s ezzel jogi kereteket biztosított az ország gaz­dasági és társadalmi fejlődéséhez. Az istváni mű önbizalmat adhat a mai változó világban, amire nagy szükségünk van — kezdte ünnepi beszédét Thürmer Gyula, a Mun­káspárt elnöke pártja Szent István- öapi központi ünnepségén, amelyet vasárnap Mezőkovácsházán, a sportpályán tartottak meg. A tőke erői revansot vettek 1917-ért és 1945-ért, a fegyverkezési verseny, az ideológiai háború, az adósság- csapda politikája beérett, az egykori szocialista országok nagy részében sikerült megdönteni a szocialista rendet - fejtegette a politikus, fhürmer Gyula szerint rosszul dön­tött a magyar politikai elit, amikor ehhez hozzájárult, mert ma Ma­gyarország szegényebb, mint 1989- 7er1 volt, a magyar ember kiszolgál- tatottabb, mint valaha. „Elérkeztünk a gazdaság Lech mezejére” Göncz Árpád elnök ünnepi beszéde a budai Várban A köztársasági elnök összefogásra biztatott Fotók: Nagy Gábor (ISB) Budapest (MTI) - Többezres kö­zönség jelenlétében tartották meg vasárnap délelőtt Buda­pesten a budai Várban, a Szent István-szobor előtt az idei augusztus 20-i ünnepségsorozat központi rendezvényét. Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, a Magyar Országgyűlés elnöke, a kormány tagjai mellett külön köszöntötték az ünnepség kezdetekor a határon túl élő ma­gyarság jelenlévő képviselőit. Az ünnepi műsort követően - a közön­ség tapsától kísérve - Göncz Árpád lépett a mikrofonhoz.- Egy nemzet életében kétszer nem játszódik le ugyanaz. De bármi játszódjék le, azt meghatározza megtörténtének ideje, s a hely, ahol lejátszódik. Kivált, ha e kettő határ- helyzetet jelöl. Történelmi és föld­rajzi határhelyzetet. Mint Géza és Szent István idején. S mint napja­inkban. Nem azonosan, de hasonló­képpen - kezdte ünnepi beszédét a köztársasági elnök.- Mindkét esetben - bár más-más okból és eltérő körülmények között - a Kelet kapuja csapódott be a hátunk mögött, s a Nyugat kapuját feszeget­tük, feszegetjük magunk előtt...- Nem állítom, hogy mai helyze­tünk pontosan egyezik az akkori­val. Ma nem idegen és ellenséges Európához igyekszünk igazodni, hanem a visszavezető utat keres­sük, a magunk - Európa többi né­peivel közösen - épített nagyobb hazájába. Igaz, most is Kelet ha­tárvidékéről. De ezt a határvidéket nem magunk választottuk. S ezen mit sem változtat, hogy a Keletével együtt omlott össze gazdaságunk kényszerű rendje, s most a romja­in, a romjaiból vagyunk kénytele­nek fölépíteni megintcsak Európa- a győztes Nyugat - rendjéhez igazodó jövendő gazdaságunk épü­letét. A hitünkről, a kultúránkról, önmagunkról ma nem kell lemon­danunk, sőt; ma az élet minőségé­nek arra a szintjére igyekszünk el­jutni, amire itt öt értizede majd mindenki vágyik. S nem kell hitté­rítőknek meggyőznie minket, hogy van mit tanulnunk az immár majdnem egységes Európától. Mai határhelyzetünkben a mi dolgunk, mai magyaroké, hogy megépítsük az utat, amely a jövő békés, bizton­ságos és - hisszük -, hogy módos Magyarországa felé vezet. A Szent István-i időkkel ellentétben, ma nem a megmaradás kényszere, ha­nem a lemaradás veszélye késztet rá, hogy ezt az utat ne vágyálmok­ra, hanem napjaink szilárd és pa­rancsoló erejű valóságára alapoz­zuk. Még ha a nemszeretem való­sággal olykor kegyetlenül nehéz is megbékélnünk. Nem vitás: ennek az útnak a nyomvonalát, kívánatos teherbírását aggályos gonddal kell megterveznünk. Ez közös feladat: az időnk véges és szorongat: építő, s nem önmagáért való vitát igé­nyel. Amelynek során számolnunk kell azzal is, hogy a jövő útja lakott területen vezet át - bontanunk is kell, hogy építhessünk. Am nagyon meg kell gondolnunk, hogy mit és hogyan bontsunk. Nehogy védtele­nek hajlékát takarítsuk el buldó­zerrel. A bontás óhatatlanul áldo­zatot követel. Reméljük, átmeneti áldozatot. Mára elérkeztünk a gaz­daság Lech mezejére. A következ­tetések levonását és az ebből kö­vetkező cselekvést többé nem halo­gathatjuk. A jövendőnk érdekében. Útjára indult a Magyar Egységért Mozgalom Cegléd (MTI) - Új mozgalom zászlóbontási rendezvényét tar­tották meg szombaton Ceglé­den, ahol megalakult a Magyar Egységért Mozgalom. A 300 in­duló taggal - értelmiségiek, vál­lalkozók, szakmunkások - indu­ló, egyesületi formában műkö­dő szervezet célja politikai ho­vatartozástól függetlenül egy­ségbe kovácsolni a nemzet ér­dekében tenni akaró honpolgá­rokat. Mint Pozsgay Imre megválasztott elnök az alakuló ülés utáni sajtótá­jékoztatóján elmondta: a mozgalom fel kíván lépni az ország leépülése és kiárusítása ellen, alapvető fela­datának tekinti a gazdasági növe­kedés elindítását, védeni kívánja a magyar ipart, a mezőgazdaságot és a magyar piacot. Törekszik a nem­zet pusztulásának megállítására, s mindezek érdekében hamarosan ki­dolgozza a Magyai- Egységért Moz­galom felemelkedési programját. Ennek elkészítésében szakmai bi­zottságok működnek majd közre, akik az országot érintő legfontosabb szükség van társadalmi és állami összefogásra. A mozgalom nem kí­ván politikai párttá szerveződni, ám törekvése szerint a következő választásokon párthovatartozástól függetlenül azokat a jelölteket kí­vánja támogatni, akik munkájuk­kal bizonyították, hogy valóban a nemzőt érdekeit képviselik. Az alakuló ülésen máris tíz tár­sadalmi szervezet jelentette be a mozgalomhoz csatlakozási szándé­kát, így a tagok sorába lépett többek között a Magyar Alkotók és Gondol­kodók Független Szövetsége és a Magyar Ipari Védegylet. A követke­ző hetekben szerte az országban megalakulnak a helyi szervezetek, ahol a csatlakozókat regisztrálják. A mozgalom központja Budapesten működik majd. A sajtótájékoztatón részt vett Tőkés László nagyváradi reformá­tus püspök is, aki kifejtette: a Szent István-ünnep különösen jo alkalom a nemzetet egységbe tömöríteni szándékozó mozgalom elindítására, mert az egység az elmúlt években szétszakadozott, helyreállítása minden fáradságot megérdemel. Pozsgay Imre társadalmi, gazdasági, kulturális kérdésekben készítenek olyan iránymutatást, amely biztos bázist jelenthet a politikai erők számára is, lúszen saját programjaik hatás­fokát nem ritkán az egymás közötti csatározás gyengíti. Á mozgalom programjai viszont a napi politikai erővonalak felett állnak majd. Per­sze megvalósításukhoz egyaránt Fogadalmat tettek honvédségünk új tisztjei Budapest (MTI) - Országunk mindent elkövet a békés rende­zés érdekében, de semmilyen formában nem kíván beavat­kozni a kialakult helyzetbe, s megtesz mindent annak érde­kében, hogy távol tartsa magát a fegyveres konfliktustól. Egyetlen, a konfliktusban részt vevő fél mellett sem kötelezi el magát, egyikük számára, így a horvátoknak sem, a szerbeknek sem nyújt előnyöket. Mindezt Keleti György honvédelmi miniszter mondta a délszláv válság­gal kapcsolatban vasárnap reggel, amikor az augusztus 20-i ünnepé­lyes eskütétel után köszöntötte az újonnan felavatott tiszteket a Par­lament előtti Kossuth Lajos téren. Az ünnepségen részt vett Göncz Ár­pád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Kuncze Gábor belügyminiszter. A Kossuth téren, az állami lobo­gó és a csapatzászló előtt a Magyar Honvédség és a határőrség fiatal tisztjeinek fogadalma után Keleti György ünnepi beszédében elmond­ta: a fegyveres erők jelenlegi költ­Az augusztus 20-i ünnepség hagyományos eseménye a tisztavatás ségvetése nem teszi lehetővé azt, hogy a hivatásos állománynak a kellő anyagi megbecsülést biztosít­sa. Ugyanakkor várható, hogy a parlament idén elfogadja az erre vo­natkozó törvényt, amely segíthet ezen a problémán. Keleti György szólt arról is, hogy néhány éven be­lül egy ütőképes, kisebb hadsereget alakítanak ki. Az átszervezés ne­hézségeinek áthidalásában a most tisztiesküt tett fiatal katonáknak is részt kell majd vállalniuk. A honvédelmi miniszter ünnepi beszéde után az esküt tett tisztek katonai tiszteletadással elvonultak a nemzeti és a történelmi zászlók előtt. Harangzúgás az államfő beszédekor Budapest (MTI) - Csaknem egy percre abba­hagyta ünnepi beszédét Göncz Árpád a Szent István-szobor előtti állami ünnepségen, mert első mondatait követően, pontban fél tizenket­tőkor megszólalt a Mátyás templom harangja, s - legalábbis a jelenlévők számára - szinte teljesen elnyomta a szónok hangjait. ' Fábián János őrkanonok, budavári plébá­nos sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a ha­rangszó megszakította a köztársasági elnök ünnepi beszédét. Arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy minden vasárnap és minden ün­nepnapon fél 12-kor a déli misére beharangoz­nak. A harangozás gépi, egy évre előre be van programozva. Fábián János elmondta: senki­nek sem jutott eszébe, hogy a féltizenkettes harangszó éppen a köztársasági elnök beszéde alatt szólal meg. - Erre valakinek gondolnia kellett volna - mondta az őrkanonok. Hozzá­tette: 11 órakor kezdődött meg az állami ünnep­ség, és azt egyeztették vele, hogy emiatt egy perccel korábban, az általa tartott nagymise időtartama alatt szólaljon meg a harang, éppen azért, hogy az állami ünnepséget ne zavarja. Faragó András, a köztársasági elnök szóvi­vője az MTI munkatársának kérdésére vála­szolva elmondta: Göncz Árpád a harangszó iránti tisztelet és az egyházakkal szembeni megbecsülése miatt tartott szünetet az ünnepi szónoklatban mindaddig, amíg szólt a harang. Zászlót bontott a Turul Mozgalom Orosháza (MTI) - Arra vállalkozik a Magyar Turul Mozgalom, hogy ezt a síró nemzetet megnyugtassa; az ősi magyar turulmadár azt jelképezi, hogy fel akarunk emelkedni abból a mocsokból, amelybe taszították a magyarsá­got: felemelkedést és nem nyomort akarunk - hirdette meg az új szervezet legfőbb céljait Földesi János, a mozgalom ügyvivője a zászló- bonto szombati gyűlésen, amelyre Orosházán az Eötvös Iskola sportcsarnokában, mintegy másfél száz résztvevő jelenlétében került sor. Panaszkodás és jajveszékelés helyett tettek­re hívta a szónok a javarészt fiatalokból álló közönséget: „Elég volt mindenből, ami rossz, jöjjön a jó!” - biztatta a hallgatóságot a MI- ÉP-ból kizárt politikus (a közelmúltig a Ma­gyar Élet és Igazság Pártjának Békés megyei vezetője). A szerinte hazug politikát folytató hat parlamenti párt helyett a Magyar Turul Mozgalomra vár az ország szekerének a ki­emelése a kátyúból. A minapi szarvasi Trianon-ünnepség kap­csán a MIEP-ből eltávolított Földesi János 29 orosházi társával alapította meg a Magyar Tu­rul Mozgalmat, amelynek támogatói közt van - tájékoztatta a sajtót a szervezet ügyvivője - Stadler József kiskőrösi nagyvállalkozó, Bor- sik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezeté­nek elnöke, valamint Kopátsy Sándor neves közgazdász is (utóbbi maga is részt vett az orosházi zászlóbontáson). Dinnyefesztivál Hevesen Heves (MTI) - Nehéz helyzetbe jutott gazda­ságunk rendbetételekor olyan intézkedésekre kényszerül a kormány, amelyek hatása csak­nem a Szent István-i törvények szigorához merhető, ám a válságból kivezető út súlyos ál­dozatokat követel - jelentette ki a Hevesi Dinnyefesztivál szombati megnyitóján elmon­dott beszédeben Lakos László földművelés­ügyi miniszter. A megnyitót követően Lakos László sajtótájékoztatón számolt be az agrár­tárca terveiről. Elmondta: az év első felének eredményei alapján várható, hogy a mezőgaz­daság megismétli a tavaly elért 2,4 százalékos növekedést. Sőt, a tavaly még csökkenő terme­lési eredményeket mutató állattenyésztés is elmozdult a mélypontról. A piac kiszámítható­sága érdekében - mutatott rá a miniszter - a tárca emelni kívánja a támogatások mértékét az olyan alapvető termékek esetében, mint például a búza, a napraforgó, a kukorica, a tej, vagy a sertés. ■LAPZÁRTA • ITTAS VOLT a vezetője annak a Wartburg személygépkocsinak, amely tegnap Szirmabe- senyő és Sajóvámos között az arokba borult. K. G. szirmabesenyői lakos egy kanyarban rosz- szul választotta meg a sebesség mértékét, és áthajtott a menetirány szerinti bal oldalra. Utasa 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett • ÖTÉVES, kerékpározó kisfiú ütközött egy - az udvarból kitolató - Lada Samarával Mis­kolcon a Felsőruzsin körúton tegnap délelőtt. A kisebb karambolt az apróság könnyű sérülé­sekkel és némi ijedtséggel megúszta. • SZARAZFŰ- és tarlótűzhöz riasztották teg­nap a tűzoltókat megyeszerte. Az ügyeletestől megtudtuk, 18 alkalommal vonultak ki kolle­gái, de nagyobb anyagi kár sehol sem volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents