Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-02 / 180. szám

8 ÉSZAIGMagyarország Kultúra 1995» Augusztus 2», Szerda _TÁRLAT Arany Prága Miskolc (ÉM) - Hajnal Mihály grafikáiból nyílik kiállítás Arany Prága címmel ma, szer­dán délután 5 órakor Miskolcon a Mini Galéri­ában (Kossuth u. 11.). A kiállítást Dusza Éva, a Miskolci Galéria munkatársa ajánlja a kö­zönség figyelmébe. Hajnal Mihály 1935. augusztus 2-án szüle­tett Magyarországon (ma ünnepli 60. születés­napját), gyermekkorát Miskolcon töltötte. 1946-ban szüleivel emigrált Csehországba. Ma is ott él és alkot. Tagja a Cseh Képzőművé­szeti Szövetségnek és a Szabad Grafikai Tár­saságnak. Rajzi tanulmányait az 1950-55-ös években, Krón Jenő szellemében tanító ismert mesterek: Július Nemeik, Július Bukovinsky, Feld Lajos grafikusművészek, valamint Löfler Béla szobrászművész segítette. A miskolci kiállítás augusztus 26-ig láto­gatható naponta délelőtt 10-től este 6 óráig, szombaton délután 2 óráig - vasárnap zárva. Az ősz folyamán - október 12-től november 12- ig - Sárospatakon is bemutatkozik a művész, ott A Művelődés Háza galériájában rendezik meg a kiállítást. Önarckép Hajnal Mihály rajza _ÉM-portré A performer Miskolc (ÉM - M.L.) - „Emlékszem egy törté­netre..., de hogy az álom-e, vagy maga a való­ság? Már nem tudom. Gyerek voltam még, a család a megterített asztalnál ült. Egyszer csak beköszönt hozzánk egy torzonborz, ősz öreg ember. Festményeket árult. Én nagyon megijedtem tőle, felugrottam az asztaltól és kiszaladtam. O nem zavartatta magát, leült és megette azt, amit a tányéromban hagytam. Amikor elköszönt, az ételért egy nagyon szép, színes virágot kaptam tőle cserébe. Azóta, amerre csak járok, mintha mindig és minden­hol ezt a virágot keresném...” - meséli Béki István. Bekecsen nőtt fel, s alig hat éve lakik Mis­kolcon. „Rengeteg iskolába jártam” - meséli - „szakközépiskolába, szakmunkásképzőbe, es­tin érettségiztem, tanultam középfokon nép­művelést”. Nyugtalan természete végül a Böl­csész Egyesület színháztudományi szakára hajtotta. És a, versek, a performance felé. Négytagú csoportjuk, a Bruthalia Alkotókor - amely főként a hatodik éve megjelenő, kézi sokszorosítású kiadványairól ismeretes - a napokban tért haza Győrből. Kiállításmegnyi­tón adták elő A tetszhalott személyiigazol- vány-képe című performance-ukat. performance... A szót magyarra lefordíta­ni, jelentését néhány mondatban megfogal­mazni nem könnyű. Mérhetetlenül sok szim­bólumot használ az akciótérben, pillanatnyi expozícióba merevít eseményeket, amiket fest- ményszerűen jelenít meg. Szűkszavúan talán ennyi. Hajas Tibor a halál szexepiljét látta benne. Témáinkat mi a magyar hitvilágból, a letűnt korok emlékeiből merítjük... Nemrégiben az egyetemen a Polisz irodal­mi folyóirattal közösen tartott esten - Versek a dzsungelben címmel - a Bruhaliások is a hallgatóság elé léptek alkotásaikkal... ,A versírás... Az alkotni vágyás és a szépség szeretete. A vers... Talán fontosabb, mint ma­ga az alkotója.” A karvezető, akit a vakok is látnak Kormány Attila utolsó útja a Kossuth Gimnázium kórusával Kormány Attila a Kossuth Lajos Gimnázium vegyes karának élén Miskolc (ÉM - FG) - Ma reggel finnországi vendégszereplésre indult a miskolci Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szak- középiskola kórusa. Tavaly Er­délyben jártak, előző évben Hol­landiában. Jövőre viszont már sehová nem viszi őket karna­gyuk, Kormány Attila. A tanár úr szeptembertől a Lévay Jó­zsef Református Gimnázium­ban tanít.- Nagyon nehéz döntés volt, sokáig töprengtem menjek-e, maradjak-e. Jól éreztem magam a Kossuth Gim­náziumban. Szép sikereket értünk el a kórussal. Végül mégis igent mondtam Ábrám Tibor igazgató fel­kérésére, hiszen talán ez az utolsó alkalom, hogy a magam módján be­kapcsolódjak saját egyházam szol­gálatába. így most ez a finnországi utazás a négyéves munka lezárásá­nak is tekinthető. Az utóbbi időben olyan gyakran láttuk szerepelni Kormány tanár úr irányításával a Kossuth Gimnázi­um kórusát, és sikereikről is több­ször adhattunk hírt, hogy szinte hi­hetetlennek tűnik: csak négy éve dolgoznak együtt.- Az első év az ismerkedésé, az alapozásé volt, akkor még nem ér­tünk el különösebb eredményt, vi­szont a következő három évben négy minősítést is szereztünk. Elő­ször ezüstöt, aztán aranyt, az idén pedig a vegyes karunk és a fiűkóru- sunk is arany minősítést kapott. Pe­dig nem mondhatnám, hogy feltétle­nül a legjobb képességű gyerekek az énekkarosok. De nem is ez a fontos. Az énekléshez elsősorban szív kell...- Még az sem baj, ha a kórus ve­zetője kissé rekedt?!- Nem nekem kell énekelnem - mondja nevetve. - Annak ellenére is vonzott ez a pálya, hogy mindig ilyen rekedtes volt a hangom. A szü­leim persze nem örültek ennek. Ki tudja miért, de azt szerették volna, ha műszaki pályára megyek. így elég sok kitérővel lettem énektanár. Előbb a műszaki főiskolát végeztem el, de közben zeneórákra is jártam, zongoráztam, Virágh Endrétől orgo- nálni tanultam. Előbb a DIGEP- ben, majd a Miskolci Egyetem ma­tematika tanszékén dolgoztam, le­velezőn végeztem el a debreceni ta­nítóképzőt, utána pedig a nyíregy­házi főiskolát. Előbb általános isko­lában tanítottam, de mivel a másik szakom a technika, nagyon keveset foglalkozhattam az énekkel. Úgy ér­zem, még mindig nem tartják fontos­nak az iskolákban az énekoktatást. Annak idején örömmel jöttem a Kos­suth Gimnáziumba, az igazgatónő­től, Kovács Lajosnétól minden segít­séget megkaptam, és a gyerekek is szívesen jártak az énekkarba. De a felnőttekkel is képes szót érteni Kormány tanár úr. A Kos­suth Gimnázium kórusa (kórusai) mellett négy éve vezeti a mezőke­resztesi férfikart. Előbb csak népda­lokat énekeltek, ma már komolyabb kórusművek előadására is vállalko­zik az együttes. Ugyancsak ő irá­nyítja a Károlyi Gáspár Misz- sziói Intézet férfikarát, sőt a vakok kórusát is.- Legutóbb a biatorbágyi művé­szeti találkozón tették fel nekem a kérdést, hogy látják-e a vakok a karmestert. Tudom, hogy első hal­lásra furcsának, értelmetlennek tű­nik vezényelni azoknak, akik nem látnak. De az együttes tagjainak többsége nem teljesen vak. A gyen- génlátók érzékelik a mozdulatokat. Mivel a kórustagok összekapasz­kodva állnak fel a színpadra, testük rezdülésével is átadják egymásnak az instrukciókat. Itt természetesen szóba sem jöhet a kottaolvasás, mindent hallás után tanulunk. De egyébként sem a művészi teljesít­mény a fontos. Persze törekszünk a minél jobb hangzásra, de a Vakok és gyengén látók Egyesületében is inkább a közösség ereje, az éneklés öröme tartja össze az együttest. * A Kossuth Gimnázium kórusa elő­ször Miskolc testvérvárosában, Tamperében lép a közönség elé, a Kaleva templomban egyórás mű­sort adnak. Majd pedig Lapuába utaznak, ahol egy ifjúsági találko­zón vesznek részt. Áz együttes au­gusztus 8-án érkezik haza. A pedagógusok végső fegyvere a sztrájk Beszélgetés Kopcsik Istvánnal a tanárok és a diákok jogairól Budapest (MTI - T.I.) - Még tom­bol a nyár, - ki gondol ilyenkor az őszi tanévkezdetre? Hogy ki? Hát például a tanárok és a diá­kok, meg például a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szervezete (HÖKOSZ), amely­nek vezetői már meghirdették: szeptember közepén - a taná­rokkal közösen - iskolákon be­lüli sztrájkot szerveznek. Az egynapos akció, amit a tervek szerint a Parlament előtti ülősztrájk egészít majd ki, a tandíjrendelet visszavonására irányuló követeléseknek ad nyomatékot, akárcsak az a ké­sőbbi, központilag szervezett tüntetés, amelyet ugyancsak ki­látásba helyeztek arra az eset­re, ha a kormány hajthatatlan­nak bizonyulna. Lj Van-e erkölcsi alap ahhoz, hogy felnőtt, hivatásos nevelő az érdekér­vényesítését gyermekek, serdülők ér­dekeinek csorbításával óhajtsa elér­ni? - kérdeztük Kopcsik Istvánt, a Pedagógusok Szakszervezete ér­dekvédelmi titkárát aki egyben gyakorló pedagógusként, egy külön­leges gimnázium igazgatója. Ez nem modernizáció • Szó sincs arról, hogy a magyar pe­dagógusok esetleges sztrájkja a gyermekek érdekét sértené! Jelen­leg ugyanis nem a saját bérükért tennék ezt, hanem az intézmények megvédéséért, az oktatás lehetősé­geinek és feltételeinek megteremté­séért. Ez utóbbiak legalább húsz éve rosszabbodnak, ám az utóbbi néhány évben katasztrofálissá vál­tak. Ami most történik - például in­tézmények bezárása, csupán a pil­lanatnyi megtakarítás érdekében - pedig egyenesen beláthatatlan ká­rokat okozhat! Korántsem tagadjuk a modernizációs törekvéseket, ha világos megfogalmazásokkal és fi­nanciális alapvetéssel történik, ám ha csak arról van szó, hogy e perc­ben megtakarítást érjenek el, ezzel nem tudunk egyetérteni. Ez nem modernizáció, hanem éppen a fordí­tottja, ami az esélyegyenlőség amúgy is törékeny helyzetét ront­hatja. Több száz iskolát akarnak, kifejezetten anyagi megfontolásból bezárni. Ezáltal a vidéki, a kistele­püléseken élő gyermekek hátrányos helyzete fokozódnék. Tehát a fő kér­dés egy pedagógus sztrájk esetében nem a saját bérkövetelés, hanem éppen a tanulók, a szülők érdeke. □ Nem demoralizál-e, ha a pedagó­gussztrájk esetén több tízezer tanuló kirekesztődik az iskolából, jobb hí­ján az utcára? 9 Hosszú idő óta apellálnak a peda­gógusok hivatástudatára, mindig éppen olyankor, amikor a sérelmei­ket kellene orvosolni. Nem lehet a hivatástudattal örökké visszaélni! Be kellene végre látni, hogy a peda­gógusoknak is vannak állampolgári jogaik, ezekkel ők is élhetnek. A fe­lelősségük pedig addig terjed, amíg a tanuló az iskolában van. Ezen túl a szülőt terheli a felelősség, s nem hárítható a pedagógusokra. Mind­emellett az olyan rövid, jól szerve­zett, a szülők és tanulók által támo­gatott pedagógussztrájk lehet hatá­sos, amelyik nem bénítja meg az egész országot, de figyelmeztet en­nek lehetőségére. Az esetleges mun­kabeszüntetés alatt szakszerű, ren­des oktatás nem folyhat, a szüksé­ges minimális ellátás főképpen a kollégiumokra, a fogyatékos gyer­mekekre és konkrét megegyezés alapján óvodásokra, kisiskolásokra szorítkozhat. Szeretném hozzáfűz­ni, hogy nem lehet a pedagógusok nyakába varrni a munkabeszünte­tések ódiumát, amikor az illetékes tárca felelős személyiségei, a tör­vény által előírt érdekegyeztető tár­gyalásra egy éve nem hajlandók. És ha a diák sztrájkol? □ Nem rendíti meg a tanári tekin­télyt a sztrájk? A tanulók között van olyan vélemény: az a tanár sztrájkol, aki nem szeret tanítani. Annak is hangot adnak, hu a tanárok sztráj­kolhatnak, megtehetik a tanulók is. # Igazuk van, ők is sztrájkolhat­nak. Ez a diáknak is joga, adott ke­retek között. Erre nézve minden nemzetközi egyezményt aláírtunk. Jogállamban élünk, a jog biztosítot­ta érdekérvényesítési eszközökkel mindenki élhet. Ha az iskola az életre tanít, akkor ezt a jogot is meg kell ismertetnie. Nálunk mindenki most tanulja a demokráciát, az is­kola sokat segíthet abban, hogy a tanulók felkészüljenek állampolgá­ri jogaik gyakorlására és kötelessé­geikre. Tehát pedagógiailag nem hi­bás a munkabeszüntetés e téren sem. Sokkal hibásabbak azok, akik olyan helyzetet teremtenek, hogy a pedagógus erre kényszerül. Nem az újság a vita helye □ Osztja-e azt a felfogást, hogy a pe­dagógusok képviselőik útján képe­sek az érdekérvényesítés magasabb szintű, intellektuális módozataira? • Alapjában ezzel egyetértek, ám a mai, vadkapitalista viszonyok kö­zött a sztrájk a leghatékonyabb fegyver. Amikor értelmes emberek tárgyalnak értelmes emberekkel, akkor kétségtelen mód van az ér­dekegyeztetésre, még mielőtt kike­rül az eltérő álláspont a sajtónyilvá­nosság elé, vagy a parlamentbe. A kezdeteknél megállapíthatók a kri­tikus pontok. Tisztázódik: ki, med­dig juthat el az ellentétes álláspont elfogadásában, és mennyire kész a kompromisszumokra, amelyek nél­kül nincs komoly megegyezés. A hi­vatalos érdekegyeztetés arra szol­gál, hogy megegyezés jöjjön létre, ám ehhez a feleknek tartaniuk kelí magukat. Nem lehetséges, hogy az oktatási törvényt a szakszervezet és a szaktárca az újság hasábjain vi­tassa meg. Az sem tartozik az intel­lektuális kapcsolatokhoz, hogy a minisztérium a megállapodásokat nem érvényesíti a Pénzügyminisz­tériummal szemben. Hangsúlyo­zom: jól tudjuk, hogy nem lehet minden iskolát fönntartani, min­den pedagógusstátust megőrizni! Ahol az intézmények összevon­hatók, ahol nem kell a gyermekek­nek kilométereket gyalogolniuk, vagy utazgatniuk, ott az ésszerű­ség határain belül erre lehetőséget kell adni. A vízvári hazug Miskolc (ÉM) - A sepsiszentgyör­gyi Tamási Áron Színház és a gyér; gyószentmiklósi Figura Stúdió Színház közös előadásában Carlo Goldoni A hazug című komédiáját Barabás Olga rendezésében láthat­ja a közönség a Diósgyőri várban augusztus 11. és 12-én este fél 9-től. A komédia - amelyet a szerző vallo­mása szerint „azért találtak ki, hogy segítsen a hibák kijavításá­ban, és nevetségessé tegye a kárho- zatos szokásokat” - az úgynevezett commedia dell’ arte, a vásári színjá­tékok ismérvei szerint íródott. Az események olyan kulcsszereplőkre épülnek, mint például a „brighella (a cselszövő), az „arlecchino” (a nincstelen bolond), a „colombina” (a cserfes szolgálólány) és a „capitano (a hetvenkedő katona). A Szabó Lőrinc fordítása alapján készült darabbal a sepsiszentgyör­gyi és a gyergyószentmiklósi társu­lat fellépett Kisvárdán, a Határain­kon Túli Színházak Fesztiválján is, ahol az egyik szereplő - a Leíio Bi- sognosit megformáló Hunyadi Lász­ló - alakításával a fesztivál egyik nagydíját is elnyerte. A szervezők ígérete szerint a miskolci előadás - a tavalyi Windsori víg nőkhöz hasonló­an — ismét „vízvári” komédia lesz. Az előadásokra jegyek válthatók az Ady Endre Művelődési Házban és a Miskolci Nemzeti Színház jegy­pénztárában. Szent Jobb-körmenet Budapest (OS) - Az idei Szent Ist- ván-napi Szent Jobb-körmenet sa­játossága, hogy augusztus 19-én lesz a II. világháborúban külföldre került ereklye hazatérésének 50. évfordulója. Áz ünnep programja: -Augusztus 19-én este 6 órakor ün­nepi szentmise az ereklye hazatéré­sének emlékére. A szentmisét Lado- csi Gáspár tábori püspök mondja.- Augusztus 20-án délután 5 órakor a Bazilika előtti téren ünnepi nagy- mise, amelyet Paskai László bíbo; ros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutat be, a szentbeszédet Se­regély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke tart­ja. Számos külföldi egyházi vendég között a magyar püspökökké* együtt fog misézni, Meisner J°a' chim kölni bíboros-érsek is. A kör­menet a szentmise után indul az is­mert útvonalon: Sas utca, József At­tila utca, Roosevelt tér, Zrínyi utca- Csoportok jelentkezésüket a Buda­pesti Szent István Bazilika címére küldhetik el augusztus 8-ig, ah0,1}' nan megkapják a szükséges tájé­koztatást és a belépőjegyeket. Olasz nyelven Miskolc (ÉM) - A TIT Borsod-Aba- új-Zemplén megyei szervezete 5° órás intenzív kezdő olasz nyelvtan- folyamot indít augusztus 14-től. A2 oktatás naponta reggel 8-tól délu­tán 1 óráig tart, így, a kurzus két he1 alatt befejeződik. Érdeklődni és Je­lentkezni lehet a TIT-székházban (Széchenyi u. 14. I. emelet), vagy a 46/354-011-es telefonszámon. Bezárt könyvtár Sátoraljaújhely (ÉM) - A sátoral­jaújhelyi Városi Könyvtár augusz; tus 1-től szeptember 7-ig felújítás1 munkálatok miatt zárva tart. A könyvtár vezetői az olvasók türel­mét, megértését kérik. Rockpárbaj Kazincbarcika (ÉM) - Az Egressy Béni Művelődési Központ augusz- tus 26-án és 27-én ötödik alkalom­mal rendezi meg az amatőr zeneka­rok számára meghirdetett Rockpa1' baj című pénzdíjas versenyt. Ne­vezni augusztus 18-áig lehet a mű­velődési központban, vagy a 48/314" 413-as telefonszámon. Diákszállás-kereső Miskolc (ÉM) - Vidéki hallgatói ré­szére albérleti szobákat és diákszab lást keres a városban a Miskolc1 Bölcsész Egyesület. Ehhez a lakos­ság, illetve a munkásszállókat üze­meltető vállalatok segítségét kérik- Az üres helyekkel kapcsolatos tájé­koztatást az egyesület telefonsza- mán: 355-049, faxon: 46/344-400, il­letve személyesen a Mindszent tér 1. ötödik emeltén várják. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents