Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-17 / 193. szám

8 ÉSZAK^Magyarország Kultúra _ ziz 1995. Augusztus 17.« Csütörtök APROPÓ Szobor Filip Gabriella Idézet a tegnapi Népszavából:,, Tokajban az önkormányzat felkérésére Veres Gyu­la Erdélyből áttelepült művész gróf Szé­chenyi István szobrát készíti. A szürke márványból faragott szobrot a kollégium előtti téren állítják majd fel." A hír igaz. Egyetlen apróság nem stimmel. A szobrot már régen felállították. Sőt, fel is avatták. Néhány nap híján éppen egy évvel ezelőtt. Most lehetne fanyalogni: így terjed a hír a vidék és a főváros között. Csak hát a néhány soros szöveg fölött ott van egy fotó is. Ez ugyan még semmit nem bizonyít. Készülhetett az is egy évvel ez­előtt. Ráadásul azóta is. Hiszen tudjuk, a tavalyi ünnepélyes szoboravatás előtt volt némi aggodalom: elkészül-e időre a mű­alkotás. Nem készültei. A legnagyobb ma­gyar néhány részlete rejtve maradt a kő­ben. Ennek ellenére látható volt, felismer­hető: ő Széchenyi. így a fotó most csak azt bizonyítja, a mű­vész dolgozik. Viszont újabb avatás már nem lesz. Ennek ellenére talán jó lenne, ha legalább az átadás évfordulójára elké­szülne a műalkotás. Egyébként az arra já­ró gyanútlan fotósok azt hihetik, jól lát­nak. És azt nem is sejthetik, hogy a mű­vész egy régen felavatott szobrot farag. Pe­dig valamikor abba kellene hagynia, be kellene fejeznie a munkát. Nem használ ez a huza-vona neki sem. Nem tesz jót sem az ő, sem a város hírének. Szerencsére Széchenyinek nem árthat. _MOZl Atom(csipet)csapat (EM-M.L.) - Ha nem tudják még a pedagó­gusok, hogy a kisdiákok a szeptember eleji is­kolakezdéskor mivé „transzformálják” magu­kat, s miféle csatakiáltásokkal rohangásznak majd az iskolák folyosóin, riogatják gyengébb társaikat - akik minden bizonnyal ki is térnek majd a .jókat” képviselők mindent elsöprő tá­madásai elől - a miheztartás végett ajánlhat­juk a Power Rangers (magyarul: az Atomcsa­pat) című „gyermekdeden” agresszív produkci­ót. így talán felkészülhetnek a kisiskolásokkal szembeni védekezésre. Azonban ha a gyenge gyomrú felnőttek közé tartoznak - s ráadásul (talán mert gyengék?) erőszakellenesek is - mindenképpen kerüljék a mozik félhomályát akkor, ha ezt a filmet vetítik. De nézzük az Atomcsapat történetét. Az alapötlet: Földünket (az egyetlent) veszély fe­nyegeti. A létező hatalmak leggonoszabbika támadást intéz a létező hatalmak legjobbika, az Angyal Liget lakosai ellen. (Ez a „liget” mel­lesleg meglepően hasonlíthat bármely Néw York-szerű amerikai nagyvároshoz.) A táma­dóval - az egyébként, hatezer éve egy jól zárha­tó „tojásban” szunnyadó - Randag Ooze-zal (neve a szinkronizálásból legkönnyebben Ron­da Uznak érthető) csak egyetlen erő képes szembeszállni: az Atomcsapat. Adott tehát a nagyon rossz és a nagyon jó. A költői kérdés pedig - vajon ki győz? - aligha csigázza fel a filmvászonról tefolyó nyálkától esetleg öklendező, ártatlan felnőtt mozilátoga­tót. Meglehet, a gyerekeknek jobb gyomra van ehhez is. A Power Rangers - amit az amerikai gyere­kek után már a honi lurkók is élvezhetnek - a rendező szerint modem tündérmese, és „a gye­rekek szeretik a képileg színes és csillogó tör­téneteket, a rengeteg kalandot és izgalmat, amit átélhetnek. Az Atomcsapat tagjai - amel­lett, hogy szuperhősök is - középiskoláskorú- ak, akik hétköznapi pozitív értékeket képvi­selnek.” Szóval. Amerikában az Atomcsapat kultu­rálisjelenséggé nőtt: gyerekek százai tartják a harcosokat példaképüknek. Ott. Azért itthon csak vigyázzunk azokkal a karaterúgásokkal, amelyeket a hét törpe „helyez” majd el a go­nosz mostoha hasfalán, miközben Hófehérkét védelmezik! Vérbeli várbeli verekedőkről A Diósgyőri Történelmi Haditorna Klub debütálása íjászok a várfalon Miskolc (ÉM - DK) - Birkóznak, vívnak, csatacsillagokat haji­gáinak, íjjal fenyegetik a céltáb­lát... De igazából nem veszélyes emberek. Éppen csak érdeklőd­nek a küzdősportok iránt. És amennyire fontos számukra a sport, legalább annyira fontos a történelem is. A Diósgyőri Tör­ténelmi Haditorna Klub szeret­né megteremteni egy hagyo­mány hagyományát...- A vár régi hímevét próbálnánk fel­támasztani, egy kicsit belopni a má­ba annak a kornak a szellemét, ami­kor Európa-hírű volt Diósgyőr - mondja Lénárt Attila, a nemrégiben alakult klub vezetője. - A tagokat nem lehet csoportosítani sem foglal­kozás, sem életkor szerint, olyan em­berek jönnek közénk, akik vonzal­mat éreznek a letűnt korok iránt. A klub első bemutatkozása au­gusztus 20-án lesz. Bár Szent Ist­ván néhány évszázaddal korábban élt, mint a vár fénykora volt (Nagy Lajos idején), de valamiféle párhu­zam a klubtagok szerint mégis fel­állítható. Hiszen István olyan jelen­tős uralkodó volt, mint a vár gazdái az épület „legszebb évei” alatt. Szent István, Nagy Lajos, Mátyás egyaránt a magyar történelem je­lentős személyiségei voltak, és ural­kodásukat, gondolkodásukat át­szőtték a lovagi erények. S hogy nem anakronizmus-e napjainkban a „régi” lovagok megje­lenése? Miért lenne, kérdeznek vissza, hiszen a lovagok elsősorban emberek voltak, olyanok, mint ők. Pontosan úgy megküzdőitek a min­dennapi problémákkal, mint a hu­szadik század emberei. Annak itt nincs jelentősége, hogy mások vol­tak a problémák. És a lovagsági er­kölcsi mérce is volt. Ez a szellemi­ség beköltözött e kis csoport min­dennapi életébe is. A klubtagok persze már rendel­keznek valamiféle küzdősportmúlt­tal. És az egykori lovagok által űzött sportokban a mai sportok „nagyszüleit” tisztelik.- Küzdelem nélkül nem lenne Fotó: Dobos Klára történelem - mondja a klubvezető. Aztán elmondja, hogy három szek­cióban szeretnének működni: közei­re ható fegyverek (szúró-, ütő-, súj­tófegyverek), távolra ható fegyverek (hajítóeszközök, íj), és - a távolabbi jövőben - lovas szekción is gondol­kodnak. De a testedzés mellett - fő­leg télen - azt tervezik, hogy a szak­mai munkájukat irányító megyei múzeum segítségével meghívnak neves régészeket, történészeket, tartsanak hadtörténeti, vártörténe­ti előadásokat. Ezek persze nyitot­tak lesznek minden érdeklődő előtt. A klub fenntartója a Kulturális Menedzseriroda, tiszteletbeli elnö­ke pedig Kobold Tamás, Miskolc vá­ros polgármestere. Az induláshoz is ők adtak anyagi segítséget, így sze­rezhették be a „lovagok” az öt reflexíjat (ilyenekkel tartották őse­ink rettegésben egész Európát), két kardot, bőrmellényeket, gerelyeket. Ezek használatát mutatják majd be augusztus 19-én és 20-án a Diósgyő­ri várban, az ünnepi műsorok kere­tében. Mesterségük címere: a népművészet A száznegyven jelöltből csak tizenöten lesznek ifjú mesterek Budapest (ISB, FG) - Augusztus 20-a alkalmából ma, csütörtökön délután a Néprajzi Múzeumban Fodor Gábor művelődési és köz­oktatási miniszter adja át a Nép­művészet Mestere és a Népmű­vészet Ifjú Mestere Díjakat. Kik lehetnek mesterek, erről kérdez­tük Héra Évát, a Magyar Műve­lődési Intézet népművészeti osz­tályának vezetőjét. • A Népművészet Ifjú Mestere Díj olyan minisztériumi kitüntetés, me­lyért pályázni kell. Mivel minden évben - így az idén is - tizenöt díjat lehet kiosztani, nagyon szigorú zsű­rizés előzi meg a döntést. A korha­tár elég széles, 15-től 35 éves korig jelentkezhetnek a fiatalok. Tehát ha valakinek az egyik évben nem si­kerül, megvan a lehetősége arra, hogy a későbbiekben sikerrel pá­lyázzon. Az idén száznegyven dolgo­zat érkezett az intézetünkbe, a leg­többet, számszerint hetvenet, a kéz­művesektől kaptuk, de nagyon sok zenészes táncos is pályázott. A dol­gozatírás mindenkinek kötelező, függetlenül attól, hogy mely művé­szeti ágban tevékenykedik a jelölt. Ezután következnek a bemutatók. Az előadók és a tárgyi alkotóművé­szek is megmutatják tudásukat. Az előadásokat, illetve a beküldött tár­gyakat szakmai zsűri értékeli, és ők tesznek javaslatot a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak arra, hogy ki legyen a tizenöt díjazott. □A túljelentkezés azt mutatja, a fia­talok számára fontos ez a kitünte­tés... • Nem is a kitüntetés, sokkal in­kább a szakmai megmérettetés. Ez jó alkalom arra, hogy bemérjék ma­gukat: hol tartanak, merre haladja­nak tovább. A kitüntetésen túl itt a Magyar Művelődési Intézetben ki­állításon mutatkozhatnak be a tárgyalkotó népművészek, az elő­adók számára pedig gálát szerve­zünk. A műsorban - augusztus 20- án este 6 órakor kezdődik a Szent- háromság tér 6. szám alatti Corvin- teremben - nemcsak a kitüntetet­tek mutatkozhatnak be, de fellépési lehetőséget kínálunk azoknak is, akik az idén ugyan nem lettek mes­terek, viszont ígéretes tehetségek. □ Az ifjú mesterből előbb-utóbb idős mester lesz. Ok kitől kaphatnak „mesterlevelet”? • A Népművészet Mestere Díjért nem lehet pályázni. Ezt azok kap­hatják meg, akik hosszú ideje kima­gasló eredményeket értek el a nép­művészet terén. Általában szakmai szervezetek, művelődési intézmé­nyek, önkormányzatok tesznek ja­vaslatot. Hogy kik legyenek a ki­tüntetettek, erre egy szakmai kura­tórium tesz javaslatot. A Magyar Művelődési Intézet munkatársai mellett részt vesznek ebben a mun­kában a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a Néprajzi Múzeum szakértői is. Az idén - a korábbi évekhez hasonlóan - heten kapják meg ezt a kitüntető címet, és ehhez jön még a három Életfa Díj, melyet ugyancsak több évtizedes kiemelke­dő tevékenységért kapnak meg az arra érdemesek. Gonosz disznók ötven esztendejéről London (MTI) - George Orwellnek a zsarnokság és a parancsuralmi rendszer ellen írt halhatatlan műve, az Állatfarm ezen a héten ünnepli megjelenésének 50. évfordulóját, és ebből az alkalomból egy angliai ki­adó első ízben bocsátja közre a könyv gazdagon illusztrált változatát. Orwell - eredeti nevén Eric Arthur Blair - 1903-ban született Indiá­ban. A felső rétegek gyermekeinek fenntartott etoni főiskolán szerzett diplomát, majd a brit birodalmi rendőrségnél szolgált Burmában. Később két évet töltött Párizsban, s Angliába visszatérve tanítani kez­dett. Harcolt a köztársaságiak olda­lán a spanyol polgárháborúban, ahonnét sebesülten tért vissza Ang­liába. A második világháború alatt a honi hadsereg, a Home Guard kö­telékében szolgált. Sok más korabeli angol íróhoz hasonlóan Orwell is a BBC munka­társa lett, később rendszeresen írt Orvvelli disznó az Observer című lapnak. 1950-ben hunyt el. Első írásai a gyarmatosí­tás módszereit és az angol munkás­ság helyzetét bírálták. A világhírt Állatfarm című regénye, majd az 1949-ben megjelent utópia, az „1984” hozta meg a számára. Jólle­het az Állatfarm megírásához a francoisták elleni harc tapasztala­tai adták az ötletet, az elkészült könyv elsősorban a kommunizmust és a marxizmust vette célba. Az évek múlásával regénye és annak szereplői mindenfajta zsarnokság, korrupció és politikai kétkulacsos- ság metaforája lett. Az Állatfarm először 1945. augusztus 17-én jelent meg. Eddig több mint 70 nyelven, több millió példányban kelt el - de különös módon, egyik kiadást sem illusztrálták. A most megjelenő 180 oldalas illusztrált kiadás tartalmaz­za az Orwell által eredetileg java­solt, valamint az általa 1947-ben egy ukrán kiadáshoz írt előszót is. Lóáldozat Miskolc (ÉM) - A Herman Ottó Múzeum honfoglaláskori kiállítá­sán kísérő rendezvényként pogány áldáskérő lóáldozatot mutat be a Rostadob együttes augusztus 19-én, szombaton délelőtt 11 és délután 3 órakor. Fúvóstalálkozó Kazincbarcika (ÉM) - A hét vé­gén Kazincbarcikán rendezik meg a bányász fúvószenekarok országos találkozóját. A kétnapos program augusztus 18-án, pénteken délután zenés felvonulással veszi kezdetét, majd este fél 6-kor a Fő téren lesz az ünnepélyes megnyitó. Ezt szabadté­ri koncertek, mazsoretbemutatók, majd utcabál követi. Másnap, szom­baton délelőtt a fúvós zenekarok koncertjeit Kazincbarcikán kívül Aggtelken, Egerben és Miskolcon is hallhatják az érdeklődők. Egy életmű képei Szerencs (ÉM) - Vágfalvi Ottó, szerencsi születésű festőművész életműkiállítását augusztus 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg Szerencsen, a Rákóczi-vár ár­kádos termeiben. A művész azon al­kotók közé tartozik - írják róla akinek sikerült kialakítania a kü­lönböző izmusok feletti öntörvényű, saját stílusát. Festményeinek gaz­dag színvilága, az ábrázolt formák letisztultsága a művész belső har­móniájáról árulkodik. A most 71 éves Vágfalvi Gyula tárlatának megnyitóját Regős Zsolt karnagy és Vajnay Tibor művész-tanár hang­versenye egészíti ki. István-vígság Sajókaza (ÉM) - A sajókazai mű­velődési ház augusztus 20-án im­már hatodik alkalommal rendezi meg a Szent István-napi vígságo- kat. A tervezett program a követke­ző: ökumenikus istentisztelet, ko­molyzenei hangverseny, játszóház, zenés mesejáték (Borbála, a bugyu­ta sárkány), népi játékok (oszlop­mászás, rönkdobálás), nosztalgia­koncert, vásári komédia modern táncjáték, Szezám utca együttes koncertje, Koppány (zenés szabad­téri színjáték), tűzijáték. Miután az önkormányzat kritikus anyagi hely­zetben van, ezért a program fellépői ingyen adják a műsort. Határ-, tér képeit Gyula (MTI) - Szent István napján nyílik a gyulai művésztelep tárlata, amelyen 28 alkotó majdnem száz műve lesz látható. Az aújgusztüs éh sejétől három héten át működő, in*! már a 27. alkalommal szerveződött gyulai nyári művésztelepre érkezett festők és szobrászok a Körös-part1 város hangulatos utcáin, terein s ha­tárában alkották műveiket. Ezekből mutatnak most be összeállítást a művészek, köztük a Gyula két test; vérvárosából, Csíkszeredából és a Ditzingenből való alkotók. A Mogy°" róssy Városi Könyvtárban nyíló tár­lat szeptember elsejéig látható. írások az Alföldről Békéscsaba (MTI) - Ezer írás az Alföldről címmel jelentetett meg vá­logatott könyvjegyzéket a békéscsa­bai székhelyű Nagyalfóld Alapít­vány. A könyvsorozat ötödik kötete­ként napvilágot látó bibliográfia va­lamennyi alföldi megyei könyvtár szakembereinek a közreműködése­vei született meg, szerkesztője Lisz­tes László könyvtárigazgató. Az általános összefoglaló műveket és kézikönyveket számba vevő feje­zet a táj történeti fejlődésével foglal­kozó tudományos munkákat sorolj3 fel. Egy másik fejezetben a termé­szeti környezettel foglalkozó legfon­tosabb könyvek a folyószabályozás­tól napjainkig követik a táj átalaku­lásának mozzanatait, s a könyvis­mertetésekből jól érzékelhető, mek­kora kihívást jelent minden időben az Alföld sérülékenysége és vesze- lyeztetettsége. Mint az előszóban Csatári Bálint földrajztudós megío- galmazza, e könyvvel egy megbíz­ható, az Álföldről szóló tudás fölmu­tatására alkalmas kiadvány keru az érdeklődők kezébe. Az MTA Re­gionális Kutatások Központja Alföl­di Intézetében készült könyvjegy­zék 3000 példányban jelent meg.

Next

/
Thumbnails
Contents