Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-15 / 191. szám
8 A Itt-Hon 1995. Augusztus 15., Kedd ABAUTI PORTRÉ Józsa nővér Szikszó ÍÉM B.Gy.) - Óvodát nyitott Szikszón a Szociális Missziótársulat, ahol keresztény elveken nyugszik majd a kicsik további nevelése. Hiyata- losan ugyan már beindult az intézmény, de csak a festések és felújítások után fogadja majd a gyerekeket. Mégis hatalmas nyüzsgést látni a Bethánia-kertben augusztus elején, hiszen mindenki azt szeretné minél hamarabb újra megteljen az épület gyermekzsivajjal. A takarítók között megakad a szemünk egy apácaruhába öltözött idős hölgyön, aki korát meghazudtoló módon tüsténkedik, szorgoskodik a takarítók között. Megsúgják, ő Józsa nővér, a Szociális Missziótársulat tagja. Bár délután vonattal utazik vissza Budapestre, mégis egész nap tevékenykedik. Hamarosan megtudjuk, Józsa nővér már öt esztendeje szorgoskodik azon, hogy Szikszón beindulhasson a társulat óvodája. A nővértől megtudtuk, 1952-ig működött itt rendjének a gyermekotthona, amit 1908-ban adtak át a Hunyadi Alapítvány kezelésébe. Később - 1914-ben - elvitték a nevelőintézetet és árvaházat hoztak létre, amihez iskola is csatlakozott. A nővér 1936-ban döntötte el, hogy belép a Szociális Missziótársulat rendjébe, és ekkor jelöltként került a szikszói intézménybe. Egy évet dolgozott itt, így került először kapcsolatba megyénkkel. Másodszor pedig akkor, amikor 1989-ben újra engedélyt kapott a rendjük. Az első munkájuk közé tartozott, hogy felkutatták azokat az ingatlanokat, amelyek állami és önkormányzati tulajdonban vannak. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény értelmében az önkormányzatokkal való egyeztetés után juthattak csak vissza a régi tulajdonukhoz. Szikszón is csak ebben az évben sikerült az ügyet rendezni. Józsa nővér azonban boldog, és sikerként könyveli el a keresztény óvoda megnyitását. Eddig ugyanis társulatuknak csak Keszthelyen sikerült kialakítaniuk egy gazdasszony és szociális gondozóképzőt. Az az iskolájuk nagyon jól működik. Ott bevonták a településen élő keresztény nőket is a munkába. Bízik abban, hogy a szikszói óvodájuk is hasonló eredményeket ér majd el. Azt mindenképpen jó jelnek tarlja, hogy a helyi önkormányzat elhatározta: az esztendő végéig ezt az intézményt is ugyanúgy támogatja, mint a saját óvodáját. Kiutasították az embercsempészeket Kékeden a fürdőnél zsákutcába „futottak" a szlovákok Kéked, Encs (ÉM - B.Gy.) - A szlovák embercsempészek ügyében augusztus 2- án már ítéletet is hirdettek az Encsi Városi Bíróságon. Czikó Judit büntetőtanácsa Milán Losonci elsőrendű vádlottat és Ivan Durky másodrendű vádlottat egyaránt egy-egy év - háromévi próbaidőre felfüggesztett - fogházra ítélte. Először Milán Losonci, majd Ivan Durky tette meg vallomását az encsi Városi Bíróság épületében. Elmondásuk alapján - ha nem is egyértelműen - feltárult a július 30-án hajnalban Kéked határában lezajlott esemény. A zólyomi lakóhelyű 35 esztendős Losonci és az ugyancsak idevalósi 26 éves Durky egyébként szomszédok. Mindketten a Smidkeho utcában laknak. Magyarországra azonban külön utakon érkeztek. Egyikük Somoskőnél, másikuk Pa- rasapusztán lépte át a határt legálisan. Úti céljuk azonban megegyezett: a miskolctapolcai Lidó Szálló. Losonci annak ellenére, hogy szállítási vállalkozó Szlovákiában, mégis bérelt (!) kilencszemélyes lakóbusszal érkezett július 29-én éjfél körül Tapolcára, de a hotel parkolójától ötszáz méternyire állt meg. A megállapodás szerint tizenöt utasra számított, de negyvenötöt talált, köztük húsz gyereket. Emiatt nézeteltérés támadt. Némi vita után úgy döntött: mégis elviszi vala- mennyiüket a szlovák határ menti Kékedre. Túlsúlyossá vált járművével csak lassan haladt. A benn ülők elképesztő körülmények között utaztak. Nem úgy, ahogy azt előzetesen megrendelték egy jugoszláv magán utazási irodánál. A her- nádvécsei Berekaljánál figyelő szolgálatot teljesítő hivatásos határőröknek, Ágoston József őrmesternek és Simkó József törzsőrmesternek azonnal feltűnt a bizonytalanul közlekedő, lefüggönyözött ablakú, szlovák rendszámú mikrobusz. Amikor észrevették, hogy Hidasnémetinél nem Tornyosnémeti - a hivatalos határátkelő állomás - felé veszi útját az autó, hanem Gönc irányába, akkor tisztes távolból a nyomukba eredtek. Úgy hatszáz méterre követték. A gönci domb alatt balra, Kéked felé fordult az éj leple alatt a kipécézett járgány. A határőröknek ekkor már semmi kétségük nem volt afelől, hogy valami szabálysértés szemtanúi lesznek. A szlovákok Abaújvár után Kékedre érve eltévedtek, mivel a helyi fürdőnél zsákutcába,jutottak”. A fehér Nívás Ágoston József és Simkó József „fedezékből” megvárta, míg amazok visszatolatnak. A lakóbusz végül Kéked előtt, a nyiresi tetőnél kötött ki a műúton. Arra lettek figyelmesek a határőrök, hogy legalább húszán lekászálódnak a járműről. Ezért egészen közel araszoltak hozzájuk, majd a meglepődött utasokat igazoltatni kezdték. Szlovákiai belépésre feljogosító vízumot nem találtak a többségében koszovói albánoknál. Ebből számukra egyértelművé vált - miután Hidasnémeti környékén ez elég gyakori eset -, a zöld határt célozták meg. Ellentmondó vallomásokat tett az első- és másodrendű vádlott. Durky mindent tagadott, Losonci részben beismerő vallomást tett. Az albánok végleges úti céljáról egyikük sem akart tudni. Az ismeretlen megbízóval kötött előzetes megállapodás szerint csupán annyi volt a dolguk, hogy a kékedi „menekülttáborba” szállítsák a jugoszlávokat. A bíróság azonban nem fogadta el ezt az okfejtést, mert az általuk felhozott érvek nem megalapozottak, és nem is életszernek. Negyvenhárom jugoszláv határsértőt augusztus 2-án kitoloncoltak hazánkból. Csupán ketten maradtak „hírmondónak”, akik felvázolták a történteket. Sala Hilki és Els- hani Haki tanúvallomásából kiderült: abban a tudatban szálltak be a kisbuszba Miskolctapolcán, hogy őket Szlovákiába szállítják majd. Becsapottként konstatálták Kékednél, hogy magyar határőrökkel találkoztak. Ők ugyanis azért fizettek 2500 márkát, hogy Szlovákián, Csehországon át Németországba jussanak. Czikó Judit büntetőtanácsa szerint jogos a vád: a több- rendbeli embercsempészés. Ezért egy-egy év fogházban letöltendő - de háromévi próbaidőre felfüggesztendő - szabadságvesztésre ítélte Milán Losoncit és Ivan Durkyt. Halmazati büntetésül kiutasították őket Magyarországról. Az ítélet jogerős. Gyerekek honi rajzasztala Munkák az óvoda udvarán A szikszói Szarka Veronika rajza AZÉSZAK-MAGYARORSZÁG ABAÚJI MELLÉKLETE • 1995. augusztus 15. • III. évf. 33- szám Szent István király, az államalapító _A TARTALOMBÓL Permetezett, de nem hatott... A tévében az Ablak riportja a minap azt adta hírül, hogy nem hatott a permetezőszer a szőlőperonoszpórára Soltvadkerten. Ennek kapcsán fellángolt a vita, hogy hamisítják a növényvédőszereket, mert igen drága. Az encsi szakemberek véleménye megegyezett abban, hogy a gazdák és a szövetkezetek egyaránt kispórolják a vegyszereket, és mindenképpen a legolcsóbb változatot alkalmazzák. A tápanyag visszapótlása is igen sok kívánnivalót hagy maga után.--------------i------------------- (3. oldal) A hármas csapdából nehéz kitörni A kollektív önvédelemre sem képesek a csereháti cigányok külső segítség nélkül. Ezért a hollandiai alapítvány arra vállalkozott, hogy konkrétan is javítsa túlélési esélyeiket. Ennek jegyében fő támogatója volt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium párbeszéd programja és a Soros Alapítvány társaságában az Encsen és Hernádvécsén augusztus 4—5. között megrendezett abaúji-csereháti cigánykonferenciának és-fesztiválnak. BCTWWW(7. oldal) Kékeden a fürdőnél zsákutcába futottak Negyvenöt rendbeli embercsempészés történt Kéked határában július 30-án hajnalban. A szlovák embercsempészek ügyében augusztus 2-án már ítéletet is hirdettek az Encsi Városi Bíróságon. Czikó Judit büntetőtanácsa egy- egy év fogházban letöltendő - de háromévi próbaidőre felfüggesztendő - szabadságvesztésre ítélte Milán Losoncit és Ivan Durkyt. Halmazati büntetésül kiutasították őket Magyarországiéi. Az ítélet jogerős. A Thúróczi-krónikából
