Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-15 / 191. szám
4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1995« Augusztus 15», Kedd _NOTESZ Vita Bujdos Attila Bár a vita százalékokról folyik, valójában politikai polémiáról van szó. Ezt a pénzügyi kormányzat államtitkára jelentette ki a minap egy televíziós műsorban. Mint ismert: markánsan eltér a belügyi és a pénzügyi tárca véleménye arról, hogy a települések polgárai által befizetett személyi jövedelemadóból hány százalékot kapjon lakóhelyük önkormányzata. A PM álláspontja szerint - az úgynevezett normatívák megváltoztatása mellett - a jelenlegi 35 százalékos részesedést 15-re kellene csökkenteni. A BM azonban nem repes az örömtől. A PM kimutatta: elsősorban a fővárosi és a megyeszékhelyi önkormányzatok járnának valamivel rosszabbul a megváltozott támogatási rendszer miatt, a kisebb települések viszont az új szisztéma alapján több pénzhez juthatnának, mint amennyit az idén kaptak. A fővárosi és városi önkormányzatok arca - bocsánat a képzavarért - természetesen nem ragyog a boldogságtól. Még az is elhangzik az érvek között, hogy ez az az ügy, amelyben akár kenyértörésig mehetnek a koalícióban kormányzó pártok. Hiszen nem csak a citált államtitkár látja úgy: politika ez a javából, költségvetési szempontból pedig voltaképpen mindegy, milyen megoldást választanak. Hiszen az önkormányzatok új támogatási rendjének az egyik lehetséges következménye az volna, hogy a szocialisták elképzeléseinek megfelelően erősödne a megyei szint, míg számos település-anyagi értelemben legalábbis - megroggyanna, az önkormányzatok jelentős része helyhatósággá degradálódna. Ez pedig akár a koalíciós megállapodás megváltoztatását is maga után vonhatná, minthogy a szabaddemokraták mindig is határozottan kiálltak a települések szabad ön-kor- mányzásának elve mellett, ami - a szakértők egy részének véleménye szerint-most veszélybe kerülhet. Abba talán nem kellene belemenni, hogy kinek van igaza, az SZDSZ-eseknek, vagy az MSZP-seknek, hiszen mindkét oldalról - ami valójában egyetlen (kormányzati) oldal - elhangzanak ésszerű okfejtések. Mert igaz ugyan, hogy a változtatással akár padlót is foghat több önkormányzat, de az is igaz, hogy ha nem nyúlnak hozzá az önkormányzatok finanszírozásának rendszeréhez, azzal tovább növelik a területi egyenlőtlenségeket. (Amíg Budapest úgy járna jobban, ha szép számmal adózó polgárainak személyi jövedelemadójából 35 százalékot - vagy még főbbet - tarthatna meg, addig mondjuk Ózdon, ahol az ismert okok miatt úgyszólván elhanyagolható a befizetett szja, szinte mindegy, hogy 15 vagy 35 százalékot tehetnek el ebből. Nem ez rengeti meg a gazdálkodásukat.) Az eddig megismert információk alapján aligha van tehát jó döntés, a hatalmon lévőknek valamelyik ujjúkat az e heti kormányülésen mindenképpen meg kell harapniuk. A kérdés már csak az: kinek fáj majd ez? Határérték alatt Miskolc (ÉM) - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Miskolc belvárosában, a Búza téren üzemelő monitorállomásának mérései szerint az elmúlt héten a légszennyezési adatok nem haladták meg az előírt egészségügyi határértéket. Céczi Sándorné (29), egészségügyi dolgozó:- Aggasztónak tartom a híreket, amelyek szerint a magyar kormány úgy látja: a déli határainknál megnőtt egy katonai konfliktus közvetlen veszélye. A kabinet sokat tehet azért, hogy ne terjedjenek át a harcok Magyarország területére. Békés, tárgyalásos megoldást szeretnék. Annál is inkább, mivel magam nevelem két gyermekemet, a férjem külföldön dolgozik. A magyar politikusoknak az európai hatalmak és Amerika támogatását is meg kell szerezniük, hogy ne legyen nagyobb baj a dologból. Szarka Sándor (47), kereskedő:- A délszláv háború gyökerei szerintem a két német állam egyesítéséig nyúlnak vissza. Európában akkor sokan gondolták úgy, hogy mégis csak megváltoztathatóak a határok. Ha valóban megnőtt a határainknál a katonai konfliktus veszélye, az ellen aligha véd majd meg minket a NATO, ahogy a Varsói Szerződés sem védett volna meg. Ha nem akarják, hogy hazánk is belekeveredjen a háborúba, a kormánynak egyértelművé kell tennie: nincsenek területi követeléseink más államokkal szemben. Pindzsulya Béla (28), ügyintéző:- Ha nem a megfelelő politikát folytatják, a háború kiszélesedhet. Németországban dolgozom. Az ottani jugoszláviai menekültektől úgy tudom, hogy a szembenálló felek között igen elmérgesedett már a viszony. A háború végét tehát az jelentené, ha a szerb és a horvát elnök meg tudna egyezni egymással. Azt viszont nem hiszem - és nem is szeretném -, hogy a háború átterjedne a mi határunkon: a harcoló felek kifáradtak, és felélték a tartalékaikat is. Nem lehet céljuk az újabb katonai kaland. Tátrai István (37), mérnök-tanár:- A kormány eddig nyugtatott bennünket, az újabb információik szerint azonban bizonyos katonai lépéseket is indokoltnak láttak. Nyilván nem alaptalanul: adottak voltak hozzá az információik. Én abban bízom, hogy nem lesz okunk aggódni. Sem a szerbeknek, sem a horvátoknak nem érdeke, hogy átterjedjen hozzánk is a háborújuk. A magyar kormány pedig eddig következetek politikával próbálta elejét venni ennek azzal, hogy senkinek a pártjára nem álltunk a délszláv válságban. Városházák hírei Kazincbarcika (ÉM) - A helyi adókból 200 millió 500 ezer forint bevételre számított idén a városháza, a település költségvetési terve szerint. Milliók az adóból Az első félévben ezen címen több mint 134 millió forint folyt be az ön- kormányzat számlájára. Ebből az összegből a helyi iparűzési adó képviseli a legmagasabb arányt, 122 millióval. A vállalkozók kommunális adójából 10, míg az építményadóból 1,5 millió forintnyi bevételt ért el Kazincbarcika. A gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozásoknak az adóbevallásokat május 31-ig kellett benyújtaniuk a városházára. Az adatok, a jogszabályok változásai nyomán arra lehet számítani, hogy a második félévben még 95 millió forint bevétele származik a városnak a helyi adókból. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezen a címen a tervezettnél mintegy 30 millió forinttal több bevételre tesz szert a városháza. Drágult a temetés Ózd (ÉM) - A városi önkormányzat döntése nyomán júniusban emelkedtek a szolgáltatások díjai a köztemetőkben. A határozat értelmében például a gyári, a bolyki és a táblai temetőkben az I. osztályú egyes sírhely 4200, a kettes sírhely 6900 forintba kerül. AII. osztályú sírhelye' kért 1800, illetve 2400 forintot kell fizetni az említett időponttól. Az átlagosan 24 százalékos díjemelésre az infláció, valamint a közüzemi árak növekedése miatt volt szükség. A díjemelés mértéke alatta van ugyan az átlagos inflációnak, de a helyi jövedelmi viszonyok nem tettek lehetővé nagyobb arányú növelést. Az árbevételből származó jövedelemből így lehetővé válik a Temetőgondnokság további, önfenntartó működése, és kisebb fejlesztésre is mód nyílik. Bizottságok előtt Tiszaújváros (ÉM) - A képviselő' testület augusztus végi tanácskozását előkészítendő, az önkormányzó pénzügyi-ellenőrző és ügyrendi bizottsága többek között az állattartásról szóló helyi rendelet módosításával, valamint a közműépítés3® kapcsolódó lakossági hozzájárul® mértékével foglalkozott. A városepj' tési, kommunális és környezetvédelmi bizottság a fásított és parkosított területek védelméről szóló Paj ragrafusok módosításáról, a város személyszállításról, a nyugdíjaspar kerettervéről és a városközponti rendezéséről tanácskozik. A gazda' sági bizottság a többi között a város központi tó és környéke közműépítő séről tárgyal. A szociális és eges ségügyi bizottság ülésén a közalka - mazottak részére adható úgyneve zett F fizetési kategória egysege szabályozása kerül terítékre. AZ OLVASÓ: a katonai konfliktus veszélyéről Vasárnap is megdobták a vonatot Három sérült és hétmilliós kár a vasút miskolci üzletvezetőségén A vonat ablakát kő ütötte ki Miskolc (ÉM U.J., B.A.) - A MÁV Miskolci Üzletigazgatóságának területén idén 36 esetben dobálták meg a szerelvényeket. A felelőtlen szórakozásnak három könnyebb sérültje van. A vasúti berendezésben és a járműparkban a dobálásokkal 7 millió forintos kárt okoztak a többnyire ismeretlen tettesek. Mindezt Dudás Józseftől, a MÁV miskolci üzletigazgatójától tudtuk meg.- Mi késztetheti az embereket a vasúti szerelvények megdobálására?- Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs, kinek jutott eszébe először követ vagy más tárgyat vágni a vasúti kocsikhoz. Nyilván csintalankodó gyerekek fejében született meg a gondolat. Miután híre terjedt az effajta „szórakozásnak”, feltételezhetően idősebb suhancok is megpróbálkoztak vele. Igazgatóságunk területén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és részben Szolnok, Pest, Hajdú megyékben idén eddig 36 esetben zúdítottak követ a vonatokra. Három személy megsérült, szerencsére nem súlyosabban. Az anyagi kár hétmillió forintra rúg.- Mit tudnak tenni a vandál cselekedetek megakadályozására?- Minden esetet jegyzőkönyvezünk, és rendőrségi feljelentést teszünk. Sajnos a nyomozások gyakran végződnek eredmény nélkül. Legutóbb vasárnap, Vámosgyörk és Gyöngyös között hajigálták meg a pályán közlekedő szerelvényt. A rendőrség két fiatalkorút állított elő az ügy kapcsán. Mi évek óta mondjuk, milyen veszélyes és kártékony divat harapódzott el a sínek mentén. A közvélemény sajnos már csak akkor figyel fel, amikor - miként az elmúlt hétvégén is történt - halálos következménnyel is járnak ezek az esetek. Sikerült beszélnünk egy olyan fiatalemberrel, aki júniusban átélt egy ilyen támadást. Molnár Norbert Budapestről utazott Miskolcra az InterCity büfékocsijában, amikor Mályi környékén egyszercsak valósággal berobbant az ablak.- Először fogalmunk sem volt, mi történt, hiszen álmunkban sem jutott volna eszünkbe, hogy valaki kövekkel támadjon egy vonatra. Csak később tudtuk meg, hogy több szerelvény ablaka is betört az attak nyomán. Szerencsém volt: karcolásokkal megúsztam a dolgot. Sziklákon át vezet majd a víz útja szegré, 251 millió forintra rúg. Mint azt Papp Tamástól, az önkormányzat beruházási osztályának vezetőjétől megtudtuk: a Vízügyi Alaphoz benyújtott pályázaton 29,6 milliót, míg céltámogatáson 49,8 millió forintot nyertek el. A fennmaradó 171,6 miihót saját erőből kellett biztosítani. Az összeg nagysága és a település fekvésének sajátos helyzete miatt húzódott a beruházás. Ä munkálatokat nehezítette, lassította és drágította, hogy Bükkszentlászló távol esik mind a városi ivóvízrendszertől, mind pedig a szennyvizet befogadó aknától. Ráadásul a település egyutcás, szűk, s az út mellett folyó munkálatokat úgy kellett végezni, hogy közben a forgalom a körülményekhez képest zavartalanul folyhasson. A sziklás, köves talaj megbontása is külön gondot okozott a kivitelező Strabag cégnek. A tervek szerint ez év végéig elkészül a beruházás, s a 90 napos próbaüzem után várhatóan jövő év második negyedévében már egészséges vizet ihatnak a bükkszent- lászlóiak, akik közül mindenki rácsatlakozik a hálózatra. A gerincvezeték, illetve a portákhoz való becsatlakozás költségeihez nekik nem kellett hozzájárulni. Bükkszentlászló (ÉM - K.J.) - Harmadik éve építik a szennyvízcsatornát, illetve a vezetékes ivóvízhálózatot Bükkszentlász- lón. A munkálatok az év végén fejeződnek be, jövő tavasszal már mindenki egészséges ivóvizet fogyaszthat a miskolci településrészen. Bükkszentlászló egészséges ivóvízzel való ellátása és a karsztra települt falucska szennyvizének elvezetése régi gond. A helyiek csak a néhány ásott kútból, vagy a kiszállított zacskós vízből ihattak egészségeset. A település alatt húzódó karszt, valamint Miskolc ivóvizének védelmében pedig a szennyvízcsatorna kiépítése volt sürgető. A miskolci önkormányzat pénzszűke miatt csak 1993-ban kezdhetett hozzá a feladat megoldásához, amelynek költsége tetemes öszA munkálatokból hátralévő időben a Bükkszentlászfó felé autózóknak forgalomelterelésre is számítaniuk kell Fotók: Farkas Maya Magyar mese Rajz: Barát József
