Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-02 / 180. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Világpolitika 1995« Augusztus 2., Szerda Helsinki, a szabadság trójai falova Helsinki (MTI) - Az európai biztonsági folya­mat lehetővé tette egy nagy háború elkerülé­sét, és reményt adott a szabadságukért harco­ló embereknek. Ma az EBEE, illetve az EBESZ a fenyegető konfliktusok elkerülésére használja fel a mechanizmusát, és bár bizo­nyos területeken gyengének mutatkozik, vál­tozatlanul az osztatlan, demokratikus és biz­tonságos Európa egyik alapja - jelentette ki Paavo Lipponen finn miniszterelnök kedden Helsinkiben, megnyitva a helsinki dokumen­tum aláírásának 20. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumot. A tanácskozáson többek között felszólaló Gerald Ford volt amerikai elnök, a Helsinki Záróokmány egyik aláírója azt hangsúlyozta: a húsz éve rendezett helsinki tanácskozás megváltoztatta a történelmet, mert nemzetkö­zi jogi érvénnyel leszögezte, hogy bizonyos alapvető emberi jogok kivétel nélkül minden­kit megilletnek. Ford szerint a kelet-európai vezetők annak idején nem ismerték fel, hogy a Záróokmány elfogadásával önkéntelenül is a szabadság trójai falovát vontatták be a vasfüg­göny mögé. Kurd tüntetés Tízezer kürd tüntetett Berlinben egy felvonu­láson honfitársaik törökországi üldöztetése el­len. A gyászmenet élén a múlt héten éhség- sztrájk következtében elhunyt 41 esztendős kurd asszony, Gülnaz Baghistani koporsóját szállító gépkocsi haladt, és a felvonulást a már 12 napja éhségsztrájkot folytató kurdokat szállító autóbusz zárta. A törökellenes tünte­tésre több ezer kurd érkezett Németország nyugati részéből. Fotók: AP Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csömök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7., tel: (49) 343-316. Szikszó, Kálvin tér 25., tel: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Reklám és hirdetés: Toka Zoltán Telefon, telefax: (46) 411 -425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Telefon: (46)412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámá­ra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 465 forint, negyedévre 1370 forint, fél évre 2700 forint, egy évre 5100 forint. A lap példá­nyonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 21,90 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi tele­fonszámokat : Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 323-340 Tiszaújváros (49) 349-025 A háború kiterjedése fenyeget A szerbek és a horvátok is összevonták csapataikat Szlavóniában Horvát katonák Glamocban - a szerbek ellentámadásra készülnek Zágráb, Brüsszel (MTI) - Akasi Jaszusi kedden - egy Zágráb­ban nyilvánosságra hozott köz­leményben - kifejezte azt a véle­ményét, hogy Horvátországban »megnőtt a nagy léptékű hábo­rú veszélye”. De az ENSZ-meg- bízott szerint a háború Horvát­országban még mindig elkerül­hető. A horvát kormány és a krajinai szerb hatóságok képviselői csütör­tökön délelőtt Genfben találkoznak. A boszniai szerbek vezetője, Rado­van Karadzic viszont új nemzetközi békekonferencia öszszehívását sür­gette a délszláv válság rendezésére. * Francia ENSZ-békefenntartók sze­rint a boszniai kormányhadsereg katonái lőttek háztetőkről polgári személyekre Szarajevóban, feltehe­tően azért, hogy elnyeljék a nemzet­közi közvélemény együttérzését. A krajinai szerbek kedden légierőt ve­tettek be a horvátok által elfoglalt délnyugat-boszniai grahovo-glamo- ci frontvonalon a horvát állások el­len és rakétavetővel lőtték a Horvá­tország déli részén, Zágrábtól 120 kilométerre fekvő Gospic körzetét is. Mind a szerbek, mind a horvátok által ellenőrzött oldalon csapa- tösszevoná-sokat hajtottak végre Kelet-Szlavóniában, a horvát-szerb határon lévő, ENSZ által ellenőr­zött területen. A horvát tüzérség az utóbbi 24 órában is lőtte a Knintől 20 kilomé­ternyire fekvő Strmica települést. A boszniai szerb erők viszont ellenof- fenzíva indítására készülnek, hogy visszafoglalják a stratégiai szem­pontból fontos Bosansko Grahovót és Glamocot. * A NATO nagyköveti tanácsa ked­den Brüsszelben jóváhagyta a Bi- hac, Szarajevó és Tuzla megvédel­mezésére készített katonai terve­ket. A nagykövetek lényegében vál­toztatás nélkül fogadták el a kato­nai szakértők véglegesített terveit, amelyek a boszniai szerbek elleni légicsapások részleteit foglalják magukban. A részletekről Brüsszelben csu­pán annyit közöltek, hogy Gorazdé- hoz hasonlóan most is többféle légi- csapás-tervezetet készítettek, attól függően, hogy megtorló, fegyelmező, megelőző vagy a kéksisakosokat vé­delmező műveletről van szó. Piszkos puccspénz Soros Györgytől Ján Slota magyar pártok nélküli Szlovákiát szeretne Pozsony (MTI) - A Szlovák Nem­zeti Párt (SNS) borzasztóan megfelelőnek találná, ha egyet­len magyar politikai párt sem lenne Szlovákiában - mondta egy keddi nyilatkozatában Ján Slota, az SNS elnöke. Bejelentette azt is: pártja kedden, a szlovák parlament házelnökénél sürgette a büntetőtörvényt módosí­tó SNS-tervezet mielőbbi parlamen­ti szentesítését. A törvény módosí­tásával a szlovák nemzeti körök azt szeretnék elérni, hogy bizonyos po­litikai megnyilvánulásokat - így akár sajtóvéleményeket is - állam­ellenes bűncselekménynek lehessen minősíteni. Egyes minősített álla­mellenes bűnökért 15 év börtönbün­tetést javasol. Slota megerősítette korábbi beje­lentését, mely szerint Soros György amerikai milliomos dollármilliókat juttatott Szlovákiába, hogy egy ősz­re tervezett „parlamenti palotafor­radalom” érdekében fejenként tíz­millió dolláros összeggel fizethessék le a puccshoz szükséges képviselő­ket. Ez után a szlovákiai Soros-ala­pítvány betiltását követelték, majd a Magyar Koalíció vezetői ellen kez­deményeztek ügyészségi vizsgála­tot. Slota szerint „egyértelműen be­igazolódott, hogy a ’piszkos puccs- • pénz’ már Szlovákiában van.” Szlovákia legfőbb ügyészsége megkapta az SNS Duray Miklós, Bugár Béla és A. Nagy László pár­telnökök, parlamenti képviselők el­leni vizsgálatot kezdeményező in­dítványát. Az SNS a három szlová­kiai magyar politikust amerikai út­jukat követően elhangzott kijelenté­seik miatt jelentette fel. „Mérhetetlen ostobaságot tesznek” Párizs hajthatatlan, a tiltakozások világszerte folytatódnak Párizs,Brüsszel (MTI) - Párizs­ban nem válaszoltak az illetékes EU-biztos, Ritt Bjerregaard ké­résére, hogy EU- és francia sza­kértőkből állítsanak össze olyan bizottságot, amely a csendes­óceáni kísérletek felújításának következményeit mérné fel. Franciaország a jövőben is eljuttat­ja az Európai Bizottsághoz a radio­aktív sugárzások mérésével foglal­kozó francia intézet havi jelentését. Ez áll abban a válaszlevélben, ame­lyet a francia vezetés intézett az Európai Unió brüsszeli Bizottságá­hoz. De nem válaszoltak az illetékes EU-biztos, Ritt Bjerregaard kérésé­re, hogy állítsanak össze olyan bi­zottságot, amely a csendes-óceáni kísérletek felújításának következ­ményeit mérné fel. Bár Párizs hajthatatlannak lát­szik, a kísérletekkel szemben nem csökken az ellenállás. Franciaor­szág konzultációra kedden vissza­hívta canberrai nagykövetét, miu­tán az ausztrál vezetés úgy döntött, hogy francia cég - Párizs kísérleti atomrobbantási tervei miatt - nem vehet részt egy védelmi eszközök vételére kiírt jelentős versenytár­gyaláson. Javier Solana, az EU kü­lügyminiszteri tanácsának soros el­nöke kedden ismét állást foglalt a kísérletek ellen. Svend Auken dán környezetvédelmi miniszter pénte­ken levelet küldött francia kollégá­jához, amelyben tiltakozik a francia tervek ellen. A levél tartalmát a dán kormány csak azután ismertette, hogy kedden egy lap hírt adott léte­zéséről. A manilai katolikus érsek is csatlakozott az atomkísérletek el­lenzőihez, imádkozott azért, hogy a francia hatóságok „térjenek észhez”. - Vetesd észre velük Uram, hogy mérhetetlen ostobaságot tesznek, olyat, amilyet soha nem mernének megtenni Európában - fohászkodott Jaime Sin érsek imájában. .KRÓNIKA: öt éve rohanta le Irak Kuvaitot. Ma öt éve, hogy Irak megtámadta Kuvai­tot. Ezután fél évvel kitört az Öböl-hábo­rú, és az amerikai vezetésű koalíció meg­semmisítő vereséget mért Húszéin iraki elnök csapataira. Az alábbi krónika fele­leveníti a háború fontosabb állomásait: 1990. július 31. - augusztus 1. - Ered­ménytelenül végződtek az iraki-kuvaiti tárgyalások, mert Kuvait elzárkózott a február óta tartó határvitára és az adós­ságelengedésre vonatkozó iraki követelé­sek teljesítésétől. Közben Irak 100 ezer katonát vont össze a kuvaiti határon. 1990. augusztus 2. - Irak éjjel két órakor megtámadta és elfoglalta Kuvaitot. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) aznap egyhangúlag elfogadott 660. számú hatá­rozatában feltétel nélküli kivonulásra szólította fel Bagdadot. Kuvait emírje el­menekült és amerikai segítséget kért. 1990. augusztus 3. - Kuvaitban iraki bábkormány alakult. 1990. augusztus 6. - A Biztonsági Tanács újabb határozatában gazdasági, pénz­ügyi és katonai szankciókról döntött, ke­reskedelmi és olajembargót szavaztak meg Irak ellen. 1990. augusztus 8. - Szaddám Húszéin bejelentette: Kuvait egyesült Irakkal; kiki­áltották a köztársaságot. Egy nappal ké­sőbb a BT 662. számú határozata tör­vénytelennek és meg nem történtnek nyilvánította Kuvait bekebelezését. 1990. augusztus 10-12. - Az Arab Liga csúcsértekezlete Szaúd-Arábia védelmé­re arabközi haderő kiküldése mellett fog­lalt állást. 1990. augusztus 17. - Bagdadban beje­lentették: a külföldieket túsznak tekintik, és egy esetleges támadás megelőzése ér­dekében az iraki létesítmények körül élő pajzsként helyezik el őket. 1990. augusztus 25. - A Biztonsági Ta­nács 665. számú határozata katonai erő alkalmazását is lehetővé tette az Irak elle­ni szankciók betartatására. 1990. augusztus 28. - Kuvaitot Irak 19. tartományának nyilvánították. 1990. november 29. - Az ENSZ Bizton­sági Tanácsa 678. határozatában 1991. január 15-ig szabott határidőt Iraknak, hogy kivonuljon Kuvaitból. Ezután az időpont után „minden eszköz" (azaz a katonai erő is) felhasználható az ENSZ határozatainak végrehajtására. 1990. december 13. - A térségben állo­másozó amerikai és szövetséges csapa­tok létszáma elérte a félmilliót, Kuvait és Szaúd-Arábia határán több mint egymil­lió katona nézétt farkasszemet. 1991. január 9. - Genfben nem hozott eredményt James Baker amerikai és Térik Aziz iraki külügyminiszter utolsó találko­zója a BT 678. számú határozatának élet­be lépése előtt. 1991. január 17. - Éjjel 00.38 perckor az amerikai légierő támadásával megkezdő­dött az Öböl-háború. 1991. február 24. - Közép-európai idő szerint hajnali 2 órakor megkezdődött a szárazföldi támadás Irak ellen. A szövet­ségesek offenzívája gyakorlatilag nem üt­között ellenállásba. 1991. február 27. - Bagdadban közölték: az irakiak elhagyták Kuvait területét. Irak ugyanaznap feltétel nélkül elfogadta a BT határozatait. 1991. február 28. - Bush amerikai elnök közép-európai idő szerint reggel hat óra­kor tűzszünetet léptetett életbe. A 42 na­pos háború alatt a szövetségesek 110 légi bevetésben támadták Irakot. A koalíció vesztesége 138 halott, 66 eltűntnek nyil­vánított katona, 13 hadifogoly és 45 va­dászgép volt. Ugyanezek a számok iraki oldalon: 85-100 ezer halott, 80 ezer ha­difogoly, 97 vadászgép és 6 helikopter, valamint 4 ezer harckocsi. A polgári halottak száma ismeretlen, de ez is több ezer főre (ehető. 1991. április 11.- Életbe lépett a hivata­los tűzszünet. Nincs magyarellenes összeesküvés Pozsony (MTI) - Juraj Schenk szlovák külügyminiszter egy keddi interjújában határozottan vissza­utasította azt a feltevést, hogy vala­milyen magyarellenes szlovák-ro­mán nemzetiségpolitikai „koordiná­cióra” került volna sor a szlovák kormányküldöttség múlt heti buka­resti látogatás során. Schenk kije­lentette: A szlovák és a román ki­sebbségi politikában nem létezik semmilyen szoros kooperáció. A ki­sebbségi probléma csupán egy a sok közül. A vitába a szerb, vagy a ma­gyar szubjektumok is bekapcsolód­hatnak. „Semmi esetre sincs tehát szó semmilyen magyarellenes ösz- szeesküvésről” - fogalmazott Juraj Schenk. A most elfogadott román oktatási törvény kapcsán az újság­író felvetette, hogy azért „a románi­ai szlovák kisebbség sem lelkese­dik”. Juraj Schenk kijelentette, hogy Romániában „a hazaival azo­nos” álláspontot képviselt, azt, hogy „az államnyelv ismerete abszolút mértékben elengedhetetlen, ele­mentáris követelménye minden pol­gár azon államon belüli integráció­jának és'önmegvalósításának, mely államnak a polgára”. Michal Kovác a roma áldozatról Pozsony (MTI) - Michal Kovác szlovák államfő kedden nyilatko­zatban adott hangot nyugtalansá­gának és egyben annak a reményé­nek, hogy a bőrfejűek áldozataként meghalt roma fiatalember esetét „az egész szlovák közvélemény fi­gyelmeztető mementónak” tekinti. A szlovák államfő mélységesen el­ítélte a bőrfejűek bűntettét. (Július 21-én Garamszentkereszten (Ziad nad Hronom) a helyi bőrfejűek Má- rio G.-t benzinnel leöntötték, és fel­gyújtották.) Több bőrfejű ellen fo­lyik a vizsgálat, kettőt gyilkosság gyanújával tartanak őrizetben. A 18 éves áldozatot csütörtökön teme­tik el. A végső búcsúra több ezer embert, köztük magyarországi és csehországi gyászolókat is várnak. Hamász-fenyegetés az USA-nak Jeruzsálem (MTI) - A Hamász kedden nyílt levélben megtorlással fenyegette meg az Egyesült Államo­kat, amennyiben Washington úgy dönt, hogy kiadja Izraelnek a szél­sőséges iszlám szervezet múlt héten New Yorkban letartóztatott tiszt­ségviselőjét, Musza Abu Marzukot. A szervezet egyben Abu Marzuk azonnali szabadon bocsátását köve­telte. A megtorláson gyilkosságokat és emberrablásokat is kell érteni. Ugyancsak kedden a Hamász kato­nai szárnya egy nemzetközi hírügy­nökséghez eljuttatott levelében ma­gára vállalta a múlt heti tel-avivi buszmerényletet. A terrorakciót, amelyben hat izraeli vesztette éle­tét, egy öngyilkos palesztin merény­lő hajtotta végre. ^Röviden ­• BANDAR SERI BEGAWAN ­Kína nem fogja szabadon engedni Harry Wu kínai származású ameri­kai emberi jogi harcost — jelentette ki kedden a brunei fővárosban a pe­kingi kormány szóvivője, röviddel a kínai-amerikai külügyminiszteri találkozó előtt. • TOKIÓ - Észak-Korea kedden hevesen tiltakozott amiatt, hogy Dél-Koreában hétfőn letartóztatták az ország egyik legjelentősebb más­ként gondolkodójának özvegyét. • NEW YORK - Az amerikaiak többsége egyetért Harry Truman el­nöknek azzal az 50 évvel korábbi döntésével, amelynek nyomán az Egyesült Államok atombombát do­bott le Hirosimára és Nagaszakira. • MOSZKVA - Oroszországban vádat emeltek a japán AUM Sinrik- jo (Legfelső Igazság) nevű szekta egyik vezető tagja ellen. Az AUM szektát gyanúsítják a tokiói metró­ban elkövetett gázmérgezéssel. • BONN - A német államügyészség terrorista szervezetben való részvé­téi címén vádat emelt a betiltott Kurd Munkáspárt egy 24 esztendős álhtólagos vezetője ellen, aki decem­ber óta ül vizsgálati fogságban. — A-

Next

/
Thumbnails
Contents