Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-14 / 190. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Augusztus 14.. Hétfő TÉKA Könyvtári lapok Eszenyi Miklós Szinte egyszerre, a minap jelent meg a könyvtáros szakma két ismert folyóirata, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 1995. júliusi, valamint a Könyvtári Figyelő 1995. évi 2. száma. Bár mindkét lap a könyvtárossággal, információ- tudománnyal foglalkozik, jellegükben eltérőek. A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (néhány évvel ezelőtt még csak Könyvtáros címmel) az egyik legnépszerűbb és legismertebb szakmai lapnak számított, de mára ez a helyzet megváltozott. Szinte hónapról hónapra vált egyre színtelenebb, egyhangú és unalmas folyóirattá, mely - jobb híján - az újonnan megválasztott könyvtárigazgatók pályázati programjait közli. A lap régen elvesztette azt a funkcióját, amit eredetileg betöltött: szólni a szakmához, és rövid, de jó írásokkal tájékoztatni az eredményekről, beszámolókat adni, könyvtártörténeti írásokat közreadni stb. A mostani számokban a cikkek a szakma „felső tízezrétől” származnak, s azokhoz is szólnának. Elképzelem, hogy a községi könyvtáros unottan teszi le, mert egyszerűen nem érdekli a fővárosi főkönyvtárosmuftik főértekezései és főeszmefuttatásai. Jelen számban egyetlen valamirevaló írás akadt, nem lokálpatriótaságból, de a kazincbarcikai Landenberger Istvánná és a szegedi Gyuris György szerkesztésében, akik a lexikonokhoz sorolnak fel pótlásokat az 1994-es év történéseinek megfelelően. Ugyancsak megváltozott a Könyvtári Figyelő is, de határozottan jó irányban. Míg néhány évvel ezelőtt szárazán egyhangú volt, s főleg a könyvtári számítógépesítés kérdéseivel foglalkozott, úgy az utóbbi 2-3 évben megszínesedett a tartalma. Mindez azt eredményezi, hogy ma már szívesen olvassák nem szakmabéliek is, hiszen írásaiban sokszor irodalom- történeti, szociológiai stb. kérdéseket is érintenek. Kovács Ilona pl. azt vizsgálta, hogy Európa könyvtáraiban hol és milyen nagyságú magyar vonatkozású anyagot találni, Deé Nagy Anikó pedig a marosvásárhelyi Teleki Téka történetéről ír. A többi tanulmány mellett érdekes ismertetéseket tartalmaz a külfóldi-fo- lyóiratfigyelő is, pl. az albán könyvtárak helyzetéről, vagy a román könyvtárak titkos állományának történetéről. Feszület az iskolában Bonn (MTI) - A német sajtó részletesen taglalja a karlsruhei Alkotmánybíróság döntését, amely szerint a feszületek elhelyezése a népiskolák tantermeinek falán alkotmánysértő. A lapok felhívják a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság nem tiltotta meg a feszületek elhelyezését, csupán arra mutatott rá, hogy ennek rendeleti előírása, mint az Bajorországban eddig érvényes volt, alkotmányellenes. A feszületek tehát elvileg maradhatnak, de ha csak egyetlen szülő is tiltakozik ellenük, el kell távolítani őket. A General-Anzeiger rövid áttekintést ad arról, mi a helyzet a többi német tartományban. Hamburgban és Berlinben nincsenek feszületek az iskolákban, más tartományokban pedig nincsen semmilyen szabályozás, az iskolák és törvényszékek maguk döntik el, hogyan jáija- nak el. A Saar-vidéken csupán olyan intézkedés van érvényben, hogy a meglévő kereszteket nem szabad eltávolítani. Baden-Württem- bergben és Észak-Rajna-Vesztfáliában sincs törvényi szabályozás. Ha az iskolai vezetés, a szülők és a tanulók egyetértenek, és senki sem tiltakozik ellene, ki lehet tenni az osztálytermekben a feszületeket. A törvényszékeken a bíróság elnöke dönt a kérdésben. Egyedül Bajorországban írták rendeletileg elő a feszületek elhelyezését az iskolákban és a bíróságokon. Egyelőre nem tudni, mi lesz az iskolai keresztekkel, de a törvényszékeken továbbra is ott maradnak. A Der Tagesspiegel néhány ország gyakorlatát ismerteti. A túlnyomórészt katolikus Ausztriában, ugyanúgy mint Bajorországban, kötelező elhelyezni a feszületet azokban az iskolákban, amelyekben a tanulók többsége keresztény vallású. Franciaországban, ahol már 1882-ben szigorúan elválasztották az egyházat az államtól, az állami iskolákban nemcsak a vallási jelképek, de a vallásoktatás is tilos. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a feszületeket eltűrik az iskolák falán, de a mohamedán lányok fátyla iránt már kevésbé engedékenyek. Lengyelországban a rendszerváltozás után a hittannal együtt a feszületek is megjelentek az iskolákban. A jelenlegi baloldali kormány ugyan ebben az állam és egyház szétválasztása elvének megsértését látja, de az egyháznak a lengyel társadalomban játszott fontos szerepe miatt nem vállalkozik a változtatásra. Angliában az iskolákban nemigen látni feszületeket, s a vallásoktatás - melyhez hozzátartozik a nem keresztény vallások ismertetése is — szabad választás kérdése. Végül az Egyesült Államokban olyan szigorúan veszik az állam és egyház szétválasztását, hogy egyszer még egy betlehemi jászol miatt is bíróságra mentek a szülők. Még a korukat is letagadták Florindo (Tóth J. Tamás), Rosaura (Diószegi Imola), Lelio (Hunyadi László) és Ottavio (Pálffy Tibor) Fotó: Dobos Klára A hazug és társai a Diósgyőri vár víziszínpadán Filip Gabriella Miskolc (EM) - A víznek semmi jelentősége nem volt. Bár a történet Velencében játszódik, A hazug című Goldoni-bemutatót Barabás Olga „szárazon” rendezte. Csak a diósgyőri vendég- szereplés kedvéért találták ki a „vizes” változatot. De végül ezek a nejlonnal bélelt medencék csak arra voltak jók, hogy megmutassák, milyen is az, ha nem sül el az a bizonyos csehovi pisztoly. Az Ady Endre Művelődési Ház évről évre egy-egy határainkon túli magyar színház számára szervez vendégjátékot a Diósgyőri várban. Hogy éppen kiket láthatunk, az a kisvárdai fesztiválon dől el. Az idei találkozón a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Carlo Goldoni A hazug című komédiájával szerepelt. Az előadás rendezője, Barabás Olga a Marosvásárhelyen most végző rendezői osztály egyik tagja. A fesztiválról szóló beszámolók is rendkívül ígéretesnek tartják a pályakezdő rendező munkáját. De Ä hazug sikerét bizonyítja az is, hogy Hunyadi László Lelio Bisognosi (a hazug) megformálásáért nagydíjat kapott. Miskolcon nem osztogattak díjakat, viszont itt is nagy tapssal jutalmazta a közönség a főszereplő teljesítményét. Tényleg zseniálisan hazudik, a leglehetetlenebb helyzeteket is a saját javára fordítja, ügyesen használja ki a többiek hiszékenységét, lubickol a szerepben. Még a végső összeomlás után is képes talpra állni, kortársai megvethetik, viszont a közönséggel összekacsint, és még a halálnak is a szemébe nevet. Előre figyelmeztet, a sírfeliratának se higgyünk: lehet, hogy az is hazugság lesz. Lelio, a hazug valóban túlélte korát. Ismerjük mi is ezt a típust. Viszont ekkorát hazudni, mint Hunyadi László, senki sem tud. Még a HIRDETÉS ------ ■ s aját korát is képes volt letagadni. Beatrice (Bocsárdi Gabriella) és Rosaura (Diószegi Imola) első látásra beleszeretett a férfiúba. Aki a két lányhoz képest ugyan kicsit korosnak tűnt. De miért ne?! Ma is hallani ilyen esetekről? Meg a rang, a vagyon is elvakíthatta a lányokat. De aztán látva a többi szereplőt is, kiderül: itt valami másról lehet szó. A lányok atyja (Nemes Levente) ugyan ősz parókát viselt, ennek ellenére sem tűnt öregnek. Még csak pocakot sem eresztett, nem úgy, mint például Lelio, kibe mindkét leánya szerelmes lett. Ilyen szerep- osztásban tulajdonképpen megmosolyogtató Beatrice és Rosaura el- vakultsága is. De Lelio atyja is nagy selma lehetett. Igen fiatalon kezdhette a házaséletet, ha a gyermek így hozzánőtt. Ennek ellenére Veress László is nagyon jó ebben a szerepben. Csak egy kis időre van szükségünk, hogy megértsük a családi kapcsolatokat. Vagy vegyük például Colombi- nát, ő lenne a hasonló típusú darabokból ismert, flörtjeiről, éles nyelvéről híres, cserfes, szókimondó szolgálólány. Molnár Gizella éppen ilyen. Mondhatni erre a szerepkörre termett. Nem csoda, hogy megakad rajta Arleccino (Szakács László) szeme. Pontosabban éppen ez a csoda. Mert akármilyen kelekótya is, azt talán látnia kellene, hogy csak a szerepkör szerint lehet a páija Co- lombina. Bár így talán érthetőbbnek tűnik, miért menekül el tőle az előadás végén. Nem esett még szó Ottavioról (Pálffy Tibor), Florindoról (Tóth J. Tamás), akik viszont korban is illenek a két leányhoz, és akik annak rendje s módja szerint az egy felvo- násosra kurtított komédia végén el is nyerik jutalmukat: feleségül vehetik a lányokat. Akik látták a pénteki vagy a szombati előadást, bizonyára jól szórakoztak. Vérbő komédiát kaptak. És ha figyeltek, látleletet is a mai magyar erdélyi színház nehézségeiről. Mert lehet jó a rendezés, kiváló a színészi játék, azt azért nem tudták leplezni, hogy kevesen vannak. A két társulat összevonása és Hunyadi László vendégszerepeltetése ellenére sem sikerült összhangba hozni a játszó személyek korát. Az AGRO Betét és Hitel Bank Rt. bankpapírjainak legújabb kamatai GARAS - a guruló betét A GARAS betétszerződést annak ajánljuk, aki szereti a kényelmet és a biztonságot. Ha a 30, 60 vagy 90 napos lekötési idő elteltével Önnek még nincs szüksége a pénzre, semmit sem kell tennie, az mégis tovább kamatozik. A Bank - a kamatokkal növelt betétösszeget - automatikusan újra leköti az eredeti időtartamra. Lekötési idő 30 nap 60 nap 90 nap Éves kamatláb 25,0% 26,0% 27,0% KRAJCZÁR - a klasszikus betét A KRAJCZÁR takarékbetét szerződést annak ajánljuk, aki magas hozam fejében hosszabb időre nélkülözni tudja pénzét. A takarékbetét 120, 180, 270, 366 és 540 napra köthető. Ha a lekötés idejére naptári év vége esik, a Bank a kamatot tőkésíti, így az Ön pénze kamatos kamattal gyarapodik. Lekötési idő Éves kamatláb 120 nap 180 nap 270 nap 366 nap 540 nap 27,0% 28,0% 28,0% 28,0% 28,0% 3400 Mezőkövesd, Mátyás király ól 144. 3515 Miskolc, Egyetemváros, A/4 épület 3530 Miskolc, Széchenyi utca 70. Felfedezők Sárospatak (ÉM) - A Magyarország Felfedezői - Pro Patria Szövetség Sárospatakon tartja nemzeti találkozóját. A hazai csapatok küldöttein kívül eljönnek az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, szlovákiai testvérszövetségek küldöttei is. A program augusztus 16-án, szerdán délelőtt 10 órakor kezdődik, a Pro Patria kollégium megnyitásával a Rákóczi várban. A megnyitón közreműködik Nagy Csaba tárogatóművész. A továbbiakban a résztvevők kirándulnak, ismerkednek Sárospatak, Sátoraljaújhely történelmi emlékeivel, Széphalomban • Ka- zinczyt idézik, Füzér várában megrendezik a Szent Korona történelmi hadijátékot, kerékpárral átmennek Borsiba, hogy II. Rákóczi Ferenc szülőházában, keresztelő templomában tisztelegjenek a nagyságos fejedelem emléke előtt. A találkozó augusztus 20-án az ünnepélyes vezetői fogadalomtétellel zárul. Rádiótörténet Sárospatak (ÉM) - A rádiózás történetéről szóló kiállítás nyílik - aZ Antenna Hungária Rt. szervezéseben - augusztus 18-án, pénteken délután 5 órakor Sárospatakon a Művelődés Házában. Péteri tárlat Miskolc (ÉM) - A sajószentpéteri Paál László Képzőművészeti Kör tagjai mutatkoznak meg a miskolci József Attila Könyvtárban augusztus 17-én délután 5 órakor nyíló kiállításon. A tárlaton Kőfalvi Etelka iparművészeti termékei, Sipos János tájképfestő alkotásai és Szabó Sándor gránitból és márványból készült munkái láthatók. A három alkotó munkáit M. Kristóf Ágnes festőművész ajánlja a közönség figye‘" mébe. Fogyatékos fesztivál Eger (MTI) - Az értelmi fogyatékosok első nemzetközi kulturális fesztiválját rendezi meg augusztus lsétől 18-áig a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület. A fesztiválnak több mint kilencszáz résztvevője lesz, negyvenegy intézmény és civil szervezet jelezte érkezését, köztük osztrák, holland, belga, dán és román vendég is. Hatszáznal több szereplő lép színpadra'a négy nap folyamán közel kétszáz músoi- számban, s a találkozó ideje alát két helyszínen is lehetőség nyílik értelmi fogyatékosok által készítet termékek vásárlására. A hetvenes évek végén regionális eS országos sportrendezvényekkel kezdődtek az értelmileg akadályozd emberek találkozói, melyeken hamarosan megjelentek a művészeted is. Egerben 1987-ben rendezték a első népdal- és néptáncfesztivált fogyatékosok szereplésével, s ezt az óta hét követte. Az idei egri talál koz szinte minden művészeti ágat felvo nultató rendezvény lesz. A feszti' . fővédnöke Szabó György népjók miniszter, védnökei között Göncz Árpádné, a Kézenfogva a f gyatókosokért Álapítvány elnökeA néptánc hete Gyula (MTI) - Néptáncestek sorozatával zárul a Gyulai Várszính 32. évadja: augusztus 14-től a gusztus 20-ig, vasárnapig tart a zai és külhoni magyar népta11^ együttesek bemutatósorozata. magyar néptánc gyulai hete bet a „Cimborák” tószínpadi előadás val kezdődik, a helybeli gyen”0^ táncosok kedden és szerdán nies1, métlik fellépésüket (az előadás délután öt órakor kezdődnek.) . A harmadik alkalommal szervei? négynapos gyulai „Vendégség0 otthon - Minden magyarok ta fesztiválja” augusztus 17-én, c- törtökön kezdődik, amikor is a színpadon (este fél kilenckor) I P Körös-parti fürdőváros közöns S elé a Magyar Állami Népi Egy11 A táncfesztivál nyitó estjén & »_ , gén volt, soká lesz” című mu ^ mutatják be. Augusztus 19"e0 ^ 20-án, szombaton és vasárnap szintén a Tószínpadon - zajlan a fesztivál bemutatói. A két es i adáson a gyulai Cimbora és a tio > a szarvasi Tessedik, a kanadai . dás, az erdélyi Maros, a kárpatafl“* Nefelejts, az erdélyi Pipacsok es vajdasági Róna együttes lép 1° • ^-L
