Észak-Magyarország, 1995. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-11 / 188. szám

1995, Augusztus 11., Péntek Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Az OTP első napja a tőzsdén Budapest (MTI) - Csütörtökön szerepeltek először az OTP részvé­nyei a Budapesti Értéktőzsdén. Az első napon több mint 5 millió forint értékű OTP-részvény cserélt gaz­dát, 29 üzletkötésben. A kereskedés az 1200 forintos kibocsátású áron indult, a záróár azonban már csak 1150 forint volt. Napközben ennél alacsonyabb áron is volt üzletkötés, összesen két üzletben 1130 forintot adtak az OTP-részvényekért. A tel­jes forgalomnak azonban ez csak tö­redékét jelentette, a legnagyobb üz­letet egy 750 darab részvényre szó­ló kötést 1135 forinton bonyolítot­tak le. Az üzletkötések azonban már ennél magasabb, 1150 forintos értéken zárultak. A jövő évi garantált árról Budapest (MTI) - Az Országos Ga­bona Terméktanács a sajtóból meg­döbbenéssel értesült arról, hogy a földművelésügyi miniszter az étke­zési búza jövő évi garantált árát igen alacsonyan, 9800 forintban ha­tározta meg. Erről a terméktanács csütörtökön tájékoztatta az MTI-t. Makay György ügyvezető titkár a közleményében leszögezi: a termék- tanács elnöke ez év július 4-én levél­ben meghallgatást kért Lakos Lász­ló minisztertől a búza komplex piaci szabályozásának, és ezen belül a búza garantált árának megtárgya­lására, de erre a szervezet sem lehe­tőséget, sem választ nem kapott. A terméktanács úgy ítéli meg, hogy a miniszter figyelmét elkerülte a hoz­zá korábban intézett javaslat lénye­ge. Ez arra irányult, hogy olyan komplex intézkedési csomagot kell kidolgozni, melynek eredménye­ként jövő év júliusában az étkezési búza piaci ára biztosan elérheti all 500 forintos szintet tonnánként. A bejelentett garantált ár önmagában bem akadályozza meg a termékta­nácsot a célja elérésében, hogy a ja­vasolt szintű piaci ár kialakulását az agrárrendtartás eszközeivel el lehessen érni. A tárgyalási készség hiánya és az a tény, hogy a döntést csak a sajtóból ismerhette meg a terméktanács, jelenleg nem sok jó­val kecsegtet. A tanács az ágazat ér­dekében azonban még bízik a tár­gyalásos megoldásban. Növekszik a beruházási kedv Budapest (MTI) - Tovább folytató­dik a beruházási tevékenység élén­külése a magyar gazdaságban - ál­lapítja meg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb havi jelentése. Az ®v első három hónapjának adatait összegző statisztikák és becslések szerint ebben az időszakban 141 aúlliárd forint volt a nemzetgazda­sági beruházások értéke, ami folyó áron 31, összehasonlító áron pedig "'10 százalékos növekedésnek felel meg. A beruházások növekedési üteme meghaladta a gazdaság nö­vekedésének ütemét. A növekmény "4,4 milliárd forint volt, ami folyó ar°n számítva 45,6 százalékos bő- yülést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A vállalkozói kör beruházásai 66 százalékkal növekedtek, miközben a költségvetési és társadalombizto­sítási szektorban 4 százalékkal csökkent a beruházások értéke. ^®íg tavaly elsősorban az építési beruházások szerepe volt a megha­tározó, 1995 elején a gépberuházá­sok értéke növekedett a legnagyobb fékben. Ez utóbbi 60,8 száza- Jókkal bővült, míg az építési beru­házásoknál a növekedés 31,5 száza­lékos volt. továbbra is a mezőgazdaság beru- ,'azási tevékenysége növekszik a egmkább, ebben a szektorban két e? fölszeres beruházásbővülést re­gisztráltak. tílRDETÉS ­Szerencsém volt, jó lóra tettem A tiszakeszi vállalkozó nem bukott a biogiliszta-üzleten A hozzáértők tudták, a biohumusz csak évek múlva hozhat pénzt. Zsófi Péter kivárta. Fotó: Szarvas Dezső Szarvas Dezső Tiszakeszi (ÉM) - Több alkalom­mal beszámoltunk már lapunk­ban is az évek óta húzódó bio­giliszta ügy fejleményeiről. Or­szágszerte és megyénkben is ez­rek vágtak bele a kecsegtetőnek tűnő üzletbe - sikertelenül. A kárvallottak - egyénenként - még ma is sok százezer forinttal tartoznak a különböző pénzin­tézeteknek. Érdekeik képvise­letére egyesület alakult, amely váltakozó eredménnyel vívja harcát. Tiszakesziben azonban él egy fiatalember, Zsófi Péter, aki a veszteségre ítélt üzletből sikert kovácsolt. Zsófi Péter azon kevesek közé tarto­zik, akik visszafizették a biohu­musz termelésre felvett hitelt. Mi több, vállalkozása most is működik, s terméke, a biohumusz kelendő portéka. A nagy kampány kezdetén 1989-ben ő az Extraprém nevű ter­meltetési integrátornál kötött ki, ahol elmondták, hogy az egész vál­lalkozás lényege a biohumusz-ter- melés és értékesítés lenne, ami hosszú távon hozhat pénzt. A kétszázezer forintos hitel - vállalkozó kedvű sorstársaihoz ha­sonlóan - az ő esetében is kétszáz­ezer gilisztává alakult át az integrá­tor közvetítésével. Csakhogy Zsófi Pétert a hosszú távú megtérülésről hallottak óvatossá tették, ezért az OTP-től eleve öt éves futamidőre, s egy évi türelmi időre kérte a köl­csönt, amit meg is kapott. Csaknem kilencszáz négyszögöles kertjében elkészítette az első, hatvan méter hosszú és két méter széles prizmát. Vásárolt ötszáz mázsa istállótrá­gyát, elhelyezte a gilisztákat. A gi­liszták pedig szaporodni és dolgozni kezdtek, s megtermeltek tizenöt mázsányi biohumuszt. A humusz kilójáért öt forintot fizetett az Ext­raprém. Összesen tíz mázsát vettek át tőle, majd az integrátor lehúzta a rolót.- Nem nyugodtam bele, mert a szakirodalomból és saját kertemben szerzett tapasztalataimból tudtam, hogy a biohumusz jó, hasznos dolog - mondja. - Az a palánta, amelyik a kertben biohumuszt kapott, csodá­latos termést hozott. Gyönyörű pap­rikákat, paradicsomokat termel­tem, nem is beszélve a virágokról. Esküdtem a biohumuszra, bántott a kudarc, hogy átvertek, hogy ez a jó termék a kutyának se kell. Eldön­töttem, megkísérlem saját erőből, saját vállalkozásban értékesíteni. Elvittem a humuszt Debrecenbe, ahol a növényvédelmi állomáson megrendeltem a talajtani alapvizs­gálatát. Az ott kapott jó minősítés­sel a zsebemben aztán elkezdtem házalni a humuszt tartalmazó mű­anyag zsákocskákkal. Vittem min­denfelé ahol kertészboltot, kertek­ben dolgozó embereket láttam. Ott voltam Miskolcon, Ózdon, Tiszaúj- városban a piacokon. Sokat talpal­tam, aztán szép lassacskán bein­dult a bolt. A kertészek, különös­képpen a virágkertészek tudják leg­inkább, mennyit is ér a biohumusz; és persze azok, akik a vegyszermen­tes növénytermesztésre esküsznek. És ez utóbbiak nem kevesen van­nak tőlünk nyugatabbra. Járt is ná­lam egy német kertész, megnézte a telepet, s elámult a látottakon. Üz­letet ajánlott, de részletesebb talaj­tani laboratóriumi vizsgálatot kért, ám erre akkor még nem volt pén­zem, az üzlet tehát kútba esett. Zsófi Péter vállalkozása öt esz­tendő elmúltával tisztes hasznot hoz, neki most már pénzt termelnek a giliszták. Úgy húsz millióan dol­goznak a kertbe rakott négy, egyen­ként hatvan méter hosszú, két mé­ter széles prizmákban. Egy eszten­dő alatt százötven tonna humuszt termelnek, amit aztán Zsófi Péter átrostál, becsomagol, majd eladja. Nincs ideje a tétlenkedésre, hiszen van tisztességes szakmája, munka­helye is; lakatos, hegesztő, egy ki­csit amatőr biológus, ezért is tudta elkészíteni házilag a szükséges esz­közöket, szitákat, rostákat, szi­vattyúkat. Azt mondja, rajta kívül még egy ember él az országban, egy dunántúli faluban, aki nem bukott bele a „gilisztába”. Sok ezren vi­szont belebuktak, eladósodtak. De néhány százan - az okosok, az ügyes­kedők - mérhetetlenül meggazda­godtak. Mert Zsófi Péter szerint sem volt tisztességes az emberek hiszé­kenységére alapozni, elhitetni velük, milyen jó üzlet is a giliszta.- Márpedig rövidtávon csakis a giliszta a jó bolt, és az integrátorok tulajdonképpen a giliszta értékesí­tésére alapították az üzletet, abban volt a gyors pénz - teszi hozzá. - Nagyon is jól tudták ugyanis, hogy a biohumusz csak évek múlva hoz­hat pénzt, ezért nem is igen adtak a vállalkozóknak semmilyen eligazí­tást a termelés hogyanjáról. Mégis, szerintem a csődtömegben a legna­gyobb felelősség a bankoké. Ha va­lakinek, hát a hitelező bankárok­nak tudniuk kell, mire is adják a pénzt, mikor is kaphatják vissza. Ennek ellenére lehetetlen kondíci­ókkal, s még lehetetlenebb futam­időre adták a hitelt olyan vállalko­zóknak is, akik kis túlzással, legfel­jebb bérházi lakásuk erkélyén ter­melhettek biohumuszt. Nekem sze­rencsém is volt, mert mint mond­tam, az Extraprémnél felvilágosí­tottak: ha a biohumuszból akarok pénzt csinálni arra legalább öt évet vámom kell. Én pedig vártam és kiderült, jó lóra, a biohumuszra tet­tem. Vevőkre vár az öt gázszolgáltató Budapest (MTI) - Az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt. a kiala­kított menetrendnek megfelelően csütörtökön nyilvánosságra hozta az öt gázszolgáltató társaság priva­tizációjának előminősítési forduló­járól szóló pályázati felhívását. Az ÁPV Rt. a társaságok 50 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycso­magját kínálja eladásra nyilvános többfordulós pályázaton. Ä pályá­zóknak előminősítési fordulón kell részt vermiük, enélkül nem adhat­nak be pályázatot. Az APV Rt. öt gázszolgáltatót hirdet meg: a Dél-Alföldi Gázszol­gáltató, a Dél-dunántúli Gázszol­gáltató, az Észak-dunántúli Gáz- szolgáltató, a Közép-dunántúli Gáz- szolgáltató, valamint a Tiszántúli Gázszolgáltató Részvénytársasá­got. Az öt cég jegyzett tőkéje együt­tesen 44,579 milliárd forint, közü­lük a legnagyobb a Tigáz, amelynek jegyzett tőkéje 15,938 milliárd fo­rint, árbevétele 23 milliárd forint és tavalyi vesztesége 645 miihó forint. A Dégáz 12,446 milliárdos jegyzett tőkével rendelkezik, árbevétele 11,5 milliárd, nyeresége 85 millió forint volt tavaly. A Kögáz 6,375 milliár­dos jegyzett tőkéjű cég, árbevétele 8,5 milliárd forint volt tavaly és vesztesége elérte a 336 millió forin­tot. A Ddgáz 5,088 milliárdos jegy­zett tőkéjű cég, árbevétele 1994-ben elérte az 5,4 milliárd forintot, 372 millió forintos veszteség mellett. Az Égáz 4,732 milliárdos jegyzett tőké­vel rendelkezik, árbevétele 5,9 mil­liárd forint, vesztesége 269 millió fo­rint volt az elmúlt évben. A társaságok részvényeinek 40 százaléka a helyi önkormányzato­kat illeti, amelyeknek a privatizáci­ós szervezet a részvényértékesítést követően kívánja átadni a tulajdon- részt. Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a jelentkezőket szakmai és tőke­erősségi szempontból előminősítik. A pályázónak bizonyítania kell, hogy saját hazájában az általa ki­szolgált háztartások száma eléri a 100 ezret - a Tigáz-ra pályázó ese­tében a 400 ezret. E feltétel módo­sulhat attól függően, ha az illető or­szágban az átlagos gázfogyasztás alacsony. A pályázónak minimum 75 millió dolláros saját tőkével kell rendelkeznie. A legnagyobb gázszol­gáltatóra minimum 200 millió dol­lár saját tőkéjű cég jelentkezését fo­Új munkahelyek Ózd térségében Miskolc (ÉM) - Az Érdekegyeztető Tanács Munkaerőpiaci Bizottsága augusztus 3-i ülé­sén tárgyalt az 1993-ban Ózd és térségének nyújtott munkahelyteremtő-támogatás sorsá­ról. A többéves programról a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Munkaügyi Központ készí­tett előterjesztést. Mint Gúr Nándortól, a központ igazgatójától megtüdtuk, a rendelkezésre álló 200 millió fo­rintból 103 milliót sikerült csak felhasználni új munkahelyek létrehozására. A program a Foglalkoztatási Alap e célra jóváhagyott 200 millió forintos keretéből in­dult. A hirdetésekre 51 pályázatot adtak be, a bírálóbizottság 31-et tartott támogathatónak. Ez a 31 pályázat 582 dolgozó elhelyezését ígér­te, de végül a fejlesztések 233 dolgozó alkal­mazását tették lehetővé. Közülük 65 dolgozót olyan cégek vettek fel, ahol időközben felszá­molási eljárás indult, vagy a beruházás meghi­úsulása miatt, illetve más okok következtében a munkaügyi központ kezdeményezte a támo­gatási szerződés felbontását, a pénz visszafiz­etését. A fennmaradó 168 dolgozó közül leg­többet, negyvenet, a putnoki Kopcsoker Kft. vette fel csokoládégyártáshoz. Ehhez 24,2 mil­lió forint beruházási és bérfizetési támogatást kaptak. A Hangonyvölgye Mezőgazdasági Szö­vetkezet. ruhaipari üzemet létesített, ide 37 embert vettek fel. Támogatásuk összege 6,2 millió forint. A Stone-Metal Bt. öntödei tevé­kenységhez 22 dolgozót alkalmazott. Ehhez 9,5 millió forint beruházási és bértámogatás­ban részesültek. A Finomhengermű Munkás Kft. acélipari technológiai berendezések vá­sárlásával 18 munkatársat alkalmazott. Ugyancsak beruházási és bértámogatásként ehhez több mint 10 miihó forintot kaptak. _ ÁRFOLYAMOK _ Kárpótlási jegy i £ 2 > > > > > S S S 5 5 § I § § i Tőzsde Index: augusztus 9.. 1509,32-0,49 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. augusztus 10. Valuta Deviza Vetél Eladás Középárf. 203,47 207,35 205.55 Belga és lux. frank* 439,00 447.06 442,96 Finnmarka ' 30,20 30278 30,57"' Franoa MQ 26.16 26,66 1 26,37. Holland forint 80.63 82,21 81,31 llill8MM®ÍŰ8>OS 212,01:210,37 137,98 140,90 139.30 93,62 95,40 94,55 ®»,32 92,10 91,08 Norvég korona 20,19 20.39 20.69 ” 80,24 81,72 ****** Osztrák schill. 12.84 13,10 12.95 Romig*! escudo* 87,03 38,69 87,74 Spanyol peseta* 105,85 107.85 106.75 Svájci frank 109,21 311,35 110.07 Svéd korona 17.82 18,16 18,03 Ü^A-dollar 127.21 129,63 128.48 ÉCÜ (KP) 168,22 171,46 169.80 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység ■■ ■■■■tv.w-vvM.v-t ........ Pénzintézetek irányadó kamatai Futamidő 3 hónap gazd. 12 hónap gazd ^ 3 hónap msz. 12 hónap imí. _j 3 hónap i 12 hónap x 20, 40 MNB alapiamat: 2»% Mái föl megtudhatja, mitől bolondultak meg a búzaárak • munkanélkül marad-e a végzős diákok fele • trükk vagy üzlet a külföldi üdülőhaszná­lati jog • ki hol nyithat magánbányát? Ä LE GFRISSE BB ÚJSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents