Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-06 / 157. szám
LI. évfolyam, 157. szám 1995. július 6., csütörtök Ara: 21,90 Ft MAGYARORSZAG BORSOD - ABAU) - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Temetések feketén — kalákában Evek óta feketetemetéseket rendeztek Bükkszentlászlón. A hivatalos nyilvántartás szerint évek óta senki nem halt meg, mert maguk ásták ki a sírt. (4. oldal) Közel a patikák magánosítása A gyógyszerész kamara felmérése szerint a megyében működő 102 patikára - kettő kivételével - van vevő. A kérdés az, mikor kezdődhet a magánosítás? (7. oldal) Egy ízekkel teli fesztivál Mindig vannak új, érdekes együttesek. Nem az a gondja a Kaláka Folkfesztivál szervezőinek, hogy kit „szedjenek elő”, hanem az, hogy kit hagyjanak ki. (8. oldal) Pótköltségvetés — az államfő mérlegel Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn vette kézhez az 1995-ös pótköltségvetésről, illetve a tb idei költségvetéséről szóló törvényjavaslatokat - nyilatkozta szerdán Faragó András elnöki szóvivő. Elmondta azt is: az Országgyűlés elnöke nem kért sürgősséget a törvények elnöki „elbírálása” ügyében. Ezért az államfőnek az alkotmányban meghatározott 15 nap áll rendelkezésére, hogy eldöntse, aláíija-e a törvényeket. A köz- társasági elnökhöz megküldött jogszabálycsomagot jelenleg szakértők vizsgálják - tette hozzá a szóvivő. A szakértői vélemények ismeretében dönt majd az államfő, hogy aláírja-e a törvényeket. Államtitkári és miniszteri kinevezés Budapest (MTI) - A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára Dunai Imrét július 16-i hatállyal ipari és kereskedelmi miniszterré: az állam és az egyházak közötti kapcsolattartással összefüggő kormányzati teendők, valamint a kormány egyházpolitikai döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a művelődési és közoktatási miniszter irányításával történő ellátásra Platthy Ivánt július 1-jei hatállyal címzetes államtitkárrá kinevezte. Bős-Nagymaros: az írásbeli „per” vége Budapest (MTI) - A hágai Nemzetközi Bíróság elnöke a felek képviselőivel való konzultációt követően megerősítette, hogy a bős-nagymarosi projekttel kapcsolatban Magyarország és Szlovákia között folyó perben további írásos peranyagok benyújtását a bíróság nem igényli. A per utolsó szakaszát, a szóbeli meghallgatást a tervek szerint 1996 végén rendezik. A per kezdete óta csak Magyarország több mint 5000 oldalnyi részletes jogi és természet- tudományos érvanyagot terjesztett a bíróság elé. A magyar fél erőteljesen bízik érvelése helyességében és meggyőző erejében, hiszen azt világszerte elismert külföldi és magyarjogászok, akadémikusok és tudós szakértők hozzájárulásával készítették, és megfelelően vezették be az eddigi eljárás folyamán. Százharmincegy bosnyák menekült Nagyatád (MTI) - Legkevesebb 10 aapig, de inkább hosszabb ideig lesz karanténban az a 131 boszniai menekült, aki hétfőn érkezett a nagyatádi átmeneti szállásra - hozta nyilvánosságra szerdán a tábor vezetése. Eredetileg 139-en kértek menedéket a hercegszántói határállomáson. Nyolcnak azonban voltak érvényes úti okmányai, így őket a magyar hatóságok átadták a horvátok- nak. A visszamaradt 131 menedékes egyharmada ugyancsak boszniai horvát és Horvátország az úti cél- in is, de egy felrobbantott híd miatt kelet felé kényszerültek elindulni és így jutottak a magyar határhoz. Elmondásuk szerint a szerb hatóságok mindannyiukat autóbusszal szállították a határhoz. Egyesek azt állítják, hogy több száz, mások szerint 1500 márkát kellett fizetniük, ritoljára 1992 nyarán érkezett a mostanihoz hasonló vagy annál is nagyobb számú menekültcsoport. Gyógyító munka videokamerák előtt Gasztroenterológusok továbbképzése a Miskolci Egyetemen OLYMPUS Extra műszerekkel folyik a beavatkozás a kihelyezett laboratóriumban Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - LGY) - A Kárpátok Eurorégióban dolgozó, a gyomor- és bélrendszeri betegségekkel foglalkozó belgyógyászok számára szerveztek ötnapos posztgraduális képzést a Miskolci Egyetemen. A mintegy háromszáz hallgató délelőttönként videón követi nyomon a kihelyezett endoszkópos laboratóriumban történő beavatkozásokat, délután pedig kiscsoportos foglalkozásokon kap választ kérdéseire a legnevesebb nyugat-európai szakemberektől. Japán és amerikai műszergyártók a legújabb diagnosztikai és terápiás endoszkópokat hozták el Miskolcra. Prágában, Katowicében és Budapesten már szerveztek hasonló orvostovábbképzést az elmúlt években, ezért a cseh, a lengyel és a magyar gasztroenterológusok közül jó néhányan már előadóként vehetnek részt a miskolci rendezvényen. A többi előadó Sapanyolországból, Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Dámából és Amerikából érkezett. Az Európai Gasztroente- rológiai Endoszkópos Társaságnak az a célja ezekkel a kurzusokkal, hogy kelet-európai kollégáikat felkészítsék a gyomor és béltraktus betegségeinek endoszkópos gyógyítására. Maga a módszer nem ismeretlen, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban például harminc évvel ezelőtt kezdték alkalmazni ezeket a hajlékony műszereket, de a technika nagyön sokat fejlődött azóta, az endoszkópos diagnosztikai és terápiás műszereknek újabb és újabb generációit fejlesztették ki, és ezzel egyidejűleg fejlődtek a módszerek is. A modem szakmai ismereteket hivatott továbbadni a miskolci rendezvény. A szervezők nagyon sokat várnak a kiscsoportos foglalkozásoktól, hiszen ott ki-ki választ kap azokra a problémáira, amelyek otthoni munkája, vagy a délelőttönkénti bemutatók során felmerültek. A hallgatók a tanultakról teijedelmes írott informatikát vihetnek magukkal, majd néhány héten belül postázzák címükre az itt készített, 60 perces videofilmét is, amely segít eligazodni a későbbiekben. A jelenlévő műszergyártók az eszközök sterilizálásával kapcsolatban nyújtanak át értékes ismeretanyagot, amely nemcsak a beteg, az orvos és a kezelő- személyzet egészsége szempontjából fontos, hanem az értékes endoszkópok élettartamára is jó hatással van. Vita nélkül: földárverés Büttösön A falu lakói egymás között már korábban megegyeztek Büttös (ÉM - BAM) - A polgármesteri hivatal falain kifüggesztett térképek, rcytuk piros sávval jelölve, hogy hol is vannak azok a táblák, amelyek kalapács alá kerülnek Büttösön. Tegnap a községházán közel harmincán jelentek meg e sorsdöntő eseményre, de kárpótlási jeggyel csak kilenc helybeli, s egy miskolci rendelkezett. Vályi Nagy Béla, a megyei kárpótlási hivatal munkatársa ismertette a jelenlévőkkel a második, ezennel állami földekből történő földárverés szabályait, majd a regisztráció után megkezdődött a licit. Senki többet először..., másodszor..., harmadszor. Viszonylag hamar ütötte a kalapács a végeredményt, hiszen a falu lakói felkészültek, már korábban megegyeztek egymás között a gazdák, kinek melyik föld kellene, így vita, egymásra licitálás nem volt. Ellenkezőleg, zuhant a kikiáltási ár, s majd az egész terület a minimáláron - azaz aranykoronánként ötszáz forintért - kelt el. Megyénkben tehát elsőként Büttösön került sor a Il-es földalap, azaz az állami tulajdonú földek árverésére. Közel 150 hektár került kalapács ala, amelyet korábban a A büttösiek elégedettek voltak az árveréssel Szikszói Állami Gazdaság művelt. Telepített gyepekről, szántókról volt szó. Mivel az abaúji földek általában alacsony aranykorona-érté- kűek, így viszonylag nagyobb parcellák kerülhettek az új gazdák birtokába. A földeket az utóbbi időben az állami gazdaság jogutódja az Abaúj Charolaise Mezőgazdasági Rt. művelte, így azokat mezei leltár terheli. Ez jelen esetben aranykoronánként 150-180 forint. A kárpotláFotó: Fojtán László si hivatal munkatársa felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az árverés után a földet tulajdonosa azonnal birtokba akarja venni, úgy a mezei leltár értékét be kell fizetnie az rt. kasszájába, a soros munkák végeztével viszont már nem. A büttösiek elégedettek voltak az áiverés eredményével, szándékaik szerint kivárnak egy-két hónapot, s csak aratás után veszik birtokukba földjeiket. KOMMENTÁR A jöt/ő a tét Il LÉSY SÁNDOR Mondják, szürkeállományban gazdag ország vagyunk. Még és mindig, de meddig? Vannak Nobel-díjasaink - határon kívül. Voltak és vannak feltalálóink, kiváló mérnökeink, akik közül nagyon sokan máshol boldogulnak. Kovács András rendező újból filmet forgat. Újból és ismét a Nehézemberekről. Fejlesztőkről, kutatókról, feltalálókról. A hatvanas évek végén rendezett első film „nehéz emberei" közül nagyon kevesen élnek már ebben az országban. Elmentek Nyugatra, a tengeren túlra, oda, ahol jobban megbecsülik őket, oda, ahol többet áldoznak rájuk, munkájukra, a kutatásra, a fejlesztésre. Görgős eke, sokszögeszterga, a Heller- Forgó hűtőtorony... Világszenzációk. Az esztergát Miskolcon találta ki Gellért Károly, az egyetemen fejlesztették tovább. Pénz híján hamvába hullott. A hűtőtornyot itt gyártották. Múlt időben. Ötletek voltak, és persze vannak ma is. Például az abaúji Viszlai doktor azon fejlesztése, amelynek az a lényege: ugyanannyi tejből 8-20 százalékkal több sajt hozható ki. Svédek, finnek, spanyolok, görögök, törökök, portugálok érdeklődtek az új eljárás iránt. Vagy az egyetem űrkemencéje, amely paraméterei alapján páratlan a világon, s amelyet maga a NASA tesztel. Azt mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón Nyíri Lajos, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke, hogy súlyos helyzetben van a hazai kutatás-fejlesztés és a műszaki értelmiség. De ez a mondat elhangzott már elődjétől, Pungor Ernő akadémikustól is. Tény és való, az ország korántsem annyit áldoz kutatásra és fejlesztésre, mint ameny- nyi ildomos lenne, egy évben a nemzeti összterméknek mindössze egy százalék- kát. Mondhatnánk: egyszerűen nincs több. Itt és most azonban a jövő a tét. Persze a jövő volt a tét a hatvanas, a hetvenes, a nyolcvanas években is - és itt tartunk. A dél-kelet ázsiai országok pedig előttünk, fényévnyire. Ott a kutatóintézetekben, a felsőoktatási és az üzleti szféra kutatóhelyein a GDP-nek több mint tíz százalékát fordítják a jövőre. Még most is. Nekünk voltak és vannak kiváló koponyáink, azoknak kiváló ötleteik. Éppen ezért talán el kellene egyszer már gondolkodni azon, hogy ezeket az ötleteket itt váltsák valóra. És mi profitáljunk belőle... Pénzügyi mentőöv az Elzett Certának Sátoraljaújhely (ÉM) - Úgy tűnik, hogy lassan megmozdul az állóvíz a tavaly december óta felszámolás alatt álló sátoraljaújhelyi Elzett Certa körül. Az Észak-Magyarország értesülései szerint a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) 260 millió forintos hitelt szavazott meg a Certa felszámolásával megbízott Adu Holding Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft.-nek., kizárólag alapanyagvásárlásra. Mint arról már korábban is beszámoltunk, a vállalat hagyományos termékeinek - zárak, kilincsek, autóipari alkatrészek - óriási a felvevő piaca, ennek köszönhetően az Elzett Certa ebben az évben több mint másfél milliárdos megrendeléssel bír, ám az utóbbi hónapokban - éppen a likvidgondok miatt - kapacitásának csak töredékén dolgozott. A termékeinek mintegy háromnegyedét exportáló sátoraljaújhelyi gyár e pénzügyi mentőövnek köszönhetően (az MBÉB szigorú elszámolás mellett folyósítja a hitelt) vélhetően a felszínen tud maradni, s nem lesz kénytelen feladni piacait.
