Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-05 / 156. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, Július 5., Szerda Brusi bácsi elment Úgy tett; mintha sétapálca volna a görbebot, a szemüveg meg csak kellék valamelyik szerep­hez. Pedig már nagyon rossz volt a szeme, és a járása is elbizonytalanodott, de tartotta ma­gát, és nagyon megsértődött volna, ha egy ifjú hölgy átadja neki a helyét a villamoson. Mert villamossal járt. A színpadon lehetett bíró, fő­úr, gazda, malomtulajdonos, pap vagy agg eret­nek, ha véget ért az előadás, ha elment a kö­zönség, és kiürült a miskolci főutca, hasonla­tossá vált a többi miskolci polgárhoz. Villamos­ra várt, de ő nem méltatlankodott, ha kimaradt egy járat. Pedig már túl a nyolcvanon neki is terhes lehetett az éjszakai várakozás. De vál­lalta a szerepet, mert a színészség nem ér vé­get a nyugdíjazással. Szabados Ambrus a főiskolai tanulmányok be­fejezése után a debreceni Csokonai Színház tagja lett. Ott játszott 1937-től '39-ig. Ennél az évnél a szakmai életrajzban - ellentétben a tör­ténelemmel - hosszú szünet kezdődik. Ezek­ről az időkről ritkán beszélt... Mint színész a miskolci közönség előtt 1945- ben mutatkozott be először. így a következő évaddal félszázadik itteni szezonját kezdhette volna, hiszen a Miskolci Nemzeti Színház örö­kös tagja volt. De már az évadzáró társulati ülésről is hiányzott, és most már tudjuk, az évadnyitón sem lesz ott. „Szabados Ambrus, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja július 2-án, életének 82. évében elhunyt"- tudósít a szűkszavú gyászjelentés. Brusi bácsi elment Hiányozni fog... _ÉM-portré Az alternatív színész Miskolc (ÉM - M.L.) - Három évvel ezelőtt történt, hogy a budapesti Térszínház színészt és szcenikust keresett. Telefonon felhívta a művészeti vezetőt, akivel meg is állapodott a felvételi elbeszélgetés időpontjáról. A nagybu­dapesti forgalom aznap azonban a szokásosnál is sűrűbb volt, s a megbeszélt időhöz képest több mint fél órát késett. így majdnem arról is lekésett, hogy a Térszínház tagja lehessen... Érsek-Csanádi Gyöngyi - szíve szerint - a szentesi gimnázium drámatagozatos osztályá­ba jelentkezett volna, aztán mégis úgy döntött, hogy szülővárosában, Miskolcon a Kossuth Gimnázium óvónői tagozatán tanul tovább. A gyerekek szeretete azonban nem tudta elfeled­tetni vele vonzódását az előadói pálya felé. Érettségi után a Színművészeti Főiskolára je­lentkezett - sikertelenül. A Csodamalom Báb­színház ugyanabban az évben először indítot­ta bábszínészképző stúdióját, ahová viszont bekerült. Két év múlva - már végzett bábszí­nészként - ismét sikertelenül próbálkozott az „élő” színházzal. Ez letörte. De nem annyira, hogy - mint a mesék legkisebb fiúja - el ne in­dult volna szerencsét próbálni. Először az RS 29 színházban próbálkozott, majd a Térszín­ház következett. Mária Magdolna - első szere­pe - beugrás volt...- Ez a szerep tulajdonképpen „mélyvíznek” számított. Meg kellett kínlódnom a veretes, 17. századi szöveggel... - meséli. Aztán Tünde lett Vörösmarty Csongor és Tündéjében, ját­szott vers- és mesefeldolgozásokat megjelenítő előadásokban, a Tartuffe-ben pedig Máriáimét alakította...- Ez a szerep lelkesített a leginkább. Erőt adott ahhoz, hogy érdemesnek lássam folytat­ni a színészkedést. Most azonban szeretnék túllépni ezeken a szerepeken, egy kicsit önál­lóan is dolgozni. Megnézni azt, hogyan műkö­dik egy valóban saját produkció. És jó lenne visszatérni a bábozáshoz is... Egyszer volt, hosszú volt... Várhegyi Márta „egyestés" színháza az Akropolisz Színpadon Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Matus György­nek három éve még három este jutott, Kulcsár Imrének tavaly kettő, viszont Várhegyi Márta már csak „egyestés” színházat rendezhetett, pedig a hétfői mű­sor azt mutatta, az ő színháza is megért volna még néhány estét. Hagyomány már, hogy a Miskolci Nyári Fesztivál keretében egy-egy ismert, népszerű miskolci művész megrendezheti saját színházát, meghívhatja azokat a művészeket, akikkel valamikor együtt játszott. Jó alkalom ez a beszélgetésre, a nosztalgiázásra, a régi sikerek és persze a legendássá vált bakik fel­elevenítésére. A közönség együtt emlékezhet a művészekkel, meg­tudhat egy-két kulisszatitkot, s ha jó a műsor, kellemesen szórakozhat. Várhegyi Márta - mint mondta - azokat a művészeket hívta meg a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadra, akiket a legjobban sze­ret, viszont a sort még bővíthette volna, de a műsoridő végessége mi­att valahol határt kellett szabnia. Arra már nem futotta a Miskolci Nyári Színház költségvetéséből és a támogatóktól kapott segítségből, hogy még legalább egy este „kinyithassa” színházát. Pedig a há­ziasszony, és a meghívott művészek mindegyike képes lett volna még so­káig elszórakoztatni a közönséget. Az operettkedvelők mindig szí­vesen hallgatják a kedves régi me­lódiákat. A legnépszerűbb slágerek csendültek fel a tapolcai éjszaká­ban: Sylvia belépője a Csárdáski­rálynőből, Miszter X dala a Cirkusz- hercegnőből, az Illúzió-duett a Sybillből, és így tovább egészen éjfé­lig. De az operett mellett a többi ze­nés műfajból is kaptunk egy kis íze­lítőt. Bizonyára még sokat tudott volna mesélni eddigi pályájáról Várhegyi Márta is, és nem csak egyetlen jó sztorijuk volt a meghí­Az egyik beszélgetés résztvevői: Ábrahám István, Kulcsár Imre, Péva Ibolya Várhegyi Márta, és Rózsa Sándor Fotók: Dobos Klára Várhegyi Márta és Harmath Albert vottaknak. Jó lett volna, ha többet megtudunk arról, mi történt Rózsa Sándorral, Olgyai Magdával, Har­math Alberttel, mióta elkerülték Miskolcról, és akik itt maradtak, Molnár Anna, Péva Ibolya, Ábra­hám István, valamint azt est szó­vivője, Kulcsár Imre is mesélhe­tett volna még néhány érdekes tör­ténetet. így a hétfői műsor - tartalmas­sága ellenére is - kicsit hosszúra si­keredett. Érződött, hogy szeretné­nek minél többet megmutatni, mi­nél több élményt adni a közönség­nek. Köszönet illeti ezért a művé­szeket, a felsoroltakon kívül a zené­szeket: Herédy Évát, Kékesi Zsu­zsát, Lőkös Pétert; Kónya Erzsébet koreográfust, a táncosokat, a kisegí­tő személyzetet. És persze elsősor­ban illeti a köszönet Várhegyi Már­tát, aki az est folyamán újra prima­donnává ifjodott, és Kulcsár Imrét, aki a konferanszié szerep mellett újra megrendezhette saját színhá­zát. Egy kicsit az övé is volt ez az est, de mindazoké, akik kedvelik az operettet, a zenés színházat, és kel­lemes nyári estéken szívesen dúdol­ják együtt a színészekkel a könnyed bár nagyon gyakran egyáltalán nem könnyű - műfaj slágereit. Pontmeghatározó értekezések Több mint 34 ezer elsős a felsőoktatási intézményekben Budapest (MTI) - Szerdán kez­dődnek és július 17-éig tartanak a hazai felsőoktatási intézmé­nyekben azok az egyeztető érte­kezletek, amelyek megállapít­ják az egyes főiskolák és egyete­mek idei felvételi ponthatárait - tájékoztatta az MTI-t Bakos Károly, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium tanácsosa, kedden. Bakos Károly elmondta: először az egészségügyi, majd sorrendben .a gazdasági, a természettudományi, az agrár, a bölcsész, a jogász, a ta­nárképző és a tanítóképző iskolák­ban határozzák meg azokat a pont­számokat, amelyek szükségesek az intézményekbe való bejutáshoz. Ba­kos Károly emlékeztetett arra, hogy a törvény szerint azt a felvételizőt, aki a felvételi pontszámot elérte, fel kell venni. Az idén várhatóan több mint 34 ezer elsőst fogadnak majd be a főiskolák és az egyetemek a 86 ezer jelentkezőből. A keretszámok egy, a felsőoktatás fejlesztéséről szó­ló országgyűlési határozati javaslat szerint elsősorban a jogi, a gazdasá­gi, valamint a bölcsészkarokon bő­vülnek. így ezeken a szakokon vár­hatóan az eredetileg meghirdetett­nél több elsős kezdheti meg tanul­mányait. A szeptemberben beveze­tésre kerülő tandíj a felsőoktatási intézmények keretszámait nem be­folyásolja - tájékoztatott Bakos Ká­roly. A minisztériumi tanácsos végül elmondta, hogy az előző évekhez ha­sonlóan idén is a művészeti, a gaz­dasági és a jogi főiskolákon, egyete­meken volt a legnagyobb a túljelent­kezés. A művészeti felsőoktatási in­tézményekben átlagosan 10, a gaz­dasági iskolákban 4-5, a jogi, állam- igazgatási szakoknál 5-6 pályázó ju­tott egy meghirdetett helyre. A dacból komponált oratórium A Miskolci Nyári Fesztivál első templomi hangversenye elé Miskolc (ÉM - BG) - Joseph Haydn Krisztus hét szava a ke­resztfán című oratóriuma hang­zik el július 6-án, csütörtökön este hét órától a miskolci mino­rita templomban a Kovács Lász­ló vezényelte Miskolci Szimfo­nikus Zenekar, a Miskolci For­rás Kórus, a Miskolci Szent Fe­renc Kórus, valamint Rieger Magdolna, Bokor Jutta, Bogáti Szabó István és Pálfi László elő­adásában. A hangverseny előz­ményeiről Gonda Ferenccel, a Nemzeti Filharmónia területi igazgatójával beszélgettünk. U Haydnnek ezt a müvét olyannyim ritkán játsszák, hogy Miskolcon még egyszer sem szólalt meg. Miért esett most erre az oratóriumra a vá­lasztás? • A Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatójával, Sir Lászlóval a mű­sor kiválasztásakor abban egyetér­tettünk, hogy barokk műsort kelle­ne bemutatni. Egy olyan művet, amely nemcsak egyszeri alkalom­mal hangozna el, hanem el lehetne vinni máshová is. Ekkor jutott eszünkbe Haydn viszonylag ritkán játszott műve, amit Eger is szívesen Joseph Haydn fogadott, lévén, ott a napokban ép­pen barokk napokat tartanak. Ez a mű nem kíván különösebb felké­szültséget az énekesektől, így lehe­tőség adódik, hogy olyan kórusok és énekművészek is bemutatkozási le­hetőséghez jussanak, akik még so­ha nem játszottak a zenekarral, és még soha nem énekeltek oratóriu­mot. így került többek között az elő­adásba a minorita templom kórusa és a Miskolcról elszármazott, jelen­leg Németországban élő énekes, Rieger Magdolna. □ Haydn - mint klasszicista zene­szerző - mennyire illik bele a barokk stílusba? • Joseph Haydn gyakran és szíve­sen használta a barokk műfaj esz­köztárát. Mint jó néhány egyéb mű­ve, ez az oratórium is ott található a barokk és a klasszicizmus határvo­nalán. A Krisztus hét szava a ke­resztfán című oratórium rendkívül élvezhető mű, megfelelő ritmusban váltakoznak benne a lassú és a gyors tételek, és véleményem sze­rint nem olyan terjengős, önismét­lés, mint helyenként a Teremtés cí­mű opusza. Éz az oratórium egyéb­iránt eredetileg templomi átvezető zenének készült. A pap elmondta Krisztus első szavát, majd csendes ima következett, addig Haydn a maga kis zenekarával muzsikált, a pap elmondta a következő szót, megint zene következett és így to­vább a hetedik szóig. Egyszer a Mester Passauban járt, ahol betért egy templomba, és meglepetten ta­pasztalta, hogy az ő átvezető zené­jét valaki feldolgozta oratóriummá. Ekkor egy kicsit felháborodott, hogy ő ezt sokkal jobban meg tudja csi­nálni, és ebből a dacból született vé­gül ez az oratórium. Kalákás szállás Miskolc (ÉM) - Megszokhattuk már, hogy a Kaláka Folkfesztivál ideje alatt az ideutazó fblkrajongók az éjszakákat a Diósgyőri vár körü­li utcákon a szabad ég alatt töltik, hiszen nehezen találnak olcsó, vagy kedvezményes árú szállást Miskol­con. Az idén, a hét végén megrende­zendő fesztivál ideje alatt lehetősé­gük nyílik arra, hogy sátrat verje­nek a Várfiirdő területén - tudtuk meg Molnár Zoltántól, a Party Szer­viz Kft. képviselőjétől. A sátorhely napi kétszáz forint ellenében bérel­hető, amely magába foglalja a strandbelépőt és a szauna kivételé­vel a fürdő minden szolgáltatását. Matematikatanárok Békéscsaba (MTI) - Kedden Bé­késcsabán a Körösi Csorna Sándor Főiskolán megkezdődött a matema­tikatanárok 35. alkalommal szerve­zett vándorgyűlése, amelyen a négyszáz résztvevő a matematika- oktatás újdonságairól hall előadás­sorozatot. A Bolyai János Matema­tikai Társulat által szervezett négy­napos Rátz László Vándorgyűlés keddi nyitóünnepségén adták át az idei Beke Manó-emlékdíjakat. A ki­emelkedő matematikaoktatást és -népszerűsítést elismerő díjat 1995- ben tizenegy nevelőnek ítélte meg az emlékdíj bizottság. Az új Beke Manó-emlékdíjasok: Brenyó Mihály, a kecskeméti Bá­nyai Júlia Gimnázium tanára, Csa­nádi Józsefné, a csorvási Általános Iskola tanítója, Dancsó János, a szentesi Erzsébet Téri Általános Is­kola tanára, Juhász Nándor, a sze­gedi 1. Sz. Általános Iskola tanára, Kovács Károlyné, a Városmajori Gimnázium tanára, Laczkó László, a fővárosi Fazekas Mihály Általá­nos Iskola és Gimnázium tanára, Reiman Istvánná, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola nyugalmazott ok­tatója, Szarka Zoltán, a Miskolci Egyetem nyugalmazott oktatója, Tóber Ernő, a nagykanizsai Thury György Közgazdasági Szakközépis­kola nyugalmazott tanára, Uhrin János, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium tanára, valamint Uh­rin Janosné, a békéscsabai 10. Sz. Általános Iskola tanítója. Húsz János emléke Gönc (ÉM) - A Cseh Köztársaság állami ünnepe alkalmából, Húsz János máglyahalálának 580. évfor­dulójáról, az immár hagyományos magyarországi megemlékezés je­gyében a gönci önkormányzat az Ámicus Egyesülettel együtt, a kö­zségbeli Huszita-házban július 11- én délután koszorúzást, előadást és templomi koncertet rendez. Az ün­nepi aktus szónoka Oldrich Kní- chal, Budapesten élő cseh újságíró és műfordító lesz. Regöstábor Miskolc, Szeged (ÉM) - Idén Sze­geden rendezik meg az országos re­göstábort, amelyre elutazott a 19. Bükk cserkészcsapat tíz cserkésze is. A táborban most Dél-Magyaror- szág és a Tisza-vidék kultúrájával, népművészetével, a kismestersé­gekkel, népszokásokkal ismerked­nek meg a résztvevők. Műemlékvédők Noszvaj (MTI) - Az építési tör­vénnyel együtt, hamarosan a parla­ment elé kerül a műemlékvédelmi törvény, amely meghatározza a mű­emlékvédelem finanszírozását és a műemlékek hasznosításának felté­teleit -jelentette ki Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium államtitkára, a Heves megyei Noszvajon, amikor megnyitotta a XXV. Műemlékvédel­mi Nyári Egyetemet. Hozzátette: a jubileumi rendezvény, amelynek immár negyedszázada ad otthont Eger, illetve a megyeszékhelyhez közeli község, nagyban hozzájárult a magyar műemlékvédelem szak­mai fejlődéséhez, hiszen nemzetkö­zi jellegénél fogva segített megis­merni a különböző országok mű­emlékvédelmi, helyreállítási gya­korlatát. A Varak és várkastélyok címmel megrendezésre kerülő kurzuson ezúttal kilenc országból hetvenhár- man, elsősorban történészek, resta­urátorok, muzeológusok vesznek részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents