Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-05 / 156. szám
1995. Július 5., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Mától kórház van az egyetemen Miskolc (ÉM) - Tegnap este nyűt meg a Miskolci Egyetemen az az ötnapos továbbképzés, amelyen a Kárpátok Eurorégióban élő, működő gasztroenteorológus (gyomor- és bélspecialista) orvosok kapnak új ismereteket a Nyugat-Európában már ismert, és használt korszerű vizsgálati módszerekről és gépekről, valamint gyógyító eljárásokról. A résztvevők Szlovákiából, a Baltikumból, Oroszországból, Ukrajnából, Romániából, Bulgáriából és a volt Jugoszlávia államaiból érkeztek, csaknem háromszázan. Az előadók Nyugat-Európa 13 országát képviselik. Vasutas-vétó az üt-választásra Budapest (MTI) - A Vasutasok Szakszervezete megtámadja a MAV-nál hétfőn tartott központi üzemitanács részválasztás eredményét. A szakszervezet elnöke, Márkus Imre kedden úgy nyilatkozott, hogy a választásokon jelenlévők létszámát a munkáltató nem helyesen állapította meg. Nehezményezte azt is, hogy a választásokon a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének képviselője a szavazástól való tartózkodásra, azaz „nemszavazásra” szólította fel az általa képviselt szakszervezet tagjait. Cáfolta, hogy a három reprezentatív szakszervezet megállapodott volna abban: a választások eredményének megfelelő arányban vesznek részt a központi üzemitanács munkájában. Népjóléti tárca: nincs új javaslat Budapest (MTI) - „Nem került elő újabb nyuszi a kalapból” - mondta kedden a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára, Kökény Mihály arra a kérdésre válaszolva: vajon a szociális vagy az egészségügy területén várható-e újabb megszorító intézkedés az alkotmánybírósági döntés nyomán keletkező költségvetési hiány rendezésére. Elmondta azt is: elképzelhető, hogy a családi- pótlék-rendszerben októberben vagy novemberben mégis életbe lépnek a változások. Ennek alapvető előfeltétele, hogy az Országgyűlés még a nyáron döntést hozzon a kérdésben - mondta az államtitkár. Combnyaktörés az autóbuszon Miskolc (ÉM) - Nem mindennapos baleset történt tegnap délután két óra után tíz perccel a Zsolcai kapu és a Soltész Nagy Kálmán utca kereszteződésében. A MVK Rt. 7-es számú autóbuszán kanyarodás közben az ülésről a jármű padlójára zuhant E. Lászlóné miskolci lakos. A 69 éves asszony feltehetően a nagy meleg miatt lett rosszul, és ezért veszítette el egyensúlyát. A baleset következtében combnyaktörést szenvedett. Sérülését a vasgyári kórház ügyeletes orvosa súlyosnak minősítette. A balesetet követő vizsgálat során megállapították, hogy az autóbusz vezetője vétlen, a jármű sebessége a kanyarodáskor mindössze 12 kilométer volt óránként. Hangtalan halál 32 arlói tóban Arló (ÉM) - Hangtalanul, minden eletért való viaskodás nélkül, úgy, miLnt egy kő süllyedt el az arlói tó vicében július 1-jén K. Pál helyi lakos, n- j talember hölgyismerősével esti j dőzésre határozta el magát. A tó legnagyobb vízmélysége 12 méter. E pont körül szelték a vizet, amikor a terfi - a hölgy beszámolója szerint 'fgyszer csak eltűnt. Megpróbálok keresni, ám nem találták. Eset- eges fulladásán kívül feltételezhető v°lt, hogy talán tréfából kiúszott a Partra és elrejtőzött. Az esetet az- üap este 10 órakor jelentették az óz- i rendőrkapitányságon. Másnap a mban búvárok kutattak utána, de nem bukkantak rá. A szerencsétlenül járt férfi holttestét tegnap délben viszont felvetette a víz. Bűncselekményre utaló, külsérelmi nyomokat nem fedeztek fel rajta, ezért a vizsgálat az államigazgatási eljárás keretei között indult meg. A halai okára nézve a rendőrök sokat varnak az orvosszakértői vizsgálattól,amelynek eredménye tegnap, az , esíl órákig még nem vált ismertté. Bokros Lajos tudja, de nem mondja Lehet, hogy összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését Budapest (MTI) - Vannak konkrét javaslataim, de egyelőre nem mondom el - nyilatkozta Bokros Lajos pénzügyminiszter azután, hogy kedden több mint egyórás megbeszélést folytatott Szekeres Imrével, az MSZP frakcióvezetőjével. A pénzügy- miniszter beszámolt a szocialista politikusnak a stabilizációs csomagot érintő alkotmánybírósági döntés nyomán kidolgozott elképzeléseiről, azzal, hogy a kormány csütörtöki ülésén hozzák meg e témakörben az előzetes döntéseket. Bokros Lajos úgy vélekedett, hogy a tervek megvitatására nagy valószínűséggel össze kell hívni az Országgyűlés rendkívüli ülését, ám vizsgálják annak lehetőségét, hogy ezt miként lehet elkerülni. A legfontosabbnak mindazonáltal azt tartja, hogy ne halasszák el a végtelenségig azoknak az intézkedéseknek a bevezetését, amelyre a testület csak halasztó hatályú döntést hozott, de magukat a rendelkezéseket tartalmilag nem minősítette. A miniszter annyit még elmondott: van remény arra, hogy pótolják a költségvetésből kieső 12 milliárd, a tb-alapok költségvetéséből hiányzó 15 milliárd, és a személyi számokkal kapcsolatos döntés miatt kieső 10-12 milliard forintot. Szekeres Imre frakcióvezető elmondta, a megbeszélésen azt az álláspontot képviselte, mely szerint biztosítani kell az ország pénzügyi stabilitását. A tervek szerint már a jövő héten megkezdődne, és egész nyáron tartana a konzultáció az MSZP-frakció költségvetési és gazdasági munkacsoportja, valamint a pénzügyi tárca között. A találkozót megelőzően délelőtt ülésezett az MSZP országos elnöksége. A testület három és fél órás kötetlen eszmecserén tekintette át féléves munkáját, és úgy értékelte, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a kormány, a frakció és a pártelnökség között. Az elnökség ezúttal nem hozott döntéseket, sem állásfoglalásokat. Abban viszont megállapodtak, hogy a kormányhoz és a frakcióhoz hasonlóan a pártelnökség is egész nyáron folyamatosan dolgozik. A miniszterelnök jelezte, hogy későbbre halasztja július közepétől tervezett szabadságát. A sztrájk elmarad, az áremelés nem Budapest (MTI) - A kormány és a villamosenergia-ipari szakszervezetek képviselői keddi tárgyalásukon megegyeztek, hogy a privatizációs bevételek 5 százalékát egy villamosenergia-ipari foglalkoztatási alapba helyezik, amely összeg a magánosítással összefüggő létszámleépítések finanszírozására fordítható. Megállapodás született a dolgozói tulajdonlásról is, valamint arról, hogy az összesen 6 milliárd forint vagyonértékű szociális és jóléti intézményeket nem privatizálják. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Gál Rezső, a VDSZSZ elnöke bejelentette: javasolni fogják a tagszakszervezeteknek, hogy álljanak el a meghirdetett figyelmeztető sztrájktól. A szakszervezetek továbbra sem értenek egyet azzal, hogy az energiaszektor többségi külföldi tulajdonos kezébe kerülhet, de tudomásul veszik a kormány döntését. Suchman Tamás privatizációs Az energiaárak szabályozásáról július 27-i ülésén dönt a kormány miniszter elmondta: a megállapodásban azt is rögzítik, hogy 1997 végéig a többségi tulajdon az állam kezében marad. Az önkormányzatoknak juttatott részvények - amely az áramszolgáltatók esetében 25 százalék - forgalomképesek, de a kétéves átmeneti időszakban többségi tulajdon megszerzésére nem használhatók fel. A privatizáció során a dolgozók a tulajdon 6-10 százalékát szerezhetik meg, és a részvények vásárlásakor saját jogú kárpótlási jegyek is felhasználhatók. A miniszter azt is elmondta, hogy az energiaárak szabályozásáról július 27-i ülésén dönt a kormány. A kormány és a szakszervezetek képviselői abban is megállapodtak, hogy a korábban létrehozott munkabizottságok tovább folytatják munkájukat, és a privatizáció lebonyolításáig havonta egyszer ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek. A humánpolitikai kérdések kezelésére az ezzel kapcsolatban felmerülő munka koordinálására felkérték Kósáné Kovács Magda munkaügyi minisztert. Vörösesbarnára színeződött a Sajó Sajópetri (ÉM - U. J.) - Egyelőre ismeretlen eredetű és összetételű szennyeződés vonult le tegnap a Sajón. A vörösesbarnára elszíneződött vízből az Észak- Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség laboránsa mintát vett. Az elemzés eredményét legkorábban csütörtökön kaphatjuk meg. Egy alsózsolcai olvasónk tegnap délelőtt telefonált szerkesztőségünkbe: a településnél mind szennyezet- tebbnek látja a Sajót. A helyszínre Sallai Ferenccel, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség vízminőségvédelmi szakértőjével utaztunk ki. Az áradó Sajón sem a Miskolc határában található közúti hídnál, sem Alsózsolcánál nem láttuk a szennyeződést. A folyó vize kissé hordalékos, de tiszta volt. Sajópetrinél viszont már szabad szemmel is jól láttuk, valami baj van a vízzel. A folyó teljes szélességében vörösesbarnára színeződött, és a parton vöröses por rakódott le. Olajfoltot, halpusztulást nem láttunk. A szakértő szerint az éjszakai esőzések nyomán mosódott be a szenny a folyóba. Pontos összetételét csakis laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megállapítani. Az eset alkalmat adott rá, hogy érdeklődjünk: milyen állapotban van a korábban holt víznek minősített Sajó?- A kedvező változásokat öt esztendővel ezelőtt tapasztaltuk először - mondotta Sallai Imre. - Korábban a Sajót, amely általában már szennyezetten lépte át a határt, a magyarországi üzemek csak tovább terhelték szennyező anyagaikkal. A gyárak termelésének visszaesése valamint a tisztítók üzembe állítása után folyamatosan javult a vízminőség. Néhány évvel ezelőtt szenzációszámba ment, hogy a halak is megjelentek a folyóban. Most már vannak horgászok, akik állítják, hogy itt jobb a kapás, mint a Tiszán. Egy-egy nagyobb esőzés vagy hevesebb zápor azonban még mindig könnyen szennyező anyagot moshat a folyóba. HÁlTÚR: Jövő évi költségvetési irányelvek Budapest (MTI) - A kormány a jövő évi költségvetésről készített irányelveket pénteken juttatta el a parlamentbe, ám csak hétfőn és kedden kapták kézhez a képviselők. A fő célkitűzés, hogy Magyarországnak középtávon meg kell felelnie az Európai Unió kritérium- rendszerének. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési hiánynak - privatizációs bevételeket nem számítva - közelíteni kell a GDP 3 százalékához, szemben az ez évre várható 6-6,5 százalékkal. Lényeges az is, hogy a központi költség- vetés eladósodása miként alakul. Az európai kritériumrendszer e tekintetben a GDP 60 százalékát engedi meg. Magyarországon a helyzet ennél lényegesen rosszabb, a költségvetés bel- és külföldi kamatozó és nem kamatozó adóssága 1994 végén megközelítette a GDP 87 százalékát. A sarokszámokat az irányelvek nem rögzítik, csupán a főbb elveket határozzák meg. A cél a hiány és az újraelosztás együttes, markáns csökkentése. Ezért jövőre nem kerülhet sor a bevételek növelésére, vagyis lényeges adóemelésre. Miután a költségvetés számára az egyik legnagyobb tétel az adósságszolgálat kamatkiadása, ezért a kormány szerint minden olyan eszközt fel kell használni, amely mérsékli ezt a terhet. Lényeges, hogy hosszabb távon is kezelhető mértékű államadósság-állomány alakuljon ki, és ezzel növekedjen a költségvetéspolitika mozgástere. Ebből a szempontból meghatározó az infláció és a kamatszint közgazdasági eszközökkel történő erőteljes leszorítása. A hiány jelentős csökkentéséhez át kell alakítani az államháztartás egész rendszerét. Számos feladatot át kell adni a vállalkozási, illetve a nonprofit szférának, így a megmaradó állami feladatok teljesítéséhez kisebb forrásra lesz szükség. A részletesebb költségvetéspolitikai célokat tekintve az irányelvek leszögezik: a költség- vetési politikánál is alá kell támasztania a jövő évi fizetési mérlegprognózist. Ennek eszköze a külföldi tőke beáramlását elősegítő kormányzati beruházások folytatása, a műszaki fejlesztés és tudományos kutatás támogatása, a feketegazdaság felszámolásának gyorsítása. Ez utóbbi esetében lényeges a szabályozási és intézményi feltételek javítása. A kormány úgy véli, hogy amennyiben sikerül a feketegazdaságot, annak számottevő részét a legális szférába terelni, úgy a hiány mérséklésével egyidejűleg a bevételeket biztosító adóterhek csökkentésére is lehetőség nyílna. Az irányelvek szerint a költségvetés összeállításakor azzal számolnak, hogy 1996-ban az adóterhek összességükben nem növekszenek. Ugyanakkor méltányosabbá és igazságosabbá kívánják tenni az adóterhelést, ami azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó-rendszerben számottevő változások várhatók. Lényeges feltétel, hogy a befolyó bevételek GDP-hez viszonyított aránya semmiképpen se mérséklődjön. Az áfa esetében a jelenlegi rendszer hiányosságainak megszüntetésére törekszenek, igazodva az unió szabályaihoz. A kormány nem tartja szükségesnek a társasági adórendszer korrekcióját, ám kisebb változások a jogharmonizációs törekvések jegyében várhatók. Javaslat készül viszont a társadalombiztosítási járulékrendszer átalakítására. A cél az, hogy a járulékkulcsok csökkenjenek mégpedig úgy, hogy a munkáltatói és az egyéni járulékok egymáshoz viszonyított aránya változzon. Jövőre a költségvetés 100 milliárd forintos privatizációs bevétellel számol. Ézt még azok az összegek növelhetik, amelyek az idei esztendőről esetlegesen áthúzódnak. Kormányzásra készül az FKGP Budapest (MTI) - A Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége keddi ülésén úgy határozott, hogy a kormányzati feladatokra való felkészülés jegyében kialakít egy szakmai kabinetrendszert, amely adott esetben képes lesz egy esetleges választási győzelem után hivatalba állni. A kabinet tagjainak feladata, hogy kidolgozzák a konkrét kormányzati teendők sorát. A rendszer felállítását az indokolja, hogy az FKGP népszerűségének növekedése gyorsabb a vártnál is. Ezt Torgyán József közölte a sajtó munkatársaival. A pártelnök elmondta azt is, hogy minden szakmai kabinetnek legalább 50 szakembert kell megnyernie, akik a jövőben a nemzeti jövőkép kialakításán fáradoznak majd. Az elnökség elhatározta azt is, hogy létrehozza a Nemzeti Szövetséget, amelyhez minden olyan párt csatlakozhat, amely a nemzeti gondolatot helyezi politikájának középpontjába. Utalt arra is, hogy a párt következő sajtótájékoztatóján bemutat egy politikust, aki jelenleg ugyan még más párthoz tartozik, de a jövőben segítséget fog nyújtani a kisgazdáknak. Torgyán sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta, hogy ez a személy Schamschula György, az MDF parlamenti képviselője. A pártelnök rámutatott arra is, hogy a Bokros-csomag alkotmányellenességének megállapítása után nem lehet elkerülni a személyi felelősség kérdését. Emlékeztetett arra is, hogy Göncz Árpád államfőnek előzetes normakontrollt kellett volna kérnie a legfőbb bírói testülettől. Az elnökség megállapítása szerint fennáll a veszélye annak, hogy a kormány rendeleti úton kívánja irányítani az országot a Bokros-csomag kimúlása után. SZDSZ: elválasztanák a tb-járulékokat Budapest (MTI) - Az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék szétválasztását javasolja a Szabad Demokraták Szövetsége. Ä párt szakértőinek elgondolása szerint már a jövő év január elsején életbe léphetne az az újfajta rendszer, amelyben meghatározott összegű egészségbiztosítási, illetve jövedelemarányos nyug- díjjárulékot fizetnének a munkáltatók. A párt szakértői úgy látják, hogy az egészségbiztosítási járulékot a jövőben fix összegűvé kellene tenni, mégpedig úgy, hogy annak mértéke 3-5 ezer forint között mozogjon. Számításaik szerint az ilyen arányú fizetési kötelezettség a mainál kisebb terhet róna a munkaadókra. Jelentősen növekednének viszont az állam terhei. Mindezek ellenére - ismeretek szerint - a Pénzügyminisztériumban, illetve magánál a pénzügyminiszternél is pozitív fogadtatásra talált a javaslat, amelyről a közeljövőben a népjóléti tárcával és a tb-önkor- mányzatok vezetőivel is megbeszélést folytatnak - hangzott el. A nyugdíjjárulék esetében a tervek szerint megmaradna a jövedelemarányos fizetési kötelezettség, a javaslat szerint a munkaadónak 20, a munkavállalóknak 10 százalékot kellene fizetniük. Szolnoki Andrea bejelentette: Ungár Klárával közösen elindítják a családi pótlékról önként lemondok „mozgalmát” annak bizonyítására, hogy valóban indokolt a rendszer rászo- rultsági elven alapuló átalakítása. PDSZ: vészharang az iskolák felett Budapest (MTI) - A kormány gazdasági megszorító intézkedései nyomán elképzelhető, hogy az iskolák egy része jövőre minimális feladatait sem tudja ellátni - hangzott el a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének keddi sajtótájékoztatóján. Szakács Péter, a szervezet szóvivője az Alkotmánybíróság pénteki határozatáról szólva kiemelte: elégedettséggel nyugtázták, hogy az Alkotmánybíróság a Bokros-programnak pont azokat az intézkedéseit utasította el, amelyek ellen a PDSZ már márciusban felemelte szavát. A szóvivő a jövő évi költségvetés tervezetéről úgy nyilatkozott, hogy annak több pontja elfogadhatatlan a szakszervezet számára. A személyi jövedelemadó önkormányzatoknál maradó részének 35-ről 15 százalékra csökkentése ugyanis megbéníthatja az egyes települések életét míg a közalkalmazottak Al-es bérkategóriájának változatlanul hagyása a mainál is kedvezőtlenebb anyagi helyzetet teremt a pedagógusok számára. Molnár Péter ügyvivő úgy nyilatkozott, hogy a PDSZ szeretné elérni, hogy az érettségi vizsgával és a Nemzeti Alaptantervvel (NAT) kapcsolatos kérdések kerüljenek ki a művelődési miniszter közvetlen hatásköréből. Ez utóbbival kapcsolatban Molnár úgy fogalmazott: a NAT-ot érintő kérdésekben sokkal szélesebb alapokon álló konszenzus alakulhatna ki, ha azzal a javarészt szakembereket és politikusokat tömörítő Köznevelési Tanács helyett a diákok és a szülők képviselőit is magában foglaló Közoktatáspolitikai Tanács foglalkozna.
