Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-20 / 169. szám

SZABADIDŐ Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. JÚLIUS 20. n jiii ........................... Elektronika ; ifidig: Cél: az információs társadalom Szeptemberre elkészül a Nemzeti Informatikai Stratégia A Matáv Rt. új szolgáltatása az Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat (ISDN), melynek segítségével ma már akár videokonferenciát is rendezhetünk. Előnye: költségei lényegesen alacsonyabbak, mint az utazás és szállás együttesen, az utazásra fordított idő felszabadul. Fotók: Nagy Gábor (ISB) Hat lemez egyszerre Gyorsabb a négyszeres sebességű lejátszóknál a Pioneer most bemu­tatott, hat lemez befogadására al­kalmas CD-olvasója. A DRM-624X adatátviteli sebessége 676 kilo- bit/másodperc(ez mintegy tíz száza­lékos teljesítménynövekedést jelent a szokványos 4X CD-játszókhoz ké­pest), átlagos hozzáférési ideje 150, átlagos keresési ideje 110 ezred má­sodperc, és kevesebb, mint öt má­sodperc alatt tudja megcserélni a le­mezeket. A lemezeket fejjel lefelé kell behelyezni a tartóba, hogy mi­nél kevesebb por kerüljön az optikai olvasófej közelébe, sőt a tartót be is lehet zárni a meghajtóba. Ellátták a CD-olvasót DOS-, Windows- és Ma- cintosh-szoftvermeghajtókkal, de támogatja a HP-UX-ot, a NeWare-t, a Solarist és a VMS-t is. Amiga, Commodore Körvonalazta az Amigára és a Com- modore-ra vonatkozó terveit az Es- com. A német számítógépgyártó és -forgalmazó idén tavasszal vette meg a Commodore-t, hogy annak tapasztalatait felhasználva betör­jön a multimédiás piacra. Két külön technológia és marketingpolitika je­lenik meg a két termékcsaládban: a Commodore-ok Intel, az Amigák Motorola processzorok köré épülnek majd. Az Amigákkal önálló leány- vállalat, az Amiga Technologies fog majd foglalkozni. Szeptemberben kezdik az átalakított Amiga 4000-es gyártását: ebben a Motorola 68060- as processzor és a mindössze fél megabájtot igénylő Amiga operációs rendszer fog működni. Idén 25 ezer darabot készítenek belőle: az elő­rendelések miatt ez az utolsó dara­bit elkelt már. Októbertől az Amiga 1200-as gyártása is újraindul; ebből csupán a kárácsonyi szezonban több mint százezret akarnak érté­kesíteni. A Commodore PC-k 75 és 100 megahertzes Pentiumon ala­pulnak. Augusztustól fogják gyárta­ni őket, idén 50-60 ezer gép eladásá­val számolnak. Mindkét családot árusítják majd az Escom üzleteiben és más szakboltokban is. ✓ Alomstúdió Egyezményt írt alá az SGI a Steven Spielberg, Jeffrey Katzenberg és David Geffen által létrehozott DreamWorksszel. Az SGI leányvál­lalata, a Silicon Studio tart majd szoros kapcsolatot a Dream Worksszel avégett, hogy - új eszkö­zökkel egyetemben - kifejlesszék az első teljesen digitális stúdiótechno­lógiát, amelyet'a „XXI. század digi­tális stúdiójának” neveztek el. Ami a költségeket illeti: a tervek szerint több mint 50 millió dollárba kerül­nek a két cégnek ezek az eszközök a következő két évben. Új Conturák Bünden tekintetben megújította Contura noteszgépeit a Compaq. A Centura 400-as sorozat választható I0>4 hüvelykes aktív vagy passzív jnátrixos kijelzővel, és 75 mega­hertzes DX4 processzor helyett 100 jnegahertzes DX4-gyel. Nagyobbak lettek a beépíthető merevlemezek: ', 0,420 és 720 megabájtos meghaj­tó szerepel a választékban. Az alap­kiépítésbeli négy megabájt memóri- at nyolcra növelték, maximális mé- 'ete ezentúl 32 megabájt. Színes LaserWriter Ezines változatban is elkészült az Pple LaserWriter nyomtatója. A LaserWriter 12/600 PS felbontása ü pont/hüvelyk, sebessége mo- nokróm üzemmódban 12 lap/perc, színesben legfeljebb 4 lap/perc. apkiépítésben 12 megabájt me- Ia^ építenek bele, támogatja az T Localtalk hálózatokat. artalmaz-za a PostScript Level 2-t, p ColorSync 2.0-t és a Color Photo- 9an 6 technológiát. Hüvelyenként u sort nyomtat, így - a gyár állítá- a szerint - csaknem folyamatos ^ szmarnyalat képezhető vele. CSERVENYÁK KATALIN Budapest (ISB) - Olyan változás előtt állunk, ami csak az ipari forradalomhoz hasonlítható - hangsúlyozta bevezetőjében Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és ipari miniszter azon a sajtótájékoztatón és bemuta­tón, amelyet telekommunikáció az ezredforduló Magyarorszá­gán címmel rendeztek kedden a fővárosban. A bemutatón részt vettek többek között az Anten­na Hungária, a Westel Rádióte­lefon Kft., a Westel 900 GSM, a Pannon GSM, a Hírközlési Fő- felügyelet képviselői. Kulcsfontosságú kérdés, hogy a ré­gión belül Magyarország előnyre tesz-e szert (a reális esélye ennek magvan) az információs társadalom kiépítésében, vagy végletesen lema­rad a versenyben. Napjainkban fo­lyik az informatika és a távközlési rendszerek világméretű összekap­csolása. Ezzel együtt az információ- áramlás hihetetlen mértékben fel­gyorsul. Megkerülhetetlen kérdés tehát, hogy a lehetséges felhaszná­lók élnek-e a felkínált lehetőséggel. Kulcsfontosságú az is, hogy a ha­zai résztvevőkön kívül milyen kül­földi befektetők vennének részt eb­ben a munkában, mert az informá­ciós társadalom teljes infrastruktú­rájának kiépítése elképzelhetetlen csak hazai erőforrások mobilizálá­sával. Az információs társadalom az állam szerepét is módosítja. Létre­hozásához elsősorban nem nagy be­ruházásokra, hanem szabadságra, az állam regulázó hajlandóságának a visszafogására van szükség. A bemutatót azzal a céllal ren­dezték, hogy tudatosítsák azokat a lehetőségeket, amelyekkel a lehet­ségesnél még jóval szűkebb kör él napjainkban, illetve képet kívántak kapni és adni arról, hol tartunk eb­ben a folyamatban. A stratégia A nemzeti informatikai stratégia (N.I.S.) ez év szeptember elejére ké­szül el. Ezután szakemberek rész­vételével nemzetközi konferenciát terveznek az informatikai stratégia kijelölte keretek minél hatéko­nyabb kitöltéséről. Az N.I.S. sikere és az információs társadalom létre­jötte azonban elsősorban a felhasz­nálókon múlik. Az Internetről, a nyitott világról tartott rövid ismertetőt Török And­rás, a MKM kulturális helyettes ál­lamtitkára, aki elmondta: az Inter­net minden korábbi technikai esz­köznél közelebb hozza az embereket egymáshoz. Ezen keresztül min­denki és minden információ elérhe­tő mintegy 30 millió felhasználója számára. Ma már a Louvre kincsei­Lotz Károly, a hírközlésért felelős miniszter fontosnak tartotta, hogy személyesen vegyen részt a bemu­tatón tői az Enciklopaedia Britannica tel­jes szövegéig sok minden megtalál­ható az Interneten. Csak maga az Internet érhető el nehezen azoknak, akiknek nem jár ingyenesen. Az in­formáció érték, a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés alapja. S amikor a szolgáltatás sok pénzbe kerül azok­nak, akik nem az akadémiai-egye­temi szférában dolgoznak (nekik alanyi jogon jár az Internet), tartani lehet attól, hogy kialakul egy infor­mációs elit. Ez ellen szerveződnek azok a polgári kezdeményezések, amelyek célja: mindenki számára állampolgári jogon biztosítsák az Internet-elérést. A közelmúltban kormányzati támogatást kapott Nemzeti Informatikai Stratégia ko­molyan számol az Internet létével, és ugyancsak síkra száll a kommu­nikációs díjak mérsékléséért. Információs országút Két éve kutatják az Internet világát a Budapesti Műszaki Egyetem szo­ciológia tanszékén. Az eddigi ta­pasztalatokról Kelemen Gábor szá­molt be. Mint elmondta, az ezred­vég legfontosabb, s várhatóan leg­nagyobb hatású kulturális esemé­nye a számítógépes világhálózat, az Internet kialakulása és használatá­nak rendkívül gyors elterjedése. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy a há­lózatba kapcsolt számítógépek egy­mással adatokat cseréljenek - le­gyenek azok képek, mozgóképek, szövegek, számsorok vagy számító- gépes programok. A rendszer használata egy idő után olyan egyszerű, akár egy tele­vízió kapcsolgatása, s a tévéhez ha­sonlóan a hálózat esetében sem a gép technikai paraméterei a fonto­sak, hanem a „műsor”, amit a ké­szüléken fogni lehet. Az Internet „műsora” azonban más, mint a tömegkommunikációé. Nem a média társaságok szerkesz­tői rakják össze. Sajátossága: a hall­gató, a néző egyben információt szolgáltató is. Egy és ugyanaz a kö­zönség és a műsorkészítő. Ennek az önmagát szórakoztató közönségnek a száma évente meg­duplázódik (ma 30 millió, jövőre te­hát várhatóan eléri a 60 milliót). A történelemben semmilyen eszköz nem tudott ehhez hasonlót produ­kálni. A növekedés üteme bizonyá­ra csökkenni fog, de megbízható számítások szerint az ezredforduló­ra a fejlett világ (s a hálózathaszná­lat esetében Magyarország is ide tartozik) minden polgára számára olyan természetes lesz, mint a tele­fon. Az Internet nem egy nagy cég, hanem egy viszonylag egyszerű sza­bályokkal rendelkező rendszer, amelyben nincsenek törvények, csak javasolt viselkedési módok. Ez egy önszervező társadalom, sajátos viselkedési kultúrával. Ami a való életben megtalálható, idővel a háló­zaton is jelen lesz: az Interneten le­het vásárolni, szerelmet vallani, gyónni. Ugyanakkor keményen visszahat a való életre is: ahogy a felhasználói kör egyre bővül, iszo­nyatos piacot jelent: s az Interneten már megjelent az üzlet, a reklám is. Ez a reklám azonban másfajta, mint a tévében megszokott, hiszen a hirdetőnek rá kell vennie a fel­használót, hogy nézze meg a rek­lámját. (Óhatatlan, hogy ez pedig a tévéreklámokra fog visszahatni.) Az Internet burjánzik, naponta ezernyi helyen újabb és újabb anya­gok kerülnek a hálózatra: digitális galériák nyílnak, számos világlapot lehet már olvasni a hálózaton, ezer­re tehető a világirodalmi müvek úgynevezett online verzióinak szá­ma. Sok száz projekt keres közre­működőket nagyratörő tervek meg­valósításában, távoktatási progra­mok indulnak. Kezdetben a katonai, majd az akadémiai szféra, az elit kiváltsága volt a hálózat. Ahogy egyre széle­sebb a felhasználói kör, s lesz a min­dennapi munka, szórakozás termé­szetes része a hálózat, úgy egyre in­kább a valóságos világ teremtődik újra a hálózaton. A hálózat egyben új írásbeliséget is jelent, nem isme­rete, a hálózati analfabétizmus pe­dig kizár a fejlett világ kommuniká­ciós rendszeréből, a tudományból, a kultúrából, az üzletből. A hálózat fejlődésének motorja az egyéni felhasználó. Ha van elég ember, aki hozzáfér a hálózathoz, akkor lesz anyag, lesz műsor. Nem az a kulcskérdés, hogy mi kerüljön a hálózatra, hanem a lehetőség a minél szélesebb hozzáférésre, s a „networkerek” majd megtöltik, élő­vé és érdekessé, hasznossá teszik az Internet magyar szeletét. Videokonferencia Nemrégiben tette közzé az Apple és az AT&T, hogy videokonferenciázást kínál a Macintosh- használóknak ez utóbbi WorldWorx digitális világhálózatán. Ennek a megállapodásnak kö­szönhetően az AT&T immár az asztali rend­szerek 95 százalékát átfogja (az összes Intel processzorú gépet, a mintegy felmilliónyi Notes-használót és becsléseik szerint olyan 10-20 millió Macintosht, még az év végéig). Ami eddig történt:- Tavaly júniusban az AT&T bejelentette a WorldWorx Network Servicest, amely digitális hálózatot, videokonferenciás áthidaló szolgál­tatásokat, pont-pont típusú hang-, kép- és adatkonferenciás szolgáltatásokat jelent. Az egyszerű tárcsázással behívható multimédia szolgáltatások, munkafázisok elérhetővé téte­léhez az Intel ProShare konferenciarendszeré­re és a Lotus Notesára is támaszkodik a cég.- Februárban az Apple bejelentette a QuickTime Conferencing szoftvertechnológiát, amely a Mac-használók számára a hangok, képek és adatok valós idejű megosztását és to­vábbítását teszi lehetővé ősztől kezdődően. Mivel mind az Apple, mind az AT&T támogat­ja a H.320-as videokonferenciás szabványt, a dokumentumok és alkalmazások megosztása a QuickTime Conferencingben a WorldWor- xon is lehetséges lesz. Az AT&T, amely Vistium sorozatnéven sa­ját konferenciás termékeket fejleszt, hamaro­san - előreláthatólag az International Tele­conferencing Association washingtoni bemu­tatóján - bejelenti a sok pont közötti hang-, vi­deo- és adatszolgáltatásokat saját, valamint partnerei platformjaira. Akadályt jelent, hogy egyelőre a felhaszná­lóknak rá kell kapcsolódniuk az ISDN-re, amely nem érhető el mindenhonnan. Egy má­sik visszafogó tényező lehet a más hálózatok­kal (például az MCI) való együttműködés kér­déses volta. Hódítanak a CD-k A CD-ROM külső megjelenésében hasonló a hagyományos hangzenei CD-hez. Amiben különbözik: nemcsak hanganyagokat, hanem képeket, mozgófilmet, vagy akár programokat és játékprogramokat is tárolhat. Számítógép segítségével használhatjuk, interaktivitása pe­dig azt jelenti, hogy a felhasználó saját igé­nyei szerint juthat el a számára fontos infor­mációhoz. HP-újdonságok Június 12-én Brüsszelben nagyszabású bemu­tató keretében ismertette új termékeit a HP. Legnagyobb érdeklődésre a Visualize grafikus alrendszer tarthat számot. Elosztott architek­túrán alapul, azaz a grafikus számítások ter­hét szétosztja a PA-RISC CPU lebegőpontos egysége és a grafikus kártyára épített (szintén RISC elvű) gyorsítólapkák között. Háromféle változata létezik: a Visualize-8, valamint a Vi- sualize-24 háromdimenziós alkatreszté evezés­hez és szilárdtest-modellezéshez alkalmazha­tó; olcsóbb, ugyanakkor gyorsabb, mint a HP korábbi CRX-48Z grafikus kártyája. Szeré­nyen csak a világ leggyorsabb háromdimenzi­ós grafikus alrendszereként emlegeti a HP a Visualize-48-at. Három gyorsítólapkája egy­szerre tud dolgozni a megjelenítendő képen; teljesítménye háromszorosan haladja meg a CRX-48Z-ét, A HP nem szándékszik itt meg­állni: ambiciózus tervei szerint az évezred vé­gére a mostani grafikus teljesítményt az ezer­szeresére kívánja növelni. Szintén Visualize- grafikát használ a most bemutatott két J osz­tályú munkaállomás, a HP 9000 J200-as és a J210-es. Az oldalon szereplő híreket a Számítástechnika című hetilap nyomán közöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents