Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-03 / 154. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. Túlius 3., Hétfő Hétvégén: Kaláka A Kaláka folkfesztiválra immár 16. alkalommal látogathat el az érdeklődő közönség július 7-8-9-én. A helyszín a szokásos: a Diósgyőri vár. Hagyományos a szerkezet is: a fesztivál első napján, július 7-én, pénteken este 7 órától verskoncert a Bartók Béla Művelődési Házban. Este 10-től Folk és jazz a Muzsikáló udvarban. Szombaton délelőtt fél 11-től gyerekfesztivál a Muzsikáló udvarban, délután 3- tól kezdődik a versenyprogram a várban. Az ünnepélyes megnyitót délután 5 órára tervezik. Vasárnap délelőtt 11 órától istentisztelet a fesztivál művészeinek közreműködésével a belvárosi evangélikus templomban. Délután 3-tól szintén versenyprogram, 5-től fesztivál. Ami viszont részben változik: a fellépő együttesek listája. Először szerepel például a fesztiválon Ferenczi György és a Herfli Davidson (felvételünkön). „Dúslombú” népdal Hemádnémeti (ÉM - N.Z.) - Az általános iskola mögötti kastélykertben július 1- jén, szombaton egész nap szólt a dal, a ci- tera. A színpad mögötti dúslombú, sokágú, öreg tölgy sajátos képzettársításra adott alkalmat. Sugallta: ilyen dúslombú, sokágú a magyar népdal és a népzene is. A Hemádmenti Dalostalálkozóra érkezett tizenhat együttest és az érdeklődő közönséget Hemádnémeti polgármestere, Szilágyi György köszöntötte. Kedves színfoltja volt az eseménynek, hogy a polgármester ezúttal nyújtotta át a megyeszerte köztiszteletnek örvendő karnagynak, Engi Istvánnak a Herdnádnéme- tiért emléklapot. Kerekes Jánosné, a vendéglátó Hernádné- meti Naplemente Pávakör, egyben a helyi nyugdíjasklub vezetője üdvözlő beszédében emlékeztetett a dalosok jubileumára. A Magyar Televízió 1970-ben hirdette meg a hamar népszerűvé vált „Röpülj páva” népdalversenyt, amely mozgásba hozta, új életre keltette a hagyományos népi kultúrát. Szereplésük alapján több együttes kapott arany-, ezüst- és bronz minősítést. Maróti Gyula, a zsűri elnöke - a Kórusok Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkára - találkozást követően kiemelte: - A maguk nemében a népdalkörök is ugyanazt a funkciót töltik be, mint az énekkarok, ha valóban a nép zenei anyanyelvén énekelnek. Óriási jelentőségűnek tartjuk, hogy magyar és szlovák valamint szlovéniai nemzetiségi együttesek találkozhattak itt. Persze javítanivaló is akad. Jobb is lehetett volna, amit hallottunk, ha jobban megfontolják Bárdos Lajos tanácsát, miszerint a népdalcsokor olyan, mint egy kompozíció; nem egyhangú, ellenkezőleg színes, változatos. Ezek azonban apróságok, az egésznek az a lényege, hogy a kórusok akár egy nagy család tagjai voltak itt együtt. A dalostalálkozó zárásaként Szűcs Ferenc- né, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének megyei ügyvivője gratulált a szereplőknek és a hemádnémetieknek a kitűnő rendezvényhez. * Szombaton nem csak Hernádnémetiben, de Bogácson is szólt a dal. Az elmúlt hét vége nagy rendezvénysorozata, a sok kulturális programmal színesített nemzetközi borfesztivál után a fürdő szabadtéri színpadán most nemzetközi dalostalálkozót rendeztek, amelyen 11 hazai és 10 külföldi együttes vett részt. Tegnap délután pedig ugyanitt a dániai Hin- nerup ötventagú ifjúsági fúvószenekara is bemutatkozott. Respighi magyar tanítványa Farkas Ferenccel jó és rossz zenéről, zeneszerzésről Méhes László Szerencs (ÉM) - Farkas Ferenc, az 1905-ben született zeneszerző, karnagy, zenepedagógus életét és munkásságát lehetetlen egyetlen mondatban összefoglalni... Szerzeményei közül az egyik - amit összkari számban négy kórus tagjai énekeltek Szerencsen a kórus- és néptánctalálkozón a 90 éves mester tiszteletére - talán többet mesél arról az emberről, aki egész életén át szinte, csak a zenével foglalkozott. És foglalkozik még ma is... Farkas Ferenc zenei tanulmányait 1922-ben a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői szakán kezdte, majd ösztöndíjasként a római Accademia di Santa Cecilia-ba került. Tanulmányúton járt Párizsban, Svájcban, Spanyolországban, Afrikában és Ausztriában. Komponált filmzenéket, gyűjtött népdalokat, tanárként számos városban megfordult, alapítója volt a Székesfehérvári konzervatóriumnak, de volt az Állami Operaház egyik karigazgatója is. Munkásságát Ferenc József-, Kle- belsberg-, Kossuth-, Erkel-, Herder- és Bartók-Pásztory-emlékdíjjal ismerték el... A lexikonokban olvasható száraz (és nem is teljes) adathalmaz már most őrzi a zeneszerző gazdag életútjának egy szeletét. □ Életének melyik időszakára emlékszik vissza a legszívesebben? - kérdeztük a kilencvenedik évében járó Farkas Ferencet. • Az első döntő élmény - mind a zeneszerzői, mind az egyéniségem kialakulása szempontjából - a római ösztöndíj. Két évet töltöttem Rómában 1929-től ’31-ig. A másik pedig az a Somogy megyei népdalgyűjtő körutam, ami számomra az élő népdallal való közvetlen kapcsolatot jelentette. Akkor döbbentem rá, hogy a népdalnak micsoda fantasztikus, ösztönös zenealkotó tulajdonságai vannak. Egy egyszerű népdaltól is zeneszerzői kvalitásokat lehet szerezni... □ Es gondolom a mesterektől. Önnek ki volt a mestere? • Rómában Respighi. O, aki néhány művében régi olasz dallamokat dolgoz föl, arra bátorított, hogy a népdalokon kívül a XVI-XVI1. századi magyar zenével is foglalkozzak. A Rákóczi hadnagya című film zenéjéFirenze (MTI) - Nemzetközi művészeti szakértők találkoztak nemrégiben Firenzében, hogy megvitassák, hogyan lehetne újjáéleszteni azt az elképzelést, amely célul tűzi ki: egy állandó modem művészeti központ létesítésével varázsolják vissza a város reneszánsz kori gazdagságát. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Firenzének, amelyben az Uffizi és a város más kulturális ékszerei minden évben látogatók százezreit vonzzák, szüksége van kortárs művészetre is. „Firenze mindig is a művészeti hez - ami még Kolozsvárott született - például kuruc dalokra volt szükség. Akkoriban nem voltak ismertek olyan nóták, mint a Krasz- nahorka büszke vára, a Tyukodi pajtás, a Csínom Palkó. Szabolcsi Bence segítségével mindenféle eldugott folyóiratokból kutattuk fel ennek a kornak a zenéjét. Respighi példája lebegett a szemem előtt, hogyan is kell ezeket a régi, primitív kísérettel, vagy sokszor kíséret nélkül lejegyzett, kicsit talán dilettáns, de nagyon szép dallamokat fölfrissíteni. Ma már mindenki belenyúl, mindenki földolgoz. Jól, rosszul, de inkább rosszul, mint jól, mert ez könnyű dolognak tűnik. □ Úgy gondolja, hogy a mai zeneszerzőknek nem maradt olyan autentikus forrás, amiből meríthetnének? Farkas Ferenc Fotók: Laczó József • A művészetnek ösztönös formában máta gyermekkorban meg kell mutatkoznia, ki kell törnie. Ha valaki tanult már összhangzattant, belenyomták valahogy a tudományt, akkor nem tűnik nehéznek összehoznia valamit. Legjobb költőink már legkésőbb gimnazista korukban írtak verseket, így a zeneszerzőnek is már tizenéves korában - ha nem is jót - de produkálnia illik valamit, amit aztán a későbbi tanulás megfegyelmez. Helytelennek tartom, ha valaki előbb tanul, aztán komponál. Nem is bízok azokban a zeneszerzőkben, akik csak 20 éves korukban kezdenek el komponálni. □ Milyen kvalitásokkal illik rendelkeznie egy zeneszerzőnek? • Sajnos ma nincs szűrő. Nagyon sok kétes értékű mű kerül még a rámegújulás jelentős városa volt. Olyasvalami, ami alkalmat szolgáltatna ehhez, nagy lendületet adhatna a városnak” - mondta Henry Meyric Hughes, a londoni South Bank Center kiállítási igazgatója. Az angol szakember szerint egy nemzetközi kortárs művészeti központ eddig hiányzó dimenziójával még teljesebbé tehetné Firenzét, amely a 19. század óta kevés újat tudott nyújtani a művészetekben. „Nincs értelme a művészetnek, ha korunk számára nincs jelentése” - így Hughes. A kétnapos konferenciát egy Éirenzében működő ameridióban is előadásra. Ha már itt tartunk: a külföldi rádiókban csak olyan műveket adnak közre, amik már kibírtak valamiféle értékelést, elismerést szereztek. Nálunk, úgy tűnik, boldog boldogtalan beküldheti szerzeményeit, amely aztán kerülő utakon, a lektori véleményeket megkerülve kerülnek adásba. Rettenetesen színvonaltalannak tartom azokat a darabokat, amelyek a Magyar Rádióban szerepelnek. Ezeket én úgy kiirtanám, mint a pinty. Szerintem ezeknek a zeneszerzőknek az áramszolgáltatóktól valami díjat kellene kapni, mert amikor ezek megszólalnak, bizonyára sokan kikapcsolják otthon a rádiót. Ami az úgynevezett könnyebb zenét illeti... Tragikus. Régen a könnyűzenét komponálok is kitűnő zeneszerzők voltak. Ott van például az operettjeiről híres Ábrahám Pál: vonósnégyessel vizsgázott a Zeneakadémián. Ezek a mostaniak egy koráit nem tudnának megharmonizál- ni! Én nem becsülöm le a könnyűzenét, de ami ma ott van... □ Megbecsülik-e hazánkban a zeneszerzőket? • Mint sok máshoz, ehhez is könyök kell. Tolakodni kell és ritka dolog az, ami itt, Szerencsen megtörtént: nem én tolakodtam, hanem rám gondoltak. □ Minek örülne a leginkább? • Pályafutásom során két operát írtam. Az első a Bűvös szekrény, amit német fordításban nyolc külföldi operában mutattak be. Azóta - Má- rai Sándor szövegére - készült egy másik, az Egy úr Velencéből címmel. Ez az Operában sajnos - bár kitűnő előadásban -, mindössze nyolcszor ment. Ez nagyon nagy szívügyem, mert erre az előadására tíz évig vártam. Márai ugyanis annak idején nem egyezett bele, hogy műveit Magyarországon előadják. Állítólag most olyan remények vannak, hogy Miskolc részéről ez a darab újra föléled. Ennek nagyon örülnék. □ Mivel tölti a napjait? Foglalkozik még aktívan komponálással? • Néha még csurran-csöppen valami, de sajnos annyi adminisztrációs munka hárul még mindig rám... Készülnek koncertjeim, azoknak az előkészítésével foglalkozom, a posta elintézése, ami rettenetesen unalmas. Boldog voltam, hogy azt a néhány órát, amíg Szerencsre érkeztem, nyugalomban, egyedül tölthettem. kai egyetemi szintű művészeti intézet, a SACI szervezte helyi politikai és kulturális intézmények támogatásával. Mint a szervezők elmondták, olasz és külföldi kulturális intézmények képviselőiből álló bizottság létesül annak érdekében, hogy 2000-re megvalósulhasson a modem művészeti központ. A kormány a kilencvenes évek elején egyszer már bocsátott pénzt rendelkezésre, hogy a Rifredi kerületben egy használaton kívüli gyárban megnyithassanak ilyen központot, a terv megvalósítása azonban 1992-ben megrekedt. Arcok és sorsok Mezőkövesd (ÉM) - Arcok és sorsok címmel Demjén István festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás július 4-én, kedden délután 5 órakor Mezőkövesden, a Városi Galériában. A kiállítást Cseh Károly költő, műfordító nyitja meg. Demjén István 1933-ban született Alsóábrányban. Festeni Jakuba Jánosnál, Nagy Ernőnél és Imreh Zsigmondnál tanult. Pedagógiai munkája mindig falun tartotta - odakötözte, „kényszerítette” a fákhoz, a hajnalhoz, a falusi emberekhez. Mindezek belevésődtek szívébe, leikébe és kezébe. Ezek a vése- tek, nyomok határozzák meg képei tartalmát. Szinvavölgyi-út Miskolc (ÉM) - Nemzetközi Folklórfesztiválra, a hollandiai Dcsteeg- be utazik ma a Szinvavölgyi Néptáncegyüttes, amely a 17. külföldi útja a csoportnak - tudtuk meg Jó- na Istvántól, a Szinvavölgyiek művészeti vezetőjétől. A miskolci táncosok - akik július 11-én térnek haza - mintegy hetvenperces műsorában szinte valamennyi magyarországi tánc megtalálható, Erdélytől a Nyugat-Dunántúlig. Színesdiplomák Miskolc (ÉM) - A Pedagógusok Szakszervezete B.-A.-Z. Megyei Szövetsége megyei színesdiploma- átadó ünnepséget rendez július 5- én, szerdán délután 2 órától Miskolcon a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. A színesdiplomákat Komáromy Sándor, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója adja át. Bartók-szeminárium Szombathely (MTI) - Bartók-művek elemzésével, közreadásával és interpretálásával foglalkozik a tegnap Szombathelyen megkezdődött, több helyszínen zajló Bartók-szeminárium, amelyet 1967 óta rendeznek a nyugat-dunántúli városban fiatal művészek továbbképzésére. Az idén zenetudományi konferenciát és Kurtág-művekre koncentrálódó karmesterkurzust is tartanak, amit a budapesti Bartók Archívummal és az Avignoni Fesztiválhoz kapcsolódó Centre Acenthes intézményével közösen szervez az In- terart Fesztiválközpont. A nemzetközi kollokvium célja a Bartók-kuta- tás jelenlegi állásának, eredményeinek és hiányainak kritikai áttekintése. Erre az alkalomra hét országból húsz specialista jelezte részvételét. A július 2-13-ig tartó programból karmester-, hangszeres, ének-, zenei elemző, és számítógépes kurzus között választhat a mintegy 150 hallgató. Az érdeklődök az idén is a világ minden tájáról érkeznek Szombathelyre. A nyitóhangversenyt tegnap este tartották a szombathelyi Bartók Teremben, s azt a budapesti, a berlini, az athéni és a dán rádió egyenes adásban sugározta. A szombathelyi szimfonikusok műsorán Bartók: Erdélyi táncok, Ravel: Lúdanyó meséi, Debussy: Egy faun délutánja és Bartók: III. zongoraversenye szerepelt. Bizottság a modern művészetekért KÉPIÁR
