Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-18 / 167. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995, Túlius 18», Kedd „NOTESZ Napszúrás Brackó István Legalább egy szalmakalapot kellett volna hozni, mert gyanítom, hogy napszúrást kaptam. A langyos sör nem hűt, s lusta va­gyok az árnyékba vonszolni magam. Pá­rolódom ebben a szubtrópusi grillsütőben, s minden hülyeség az eszembe jut. A pu­cér szörfözők látványa sem derít föl, s ahányszor kinyitom a szemem, fedetlen keblű tinédzserek cicijét látom. Törölkö­zővel a fejemen mímelem azt, hogy jó ez a nyár, hogy pazarul érzem magam. Indo­kolt esetben lehet hazudni. Miközben átmászik rajtam egy vizes ku­tya, s karnyújtásnyira megszólal a rádió: átkozom magam. Maradtam volna otthon. Kevernék egy hideg italt, bekapcsolnám a ventilátort és a televíziót, s kihúznám a te­lefont. Csend, béke, barátság, szeretet. De ha otthon vagyok, akkor a szomszéd átjön sakkozni. Becsönget a távhő embe­re, aki kíméletlenül beszed annyi készen­léti díjat ebben a kánikulában, amennyi­ért cigányos vacsorát tarthatnék az Ava­son... És persze csöpög a csap is. A mes­ter mondta, hogy az egészet ki kell cserél­ni. Maradtunk az olcsóbb bőrözésnél. Most ennek iszom a levét. Jobb lenne egy mediterrán ország. Fűtés nélkül. De akkor nem ártana egy légkondicionáló. Meg egy szép, mandulaszemű lány, aki pátyolgat- na, s ellátná élelemmel a kertben pompá­zó paradicsommadarakat. Közben leken­ne illatos, fűszeres olajokkal, s figyelmez­tetné a szabómat, hogy holnap jöjjön pró­bára az új szmokinggal, mert csak holnap­után kell megjelennem a nagyherceg fo­gadásán. El kellene olvasnom ünnepi be­szédem fogalmazványát is, s tisztázni il­lene, hogy a feleségemmel menjek-e, vagy fölszedjek valami dögös libát. Nem árta­na utánanézni, hogy a Rover rendben van-e, mert ma már a Mercedes olyan snassz... S el ne felejtsem, a diatetikus- pszichológusom azt ajánlotta, hogy a fe­ketéről térjek át a vörös kaviárra. Egészsé­gesebb és potencianövelőbb. Amikor fölébredtem, már üres volt a part. Csak néhány műanyagzacskó és üres üveg jelezte, hogy nagy magányomban sem voltam egyedül. Lesöpörtem magamról a homokot, s elindultam gyalog, mert az utolsó busz is elment. Útközben azon gon­dolkoztam, hogy a napszúrás betegség-e, s kiír-e a háziorvos. Hány napig kell ma­ródinak lennem ahhoz, hogy táppénzt kapjak? S egyáltalán; ki hiszi el ezt a ká­ba hülyeséget?! Külföldön bajban Nem reklamálhatunk, ma fakultatív a program Budapest (ÉM - FL) - Bizony előfordul, hogy a nagy várakozással megszervezett külföldi út kellemetlenül ér véget. Külügyminisztérium konzuli jogi és tájékoztatási osztályának veze­tőjét, Éliás Pált kérdeztük: - Mit tanácsol a külföldre utazóknak?- Legelőször azt, hogy győződjenek meg útle­velük érvényességéről, és ahová kell, szerezzék be a vízumot. Másrészt kössenek biztosítást, mert ez nagyon sok kellemetlenségtől és költ­ségtől mentheti meg őket. Egy hirtelen jött ki­sebb rosszukét egyszerű orvosi kezelése is nagy gondot jelenthet, de még inkább egy baleset vagy egy betegség miatti műtét ápolási költsé­gei. Azt tanácsolom, hogy az elutazást megelő­zően szerezzék be, ríják fel az úti céljuk szerint illetékes magyar konzulátusok címét, telefon­számát. Ha baj éri őket, bizalommal fordulja­nak hozzájuk. Ha bármi ok miatt (például bal­eset előidézője vagy elszenvedőjeként, hamisnak mondott útlevél tulajdonosaként, vagy mert pél­dául nem rendelkeznek munkavállalói igazol­vánnyal) a rendőrségre viszik őket, ragaszkod­janak ahhoz, hogy vallomásukat jegyzőkönyvbe foglalják, és annak birtokában kapcsolatba lép­hessenek az illetékes magyar konzulátussal. Azt viszont jó előre tudni, hogy a konzulátusok a legsürgősebben a legszükségesebb anyagi se­gítséget tudják nyújtani a károsultaknak. A vízumkényszer kétélű fegyver Most még vízum nélkül Ukrajnából, Romániából, Kis-Jugoszláviából Budapest, Debrecen (HBN, ISB) - Ha a vízum megadása egy egy­szerű pecsételési aktus, akkor nincs értelme, ha egy valódi el­lenőrzést takar, annak olyan az időigénye, hogy megnehezíti a beutazást. Többek között ezért is tart a vita még azóta, hogy Horn Gyula bejelentette: elkép­zelhető, a keleti illetve déli ha­tárokon ismét bevezetik a ví­zumkényszert. A kormány még nem döntött a ví­zumkényszer bevezetéséről - hang­súlyozta Kuncze Gábor belügyminisz­ter. - A mérlegelés szempontjai le­hetnek gazdaságiak és politikaiak is. Az érem két oldala Való igaz, hogy bizonyos irányokból megfigyelhető a feketemunka, a fe­ketekereskedelem megnövekedése. Ugyancsak jelentkezik bizonyos esetekben a közbiztonság veszélyez­tetése is. A gazdasági szempontokat figyelembe véve azonban azt is mér­legelni kell, hogy ezekből az irá­nyokból mintegy 12-15 millió ember utazik hazánkba évente, többségé­ben turisztikai jelleggel vagy rokon­látogatás céljából, ami kifejezetten bevételt jelent az ország számára. Nem biztos, hogy a feketegazdasá­gon keresztül gyakorolt károk na­gyobbak, mint a turisztikai előnyök, vagyis ha gazdasági szempontból mérlegeljük ezt a kérdést, akkor sem biztos, hogy a helyes válasz a vízumkényszer bevezetése. Lehet, hogy helyesebb megoldás az ellen­őrzés fokozása. A politikai szempontokat illető­en figyelembe kell venni, hogy egy ilyen lépés a szomszédos országok­kal kapcsolatban egyoldalúan nem működik. Kölcsönösségi alapon pe­dig a magyar állampolgárok számá­ra is megnehezíti ezekbe az orszá­gokba a beutazást, és visszahat a gazdasági ügyekre is. (Erre rímel Teodor Dorobantu, budapesti ro­mán konzul nyilatkozata is. Szerin­te a bejelentésnek nincs nemzetközi jogi megalapozottsága, ugyanis a meglévő konzuláris egyezményt nem lehet egyoldalúan megváltoz­tatni, csakis mindkét fél közös meg­egyezésével, ez pedig hosszadalmas egyeztetési folyamatot igényel.) Magyarország esetében nem hagyható figyelmen kívül a határa­inkon túl élő több milliós magyarság sem, akik számára rendkívül fontos dolog, hogy könnyedén juthatnak be hazánkba, őket jelentősen korlátoz­ná a vízumkényszer bevezetése. Ez egy különösen érzékeny pont, ezért nagyon alaposan figyelembe kell venni a vizsgálatok során. Konzulátus is kellene Ha a döntés mégis az, hogy beveze­tik a vízumkényszert, időre van szükség a felkészüléshez is. Lehet a vízumkiadást a határra telepítem, de elképzelhető, hogy a megfelelő ellenőrzés időigénye milyen követ­kezményekkel jár. Lehet követsé­gekre telepíteni, akkor abba kell be­legondolni, hogy a határ mellett élő magyar nemzetiségű számára mit jelent az, hogy előbb Bukarestbe kell utaznia vízumért ahhoz, hogy 30 kilométerre átutazzon a rokonai­hoz. Szükség lenne arra, hogy Er­délyben, Kolozsvárott megnyíljon a magyar konzulátus. A vízumkény­szer egy nagyon bonyolult kérdés, aminek az előkészítése, átgondolá­sa a Külügyminisztériumban már megindult. A Külügyminisztérium­ban megtudtuk, széles körűen vizs­gálják, hogyan lehet a gazdasági bűncselekményeket csökkentem, így merült fel a vízumkényszer is, mint lehetséges lépés. Ha a beveze­tése mellett döntenek, akkor is csak év vége felé valósulna meg. Egyelő­re Ukrajnát, Romániát és Kis-Ju­goszláviát érintené ez a lépés. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának adatai alapján tavaly a feltárt pénzügyi bűncselek­mények 16 ezer elkövetője közül hétezer volt külföldi, ezen belül öt­ezerre tehető az ukrán, román és szerb elkövetők száma. Az első fél­évben csaknem 160 ezer külföldi beléptetését tagadták meg, mert nem rendelkeztek a beutazáshoz szükséges feltételekkel. Döntő több­ségük - 80 százalékuk - román és ukrán állampolgár volt, 10 százalé­kuk pedig a Kis-Jugoszláviából ér­kezett. Amennyiben megszületik a döntés a vízumkényszer bevezeté­séről, és a magyar ellenőrzési rend­szert az Európai Unió tagországai is megfelelőnek tartanák, akkor fel­gyorsulhatna a magyar-osztrák ha­tárállomások forgalma, illetve elő­segítené Magyarország csatlakozá­sát a schengeni egyezményhez. A vízumkényszer ugyanakkor feltehe­tően azzal a következménnyel is járna, hogy az ukrán, a román és a szerb határszakaszon jelentősen megnőne az illegális forgalom, a csempészek, a feketekereskedők a zöld határon próbálnának átjutni. Azaz meg kellene erősíteni a határ- szakaszok védelmét. így nem maradhat Kőműves József alezredes, a határ­őrség helyettes szóvivője a közel­múltban elmondta, hogy a határőr­ség technikailag felkészült a vízum- kényszer tervezett bevezetésére. Az átkelőkön szolgálatot teljesítők azonban nem örülnének egy újabb feladatnak. Többen úgy vélik: a ke­leti országrészben már most is rendkívül leterhelt az állomány, rossz a technikai ellátottság és ala­csonyak a fizetések. A jelenlegi fel­tételek mellett szerintük elképzel­hetetlen, hogy az átkelőkön állítsák ki az említett engedélyeket. Bánhegyi János alezredes, a Nyírbátori Határőr Igazgatóság ren­dészeti igazgatóhelyettese elmond­ta, a vízumkényszer esetleges beve­zetését kétélű fegyvernek tartja.- Július 9-éig összesen 9 millió 55 ezer utas és 3,4 millió gépjármű lépte át ezt a határt, a tavalyihoz képest tehát máris ötvenszázalékos emelkedésről beszélhetünk. A ha­tárátlépők között vannak olyanok, akikről első pillantásra látszik, hogy nem kívánatos személyek, de jelenleg nincs módunk visszakül­deni őket. Azt hiszem, nagyon ne­héz egy olyan szűrőt találni, amely nem jelent vitát, nem lesz a politika tárgya. Egy biztos, ahogyan most van, úgy sokáig nem maradhat, te­hát a magunk részéről támogatjuk a vízumkényszer bevezetését. Igenis „szűrni” kell Bajor Tibor országgyűlési képvise­lő, az Ukrán-Magyar Kormányközi Vegyesbizottság Regionális Munka- csoportjának vezetője, korábbi zá­honyi polgármester:- Kell a vízum, amennyiben rö­vid időn belül nem áll be Magyaror­szág közbiztonságában pozitív vál­tozás - s ugyan mitől is állna be? A rendőrség adatai egyértelműen bi­zonyítják, a keletről jövő forgalmat igenis ellenőrizni, szűrni kell, és a vízum ezt acélt szolgálja, mégpedig többszörösen. A vízum kiadásakor először, a határátlépéskor másod­szor, és a határ húsz kilométeres sáyján belül a határvadászok által esetleg harmadszor is megtörténhet a szűrés. Nem hiszem, hogy a hatá­ron túli magyarok ezáltal hátrány­ba kerülnének, meggyőződésem, nekik sem mindegy, kik jönnek, kik maradnak. Egy újabb csapás Varga Gábornak az országhatártól néhány száz méterre, a Biharke- resztesre vezető főút mellett van egy kis boltja. Szerinte a vízum be­vezetése újabb csapást jelentene a környékbeli vendéglátóegységekre, hiszen az intézkedés következtében jelentősen csökkenne a turistafor­galom. A boltos úgy tapasztalja: a határátkeléssel kapcsolatos jelenle­gi szabályok - az úgynevezett ben­zinilleték, a gépjárműbiztosítás és az átlépési díj - már eddig is jelen­tősen visszavetették a forgalmat. Mónus Levente, az élelmiszer­kereskedelemmel foglalkozó Cont- invest Kft. képviselője sem örül a hímek:- A vízumkényszer bevezetése minket és ukrán partnereinket mindenképpen hátrányosa^ érint. Bár kevés ukrán partnerünk van. Előfordul, hogy ők többször fordul­nak a határon, ráadásul olykor ka­mion és vasút kombinált szállítás­ról is szó lehet. Megesik, hogy az uk­rán partnerünk naponta háromszor kényszerül átlépni a határt, amit a vízumkényszer csak nehezítene. Külüs Annamária és Gudor Kin­ga Debrecenből Nagyváradra tar­tott, amikor az átkelő előtt megszó­lítottuk őket. Mint kiderült, a váradi főiskolá­sok a hajdú-bihari megyeszékhelyre járnak továbbképzésre, a vízum be­vezetésétől azonban nem sok jót várnak. Attól tartanak, egy ilyen in­tézkedés esetén nem tudnak többé Magyarországra utazni, félbe kell szakítaniuk debreceni tanulmánya­ikat. Bárányi Ferenc, az RMDSZ kép­viselőházi frakciójának vezetője szerint, mivel a vízumkényszer job­ban sújtja a romániai magyarságot, elképzelhetőnek tartja a magyar kormány részéről - Németország példájához hasonlóan - pozitív diszkrimináció bevezetését a romá­niai magyarság vízumkérési elsőbb­ségének biztosításával. Hétvégi kocsisor az ártándi határátkelőhelyén Fotók: Iklódy János Városházák hírei Sátoraljaújhely (ÉM) - A sátoral­jaújhelyi önkormányzati képviselő- testület legutóbbi ülésén, a város ki­adásait csökkentő döntést hozott. Ápolási díjat kérnek Mint ismert, a bölcsődékre nincs ál­lami normatív támogatás. Sátoral­jaújhelyen - mint a többi helység­ben - eddig a szülők csak az étkezé­sért fizettek. Az ápolási díjat, ami­ben benne foglaltatik a tiszta ruha és a pelenkázás, valamint a gyer­mekek nevelése, a város térítette. A képviselők legutóbbi ülésükön úgy döntöttek: sok a városnak az a te­her, amit az egyetlen bölcsőde fenn­tartása jelent. Ezért szeptembertől bevezetik az ápolási díjat. A fizeten­dő összeget a családok jövedelmé­hez kötik. Azoknak a családoknak, ahol egy főre kevesebb mint 8 ezer forint nettó jövedelem jut, továbbra sem kell a maximum napi 20 forint ápolási díjat fizetni, és a többieknél is a jövedelemhez kötik a térítés nagyságát. Átállnak a PB-gázra Nemrég arról határoztak a képvise­lők, hogy a város távfűtő rendszerét át kell állítani az olajnál olcsóbb, tartályos propán-bután gázra. A múlt heti ülésén ennél is tovább ment a testület, mondván: a több mint tíz intézménynél is hajtsák végre ezt a takarékos átalakítást. Ezért felhatalmazták a város pol­gármesterét és a műszaki bizottság elnökét, hogy augusztus 5-éig ke­ressenek beruházót, méljék fel, mi­lyen megoldási lehetőséget kínál­nak. Ajövőre a megye fennhatósága alá kerülő intézményekben is sze­retnék végrehajtani a kazánok át­alakítását, ezér a megyével is tár­gyal a polgármester, hogy az ehhez szükséges hitelt vállalják át. Ami­kor pedig Újhelyre érkezik a vezeté­kes gáz, egyszerű lesz a kazánok átállítása földgázra. Indul a gázprogram Encs (ÉM) - Abaúj központjában megkezdődött a nagyszabású gáz­program végrehajtása. A kivitelező, a Főnix-Abaújgáz Korlátolt Felelős­ségű Társaság a bútorgyárnál kezd­te meg a városi hálózat lefekteteté- séhez szükséges árkok mélyítését. Eddig egy körülbelül három kilomé­teres szakasszal végeztek. A kiviteli tervdokumentációnak megfelelően több más településhez hasonlóan a társaság a portáktól egy méternyi távolságra helyezi el az úgynevezett gázcsonkot, amelyre már a háztulaj­donosok köthetik rá a lakás hálóza­tát. A városban a lakások valamivel több mint harmadába viszik be a legnépszerűbb, a jelenleg legolcsóbb energiahordozót, a gázt. Eddig több mint nyolcszázan fizették be ugyan­is a csatlakozási díjat. Ez az összeg jelenleg 62 ezer forintra rúg. Egységes szemétgyűjtés A hónap, azaz július 1-től környe­zetvédelmi és esztétikai okok miatt megszüntették, illetve folyamato­san megszüntetik a nagykonténe­res szemétszállítást. Ehelyett az egész városban egységes kivitelű szemétgyűjtő edényeket helyeznek ki. Az elképzelés nem váltott ki egyetértést azok körében, akik ép­pen a közelmúltban vásároltak a nagykonténerekből. A polgármeste­ri hivatal az érintettekkel együtt­működve most egy bizonyos komp­romisszum kidolgozásán, az opti­mális megoldáson munkálkodik, természetesen az érintettek bevo­násával. K

Next

/
Thumbnails
Contents