Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-12 / 162. szám
10 ÉLETMÓD Magyar Múlt 1995. Július 12., Szerda Őshazakereső Washington (MTI) - Öt évvel a társadalom- tudományokat gúzsba kötő szovjet szemlélet lerázása után a magyarok újra felteszik maguknak azt a kérdést, amely évszázadok óta olyannyira izgatja őket: honnan is jöttek, hol vannak a gyökereik. A kommunista rendszer évei alatt a szovjet tudósok egyetértőleg fogadták azt az elméletet, amely szerint a finnekhez hasonlóan a magyarok is az Ural vidékéről származnak - annál is inkább, mert a hipotézis révén igazolni vélték Magyarország bevonását a szovjet tömbbe. A legújabb kutatások azonban kételyeket ébresztenek az elmélet iránt, és a magyarok sokkal keletebbre néznek kultúrájuk gyökerei után kutatva. Az egyetemeken megszaporodtak a Belső- Ázsiával kapcsolatos kutatások, a városokban buddhista templomok emelkednek, sokan elmélyülnek a sámánizmus rejtelmeiben, és terjedőben vannak a természetes gyógymódok. Az őshaza iránti érdeklődés felélénkülését a kérdéssel foglalkozó magyar tudósok, kutatók, néprajzosok és antropológusok részben azzal magyarázzák, hogy a hazafias és a nemzeti érzelmek a szovjet tömb összeomlása után megerősödtek, részben pedig azzal, hogy a társadalomtudományok depolitizálásával kielégíthetik gyökereik iránti természetes kíváncsiságukat és igényüket. Az új magyar eredetkutatásoknak külföldön is visszhangja támadt. Több világlap foglalkozik részletesen például az Urumcsi mellett folyó magyar kutatásokkal, a legújabb eredetfeltételezésekkel, Körösi Csorna Sándor hagyatékával, amelyekről éppen Magyarországon esett az utóbbi évtizedekben a legkevesebb szó. A magyar kutatások iránt különösen Japánban nagy az érdeklődés, de figyelemmel kíséri eredményeit az angol, német, sőt a francia szakirodalom is. A millecentenárium, a honfoglalás ezeregyszázadik évének méltó megünneplésére való törekvés, különösen nagy lendületet adott ezeknek a kutatásoknak, amelyek a magyarság eredetét sokkal szélesebb alapokra helyezik, a magyarság hatását pedig a vándorlásai során érintett környezetre sokkal nagyobbnak és jelentősebbnek feltételezik. A tudományos világ és a lapok érdeklődésének fokozódására jellemző, hogy még az olyan eredetkutatást színesítő eseményekre is figyelnek, mint a honfoglalók útvonalára szervezett lovastúra.- A magyarság eredetének tisztázását célzó kutatásokról közölt cikket például a Libérati- on című francia napilap is.- A magyarok mindig is érdeklődtek saját eredetük iránt: Európa közepén lakva állandóan tudatában voltak annak, hogy ők „különbözőek”, se nem szlávok, se nem latinok, se nem germánok. Egy finnugor nyelvet beszélnek, amely a finn és az észt kivételével egyetlen más nyelvhez sem hasonlít Európában - olvasható a lapban. Az eredetkérdések iránti érdeklődést kétségkívül erősítette a rendszerváltozás, amikor az internacionalizmus és a magyar-szovjet barátság kényszerű dogmáit felváltotta a (néha egészen a nacionalizmus felé hajló) patriotizmus újjáéledése - szögezi le a szerző, Véroni- que Soulé, megemlítve a témával foglalkozó könyvek megjelenését, illetve az egyetemi kutatások bővülését. Soulé megszólaltatja Kiszely Istvánt, aki a magyarság ázsiai eredetét hirdeti, s aki szerint „az osztrákok voltak azok, akik a múlt század végén finnugorrá minősítettek minket” - ugyanakkor némileg el is határolódik ettől a véleménytől, mégírva, hogy Kiszelyre „nem maradtak hatás nélkül” a patrióta szenvedélyek, s elmélete még korántsem talált egyértelmű helyeslésre a magyar tudományos körökben. Jászok világtalálkozój a Jászberény (MTI) - A jászok világtalálkozóját rendezik meg az idén július 29. és augusztus 12. között Jászberényben, illetve a környező településeken. A nagyszabású rendezvénysorozatot a re- demptio, az önmegváltás 250. évfordulója alkalmából szervezik. Az önmegváltás előzménye, hogy 1702-ben I. Lipót császár a jászok és a kunok lakta területeket eladta a Német Lovagrendnek. Ebbe azonban az ott élők nem nyugodtak bele és saját pénzükön 1745-ben visszaváltották szabadságukat és régi kiváltságaikat. A világtalálkozó egyik látványossága a július és augusztus fordulóján immár hagyományos csángó fesztivál és hozzá kapcsolódóan a néptáncosok nemzetközi seregszemléje lesz. Nézőcsalogatónak ígérkeznek a lovasprogramok is, a fő attrakcióval, a történelmi lovascsatával. A termékbemutatók sorában Jász Expót, borversenyt és országos mézvásárt terveznek. Ezek mellett számos kiállítás, koncert és sport- esemény egészíti ki a programot. A Jászság központjába hazavárják a kül- és belföldön szétszóródott jászokat; többek között találkozót szerveznek az idegen földre elszármazottaknak, az 1956-os események résztvevőinek, valamint a hajdani katonabajtársak- nak. A reformoktól az 1848-as forradalomig Benedek Elek Azt a kőnyomdát, melyen Wesselényi az erdélyi országgyűlés tudósításait nyomta, a kormány elkoboz- tatta s ugyanígy cselekedett Kossuth kőnyomdájával is Pozsonyban. Csakhogy Kossuth túljárt a kormány eszén: az országgyűlési lelkes ifjúságot maga mellé szedte s velük másoltatta a tudósításokat. A vége: börtönbe vetik Kossuth Lajost is, aki az országgyűlés berekesztése után Törvényhatósági Tudósítások címen folytatta az ő írott újságát. Hűtlenség címén fogta perbe Kossuthot a kormány. Azt hitte a rövidlátó kormány, hogy Kossuth bebörtönzésével elfojtja az ébredező közszellemet, megfélemlíti a szabadelvűek táborát. Az 1839- 40-es országgyűlésen Deák Ferenc hatalmas szelleme egyesítette az ellenzék különböző töredékeit. Az ő oldalán ott látjuk ismét a szabadelvű haladás régi apostolait: Bezerédj Istvánt, Beöthy Ódont, Klauzál Gábort, Palóczy Lászlót stb., s új emberek is lépnek a cselekvés színterére: Szentkirályi Móric, Pulszky Ferenc, Wenkheim Béla s mások. A főrendi házban Batthyány Lajos áll az ellenzék élére s mellette Teleki László, Eötvös József, Károlyi György, Andrássy Károly, Esterházy Kálmán stb. tűnnek ki. És ott ragyog a szabadelvű ellenzék táborában a nagy Széchenyi István neve is, jóllehet a párt kötelékébe nem tartozik, nehogy a pártfegyelem korlátozza őt a szabad cselekvésben. Ennek az országgyűlésnek első vívmánya, hogy a királyt magyar nyelven üdvözölhetik az ország- gyűlés megnyitásakor; a második, hogy úgy az országgyűlés, mint a megyék magyar nyelven szerkeszthetik ezentúl a feliratokat; az udvari kamara és a helytartótanács latin helyett magyar nyelven végzi levelezéseit; az anyakönyveket a lelkészeknek három év alatt magyarul kell vezetniük, s pap nem lehet, aki nem tud magyarul és magyarul kell levelezniük a magyar ezredeknek a magyar hatóságokkal. Kivívják azt is, hogy az újságok közölhetik az országgyűlési beszédeket. A szabadelvű újítások nagy tömegei a következő országgyűlésre maradtak, a döntő küzdelmet heves csaták előzik meg s e csatákban a toll viszi a vezető szerepet. E csaták vezére: Kossuth Lajos, aki a börtön nehéz levegőjében készült a szent harcra, mely a szabadság és egyenlőség magasztos elveit juttatá diadalra. A kormány azt hitte, hogy a fogságban testileg-lelkileg megtörik a lánglelkű ember, s íme a három évi fogság idején tökéletesen megtanult angolul és olaszul, s közben elméje azzal foglalatoskodott, miként vezesse diadalra magyarország újjászületésének már megkezdett munkáját. Nem megtörve, ellenkezőleg, ismeretekben gyarapodva, nagyszerű eszmékkel, tervekkel felfegyverkezve, hagyta el a börtön homályos világát 1840. május 5-én. „Egységes magyar nemzet”: ez az ő eszménye, ezért küzd a toll, majd az ékesszólás fegyverével. Alighogy kiszabadult a börtönből, 1841. január 2-án nyomtatott újsággal lepte meg az országot. Pesti Hírlap az újság címe, hetenként kétszer jelenik meg. A kormány maga bátorítja fel Länderer kiadót, hogy szólítsa fel Kossuthot újságszerkesztésre. A terv világos: így könnyebben ellenőrizhetik a veszedelmes embert. Kossuth Lajos ugyanazokat a célokat tűzte ki, mint Széchenyi, de a megvalósításban más sorrendet követ: előbb szabadságot a népnek, a földnek, s a szabadságot önként követi egyesek gyarapodása, haladása. Rémülettel olvasta Széchenyi a Pesti Hírlapot, aggódó, tépelődő lelke nagy nemzeti veszedelemtől tart, már látja is a forradalmat, ahová Kossuth gyökeres újításai okvetlen elvezetik az országot, s könyvet ír, a Kelet Népét, melyben kíméletlenül megtámadja Kossuthot. Széchenyinek csakhamar tapasztalnia kell, hogy a nemzetet, melyet ő ébresztett fel kóros szendergéséből, nem elégíti ki a lassú, lépésről lépésre való haladás s nem őt, de Kossuthot tekinti vezérének. A bécsi kormány századokon át elnyomta a magyar ipart és kereskedelmet, s mert az országgyűlés nem harcolt eredményesen e politika ellen, Kossuth 1844-ben megteremti az országos védőegyesületet, melynek célja piacot teremteni a honi iparcikkek számára itt az országban. Az egyesület tagjai becsületszóval kötelezik magukat, hogy 1850. október elsejéig csak hazai mesteremberek által dolgoztatnak, „a minemúségre való tekintet nélkül” s csak oly cikkekért fordulnak a külföldhöz, amelyek itthon meg nem szerezhetők. Valósággal élesztgeti, táplálja a kormány az ellenzéki szellemet s ennek megerősödésére nem is találhatott volna ki alkalmasabb eszközt az adminisztrátori rendszer megalkotásánál. Megnyirbálni a megyei önkormányzatot s többséget szerezni a megyékben a kormánynak, ez a cél, s ezt Metternich herceg akként véli megvalósíthatónak, hogy adminisztrátorokat küld a megyék nyakára. Ezek az adminisztrátorok hallatlan erőszakoskodásokat művelnek. Vesztegetéssel rontják a nemesség erkölcsét, a rendfenntartás címén kirendelt katonaság pedig arra való, hogy megfélemlítse az ellenzéki férfiakat. De az erőszak növeli az ellenzék összetartó erejét, s elkeseredett küzdelemre ingerli a korlátlan uralommal fenyegető rendszer ellen. Az 1847—48-as országgyűlés küszöbén megalakítják Pesten az Ellenzéki kört, melynek gróf Teleki László az elnöke, s alelnökei Vörösmarty Mihály, a Szózat halhatatlan költője és Fényes Elek, a jeles tudós. Kossuth indítványára, az 1847. március 15-én tartott közgyűlésen elhatározzák, hogy pártnyilatkozatot tesznek közzé. A nyilatkozatot Deák Ferenc szerkeszti meg nagy bölcsességgel és tapintatossággal. A június 6-ai értekezleten bemutatott nyilatkozatokat összegezvén a kor-- mány által a nemzet jogain ejtett sérelmeket, az ellenzék által követelt javítások főbb pontjait a következőkben állapítja meg: Osztozás a közterhekben; egyenlőség a törvény előtt; az úrbéri viszonyoknak, kármentesítés mellett, kötelező törvény által való megszüntetése; az ősiség eltörlésével a hitel- és birtokszerzés biztosítása; parlamenti felelős kormány; szabad sajtó; unió Erdéllyel; vallásszabadság. Országszerte mohón olvassák az ellenzék nyilatkozatát, s megindul az élethalálharc a fontolva haladók és az ellenzékiek tábora közt. A kormány a legnagyobb erőszaktól sem riad vissza, s a szenvedelmes követválasztó harcban az ellenzék több kiváló férfija bukik el. A legnagyobb érdeklődés kíséri Kossuth Lajos választását. Az egész ország izgatott figyelemmel tekint Pestmegye felé: ott folyik az ádáz küzdelem a kormányra oly veszedelmes ember megbuktatása végett. Kormány és ellenzék voltaképpen itt próbálja ki erejét: Kossuth győzelme az országot újjáalakító újítások győzelmét, bukása az újításoknak hosszú időre való eltemetését jelenti. Kossuthot 1600 szótöbbséggel választják meg. Megnyílt hát előtte a parlament ajtaja. Az ország első vármegyéjét képviseli, s az egész ország tekintete rajta csüng. Az alföldi kunhalmok védelméért Békéscsaba (MTI) - A száz évvel ezelőtti háromezerből megmaradt mintegy másfél ezer alföldi kunhalom jogi védelmének kiteljesítéséhez szándékozott támogatást nyújtani az a tanácskozás, amelyet Békéscsabán a Megyeházán a hat alföldi megye természetvédelmi és múzeológiai szakembereinek a részvételével rendeztek meg nemrégiben. A nagy természeti, történeti, régészeti, művelődéstörténeti, táji s tájképi értéket képviselő, hazánkban csak a Nagy-Alfóldön előforduló kunhalmok többsége az elmúlt évtizedekben vagy eltűnt, vagy megsérült a halmok elhordása, beszántá- sa, megbontása és a romboló nagyüzemi mezőgazdasági művelés miatt. Ez utóbbi ténnyel összefüggésben a tanácskozáson elhangzott: korábban a paraszt sohasem bántotta a halmokat. A több mint félszáz résztvevő megvitatta, milyen javaslatokat tehet a törvényhozók elé a kunhalmok teljes védelme érdekében. Az előadók és a felszólalók halomkataszter készítését, a halmok külön helyrajzi számmal való elkülönítését, művelésük megszüntetését, valamennyi halom védelmének biztosítását s a művelésből kiveendő halmokért a tulajdonosoknak nyújtandó ellentételezést ajánlották. A legrégibb alföldi halmok hatezer évesek; ezek a lekerekített tetejű dombok, az őskori földmíves települések hulladékaiból képződtek. A csúcsosabb, fiatalabb halmok sírhelyek, amelyeket a szakma kurgá- noknak, a nép egyes helyeken kor- hányoknak nevez. A kétfajta alföldi mesterséges domb összefoglaló neve a kunhalom. Az alföldi halmok pusztulása az utóbbi időkben felgyorsult. Hazánkban a legmagasabb a békésszentandrási Gödényhalom, amelyet homokbányászattal részben már elhordták, a kígyósi ősgyepen pedig gyakorlatozó honvédek ásták be magukat az évezredek óta háborítatlan kunhalomba - sorolták a tanácskozáson a rossz példákat. Akadt jó is, például a karcagi, ahol az önkormányzat mind a 31 kunhalmot védetté nyilvánította; a legnagyobbat, a város közepén magasodét a közelmúltban borították be a megfelelő védelmet nyújtó növénytakaróval. A Hortobágyi Nemzeti Park 101, a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet 36 halom állapotát igyekszik megóvni, s helyi védettséget kapott két Debrecen melletti kunhalom. Szó esett a tanácskozáson arról a jó szándékú, de hibás kezdeményezésről is, amelyek szerint a halmokra erdőt javasoltak telepíteni. A tervezett tájvédelmi törvény alkotóinak azt is javasolják a szakemberek, hogy a jogszabályban a kunhalmok mellett az ősi telephelyek és sáncok védelme is fogalmazódjék meg. A békéscsabai tudományos tanácskozás felhívással fordult a kunhalmok megmaradása érdekében mind a törvényhozókhoz, mind az önkormányzatokhoz. „Őseinket felhozád” emlékkiállítás Miskolc (ÉM) - Ismét nagyszabású, honfoglaláskori anyagot bemutató kiállítást rendez a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Múzeum igazgatósága, amelyet a Herman Ottó Múzeum központi épületében állítanak ki július 17-étől. A honfoglaló magyarság életét, eszközeit, szerszámait, fegyvereit, sírleleteit felsorakoztató kiállítást nagy érdeklődés előzi meg, hiszen köztudott, hogy ezen a vidéken, mint a honfoglaló magyarság első szálláshelyein igen gazdag leletanyag található, amelyekből nagyon sokat felszínre is hoztak a régészek. A magyar honfoglalás millecentenáriumának méltó megünneplését szolgáló kiállításnak több támogatója van, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Millecentenáris Emlékbizottsága mellett a megye önkormányzata, a Magyar Nemzeti Múzeum, a „ magyar honfoglalás 895-1995 Tokaj” Alapítvány, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár megyék önkormányzatai és Tokaj város önkormányzata. A miskolci kiállítás július 17-én 17 órakor nyílik Gyárfás Ildikónak, a megyei közgyűlés elnökének köszöntő és Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének megnyitó beszéde után, s 1996. január 31-éig tekinthető meg. Bartók Béláról Barcson Barcs (MTI) - A zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából egy 32 eredeti grafikát tartalmazó, 1982-ben készült Bartók-albumot mutat be a barcsi Dráva Múzeum. Orzsi Zoltán, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az album az egykori államelnök Losonczi Pál adományaként került hozzájuk. A Franciaországban szerkesztett kiadványból mindössze 100 példány készült, ennek egyik darabját kapta meg annak idején Losonczi Pál. A grafikák, amelyek most a barcsi Dráva Múzeumbem láthatók, Bartók Béla 100. születésnapja alkalmából készültek: a kötet éppen egy évvel az 1981-es évforduló után látott napvilágot Párizsban. A mesterek között ott találjuk Bar- csay Jenőt, Hincz Gyulát, Klimó Károlyt, Kornis Dezsőt, Vasarelit, és Schöffer Miklóst. A Bartók-emlékkiállítás július 18- áig tekinthető meg Barcson. Régi üvegek kiállítása Gyulán Gyula (MTI) - XVII-XIX. századi üvegek a debreceni Déri Múzeum gyűjteményéből címmel kiállítás nyílt Gyulán a Dürer Teremben. A debreceni múzeum iparművészeti gyűjteményéből válogatott anyagban magyar, németalföldi, velencei, német és cseh üveghuták legszebb termékeiből látható összeállítás, a mintegy másfél száz művészi üvegmunka közt a főurak használatára, egyházi és mindennapi polgári használatra készült darabok egyaránt láthatók. A tárlat augusztus 13-áig várja a fürdőváros közönségét. Állatábrázolás a folklórban Tiszafüred (MTI) - Állatábrázolás a magyar néphagyományban címmel tudományos konferenciát rendeztek nemrég Tiszafüreden, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Magyar Néprajzi Társaság s az MTA regionális bizottságainak szervezésében. A kétnapos program alatt mintegy negyedszáz hazai és határainkon túli néprajzos tartott előadást. A nyitónapon szó esett a állatáldozatok történetiségéről, a sárkány alakját, illetve az állatküzdelmeket bemutató motívumokról, valamint az állatvilág és a játékszerek közötti összefüggésekről. A témához kapcsolódóan a folklórbeli állatábrázolásról nyílt kiállítás a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban; a tárlat látnivalóit kilenc múzeum és két magángyűjtemény anyagából válogatták ki. A konferencián a népi címerekben fellelhető állatalakokról, valamint kerámiákon, szőtteseken és más textíliákon található állatábrázolásokról is hangzottak el referátumok. A tudományos eseményt a helyi általános iskola babaszakkörének kiállítása zárta, a gyerekek bábukat öltöztettek korhű népviseletbe. Kossuth Lajos szobra szülőfalujában, Monokon Fotó: Fojtán László
