Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-12 / 162. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, Túlius 12«, Szerda Felvételi ponthatár BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK A felvételi ponthatár megállapításkor három tényezőt vesznek figyelembe a felsőoktatási intézmények: a jelentkezők számát, az elért eredményeket, valamint a felvételi irányszámot. Aki a meghatározott ponthatárt elérte, azt fel kell venni, aki alatta van, nem lehet felvenni. A döntés ellen csak jogszabálysértés esetén lehet fellebbezni a felsőoktatási intézmények vezetőinél. Pontszámát minden felvételiző ismeri, így a közölt táblázat alapján tudhatja, hogy felvették, vagy sem. altajisztika ameri kanisztika angol angol (főiskolai dipl.-nak) arab általános és alkalmazott nyelv, bolgár cseh ének-zene-karv. filozófia francia horvát horvát (nemzetiségi, főisk.) japán kommunikáció könyvtár kulturális antrop. latin lengyel levéltár magyar művelődési (és fel nőttképzési) men.- művészettört. művészettud. német német (nemzetiségi) német (főiskolai dipl. számára) néprajz ógörög olasz orosz pedagógia pedagógia (esti) politológia pszichológia pszichológia (esti) rajz-vizuális név. régészet román skandinavisztika spanyol személyügyi szervező humán szervező szerb színháztörténet szlovák szociológia szociálpolitika szociális munkás 109 110 10í> .104 .104 108 113 111 104 104 116 109' 104 104 104 106 100 100 103 100 104 110 100 115 110 104 105 108 109 104 104 110 107 .104 117 104 109 105 104 *109 *108 104 109 105 104 100 108 105 100 108 100 110 99 103 104 100 100 100 100 105 101 100 103 110 102 113 108 109 109 104 108 100 100 109 108 100 105 112 108 75 112 100 108 104 100 103 101 *Az EL TE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ szervezésében. szociális munkás, szociálpolitikustörténelem 110 108 100 109 108 111 100 ukrán 102 100 100 102 angol (nyelvtanár) 108 102 106 német (nyelvtanár) 110 108 116 104 100 106 olasz (nyelvtanár) 101 spanyol (nyelvtan.) 100 Iszakpár Pázmány P. Kát. Egyetem Károli G. Ref. Egyetem angol magyar 103 104 német 103 szlovák 100 történelem 103 103 vallástanár 107 latin német 106 történelem 104 magyar vallástanár _ német 105 105 szlovák 102 történelem 104 104 német szlovák 103 történelem 103 szlovák történelem 102 történelem vallástanár 104 A bölcsészettudományi karok ponthatárai (Összehasonlítás az elmúlt évi tényekkel) A bölcsészettudományi karokra jelentkezők száma évről évre rohamosan növekedik, idén 6,5-szerese a. tíz év előttinek. A múlt évhez képest csökkent az emelkedés üteme, idén alig 5 százalékkal jelentkeztek többen. A bejutni akarók száma így is közel négyszerese a felvehetőkének. Különösen magas a jelentkezési arány az ELTE- n (közel ötszörös), de a többi karon is meghaladja a háromszorost. A bölcsészettudományi karok vezetői ezúttal 125 ponthatárt határoztak meg. Ezek - összehasonlítva az elmúlt évivel - a következőképpen oszlottak meg: összes az 1994 évihez képest Ikar 00 nthatár magasabb egyenlő alacsonyabb | ELTE 36 14 JATE 19 8 ■ 5 6 JPTE 23 9 7 7 KLTE 16 4 4 8 ME 8 2 2 4 VE 5 5 PPKE 12 3 2 7 KGRF 6 6 ÖSSZES 125 31 27 r* , W. '' Látható, hogy a felvétel „szigorúsága" átlagosan az elmúlt évivel azonos. Magasabbak voltak azonban a ponthatárok a Veszprémi Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Debrecenben és Miskolcon viszont az elmúlt évhez képest az idén valamivel több volt az alacsonyabb ponthatár, mint a magasabb. Foltkórosok és kelmebajosok Beszélgetés Dolányi Anna iparművésszel a „szíves" kiállításon A Magyarországra küldött szívek és virágok az Ady Endre Művelődési Házban Fotó: Fojtán László Hágen Ilona Miskolc (ÉM) - Foltkórosok és kelmebajosok - egymás között csak így nevezik önmagukat azok a lányok és asszonyok, akik egyébként művészi szinten alkalmazzák a foltvarrás technikáját. Miskolcon az Ady Endre Művelődési Ház galériájában kiállítás nyílt azokból a „foltkölteményekből” amelyek a világ minden tájáról egy felhívásra érkeztek hazánkba. • Külföldön ismerkedtem meg a foltvarrással - meséli Dolányi Anna, debreceni iparművész. Annyira megtetszett, hogy megtanultam és elhoztam Magyarországra. Ez a fajta varrás á világ egyik legősibb technikája, hiszen már az ősasszony is foltokból, bőrdarabokból készített ruhát. Amerikában vált népművészetté az ipari forradalom idején, amikor az elszegényedett emberek rákényszerültek, hogy minden kis hulladékanyagot hasznosítsanak. Innen indult el hódító útjára és jutott el hazánkba is ez a „szenvedélybetegség”. Nyugodtan nevezhetjük ennek, mert aki megtanulta, nem tud többé lemondani róla. □ Meddig nevezhetjük kézimunkának a foltvarrást, és mikor válik művészetté? • Ez mindkettő egyszerre. Hasonlít a költészetre, ahol lehet zsengéket írni, de remekművet is létre lehet hozni. Sajátos, egyéni alkotás minden darab. Nem kell hozzá más, csak tű, cérna, olló meg egy rön- gyoszsák. Minimális tudással is hozzá lehet kezdeni egy „folton folt” megvarrásához. □ Önnek megjelent egy könyve is erről. Ezek szerint autodidakta módon is meg lehet tanulni? • Igen, bár a „folton folt” legszebb tulajdonsága éppen a közösségteremtő ereje. Az apró fogásokat, egyéni technikákat nem lehet leírni, ezeket csak egymástól lehet ellesni. De nemcsak közösséget kovácsol, hanem depresszióoldó hatása is van. Németországban régóta alkalmazzák beteg gyerekek foglalkoztatására. Jó kedvet, vidámságot teremt, pontosságra nevel, és fejleszti a színérzéket is. □ Magyarországon nem ismerték még fel ezt a különleges hatását? • De igen. A volt szoboszlói menekülttáborban csupa bizonytalan, feszült, problémákkal küszködő ember volt összezárva. Többen öngyilkosságot is megkíséreltek. Ezt hallva összepakoltam egy kisbusznyi rongyót, kivittem a táborba, ahol pillanatokon belül oldódott a feszültség. □ Ön alapította Magyarországon az első foltvarró kört Debrecenben, és a. Magyar Foltvarró Céh megalakulása is az ön nevéhez fűződik. Hogyan merült fel a céhalapítás ötlete? • A világ minden részén hagyomány, hogy a foltvarrók céhbe tömörülnek. Létrejött egy Foltvarrók Egyesülete néven bejegyzett világ- szervezet is, melynek a mi közösségünk is tagja lett. Jövőre rendezik meg Franciaországban a hatodik világtalálkozót, ahol személyesen is bemutatkozhatunk. Itthon most már sok más kollégámmal együtt tanfolyamokon oktatjuk a varrást, a kurzus végén egy mestermunka elkészítésével lehet megszerezni a céhtagságot. Ebben a kollektívában szívesen van együtt gyerek, képzőművész és mindenki aki foltvarrásra adta a fejét. Azt hiszem a férfiak nem merik bevallani, hogy szeretnek varrni, ezért van csak egyetlen férfi tagunk. Noha az erősebb nem egyelőre ilyen csekély létszámmal képviselteti magát a céhben, az asszonyok, lányok és gyerekek rendre varrják a szebbnél szebb alkotásokat, melyekből az első kiállítás a céh megalakulása után öt évvel, 1994-ben jött létre. Legközelebb Budapesten és Debrecenben időszakos tárlatot, jövőre a fővárosi Eötvös Galériában állandó kiállítást láthatnak tőlük a foltművészet iránt érdeklődők. □ Az Ady Művelődési Házban viszont már nem csak a céh munkáit láthatjuk... • Küldj egy szívet, vagy egy virágot Magyarországnak címmel küldtünk felhívást a világ minden tájára, amire 27 országból 1295 kézimunkázó remekműve érkezett. Egy-egy bonyolult technikájú darab elkészítése hosszú időt igényel, mégis akik küldték, szíwel-lélekkel csinálták és szeretettel adták. Egy rákos asz- szony a kórházban varrt munkáját postázta el, egy anyától pedig halott fia emlékére készített „folton foltja” érkezett. Többen kedvességből, tiszteletből csak piros, fehér és zöld színeket használtak. Az anyagot három részre osztottuk és szeretnénk, ha két év alatt bejárná Magyarországot. Ezt követően a Máltai Szeretetszolgálatnak és szociális intézményeknek ajándékozzuk az alkotásokat. □ Mi volt a felhívás célja? • A felhívásunkkal azt szerettük volna, tulajdonképpen azt akartuk elérni, hogy a világ foltvarrói velünk együtt örüljenek, hogy mi is vagyunk, létezünk ebben a kis országban. Mintának a szívet és virágot - mint a szeretet jelképét - választottuk, és bebizonyosodott, hogy amit szeretettel küldtek, azt a közönség szeretettel fogadja. Nézzen csak körül! Csupa mosolygós arcot láthat a galériában. Egy müncheni magyar szellemi műhely Gondolatok az Ungarisches Institut München munkájáról Tarapcsák Ilona A külföldi magyar intézetek, szervezetek és csoportosulások munkájáról, történetéről és az utóbbi években végbement átalakulásáról itthon viszonylag keveset tudunk. A rendszerváltás, s az azt követő hazatelepülések és egyéb okok miatt még az a kérdés is felmerülhet, hogy van-e egyáltalán létjogosultsága a nyugati magyar intézményeknek. Már hogyne volna! Nyugaton nemcsak 1956 után pezsdült fel a magyar emigrációs szellemi élet, hanem a két világháború közötti és a második világháború utáni időszakban is számos magyar értelmiségi élt Nyugat-Európában, irodalmi csoportok, magyar intézetek működtek. Már ’56 előtt is Az Ungarisches Institut München (UIM) történetének előzményei 1954-be vezetnek vissza. Ekkor állt elő Jákli István müncheni magyar emigráns vezetőknél egy magyar intézet alapításának gondolatával. Az intézet hivatalos bejegyzésére azonban csak 1962 decemberében került sor, első igazgatója az 1945 óta Bajorországban élő Bogyay Tamás történész és művészettörténész volt. Alakulása idején az intézet a két világháború közötti berlini, elsősorban Robert Gragger nevével hagyományát kívánta feléleszteni: a magyar tudományosság és kultúra ápolását, fejlesztését és gyakorlatban való hasznosítását tűzte ki céljául. A berlini előd munkáját követve ma is az intézet kulturális tevékenysége számottevő. Két fontos kiadványa van: a Studia Hungarica 1964 óta kötetlen rendszerességgel, az utóbbi időben legalább évente kétszer megjelenő, zömmel nyugateurópai szerzőségű monográfiák és tanulmánygyűjtemények sorozata, az Ungarn - Jahrbuch nemzetközi szaklapként 1969 óta közöl tanulmányokat, tudománytörténeti beszámolókat, közleményeket, könyvismertetéseket és krónikákat nyugat-európai, magyarországi és észak-amerikai történetírók, irodalom-, művészet- és filozófiatörténé- szek, néprajz-, valamint nyelvtudósok tollából. Tudományos tárak A gyűjtemények között a könyvtár, a magyar emigráns sajtó gyűjteménye és az archívum a legfontosabbak. A könyvtár könyv- és folyóiratállománya mintegy 12 000 könyvészeti egységből áll, a magyar emigráns sajtó gyűjteménye pedig mennyiségben és választékban a leggazdagabb gyűjtemények egyike, a nyugati magyarság történetének fontos forrása, mely a nemzetközi tudományos kutatás rendelkezésére áll. A személyi és tematikus fondokra osztott alrészleg célja a gyűjtés és megőrzés. Ebben a részlegben olyan ritkaságok találhatóak, mint Baranyai-Lőrincz Gusztáv festőművész, szobrász (1886-1977), Hamvás Béla esszéist- a (1897-1968), Hennyey Güsztáv ny. vezérezredes és m.kir. külügyminiszter (1888-1977), Hevesy Pál ny. meghatalmazott miniszter és rendkívüli követ (1883-1988), Mészáros László honvéd altábornagy, hadügyminiszter (1796-1858), Ölve- di János történész, rádiószerkesztő (1914^-1983) kéziratos feljegyzései, naplórészletei, levelezései. A tematikus fondok között a két legfontosabb a „Transsylvania” és az „1956”. A fénykép-, dia-, térkép- és klisétár magyar honismereti és művészettörténeti anyagokat tartalmaz. Ez a nagymúltú intézmény, amely fennállásának több mint harminc éve alatt az ideológiai semlegesség jegyében végezte munkáját, várja mindazokat, elsősorban fiatal kutatókat, akik a német-magyar kulturális kapcsolatok iránt érdeklődnek. [A szerző a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének oktatója.) Folklórgála Kazincbarcika (ÉM) - Folklórgála címmel a második kazincbarcikai népzenei tábor résztvevői táborzáró műsort rendeznek a város Fő terén július 15-én, szombaton este 6 órakor. A rendezvényen a városban élő énekesek, népzenészek és néptáncosok is bemutatkoznak. Hangverseny Miskolc (ÉM) - Kovács László vezényletével hangversenyt ad a Miskolci Szimfonikus Zenekar a minorita templomban július 13-án, csütörtökön este 7 órakor. A koncerten közreműködik a debreceni Kodály Kórus és Daróczi Tamás, a Magyar Állami Operaház tenoristája. Az est műsora: Orbán György: Missa Quarta, Mahler: Adagietto az V. szimfóniából, valamint Kodály: Psalmus Hungaricus. Fotókiállítás Tiszaújváros (ÉM) - A Nyíregyházi Fotóklub fotóművészeinek kiállítását láthatják az érdeklődők Tisza- újvárosban a Derkovits Kisgalériá- ban július 14-től 28-ig. A tárlatot Stevanyik András népművelő nyitja meg július 14-én, pénteken este 6 órakor. Hubay-bemutató Gyula (MTI) - Csütörtök este lesz a Gyulai Várszínház idei első bemutatója; Hubay Miklós A cethal hátán című drámáját Iglódi István állítja színre. A főbb szerepekben Gáspár Sándor, Varga Mária, Stohl András és Avar István lép fel, az előadás jelmezeit Fekete Mária, díszleteit pedig Szlávik István tervezte. 1973-ban írta az eredetileg Színház a Cethal hátán című darabot a szerző, Hubay Miklós, s a drámát születése évében adta elő a budapesti Nemzeti Színház; az ősbemutatót Major Tamás rendezte. Avar István az egyetlen szereplő, aki az akkori s a mostani előadásban is szerepet kapott (először Angyal Pétert alakította, most pedig az egyik főszereplő, az esztergomi érsek, Oláh Miklós szerepét játsz- sza). A gyulai nyári előadás további érdekessége, hogy a 22 évvel ezelőtti ősbemutatón az egyik apród szerepébén a Gyulai Várszínház mostani művészeti vezetője, Csiszár Imre főiskolásként játszott. Emlékkiállítás Tokaj (ÉM) - Xantus Gyula emlékére nyílik kiállítás július 16-án, vasárnap Tokajban. Ä délután öt órakor kezdődő megnyitón Tenkács Tibor festőművész mond beszédet, közreműködik még a B.B.E. Band akusztikus gitáron. A kiállítás augusztus 13-ig tekinthető meg a Tokaji Galériában. i Bódy Gábor emléke Budapest (MTI) - Bódy Gábor barátai, munkatársai és tanítványai - többek között Bachmann Gábor, Durst György, Rajk László és Szilágyi Ákos - elhatározták: a rendező halálának tizedik évfordulója (október 24.) és ötvenedik születésnapja (1996. augusztus 30.) közötti időszakot munkáinak eddiginél teljesebb bemutatásának, elemzésének szentelik. A tisztelők a művész ismert és ismeretlen filmjeiről és videóiról szeretnének új kópiát készíteni, retrospektív vetítéseket rendezni Magyarországon és külföldön. Terveikben szerepel, hogy közreadják Bódy publikált és eddig kiadatlan műveit, tudományos konferenciát, kiállításokat, koncerteket szerveznek. Az elképzelések megvalósítására pályázatokat nyújtottak be. Durst György az MTI-nek elmondta: a Magyar Mozgókép Alapítvány Art kuratóriumától százezer forintot, a Fővárosi Önkormányzattól pedig 150 ezer forintot kaptak a Toldi mozi vetítési programjaihoz. A művelődési minisztérium egymilliót ítélt meg kópiakészítésre, a Műcsarnok pedig 300 ezer forintal támogatja a Dorottya utcai kiállítóteremben rendezendő tárlatot. Bódy Gábor filmrendező, író, egyetemi tanár 39 éves volt amikor véget vetett életének. A filozófiát és nyelvelméletet tanuló művész tevékenységének hatása ma is érezhető a filmművészetben.
