Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-12 / 162. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. .NOTESZ Szőrmentén Brackó István Ha a csinos, de női mivoltában elhanya­golt szépasszony új fehérneműt vesz, s a hét egy bizonyos napján rendszeresen el­tűnik otthonról, hogy boldogságát nehe­zen leplezve, s kissé ziláttán térjen haza: akkor férjuram joggal gyanakodhat, s ér­deklődhet. Persze, hogy stílszerű legyek csak úgy szőrmentén; mert az ügy pikáns és bonyolult, s ilyenkor reflexszerűen mű­ködésbe lép a hallgatás törvénye, vagy fel­nyílik a „csali mese" zsilipje. Bizony egy labilis, nem teljesen tiszta er­kölcsű közösségben (legyen az család, vagy vállalati kollektíva, vagy egy ország) nem könnyű rendet vágni az igazság ka­szájának, hiszen egy tarvágás nem külön­bözteti meg a gyomot a haszonnövénytől, a talmit a valóditól. Itt van mindjárt a ko­alíciós pártok nagyon is hullámzó érzel­mi-értelmi kapcsolata. Az Alkotmánybíró­ság csomagot kérdőjelező észrevételei, ha szőrmentén is, de másfajta reakciókat vál­tottak ki. Illetve a nagypolitikában nem is illő ez a népies szólás. A vélekedések érin­tőlegesek, de mondhatom latinul is: per tangenten, hiszen a képviselők legalább egyharmada jogász. Aztán csak úgy per tangenten röppent fel a hír, hogy a köztár­sasági elnök mégis aláírja a pótköltségve­tést. Hasonlóan óvatos megközelítések taglalják a személyi szám használata kö­rüli bonyodalmakat. A paragrafus szerint sérelmet szenvednek a személyiségi jo­gok, de a szám megszüntetése, illetve egy új kódrendszer bevezetése legalább 15 milliárd forintba kerül. Ki bír-e még ennyit ez az ezer sebből, illetve ezer zsebből vér­ző büdzséd Továbbá itt van a társadalom- biztosítási járulék. Magyarország aligha­nem világelső abban, hogy a becsületes munkáltató 44 százalék tb-t fizet dolgozói után. Jó lenne ezt mérsékelni. De mennyivel? Ki nyer, ki veszít az üzleten? Kényes kérdés ez. Helyi példákat is sorjáztathatok. A Miskol­ci Egyetem biztosa, a borsodi kohászat kormánybiztosa mit tehet, mit ígérhet, hogy az elrontott dolgokat rendbe hoz­hassa? S milyen foganatja lesz a csak szin­te mellékesen elhangzott tervnek: legyen - melyik is a megfelelő titulus?-gazdasá­gi kormányfőhelyettes, gazdasági csúcs­miniszter, ökonomista koordinátor, azaz a kabinetben egy olyan szuperember, aki éppúgy szót ért Fodor Gáborral, mint Bok­ros Lajossal, s közhasznúan egyeztet a pri­vatizációs -és a földművelésügyi minisz­ter között? Még senki sem tud semmit, de az a kérdés, hogy csak Dugovics Titusszal, csak Zrínyi Miklóssal, csak Bem apóval vagy Oleg Kosevojjal lehetünk-e úrrá gondjainkon? Az egyéni hősök nevét szár­nyára veszi a hír, de a héroszokra vágyó­dó. tömeg gyakran megfeledkezik magá­ról, magáról a csapatról. Csak úgy szőrmentén mondom, hogy a demokratikus viszonyok között a vezető a nép által választódik, a nép ítél; s viseli a következményeket. A nép állít és dönt szobrot. S egyáltalán (ez ne tűnjön szőr- szálhasogatásnak) senki sem viseli tartó­san a „simaszájú" beszédet. Vállalkozót várnak Tiszaújváros (ÉM) - A tiszaújvárosi önkor­mányzat három ingatlant szeretne értékesíte­ni, vagy bérbe adni vállalkozóknak. A Széche­nyi Általános Iskola előtti területen egy 213 négyzetméteres és ehhez csatlakozva két, egyenként 56 négyzetméteres telket, a Rózsa út 8. szám mögött lévő 30 négyzetméteres vál­lalkozói telket és egy, a Béke úton található 101 négyzetméteres nyilvános vécét - ez utób­bit eladni kívánják. A bérleti, vagy vételi pá­lyázatokat július 17-ig kell benyújtani a pol­gármesteri hivatalban, a versenytárgyalást július 20-án tartják. Együttműködnek Miskolc (ÉM) - Együttműködési megállapo­dást köt a megyei önkormányzat a megyei ke­reskedelmi és iparkamarával, az agrárkama­rával és a kézműves kamarával. Felismerték: megyénk gazdasági helyzetének javítása csak és kizárólag erőforrásaik egyesítésével és kö­zös fellépésükkel lehet elérni. A megállapodás érinti a szakképzés, átképzés területeit, hogy jobb összhangba kerüljön a szakképzés és át­képzés a gazdasági szükségletekkel. A szerző­dést július 14-én írják alá, a megyeházán. Börtönből - ha lehetne - munkahelyre Az újhelyi börtönben készített textilipari termékeket külföldre is szállítják Budapest (ISB-HM, ÉM-FL) A munka: nevel, a tudás: hatalom - tartja a mondás, s ez bizonyá­ra igaz is. Éppen ezért koráb­ban valamennyi hazai börtön­ben lehetősége volt minden el­ítéltnek arra, hogy dolgozzon, aki szükségét érezte, a nyolc ál­talánost elvégezze, netán szak­mát tanuljon. A büntetés-végre­hajtási intézetekben működő, az elítéltek foglalkoztatásáról gondoskodó vállalatok a rend­szerváltást követően azonban szinte mindenhol tönkremen­tek. Megyénkben most is megol­dották a fogva tartottak foglal­koztatását. A legtöbb rabot fogva tartó intéze­tekben, mint például a szegedi csil­lag, és a sátoraljaújhelyi börtönben az elítéltek továbbra is elfoglalhat­ják magukat, (Szegeden bútorgyár működik, Sátoraljaújhelyen pedig varroda) a többi helyen azonban nagy gond, hogy a fogva tartottak mivel töltsék amúgy hirtelen meg­sokasodott szabadidejüket. Korábban egyes, börtönök köz­vetlen közelében működő mezőgaz­dasági üzemek, vagy akár ipari nagyvállalatok szintén fogadtak olyan elítélteket, akik kisebb súlyú cselekményért ültek, és egyébként sem kellett tartani szökésüktől. Mindemellett egy másik problémá­val is szembe kell néznie az állam­nak. Nem kisebb gonddal, mint hogy a börtönökből évente kikerülő mintegy tízezer, 90 százalékukban szakképzetlen, többnyire még a nyolc általánossal sem rendelkező frissen szabadultnak valami módon csökkentse elhelyezkedési esélyte­lenségét. A munkaügyi, és az igazságügyi tárca illetékesei a napokban hatá­rozták el szorosabb együttműködé­süket abból a célból, hogy a többszö­rös hátránnyal induló börtönből szabadultaknak a jelenleginél na­gyobb esélyt biztosítsanak a mun­kaerőpiacon. Már több városban, így Miskolcon éá Nyíregyházán is működnek azok az átképző közpon­tok, amelyek a körzetükben lévő büntetés-végrehajtási intézetekkel, valamint a munkaügyi központok­kal kapcsolatot tartva igyekeznek felkészíteni a hozzájuk forduló volt elítélteket a civil életre. A miskolci büntetés-végrehajtási intézetben - mint Timár Iván intézetvezetőtől megtudtuk - a jogerősen elítéltek teljes foglalkoztatását többnyire helyben biztosítják. Az elítéltek részben fenntartási munkákat vé­geznek (karbantartást, javítást), valamint mosást maguk és a város szállodái, éttermei részére. Műkö­dik az intézetben egy bőrüzem is, amelyben munkavédelmi kesztyű­ket, mellényeket és bőrlabdákat ké­szít a most éppen itt-tartózkodó 111 fő. A visszaesés elkerüléséhez leg­jobb módszernek az oktatást tekin­tik. A közelmúltban bőrműves, ko­sárfonói tanfolyam és vállalkozói képzés folyt az intézetben PHARE- támogatással és az Észak-Magyar­országi Átképzési Központ segítsé­gével. Ezek továbbfejlesztéséhez, a szakmaválaszték bővítéséhez to­vábbi forrásokat, szponzorokat ke­resnek. A sátoraljaújhelyi fegy- házban és börtönben a 250 fogva tartott foglalkoztatásának egyik eszközrendszere a munka, másik a képzés. Estók József dandártábor­nok, az intézet parancsnoka el­mondta, hogy a gombok csomagolá­Fotó: ÉM-archív, Fojtán László sától az intézmény alapműködését biztosító tevékenységig, továbbá textilipari termékek hazai és külföl­di piacra történő készítéséig min­dent végeznek az itt-tartózkodók. Képességük, felkészültségük «lap­ján kiválasztva a testre szabott munkát. Az általános iskolai vég­zettséggel nem rendelkezőket olyan intézetbe helyezik át, ahol tanulni kötelező. Náluk középiskolai, szak­középiskolai, szakmunkásképző és betanított munkási tanfolyamokat szerveznek. A ruhaipari szakközép- iskola harmadik osztályának tan­anyagából most például tízen vizs­gáztak. Nyolcán eredményesen, ketten pótvizsgára utasítva. Műkö­dik az intézetben a cigány-népfőis­kola is, ahol a legalapvetőbb állam- polgári ismeretek között megtanít­ják a fogva tartottakat a csekkek ki­töltésére, a kérelmek megfogalma­zására és megismerkednek a ci­gánykultúra gyökereivel. Ä büntetés-végrehajtási intéze­tek 1994-ben 30 millió forintot köl­töttek átképzésre, de a szakértők szerint ennek többszörösére lenne szükség. Az igazságügyi tárca töb­bek között jogszabály-módosítással szeretné elérni, hogy erre a célra a költségvetés jövőre nagyobb össze­get különítsen el. Sokan gondolhatják, hogy miért töri magát az állam, hogy a börtön­ből szabadultakon segítsen, amikor a tisztességeseknek sem jut min­denhol munka. Az Igazságügyi Mi­nisztérium illetékesének egy kije­lentéséből kiderül, hogy a börtönök­ből szabaduló emberek foglalkozta­tásának biztosítása a társadalom önös érdeke is. Mert a civil életbe való beilleszkedés segítése csökken­ti a visszaeső bűnözés lehetőségét. Sok a gond a festékek forgalmazásával Miskolc (ÉM) - A fogyasztóvé­delmi felügyelőség munkatár­sai nem a minőséget, hanem az értékesítés körülményeit kifo­gásolták. A megyei fogyasztóvédelmi felügye­lőség munkatársai a közelmúltban az építési célú festékek, lakkok és tekercskiszerelésű falburkoló anya­gok - főként tapéták - forgalmazá­sának körülményeit vizsgálta. Az­zal a céllal, hogy a hazai és import termékek árusításra vonatkozó elő­írások betartását ellenőrizzék a nagy- és kiskereskedelemben, külö­nös tekintettel arra, hogy megfele­lően tanúsítják-e a minőséget, és adnak-e használati-kezelési útmu­tatót a festékekhez, lakkokhoz, ta­pétákhoz. A vizsgálat indokai kö­zött szerepelt, hogy régen foglalkoz­tak ezzel a termékkörrel, és hogy a hazai piacon nagyon megnőtt a bel­földi tapéták aránya - amelyeknél elsikkadni látszik a fogyasztókat védő jogszabályok betartása. Nem lehet pontosan meghatá­rozni, megyénkben hány üzlet fog­lalkozik ezen termékek forgalmazá­sával, mert egyre több a vegyes pro­filú bolt, gyakori a profilváltás, másrészt: széles azon termékek kö­re, amelyekkel együtt forgalmaz­zák, például vas-műszaki, ruha, ajándék, nyomtatvány. Az ellátott­ságra jellemző az is, hogy sok kis, korábban festéket és tapétát árusí­tó áfész-bolt bezárt, így ezekért a termékekért a falvak lakóinak a vá­rosokba kell utazni. A fogyasztóvédelmi felügyelők 35 egységet vettek górcső alá, me­lyek közül 34 egyben továbbforgal­mazó, 2-2 pedig gyártó, illetve im­portáló is. Az ellenőrzött boltok 91,4 száza­lékában a tapéták, míg 100 (!) szá­zalékában a festékek és lakkok for­galmazását érte kifogás. A16, festé­ket, lakkot forgalmazó üzletben a termékekből 32 liter forgalmazását kellett feltételekhez kötni, mivel nem volt rajtuk feltüntetve a gyár­tás időpontja, 99 liter forgalmazá­sát megtiltani 67 ezer forint érték­ben, mert lejárt a szavatosságuk, 1234 liter forgalmazását szintén fel­tételhez kötötték, mert sem a dobo­zukon, sem az üzletben nem tudták tanúsítani, hogy valamelyik minő­ségvizsgáló megvizsgálta és forga­lomba hozatalát engedélyezte vol­na. Egyszerűen azért, mert sem a gyártók, sem az eladók nem tudták, hogy ilyen minőségtanúsító bizo­nyítványra az eladás helyén is szükség van. A vizsgált 34 üzlet közül 24-ben találkoztak tapéta forgalmazásá­val, és ebből 21-ben (87,5 százalék) kellett valamilyen oknál fogva kifo­gást emelniük a felügyelőknek. Megállapították, hogy az importta­pétákhoz 91,7 százalékban nem volt magyar nyelvű használati-kezelési útmutató, és egyetlen egy esetben sem tudták bizonyítani, hogy minő­ségük megfelelő. A hazai tapéták­nál (a Graboplast néhány termékét kivéve) az volt a kifogás, hogy nem volt rajtuk utalás a magyar szab­ványra, illetve: az építőipari alkal­massági bizonyítványra. A kifogá­solt termékek 21,3 százaléka ma­gyar nyelvű vásárlási tájékoztató, 71,8 százaléka minőségtanúsítás, 6,9 százaléka MSZ-ra, illetve ÉAB- ra utalás hiánya miatt nem felelt meg a forgalmazási feltételeknek. Égyéb tekercskiszerelésű falbur­koló anyagot a posztereken kívül csak elvétve forgalmaztak a keres­kedők. A szúrópróbaszerű vizsgálat eredménye, hogy tapasztalták: a poszter dobozaiban csak használati­kezelési útmutatót helyeztek el, a poszter minőségét egyáltalán nem tanúsították. Szintén nem volt minőségtanúsí­tás az egy helyen árult postthermo speciál hőszigetelő tapétához, és a szintén egy helyen kínált 4 féle csempehelyettesítő tapétához. Fel­tételhez kötötték 3 millió 203 ezer forint értékű tekercskiszerelésű fal­burkoló anyag forgalmazását. Pozi­tívumként értékelték a felügyelők, hogy a kereskedők igyekszenek ár­ban és minőségben a kereslethez igazítani kínálatukat, és hogy a gyártókkal együtt igyekeztek minél előbb megszüntetni a fellelt hiá­nyosságokat. Július 12., Szerda Városházák hírei Gömörért - Bábolnával Putnok (ÉM) - Az öt évvel ezelőtt megszületett Gömör-Bábolna Tér­ségfejlesztő alapítvány a napokban közgyűlést tartott. A tanácskozáson részt vett Papócsi László a Bábolna Rt. vezérigazgatója, Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke, a kom- polti kutatóintézetből Kandlicskó Béla, Putnok képviseletében Tamás Barnabás polgármester, Varga Sab- ján László, a kuratórium elnöke, a kuratórium tagjaként Csáki Imre, a megyei önkormányzat osztályveze­tője, Gomba Levente kuratóriumi titkár és Zsemka János, a példát nyújtó mintafarm vezetője. Ä köz­gyűlésen határoztak a törvény által előírt szervezeti kérdésekről, de leg­inkább arról folyt a szó, mit tett ed­dig az alapítvány Putnok és Gömör nehéz helyzetben lévő lakosságáért, és miként tudná még eredménye­sebben segíteni őket. Cigánykonferencia Encs (ÉM) - Megrendezik az Aba- új-Csereháti Cigánykonferenciát a városban augusztus 4-én, majd másnap a harmadik cigányfeszti­vált Abaújdevecserben - tudtuk meg Kérési Tibortól, a közművelő­dési intézmények vezetőjétől. A konferencián a cigányság legége­tőbb gondjairól tanácskoznak, ke­resve minden lehetséges eszközt, amely kitörési pontot jelenthetne jelenlegi helyzetükből. Az abaúji és csereháti cigány kisebbségi önkor­mányzatok képviselői neves szak­emberek előadása alapján vitatják meg a közös tennivalókat. Adjatok egy kanalat! A cigányfesztivál szervezésének ed­digi eredményeként úgy látszik, az esemény immár nemzetközivé tere­bélyesedik. A hazaiak mellett ugyanis már kassai és kárpátaljai együttesek is jelezték részvételi szándékukat. A fesztiválon nem­csak a hagyományőrző együttesek műsorának tapsolhat a közönség, hanem lesz ott focimérkőzés, játszó­ház, gyermekfoglalkoztatás és be­mutató a hagyományos cigánymes­terségek fortélyairól. Megismerked­hetnek az érdeklődők a teknővájás, a vályogvetés, a kosárfonás, a faka­nálfaragás mesterségével is. Átszervezett iskolák Szikszó (ÉM) - A város önkor­mányzata a takarékossági követel­mények miatt intézmények össze­vonására kényszerült. Az átszerve­zés következtében közös igazgatás alatt működik a továbbiakban az ál­talános iskola és a gimnázium, új óvodát hoztak létre, miközben egy szociális missziós társulat egy má­sik, keresztény szellemű kisdedóvót létesített.

Next

/
Thumbnails
Contents