Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-11 / 161. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1995. Iúlius 11., Kedd Információk a Pedagógiai és Közművelődési Intézetből Informatika a közoktatásban ’95 címmel második alkalommal rendez országos konferenciát - augusztus 30-ától szeptember 1-jéig Ózdon a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint Ózd város önkormányzata. A tanácskozáson olyan kérdésekre kívánnak választ adni, mint például az informatika a NAT-ban és a helyi tantervekben, vagy az oktatásirányítás (oktatásigazgatás, szakmai szolgáltatás, iskolavezetés) feladatai az iskola informatikai rendszerének kialakításában, fejlesztésében. A konferenciára augusztus 1- jéig még elfogadnak jelentkezést a 3600 Ózd, Árpád vezér út 29. (Riz Gábor) címen. Fordulóponton a magyar közoktatás? címmel országos konferenciát szervez Lillafüreden a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Miskolci Egyetem Neveléstudományi tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia Munkabizottsága, az Új Pedagógiai Szemle és a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet. A rendezők váiják a konferenciára mindazon gyakorló pedagógusokat, oktatáskutatókat, irányításban dolgozókat, akik érdeklődnek a közoktatás előtt álló sorsdöntő feladatok iránt. A konferencia időpontja: 1995. november utolsó hete. A konferencia előadói között szerepel többek között Kosáry Domokos, Báthory Zoltán, Várszegi Asztrik, Mihály Ottó, Halász Gábor, Ballér Endre, Tímár János. A konferencia programját a Hírláncban teszik közzé. Az 1995/96. tanév szakmai előkészítésével kapcsolatos információk:- a Pedagógiai és Közművelődési Intézet az iskolák igazgatói részére az 1995. augusztus 21-én kezdődő héten Miskolcon aktuális közoktatási tájékoztatót kíván szervezni. A tájékoztató helyéről és idejéről augusztus 17-éig értesítik az iskolákat.- A tanév-előkészítő szaktárgyi tanácskozásokat külön program szerint 1995. augusztus 26-30. között szervezi az intézet. A programokat ismertető tájékoztatót az intézmények megkapták.- Az 1995/96. tanév továbbképzési programajánlatát ugyancsak megkapták az iskolák. A meghirdetett továbbképzésekre 1995. szeptember 10-éig váiják a pedagógusok jelentkezését.- Szeptembertől intenzív továbbképzést indít a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával. A* téma: komplex környezeti nevelés. A továbbképzés tematikája: kömyezetjogi, környezetgazdálkodási ismeretek, iskolai környezetvédelmi programkészítés, valamint terepgyakorlat. Az intenzív továbbképzésről Hegymeginé Nyíry Enikő intézeti munkatárs, a továbbképzés vezetője ad információt az érdeklődőknek. (46/350-433) Diagnosztikus tudásszintmérésre került sor a megye gimnáziumaiban tanév végén kémiából, földrajzból és fizikából. A felmérés tesztjeit a szaktanárokból alakult munkacsoportok állították össze. A kipróbálásban 1300 tanuló vett részt. Az eredmények számítógépes feldolgozása, értékelése folyik. Erről részletes információt a tanulók szeptemberben, a tanév megkezdésekor kapnak. Az elért eredmények tájékoztatást adnak arról, mely anyagrészekét kell átismételni, jobban megtanulni. A tudásszintméréshez az anyagi támogatást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet a Trefort Ágoston Alapítványtól kapta pályázat útján. Köszönjük a pedagógusok munkáját, támogatását. A NAT tervezetének elfogadásáról Budapest (MTI) - A katolikus iskolák számára a nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetének csütörtöki elfogadása két szakmai szervezet részéről azt jelenti: a jövőben lehetőségük nyílik arra, hogy egységes ajánlott tantervet dolgozzanak ki saját oktatási intézményeik számára. Ezt Farkas István, a magyarországi katolikus általános iskolák főigazgatója nyilatkozta. Mint elmondta: a tervezet elfogadását az iskolarendszer demokratizálása felé tett fontos lépésnek tekintik. Emellett külön örömet jelent számukra, hogy a javaslat széles körű támogatottságot kapott mind az Országos Köznevelési Tanácstól, mind a Közoktatáspolitikai Tanácstól, ami azt mutatja: a konszenzus eredményeként megszületett koncepcióval az érintettek nagy része egyetért. Farkas István arról is szólt: az elmúlt két évbe csaknem 200 katolikus tanár már kidolgozta az egyház iskolái számára ajánlott tantervet. Ahol játék (volt) a matematika Megforgatták az észkereket, tanulnak a kis vakondtól is A szirmabesenyői iskolaotthonos második osztály Szirmabesenyő (ÉM - FG) - Fiatal barátom 1995-ben éppen annyi idős volt, mint amennyi születési évszámában a számjegyek összege. Hány éves a barátom? A kérdésre minden szirmabesenyői másodikos - iskolaotthonos - diák azonnal válaszol. Könnyű nekik, hiszen ez a feladat is szerepelt a rádió Ész- kerék című sorozatának feladványai között. Ezekben a napokban zárult le az országos pontszerző verseny, ahol megyénk több iskolája is eredményesen szerepelt. Az összesítésben második lett a révleányvári iskola, harmadik a szirmabesenyői és a negyedik a forrói Gárdonyi Géza Általános Iskola. Viszont korcsoportonként egyénileg is értékelték az éves munkát. így mindenképpen kiemelendő, hogy a másodikosok közül - akik egyébként ugyanazokat a matematikai, logikai feladatokat oldották meg, mint az idősebbek - mind az öt helyezést a szirmabesenyőiek nyerték. Név szerint: Csík Zsuzsa, Ács Zoltán, Kiss Viktor, Pál Alexandra és Király Anett.- Már tavaly is részt vettünk a versenyben — mondja Nagyné Pavlik Olga tanító. - Az iskolaotthonos oktatás keretében lehetőség adódik arra is, hogy a tananyagon túl több érdekes, hasznos dologgal foglalkozzunk. A rádióműsort magnóra rögzítettem, a gyerekkel közösen megbeszéltük a problémát, bekerültek a füzetekbe a feladatok, majd igyekezett mindenki önmaga rájönni a megoldásra. A műsor szerkesztői nem a tananyagot kérték számon, hanem olyan feladatokat adtak, amelyeket mindenki meg tud oldani, aki logikusan gondolkodik. Az iskolaotthonos gyerekek nemcsak az Észkerék műsorait hallgatták, de rendszeresen megoldották a Magyar Televízió Repeta című műsorának feladatait is. Tanítójuk szerint egy-egy ilyen műsor sokat segít abban, hogy a gyerekek észrevegyék a matematika szépségeit, játéknak tekintsék a feladatokat, és nagyobb lelkesedéssel, érdeklődéssel tanulják a tananyagot. Talán ennek is köszönhető, hogy a tizenöt fős osztályból már tavaly is eljutott egy diák a nyíregyházi nyári matematikai táborba, az idén pedig két szirmabesenyői hallgatója lesz a „Kis Vakond Matematikai Tanodájának”. (Akik még nem tiídnák: fiatal barátom 21 éves...) Családóvó Nyári Egyetem Gödöllő (MTI) - A mai családi krízisek egy része arra vezethető vissza, hogy az állam nem vállal fel sok új kihívást, ezek megoldása a szülőkre hárul, akiknek egy sor olyan újfajta problémával kell szembenézniük, amelyekre megfelelő minta híján nem készültek fel - jelentette ki Popper Péter pszichológus vasárnap Gödöllőn a VII. Családóvó Nyári Egyetem megnyitóján. Kifejtette: a társadalom létezési formájára mindig is a válság volt a jellemző, a mai helyzet abban tér el a korábbi időktől, hogy az értékrend változása túl gyors, ami az emberek belső biztonságát jelentő orientációs pontok elvesztésével járhat. Márpedig ez szorongásokat, személyiség- zavarokat idézhet elő. Ma a gyermeknevelés nehézségei közé tartozik, hogy olyan alapértékek, mint például a becsület, az önzetlenség ellentmond a gyakorlati érvényesülés szabályainak, ami miatt a gyerek elbizonytalanodik. A pedagógusok többsége ugyan - helyesen - törekszik a tekintélyelvű nevelésre, ám ebben a kettős értékrendben sok intelem eleve hitelét veszti. Ezt érzékelve pedig a tanító is könnyen agresszívvé, kiabálássá válik, jóllehet az ilyen magatartással azonban legfeljebb csak áltekintélyt lehet kivívni, a valódi tekintély ugyanis mindig szelíd - szögezte le Popper Péter. Az egyhetes rendezvénysorozaton pedagógusok, a családsegítő szolgálatok szakemberei egyebek mellett különböző családkrízis-helyzetek megoldásának gyakorlatát sajátíthatják el. Nyitnak a felvételi felkészítő táborok Budapest (MTI) - Még be sem fejeződtek a felvételi vizsgák, máris vannak akik időt és pénzt nem kímélve az 1996/97-es, sőt az utána következő év felvételi megmérettetésére készülnek. Európában példa nélküli módon végezhetik ezt. A TEHETSÉGÉRT Mozgalom immár negyed százada segíti, hogy a hátrányos helyzetű, tehetséges középiskolások bejussanak a felsőfokú intézményekbe. Ezen a nyáron például közel 2000 diák vesz részt a szaktáborokban. A mozgalom irodavezetője az MTI- Pressnek elmondta, hogy a vizsgák után rendszeresen elemzik a résztvevők felvételi szereplését és úgy tapasztalják, hogy 10-12 ponttal többet érnek el, mint az átlag és a bejutási arányuk is 10 százalékkal magasabb. A közeli napokban Gödöllőn, Debrecenben és Keszthelyen találkoznak az agrár-felsőoktatásba pályázó diákok, Szegeden a bölcsészekkel, Budapesten és Pécsett az orvosokkal foglalkoznak. A fővárosban lesz a jogászjelöltek tábora, a gazdasági felsőoktatásba tartó középiskolásoknak Szolnok, Budapest és a Mohács melletti Bár ad otthont. Szőny és Dombóvár lesz a helyszíne a műszaki felsőoktatási felkészítő tábornak. A természettudományi karok jelöltjeit Debrecenbe és Hódmezővásárhelyre várják. A rendszer egyébiránt úgy működik, hogy a november-decemberi jelentkezéseket követően, a második, harmadik osztályos középiskolások év közben levelező felkészítésben vesznek részt és a harmadik osztály után mennek először táborba. Az országban mintegy 1200 tanár és egyetemista - diáktanár - végzi az évközi felkészítést, intézményi konzultációval. Az idei felvételikre 1550 diák készült ilyen módon a 21 tavaszi táborban, több, mint 200 tanár közreműködésével. A diáktanárok száma meghaladta a 400-at: Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül ez az intenzív előkészület, az irodavezető elmondta, hogy amióta megszűnt az állami támogatás, alapítványi pénzekből, illetve ezek kamataiból igyekeznek fedezni a költségeket. A Győrffy István Tehetséggondozó Alapítvány mintegy ezer diáknak juttat 4-6 ezer forintot, az egyébként 5-9 ezer forintos költséghez. Sej a mi lobogónkat, fényes szellők fújják! Hegyi Imre Sej a mi lobogónkat fényes szellők fújják Sej az van arra írva; Éljen a szabadság. Sej szellők fényes szellők fújjátok, fújjátok Holnapra megforgatjuk az egész világot! Megforgatták-e? Igen. Részt vettek benne. Alapjaiban, mert a földreformmal - amelynek végrehajtásában a miniszteri biztosok voltak - a feudalizmust számolták fel. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás teljessé vált és a polgári követelések egy része is valóra vált. Megkezdődött a romba dőlt ország újjáépítése. Parancsuralmi szokásokat kellett levetni. Fasiszta maradványokat felszámolni. Rátalálni a demokratikus életmódra a maguk alakította közösségi önkormányzat útján. A népi kollégiumok a nemzeti művelődés folyamatában a hajdani sárospataki, debreceni, pápai* nagyenyedi és más iskolakollégiumokat tekintették példaképnek az emelkedéshez. Bethlen Gábor fejedelem 1622-ben Gyulafehérvárott 40 szegénysorsú jobbágyfiatalt taníttatott ki. Ők a hallgatók 10-15 százalékát tették ki. 1930-31-ben a magyar gimnáziumokban és egyetemeken a szegénysorsú szülők gyermekeinek aránya 1,5 százalék volt. Manapság gyakran halljuk gróf Klebelsberg Kúnó nevét dicsérőleg említeni. Valóban becsületes ténykedés volt a tanyai iskolák építése, követendő az a bátorság is, ahogy ezért az akkori kormányon belül harcolt. Elismerőleg kell szólni a tehetségmentő néptanítókról, lelkészekről, papokról is. A népi kollégiumokba nem a szülők küldték a gyermekeiket. Ide a tanulni vágyó fiatalok önszántukból, egymást biztatva jelentkeztek. A -felvételnél nem a lexikális tudást, hanem a képességet, a rátermettséget, a tehetség kibontakozásának lehetőségét - alkalmat adtak rá - vették figyelembe. Esélyt adni az érvényesülésre, a műveltség demokratizálására. Egy-egy kollégium elindítása, megszervezése valóságos hősköltemény volt. A Kardos László vezette szerkesztőbizottság által összeállított kötetekben szereplő naplók és más dokumentumok történelmi hűséggel adnak eligazítást. Bárczy János miskolci író „Zuhanóugrás” Című könyvében olvashatunk a miskolci ífuszár-laktanya népi kollégiummá alakulásáról. A hatalmas méretű és nagy sikerű népi önsegély a népi kollégiumokat is segítette. A parlamentben Szentgyörgyi Albert is interpellált érdekükben. A kollégiumban arra törekedtek, hogy ne váljanak janicsárrá, mint az a Horthy világban megesett némely tanult parasztfiatallal. Ma egynémely magáról megfeledkezett politikus janicsárképzőnek mondja a volt népi kollégiumokat. Képtelenség. A 160 népi kollégium tízezer kollégistájából mintegy 400 lett egyetemi tanár és nem kevesen közülük akadémikusok. 1940-ben Sütő András a nagyenyedi kollégiumba való felvételekor Bethlen Gábor szobrára tekintve fogadalmat tett „Nem fölfelé török uram! Lefelé török uram, vissza azok közé, akik könnyeikkel egész rózsakertet nevelhetnének”. A mi népi kollégistáink egyek akartak maradni az őket útjukra bocsátókkal. 1948-ban Kardos László a NÉKOSZ főtitkára Kossuth-díjat kapott, néhány hónap múlva felmentették. 1949-ben a NÉKOSZ feloszlatása után Rákosi Mátyás azt mondta: Ő már sok könyvet olvasott, de sehol sem talált olyan kitételt, hogy a szocializmusban népi kollégiumoknak is kell működniük. A népi kollégiumok rendszere olyan megőrzendő hagyomány, amely a mai körülmények figyelembe vételével megújítva tovább lehet előre haladni a jövő felé. Az egykori népi kollégiumok pedagógiai értékeit Kardos László a következőképpen összegezte, amelyet ma üzenetként is fölfoghatunk: „Haladás, politikai öntudat, nemzeti felelősségérzet, közösségi érzés, a társadalmi munkában való aktivitás, kritikai szemlélet, szociális hatékonyság, az egyéni jellem társas kiépülése, a komoly szakképzettség, a népi, nemzeti hagyományok tisztelete, az egyetemes kultúra ismerete.” Miskolcon, a Petőfi Sándor Kollégiumban ez évben emlékkiállítás mutatta be Kardos László életútját. A megnyitóünnepségen részt vettek az egykori miskolci népi kollégiumok szervezői, igazgatói Papp László és Seres János festőművészek, Hegyi Imréné Simon Magdolna általános iskolai igazgató, a volt népi kollégisták közül Gribovszky László egyetemi tanár, Balajthy Árpádné közgazdász, a Pogoriski nővérek, Kovács Lajosné és Sóvári Sándorné, valamint Horváth Gyula nyugalmazott tanár. Mindazoknak, akik valamilyen gondolatot hazavittek erről a Kardos László emlékkiállításról, Köl- cseyvel biztatom őket. ,A korszerinti baladás épen maradást hoz magával* de a vesztegmaradás senyve- dést.” „Hass, alkoss, gyarapítsa s a haza fényre derül.” A főiskola első végzősei Nagyvárad, Bukarest (MTI) - Az elmúlt hét végén a nagyváradi újvárosi református templomban ünnepélyes istentisztelet keretében búcsúztatták az öt éve alakult Sulyok István Főiskola első végzőseit, 84 vallástanárt. Tőkés László, a Ki- rályhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A Sulyok István Főiskolán jövőre jogászok, német nyelvtanárok, szociális munkások is lesznek a végzős hallgatók között. Ugyancsak pénteken Tőkés László református, Tempfli József katolikus, Erdő János unitárius püspök, továbbá Máthé Csaba evangélikus és Veres Ernő baptista lelkipásztor megbeszélést folytatott az RMDSZ vezérkarával, Markó Béla szövetségi elnökkel, Cs. Gyimesi Éva oktatási ügyvezető alelnökkel, továbbá Benkő Samuval, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnökével, és áttekintették a Sulyok István Főiskola helyzetét, különös tekintettel arra, hogy az nemcsak református, hanem ökumenikus főiskolaként is működik, végzősei között különböző felekezetekhez tartozó teológusok vannak. A gyermekvilág problémái Eger (MTI) - A jelenleg tapasztalható válságos idők közepette a legvédtelenebbek, azaz a gyerekek vannak leginkább kiszolgáltatott helyzetben. A magyar családok legnagyobb része még nem jutott el odáig, hogy a gyermeket önálló autonóm lénynek tekintse, akinek ugyanakkor szüksége van a felnőttekre. Ez a helyzet a családokon, és a társadalmon belül felnőtthatalmat, a demokrácia hiányát eredményezi. A gyermekekre nehezedő másik súlyos teher a gazdasági nehézségekből adódik. Ä 6 év alatti gyerekek több mint 50 százaléka a létminimum alatt él, ma már 40 ezer gyermeket nevelnek különböző otthonokban és 500-800 ezerre tehető az alkoholizáló életmódot folytató, vagy az alkoholizmus következtében megcsonkult családok száma. Mindenül Losonczi Ágnes, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa beszélt Egerben A gyermekvilág problémái a mai magyar társadalomban című konferencián. A konferencia megnyitóprogramja keretében kiosztották a két intézmény által Felnőttekről gyermekszemmel címmel kiírt országos irodalmi és rajzpályázat díjait is. Az irodalmi pályázaton a felsősök közül Belles Gellért bánrévei tanuló munkáját ítélte legjobbnak a zsűri.
