Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-11 / 161. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995, Túlius 11., Kedd Élet a salakhegyen Edelény (ÉM) - Gyűlik, gyülemlik a kötélpá­lya csilléiről leszórt salak Edelény közelében. Valamikor hordták is innen mezei földutak kátyúzására, itt-ott lévő, nagyobb gödrök ki­töltésére, az omlasztás, a kibányászás pedig különös alakzatokat formált. Ha valaki csak éppen mozgó szélfuvallatok idején megy ide nézelődni, bámulni a különös formákat, jó ha csuklyát húz fejére, védőszemüveget rak arcá­ra, mert itt a szél következetesen úgy kavarog, hogy az apró, éles salakszemeket mindig a né­zelődő arcába, szemébe csapja. Kihalt, élette­len ez az anyag és íme: a legtetején mégis, csak azért is megkapaszkodott, gyökeret eresztett egy aprócska fa. Honnan szedi a táperőt, a vi­zet fennmaradásához - rejtély. De ott van, nö­vekszik, mintegy jelezve, miszerint előbb- utóbb társai is jönnek, füvek, bokrok és élettel fedik a mai fekete, kormos salakhegyet. A fa, amelyik csak azért is megkapaszkodott Fotó: Priska Tibor NOTESZ Brigádok M. Szabó Zsuzsa Egy szakszervezeti vezetővel beszélget­tünk - a mozgalomról. Azt mondta, nagy kár, hogy megszűntek a szocialista brigá­dok, mert hatalmas űr maradt utánuk. Pél­dát is említett: elment egy kollégájának az építkezésére segíteni, s nagy meglepetés­sel vette tudomásul, hogy mindössze hár­man vannak. Kiderült, hogy X nem ért rá, Y elutazott külföldre, és hogy Z ígérte, de mégsem jött. Hárman falat húzni bizony meglehetősen bajos, és nem igazán haté­kony. Nekiálltak azért és közben elábrán­doztak, beszélgettek. Pár évvel ezelőtt bármi probléma volt, jött a brigád. Nem csupán azért, hogy beírhas­sák a brigádnaplóba, V-nek, G-nek segí­tettek felhúzni a házát, hanem mert élvez­ték is. Ma nekem, holnap neked, ez volt a nem túl gyakran hangoztatott jelszó. Sza­vak helyett ugyanis inkább összeálltak és ki-ki tette, amit kellett. Nem maradt el ter­mészetesen a munka utáni bográcsos, a sörözgetés - mindez nemcsak jó hangu­latot csinált, hanem megnyíltak az embe­rek, előhozakodtak a szokásos munkahe­lyi problémákon túl a magánélet gondja­ival. És gyakran úgy esett, hogy akadt, aki jó tanácsot adjon, segítsen. Egy-egy ilyen beszélgetés felért egy pszichoterápiával: a gondoktól szabaduló ember még jobban kötődött a közösséghez, könnyebben jött a szájából a kérés, „most segítsetek!". Mert tudta, lesz segítség. Voltak persze bohóckodások is a brigád­mozgalomban. Beszélgetőtársam a szín­házak, mozik látogatását említette. Ra- gasztgatták a brigádnaplóba az így-úgy összegyűjtött belépőjegyeket, mert azt kí­vánták tőlük, hogy kulturálódjanak. Ez erőltetett dolog volt, mert kulturálódtak volna, csak éppen: a napi robot megke­ményíti a lelket, nehezebben hatolnak be­lé a szép dolgok, a művészetek, a 12 órás műszak után a melós könnyen elalszik a színházban, a moziban. Szóval: ott már nemigen tudtak helytállni. Most nincsenek brigádok, dühöng az in­dividualizmus. Műszak végén fáradtan in­tenek és mennek haza. Holott: mai vilá­gunk sokkal több gonddal terhes, mint pár évvel ezelőtt. Munkanélküliség, létmini­mum, egyetemi tandíj, elvesztett családi pótlék... Ha van időszak, éppen a mai az, amikor össze kellene fogni, segíteni, vi­gasztalni egymást, kinyilvánítani a sokat emlegetett, ám kevésbé érezhető szolida­ritást. De nem megy, a mozgalom meg­szűnt. Csak reménykedni lehet, hogy át­veszi a szerepét valami más. Igénylik a közös programokat Miskolc (ÉM - MSZ) - A Köpüs- völgyben szombaton volt gu­lyás, sör, sakkverseny, lövész­verseny - és sok-sok beszélgetés. A Miskolc Városi Közlekedési Rt. legnagyobb érdekvédelmi szerveze­te a Miskolci Tömegközlekedési Dol­gozók Szakszervezete, az MTDSZ, 1100 aktív és 480 nyugdíjas tagot tömörít. Mindezt Sólyom Dánieltől, a szakszervezet elnökétől tudom meg. Itt ülünk a hús árnyat adó fák alatt, a Köpiisvölgyben. Jobb ez most, mintha például strandolnánk a perzselő napon. Az árnyékban plédeken heverésznek a családok, van aki sakkozik, más csak lazán sörözget. — A közlekedés napját ünnepel­jük - magyaráz Sólyom - ugyanis 1897-ben ezekben a napokban ala­kult a miskolci tömegközlekedési vállalat. Pár éve tartjuk meg az ün­nepet, de most már visszatérően és rendszeresen. Most, amikor már nincs brigádmozgalom - kár érte egyébként -, kell hogy valami összetartsa az embereket. Ez a juli- ális jónak tűnik, igénylik a tagok és családtagjaik. Nagyon készülünk a 100. évfordulóra, szép ünnepsége­ket tervezünk. A szakszervezet helyzetére tereli a szót. A dolgozók fizetésük 0,75 százalékát fizetik tagdíjként, a máshol szokásos 1 százalék ugyanis sok lenne. Egyik legemlékezetesebb megmozdulásuk a február végi bér- tárgyalás volt az rt. gazdasági veze­tésével. A két munkástanáccsal kö­zösen vívták ki az előzetesen beje­lentettnél nagyobb béremelést - ki­csit másként, mint a 17 százalék tagsággal rendelkező munkástaná­csok, de végig következetesen, min­dig a tagság szavazataira támasz­kodva. A májusi üzemi tanács vá­lasztáson 13 tagjuk került be az ÜT-be, siker volt ez, később mégis „elvéreztek”, ugyanis a munkásta­nácsok 40 százalékot értek el. Sze­mélyes érdekeket, a gazdasági veze­tés túlérzékenységét említi az el­nök. Meg azt, hogy a két munkásta­nács azt akarta, csatlakozzon hoz­zájuk az MTDSZ - ez nagyon furcsa lett volna, hiszen ők jóval nagyob­Hirdetés ............ Az ellenőrzés is a kötelességük... bak. Meg egyébként is: a két MT hangos a vitától, nem tisztázott, ki a tényleges vezetője, addig pedig tárgyalni sincs kivel. Sebaj, majd csak ez is rendeződik. A lényeg, hogy a Köpüsvölgyi ki­rándulásra 350 tag és családtagja jelezte a részvételét. Volt pénteken és szombaton lövészverseny - a gye­rekek légpuskával, a felnőttek kis­puskával lőttek. Ráti János, az MVK Rt. lövész­klubjának elnöke, civilben gépko­csi-vezető nem titkolja, hogy büsz­ke. Klubjuk azóta létezik, amikor színre léptek a MHSZ lövészegyesü­letek. Ennél még fontosabb, hogy ők az egyike azon keveseknek, akik még mindig élnek, dolgoznak. Pén­teken 45 felnőtt, szombaton 60 gye­rek (14 éves korig) mérte össze tu­dását. S mert közben megérkezett az rt. elnök-igazgatója, Szilágyi Ist­ván, át is adja a díjakat a felnőtt lö­vészeknek. Majd a három focicsapat győztesének, a fiatalok gárdájának. Meghozzák á babgulyást, amit nem itt, hanem áz egyetemen, az ot­tani szakszervezetisek főztek. Kí­gyózik a sor a kiosztók előtt, jut min­denkinek bőven. Hozzá friss kenyér, s akinek kell, csípős paprika is jut. Fotó: Farkas Maya Sólyom Dániel még a kiránduláso­kat említi: egy 45 fős csapat Hajdú­nánásra ment fürdeni. Ez sem egye­di jelenség: júliusban, augusztus­ban és szeptember is kétszer szer­veznek hasonló utat, szeptember­ben még külön négy alkalommal a nyugdíjasoknak. A segélyezést em­líti az elnök: minden tagjuk kap, aki rászorul. És tavaszi béremelés ide, vagy oda, rászorulnak. Ami azt ille­ti: ez látszik, hiszen párán kocsival jöttek, van közöttük régi Lada, le­pusztult Wartburg - nem gazdagok a bérből és fizetésből élők. Kérdem, vajon megkapják-e a buszvezetők azt a pluszpénzt, amit az új jegyellenőrzési szisztémáért ígértek. Meg, persze hogy meg. Élőbb egy jutalmat, majd később ki­számolják, mekkora hasznot hoz­nak a cégnek, és akkor rendszeressé teszik á járandóságot. Lezajlott az ebéd, páran az apró szintetizátor köré gyűlnek, énekel­nek, van, aki táncra is perdül. A gyerekek tollasoznak, fociznak, az apróbbak bukdácsolnak a fűben, de szemmel láthatóan nagyon élvezik az összejövetelt. „Nagy élmény ne­kik, mindig emlékezni fognak rá” — mondja az MTDSZ elnöke. Városházák hírei Felújítás, karbantartás Kazincbarcika (ÉM) - A kazinc­barcikai önkormányzat képviselő- testületének legutóbbi ülésén elfo­gadták a költségvetés módosítására tett javaslatot, így az önkormányzat — az előirányzottakon túl - külön forrást biztosít néhány intézménye felújítására és karbantartására. A testület döntött a fizetőparkolás új rendjéről is, amelyet szeptember 1- jei hatállyal Vezetnek be a város­ban. E szerint a városi önkormány­zat tulajdonában lévő „fizetővára­kozási-övezet” táblával jelölt parko­lóhelyeken hétköznap reggel 8 és este 6, szombaton reggel 8 és dél­után 2 óra között csak előre megvál­tott parkolószelvénnyel, illetve -bér­lettel szabad majd várakozni. Kisebbségi tábor Szerencs (ÉM) - A június végén, Szerencsen és Bekecsen megrende­zett sport- és hagyományőrző napot - amelyen négy környékbeli kisebb­ségi önkormányzat is részt vett — tegnapi ülésén értékelte a szerencsi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőcsoportja. Megállapítot­ták, hogy rendezvényeik iránt az át­lagosnál többen érdeklődtek. Az ér­tékelést követően arról döntött a testület, hogy a kisebbséghez tarto­zó általános iskolások és a nagycsa­ládosok részére kirándulást szer­veznek Nyíregyháza-Sóstóra. Ez al­kalommal készítették elő augusztu­si ifjúsági táborukat is. A kastély bajor „kérője” Edelény (ÉM) - Kétszer is kiírta a pályázatot az edelényi Coburg-kas- tély értékesítésére a tulajdonosi és kezelői jogokkal rendelkező Kincs­tári Vagyonkezelő Szervezet, de ed­dig az érdektelenség miatt nem ve­zetett eredményre. Ügy tűnik azon­ban, hogy most végre elmozdult az ügy a holtpontról. Bajor „kérője” akadt a Coburg-kastélynak. Bajor vendégek jártak ugyanis az edelényi kastélyban június 26-án, és érdeklődésük komolynak tekint­hető. A német cég képviselői hama­rosan újra leülnek a tárgyalóasztal­hoz a Coburg-kastély hasznosítása érdekében. Erre negyvenmillió már­ka fedezettel is rendelkeznek. A műemléképület hasznosításának formái egyelőre tisztázatlanok, ed­dig is a helyi önkormányzat és Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tulajdonvitája hiúsította meg a pri­vatizációt. Az edelényiek szerint a KVSZ többszöri átszervezése is ár­tott az üzlet megkötésének. A bajo­rok is érthetően garanciákat vár­nak. Az önkormányzat és a KVSZ kölcsönös vádaskodása azonban nem viszi előre a Coburg-kastély si­keres privatizációjának az ügyét.

Next

/
Thumbnails
Contents