Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-10 / 160. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Július 10., Hétfő _APRÓ A betű szent Brackó István Némi önelégültséggel regisztráltam, hogy a képviselők, a politikusok, a banká­rok, a közéleti személyiségek egyre gyak­rabban hivatkoznak - cáfolva vagy erősít­ve valamit - az írott sajtóra. A minap pél­dául a magánbank elnöke kétséggel fogad­ta az állami pénzintézet első emberének nyilatkozatát (nem 30, hanem 26 száza­lék lesz az infláció), de aztán fejet hajtott, lévén ha a régi kollégája ad nyilatkozatot a sajtónak, akkor az számára elfogadha­tó, bár más a véleménye. Felértékelődött a nyomtatott betű szere­pe. Súlya van. Elhihető, elfogadható, nyo­matékosításra használható, ami leíródik. A betű, az írott szó újra (vagy mégis újra?) nem veszített értékéből. Gutenberg mes­ter találmánya nem ment ki a divatból. Igaz, drágább lett a könyv, az újság. A szó elszáll, az írás megmarad - mond­ták a rómaiak, akik nem ismerték a golyós­tollat, a sokszorosító gépet, a könyvnyom­tatást. A szép szó - akár elhangzik, akár leíródik - túléli a piramisokat, a földren­gésbiztos házakat, a CD-re vett napi slá­gereket. Én hiszek a könyvben, s fenntar­tással fogadom a futurológus, McLuhan jóslatát: a kor a Gutenberg-galaxisból a Macone-féle konstelláció felé tart... A szá­mítógép gyorsítja, egyszerűvé teszi az adatnyilvántartást, a kulturális és informá­ciós közlést. Én azonban konzervatív va­gyok. A betű, a leírt szó nem megy ki a di­vatból, nálam egy Pallas-lexikon többet ír (és ér), mint egy videoklip a nílusi kroko­dilról. Talán foglalkozási mánia ez. De ne­kem a betű: szent. Károly Gáspár Bibliája, Arany jános Tol­dija többet ér, mint az MTV összes clipje. Gyerekdal Japánban Gifu (MTI) - Nagy sikerrel adta elő program­ját a Budapest Gyermekkórus szombaton az egyik legelegánsabb japán koncertteremben, a gifui Salamanca Hall-ban. Botka Valéria és Csányi László együttesét öthetes koncertkör- útjának első kiemelkedő fellépésén a teltházas koncert végén nagy ünneplésben részesítette a japán közönség. A kórus ezúttal is a tőle meg­szokott Bartók-, Kodály-kórusművekből, ma­gyar népdalokból és a klasszikus kórusiroda­lom remekeiből állította össze műsorának nagy részét. Offenbach-titkok Kecskemét (MTI) - Európa számos teátruma közül a kecskeméti nézőtéri elrendezettsége, befogadóképessége hasonlít leginkább arra a színházra, amelyet 1855-ben Jaques Offen­bach először megnyithatott. A német ZDF, a francia ARTE, az EuroArts, valamint a ma­gyar MTM Kommunikáció koprodukciójában készülő Offenbach-titkok című film magyaror­szági forgatásának helyszíne tehát nem vélet­len, hanem hosszas keresés eredménye. A koprodukciós film Offenbach két eddig is­meretlen egyfélvonásos vígoperája köré írt ke­retjátékban dolgozza fel a zeneszerző és a francia császári udvarban nagybefolyású Mor- ni gróf kapcsolatát. A várhatóan egész Euró­pában képernyőre kerülő, a francia és német nyélvterületű országok mellett az elsők között hazai televízióban látható film rendezője Sza­bó István, Oscar-díjas filmrendező. Offenbach szerepét Jordán Tamás játssza, az akkor ural­kodó III. Napóleon féltestvérének, Momi gróf­nak az alakját pedig Kulka János személyesíti meg. Az Offenbach két művére és élettörténe­tére épülő játékfilm hangfelvételei hét ország művészeinek közreműködésével már ez év ele­jén Németországban elkészültek. A magyaror­szági forgatás során pedig egy teljesen újsze­rű, a korábbinál csaknem kétszer nagyobb képfelbontásra képes technikát alkalmaznak, hazánkban először. A már jövő századinak mi­nősített technikát is figyelembe véve a film költségvetése 2,3 millió márka, ami például a Tetthely című tv-sorozat egy epizódjának költ­ségéhez hasonló - hallottuk Tolvaly Ferenctől, az MTM Kommunikáció elnök-vezérigazgató­jától. A mostani koprodukció finanszírozásá­nak megszervezésében oroszlán részt vállaló cég tulajdonosa és vezetője ügy ítélte meg, hogy a Kecskeméten forgatott film várakozá­saik szerint ez év végéig elkészül, s jövőre lát­hatják a magyar televízió nézői. Tevékenysé­gükről szólva Tolvaly Ferenc hangsúlyozta: a közkedvelt eurovíziós szórakoztató műsorok magyarországi adaptációja mellett évi árbevé­telük 2,5 százalékát fordítják a nemzeti film­gyártás támogatására. A közeljövőben újabb 2-3 koprodukciót szerveznek, segítve ezzel a szétzilálódott magyar filmgyártás európai hí­rű szakembereinek alkotási lehetőségeit. Versek között cinkos, aki... Verskoncért(ek) a XVI. Nemzetközi Kaláka Folkfesztiválon Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A zene ott kezdő­dik, ahol a szó hatalma véget ér... - mondta Debussy, én pedig szívesen idézgetem e gondola­tát. Még ha most kicsit különle­ges is a helyzet, annyiban, hogy itt - énekelt versekről lévén szó- együtt él szó és zene. Ezek szerint ez lenne a tökéletes műfaj? Ez így természetesen nem mondható ki, hiszen a vers, ha „csendben” van is, éppen olyan tö­kéletes. De „tisztán” is eljut hoz­zánk valamilyen dallam, hiszen a ritmus, a hangzás - na és persze a tartalom - kiváltanak egy zenei hangulatot. S a „megtalált” zene fel­erősítheti (el is ronthatja?) az adott vers világát... A XVT. Kaláka Folkfesztivál verskoncertjén persze nem csak megzenésített verseket hallhat­tunk, hanem - a szerzők előadásá­ban is - poémákat Beszédes Ist­vántól, Horváth Gyula miskolci költőtől és Zalán Tibortól. Hallgat­va őket - és megzenésített versei­ket - cinkosaik voltunk valami olyasmiben, amihez jó esetben nem kellene cinkosság. De ma úgy tű­nik, versek között cinkos, aki zenél- és aki hallgatja. Vagy nincs is így, csak divat arról beszélni, hogy senki nem olvas verseket, és ott­hon titokban mindenki a József At- tila-kötetet bújja? Mint a Ray Bradbury sci-fi-ben, mikor elégetik a könyveket, rejtegetésükért bör­tönjár, de sokan inkább megtanul­ják kívülről a verset, regényt, s - cinkosokként - önmagukban, ön­magukkal éltetik tovább az úgyis halhatatlant... A műsor második részében a Merlin színház József Attila-estjét hallgathattuk végig. Közreműkö­dött Jordán Tamás, Galkó Balázs, Hobo, Sebő Ferenc és a Kaláka. Ők heten. Mint a... De nem! Ültek, előt­tük a mikrofon a tökéletes rádiófel­vételhez (bár a hangosítással olykor mégis akadtak a műsort, ráhango­HIRDETÉS 1 Sebő Ferenc és Jordán Tamás lódást, harmóniát szétverő - recse­gő - gondok itt a Bartók Béla Műve­lődési Házban). E világon, ha... hét­szer... a hetedik... ; Lesznek, akik majd kinevetnek!... (De) Ki tiltja meg?!... Ti jók vagytok... innen vagy?... hiába hát a bánat... Te ke­mény lélek... üres szívedhez... fölsír a hat... mint a kutya hinnél... Légy ostoba! József Attila szóban és zené­ben. A zene sokféle dallammal, sok­féle műfajban. Talán a zene mutat­ja meg igazán, mi is rejlik a költő­ben. Visszacseng Zalán Tibor gon­dolata, hogy az ember nem egyfor­ma, és éppen abból építkezik, hogy minden nap más és más. Egyszer avantgárd, egyszer romantikus for­mában fogalmaz. S ha egy embernél is így van, hogyne lenne így, mikor egy költő verséhez más és más sze­mélyiségek, más és más műfajban nyúlnak! Amint a versmondók is. A Merlin-előadásba belefért Galkó Balázs hetykesége, Jordán Tamás meditativ értelmiségije, meg Hobo „hobósága” -, kilátástalanság és op­timizmus, érthető érthetetlenség és A szerző felvétele érthetetlen érthetőség, s az egész műsort egy nagy közös játékosság fogta át. Hogy itt a vége? József Attila után már nem lehet másról írni? Na nem! A koncert utáni beszélge­téskor hangzott el a gondolat, mi­szerint a nagy költők minden kor­ban megszólalnak, és minden kort megszólítanak. Kort? A szó értel­mezhető az egyénre is. Úgyis, mint a gyermekkorra. Mert ha megállók a hosszú tapsviharnál, mi van az őszi éjjelen, mikor izzik a galago­nya ruhája és a szél meg szalad ide-oda? Mi van a bálnával, aki ha tudná, hogy milyen jó a málna, csak málnát zabálna, vagy a han­gyával, akinek ez a jó nap arra, hogy a Holdra szálljon? Szombaton délelőtt ugyanis a gyerekek „foly­tatták”, amit mi előző este azzal hagytunk abba, hogy „a hetedik te magad légy!” És ez a kis koncert - a gyermekversekkel - annak a lát­ványos előzménye, hogy idővel ők is cinkosaink lehetnek a versben - a hallgatásban... Egyházi muzsika Gönc (ÉM) - A Magyar Continen­tal Singers ad evangelizációval egy­bekötött koncertet július 11-én, kedden este fél 7-től a gönci római katolikus templomban. A megye díjai Miskolc (ÉM) — Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Közgyűlése a 14/1992. (X.29.) sz. rendelettel mó­dosított 8/1991. sz. rendeletében döntött a Pro Comitatu és Alkotói díj alapításáról és adományozásáról. A díjak odaítélésére július 23-áig ja­vaslatot tehetnek: a megye telepü­lési önkormányzatai; a megyei köz­gyűlés tagjai, bizottságai, tanácsno­kai; a megyei intézmények; a me­gyei érdekképviseletek, szakmai szövetségek, egyesületek, egyhá­zak, tudományos intézetek vezetői; a megyei sportági szakszövetségek és sportegyesületek. A kitüntetések azoknak a szemé­lyeknek és közösségeknek adomá­nyozhatok, akik a megyében élnek, vagy munkásságukkal a megyéhez kötődnek és kiemelkedő, áldozatos munkát végeztek, illetve érdemeket szereztek a közélet, a tudomány, a művészet, a közoktatás, a közműve­lődés, a testnevelési és sportmozga­lom, valamint az egészségügyi és szociális ellátás, a gyermekvédelem és az egészséges életmódra nevelés területén. A kitüntető díjakra beküldött javas­latokat szakmai kuratórium bírálja el. A Pro Comitatu díjból - mely ál­talában több évén át végzett alkotó­munka elismeréseként adható — évente kettő, az Alkotói díjból éven­te négy adományozható az október 23-ai ünnepi közgyűlésen. A javaslatokat - melynek tartal­maznia kell a díjra felterjesztett személy rövid életrajzát, illetve az adott közösség működésének főbb állomásait, valamint a javaslattevő személy, testület szakmai indoklá­sát - a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Önkormányzat Hivatala okta­tási és közművelődési osztály címé­re - Miskolc, Városház tér 1.3525 - kell elküldeni. Operaláz Miami (MTI) - Zsúfoltak az opera­házak az Egyesült Államokban, de különösen annak délkeleti államai­ban. Marketing szakemberek sze­rint még soha nem volt akkora az operaházak látogatottsága, mint az elmúlt évadban. Az érdeklődés ilyen arányú növekedése oda veze­tett, hogy a regionális operaegyütte­sek létszámban és anyagiakban egyaránt növekedtek. Most már olyan dalműveket is előadnak, ame­lyek rendszerint nem hallhatók a nagyobb operaházakban - kamara­operákat, operetteket, jazz-operá- kat és új szerzeményeket. Ugyanakkor ezek az operaegyütte­sek olyan új formákkal is kísérletez­nek, amelyeket az északi államok nagy operaházai többnyire elutasí­tanak. Emellett azonban nem ha­nyagolják el a klasszikusokat sem és műsoraikon szerepel például Wagner Bolygó hollandija is. A ne­vesebb vidéki operaházak közé tar­tozik Miamiban a Grand Opera. „Napjainkban többen járnak operá­ba, mint valaha” - nyilatkozta büsz­kén a miami operaház sajtótitkára. A három évvel ezelőttihez képest 12 ezerrel nőtt az operalátogatók szá­ma. Hasonló nézőszám-növekedés­ről számolt be sarasotai operaházak igazgatása is. Georgiában, a déli ha­gyományokat őrző államban is ro­hamosan nő az érdeklődés az opera iránt. Az elmúlt évben 25 százalék­kal nőtt az operalátogatók száma, s ezen belül 50 százalékkal a fiatalo­ké. Atlantában, az 1996-os Olimpiai Játékok színhelyén rövidesen meg­nyílik a 4678 férőhelyes űj opera­ház. Országos statisztikát tekintve az 1990/91-es évadhoz viszonyítva 1992/93-ban kétszázezerrel többen látogatták az operaelőadásokat az Egyesült Államokban, s számuk összesen 4,2 milliót tett ki. Rock-party Miskolc (ÉM) - Első diósgyőri rock-party címmel külön fesztivált szervez három miskolci zenekar. A forró nyárban a S.T.A.B., az Excel­sior és a Kingston muzsikáját július 14-én, pénteken délután 2 órától hallgathatják az érdeklődők - akár fürdőzés közben is - a jéghideg vizé­ről ismeretes diósgyőri strandon.

Next

/
Thumbnails
Contents