Észak-Magyarország, 1995. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-08 / 159. szám
Július 8., Szombat ÉM-riport ÉM-hétvége III Fortuna csókja keserű lett Kihúzták a nyertes szelvényt, a nyertes mégsem nyert A BMW-t felajánló cég telephelye. A tulajdonosok távollétében nem fotózhattuk le azt a csodaautót, amelyhez hasonlót nem kapott meg a Makádi család. Fotó: Fojtán László A kazincbarcikai Makádi család ez év januárjában kapott levelet a Free-Sport alapítványtól, amelyből arról értesülhettek, hogy az alapítvány sorsjegyjátékán megnyerték a fődíjat, egy 3,5 millió forint értékű BMW személygépkocsit. Örömük azonban nem tartott sokáig. Hamarosan kiderült: a játékba n ígért fődíjat a felajánló visszavette, így az a valóságban nem is létezik... A nemzetközileg is elismert sportolók által 1992-ben létrehozott Free-Sport Ifjúsági és Sport Alapítvány tavaly nagyszabású nyereményjátékkal egybekötött akciót hirdetett: darabonként 100 forintért szélvédő matricákat árultak megyeszerte, egyebek között a miskolci Centrum Áruházban is. A matrica hátoldalán a következő mondatok álltak: „...a termék (mármint a matrica) megvásárlásával...a(z alapítványi) támogatáson túl komoly nyerési esélyt is vásárolhat magának..., hat hónapon keresztül részt vehet a havonkénti nyereménysorsoláson, hat darab (szelvény) megvásárlása esetén pedig... a túloldalon látható BMW típusú személygépkocsi, mint fődíj sorsolásán.” A 100 ezer forintos díjakat július 16- tól havonta, majd a fődíjat - annak rendje és módja szerint közjegyző előtt - 1994. december 23-án ki is sorsolták. Nyertünk, de mit...- A Free-Sport alapítványtól ’95 január 16- án kaptunk értesítést arról, hogy családunk nyerte meg a főnyereményt - emlékszik vissza Makádi Anikó, akivel édesapja és vőlegénye társaságában beszélgettünk. - Előzetes megbeszélés után január 20-án elmentünk az alapítvány miskolci irodájába, ahol a kuratórium elnöke, Barsi László arról tájékoztatott, hogy a BMW-t a szponzorként feltüntetett Mályi autóügynökség visszavette. Más lehetőség nem lévén, szerződést kötöttünk vele, amelyben az állt, hogy az autó értékét április 30-ig kifizetik. Az elnök kedves volt, korrekt embernek tűnt, s - minthogy ilyen ügyekben fontos a bizalom - később abba is beleegyeztünk, hogy május 20-ra módosítsa a nyeremény kifizetésének időpontját. Mivel azonban mind ez idáig nem történt semmi, ügyvédhez fordultunk, aki azt tanácsolta, tegyünk büntetőfeljelentést az alapítvány ellen. Ezt mi meg is tettük a miskolci Városi Rendőr- kapitányságon.- Noha a megállapodást az autó forgalmi értékéről kötöttük, és hogy azt két részletben is kifizethetik, azt mondtam az elnöknek, adjon kétmilliót és elfelejtjük egymást- teszi hozzá Makádi István, Anikó édesapja. - Ha láttuk volna, hogy kézzelfoghatóan is megmozdul valami az ügyben a megállapodásban rögzített határidőig, nem mentünk volna sehová sem... * Értékkülönbségek A Gazdasági Versenyhivatal - amely a Free-Sport nyereményjátékával összefüggésben a Szerencsejáték Felügyelet felkérésére időközben vizsgálatot kezdett - levelével Makádiékat is megkereste. Affelől érdeklődtek: milyen módon jutott tudomásukra az alapítvány által szervezett nyere- ményjáték; kaptak-e pontos tájékoztatást a sorsolás menetéről, a kisorsolandó tárgyakról és azok értékéről; a megnyert ajándék megfelelt-e a tájékoztatóban leírtaknak...- A Szerencsejáték Felügyelet figyelmét több, törvénybe ütköző szabálytalanság is felkeltette a Free-Sport nyereményjátékával kapcsolatban. Többek között az is, hogy a játékban ígért nyeremény értékét a játék időtartama alatt jelentős mértékben csökkenteni kívánták - magyarázza Hargitai Katalin', a Gazdasági versenyhivatal főtanácsosa. - Ezért kérték az ügy - amely a fogyasztó megtévesztésének kategóriájába sorolható — versenytörvény szerinti vizsgálatát. Július 5-re idéztük be az alapítvány elnökét, akinek meghallgatása után a versenytanács dönt arról, milyen következményekkel számolhat az alapítvány. Erre azonban két hónapot várni kell. Tapasztalat nélkül Az ügyben legilletékesebbel, Barsi Lászlóval cége egyik irodájában beszélgetünk a számára is egyre kínosabbá váló játékról.- Bíztam azokban az emberekben, akik ígéretet tettek a játék szponzorálására — kezdi mondandóját az elnök. - Rá kellett azonban jönnöm, hogy senkiben nem szabad megbízni, ügyvéd előtt mindenről írásos dokumentumot kell készíteni. Hozzáteszi: a szponzor cégekkel - kettő kivételével — szóban állapodott meg. A gondok akkor kezdődtek, amikor vállalkozások nem adták át az alapítványnak azokat az összegeket, amiben megegyeztek, a havi nyereményeket ezért a játék bevételéből kellett kifizetniük. A szelvényen megígért fődíj, a BMW felajánlója pedig - különböző okokra hivatkozva - a játék indításának napján jelentette be visszalépését... Szerettük volna megkérdezni a Mályi autóügynökség vezetőit, mi áll visszalépésük hátterében, jelenleg azonban nyári szabadságon külföldön tartózkodnak. Megkerestünk viszont néhány olyan céget, amelyek - mint az a nyereményszelvény hátoldalán szerepel - „a sorsolások anyagi feltételeit biztosították”.- Most már engem is érdekel az ügy, mivel a Bonus ECO Rt.-nek semmiféle kapcsolata nincs az alapítvánnyal - mondja az rt. igazgatója. - Őket nem támogattuk, az elnökének pedig a nevét sem hallottuk. Mi is nyomozunk az ügyben, miként is kerültünk rá a szponzorok listájára.- A Lézerpont Kft. támogatását eszmei értékűnek nevezném - közli az ügyvezető. — Mi a reklámnyomtatványok nyomdai és grafikai előkészítésével segítettük őket, gondolva a jövőbeni együttműködésre is, mivel Barsi Lászlóval - a nyomdász szakmához kapcsolódva - már korábban is munkakapcsolatban álltunk. Üzletileg ez nekünk nem érte meg.- Az alapítvánnyal tavaly nyáron kötöttünk támogatási szerződést - mondja a mezőkövesdi Gráf Nyomda igazgatóhelyettese. - Furcsa dolognak tartom viszont, hogy az alapítvány azóta sem jelentkezett a felajánlott összegért, de azokért a sorsjegyekért sem, amiket bizománybán nálunk hagytak. (Időközben megtudtuk, hogy Barsi László átvette az alapítványnak felajánlott százezer forintot.)- Nem ígértük az alapítvány támogatását - állítja a miskolci Centrum Aruház gazdasági igazgatója. - Nálunk bérleti díj fejében állították ki az autót, itt tartották a sorsolásokat és a nyereményjáték-akciót. Egy hónap bérleti díjjal még így is tartoznak az ái’uháznak. De téljünk vissza az alapítvány elnökének nyilatkozatához.- A játékot, mivel annak indítását bejelentettük, majd elkezdődött a matricák árusítása is, már nem lehetett abbahagyni - folytatja Barsi László. - A későbbiekben szóban ismét megállapodtam az autóügynökséggel, hogy ha már ezt az autót nem is - mivel aimak jelentősen megemelkedett az ára -, kétmillióért hozzanak egy másikat, amelynek az árát a bevételekből finanszírozni fogjuk. ígéret, ígéret... Időközben a játék bevételei azonban annyira megcsappantak, hogy azokból egy autót már nem lehetett megvásárolni.- Miért értesítették mégis a fődíj nyertesét arról, hogy megnyerte a BMW-t, ha azzal tulajdonképpen nem is rendelkezik az alapítvány?- Úgy tartom tisztességesnek, hogy a cégem és az alapítvány, vagy a többi érdekeltségem segítségével azt, amiben megállapodtunk, tartsuk is be. A nyertesek mindenképpen meg fogják kapni a nyereményüket. Az áprilisi határidőre - amiben Makádiékkal megállapodtunk -, azért nem tudtam átadni az összeget, mert a cégem egyelőre nem kapta meg az elvégzett munkájáért a pénzt. Ha ezt megkapom, felajánlom az alapítványnak, és az így fizetni tud.- Saját cégének a bevételeiből finanszíroz egy olyan alapítványt, amelynek ön az elnöke?- Az alapítványnak nincs pénze, ezért azt valakinek támogatnia kell. Ezt a támogatást természetesen nem fogjuk leírni az adónkból, mivel ez kisorsolt, járó nyeremény. Attól függetlenül, hogy ki, minek minősíti ezt az eljárást, a nyeremény összegét remélhetőleg napokon belül át fogom adni Makádiéknak, ha hajlandók annak átvételére... Happy end?-még nincs Barsi László a Gazdasági Versenyhivatalban történt meghallgatásról, arról, miről is kérdezték, nem szívesen beszél. Annyit árul csak el, hogy a jövő hét szerdájára ismét beidézték. Viszont rendelkezésére áll Makádi- ék nyereményének csaknem a fele, azt pénteken kívánja átadni nekik...- Péntek délelőtt telefonon megkeresett minket Barsi László, de csak annyit mondott, hogy délután 1 óra körül „kellemes meglepetésben szeretne részesíteni bennünket” - mondja a telefonvonal túlsó végén Makádi István. - Túl sok ígéretet hallottunk már tőle, ezért még ebben a pillanatban sem tudjuk, higgyünk-e neki. Az ügyvédünk azt tanácsolta, amennyiben eljönne és felajánlana számunkra valamennyi pénzt, még ha az a nyeremény töredék része is, fogadjuk el előlegként. Viszont ha ismét egyezkedni akar, azt csak az ő jelenlétében tegyük meg... A Free-Sport alapítvány elnöke pénteken délután egymillió forintot átadott a nyerteseknek. Az ügy ezzel természetesen nem zárult le — folytatás hétfőn, az ügyvédi irodában. Román oktatási törvény: miért a tiltakozás? Baracs Dénes Bukarest (MTI) - Ma, szombaton fogadja Ion Iliescu román államfő az RMDSZ parlamenti képviseletének tagjait, akik arra próbálják rávenni, hogy ne írja alá a parlamentben június végén megszavazott román oktatási törvényt. Az RMDSZ kezdeményezte azt az óvást is, amelyet az alkotmánybíróság elé terjesztett a törvénnyel szemben képviselők, illetve szenátorok egy- egy csoportja. A kormány illetékesei, a román pártok viszont jobbára európai szinten is mintaszerűnek minősítik a törvényt, a szélsőséges nacionalisták szerint éppenséggel azért alkotmánysértő, mert túl sok lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására, úgymond a román államnyelv rovására. Az utóbbiak fellépése lehetővé teszi a kormánynak, hogy a törvényt „kiegyensúlyozottnak” minősítse, hiszen azt „minden oldalról” támadják. Mit tartalmaz végül is ez a szöveg? Az RMDSZ szakértői egyik első elemzésükben csokorba gyűjtötték a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását érintő, a törvény különböző fejezeteiben található rendelkezéseket és megkísérelték felmérni azok különböző következményeit. Az alábbiakban erre az elemzésre támaszkodva, a törvénycikkek nem hivatalos magyar fordítása alapján adunk ismertetést. Előre kell bocsátani, hogy a magyar nyelvű oktatás több évszázados hagyományra támaszkodik Erdélyben, az elmúlt 75 év különböző jellegű korlátozásai ellenére mindmáig folyamatosan megmaradt minden szinten, ha nem is minden területen. Az utóbbi évtizedekben legnagyobb sikerét az 1989. decemberi fordulat után érte el, amikor a Ceausescu-időszak- ban román oktatási intézményekkel összevont, elsorvasztott középiskolák nagyrészében sikerült visszaállítani az önálló magyar oktatást. Azóta azonban a létszám ismét csökken, 1993-94-ben például óvodától középiskoláig 211 317 diák tanult magyar tannyelven, az előző tanévben még 216 705-en voltak. Külön nem lehet kimutatni a mester- és inasiskolákat, szakiskolákat, az egyetemi oktatást, mindez még néhány ezer fő. Az önálló Bolyai egyetemet az ötvenes évek végén megszüntették, de a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen elsősorban tanárképző szakokon felsőfokú oktatás ma is folyik magyar nyelven, és néhány más magyar nyelvű tagozat is működik. A jellemző azonban az, hogy míg a népszámlálási adatok szerint a magyarság aránya 7,1 százalék Romániában. magyar nyelvű oktatásban a gyerekeknek csak 4,9 százaléka részesül, méghozzá úgy, hogy míg az óvodai népesség aránya még 6,8 százalék, az 1-8 osztályosoké 5, a középiskolásoké már csak 4,2, az egyetemistáké pedig ennek is csak töredéke. Az új román oktatási törvény csak ezzel a háttérrel érthető meg, hiszen lényege az, hogy felerősíti a román nyelvű oktatásban való részvételt ösztönző, elősegítő, illetve a magyar nyelvű lehetőségeket nemcsak koi-Iátoző, de annak választásában szülőt és gyereket egyaránt lehetőleg ellenérdekeltté tévő motívumokat, méghozzá annál inkább, minél magasabb az oktatási szint. 8/1. cikk: Az oktatás minden szinten román nyelven folyik. Minden helységben román nyelvű osztályokat kell szervezni és működtetni. Az RMDSZ képviselői a parlamentben azt javasolták: a valós helyzetnek megfelelően a törvény azt mondja ki, hogy az oktatás románul, a nemzeti kisebbségek nyelvén és világnyelveken folyik, ezt a többség elutasította. Az RMDSZ kérdése: miért? Székelyföldön és másutt számos olyan falu van, ahol jelenleg csak magyar tannyelvű iskola működik. Az RMDSZ szakértői szerint román tannyelvű osztályok létesítése a következőket eredményezheti: kis létszámú iskolák esetében az anyagi lehetőségekre hivatkozva csak a román tannyelvű osztályokat fogják működtetni, rákényszerítve a kisebbségi szülőket, hogy román tannyelvű iskolákban taníttassák gyermekeiket; a kisebbségek nyelvén működő iskolák, tagozatok megszüntetését; a kisebbségi közösségek fokozatos feloszlatását a román tanerők betelepítésével. Ezeket az aggodalmakat múltbeli tapasztalatok támasztják alá. 8/3 cikk: A román nyelvnek, mint államnyelvnek tanulása és elsajátítása nemzetiségre való tekintet nélkül minden román állampolgár számára kötelező. A parlamenti vitában az RMDSZ képviselői természetes kötelességnek nevezték a román nyelv tanulását, viszont jogi képtelenségnek tartják a nyelv elsajátítására vonatkozó törvényes kötelezettséget, hiszen az a képességek függvénye. 9/1 cikk: Az elemi iskolai oktatásban a vallás kötelező tárgy, a gimnáziumban fakultatív. 9/2 cikk: Az állam által hivatalosan elismert egyhazak kérhetik az oktatási minisztériumtól különleges oktatás megszervezését az egyházi személyzet felkészítésére vonatkozó igényeknek megfelelően. Az RMDSZ értékelése szerint az 1. bekezdés itt sérti a lelkiismereti szabadságot. A 2. bekezdés lehetetlenné teszi felekezeti oktatási hálózat létesítését és fenntartását nem papképzésre állami támogatással. A 22. cikk szerint a gimnáziumi érettségi tárgyai a roman nyelv és irodalom, a matematika, a románok történelme és Románia földrajza. A tanügyi törvény vitájában az RMDSZ kevés számú sikereinek egyike az volt, hogy a törvény kimondja: a nemzetiségek tannyelvén tanuló diákok számára az anyanyelvű irodalom és nyelv is érettségi tárgy (ezt a tervezet eredetileg fakultatívvá tette volna, leértékelve az anyanyelvet). 122. cikk: A nemzeti kisebbségekhez tartozó személynek joga van arra, hogy a jelen törvény feltételei szerint minden oktatási szinten és formában anyanyelven tanuljon és oktatásban részesüljön. Az eddig érvényben volt szabályozásban nem szerepelt az „a jelen törvény feltételei szerintii megszorítás. 123. cikk: A helyi szükségleteknek megfelelően kérésre, és a jelen törvény feltételei szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvén csoportokat, osztályokat, részlegeket vagy iskolákat lehet szervezni. Ez a megfogalmazás kizárja annak lehetőségét, hogy állami támogatással kisebbségi tannyelvű egyetemet létesítsenek.
