Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-08 / 133. szám

1995« júNius 8-, Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Ideális nyugdíjkorhatár: 62 év Az új nyugdíjrendszer csak az ezredforduló után lépne érvénybe ismét „tiszta udvart” akarnak Tiszaújváros (ÉM) - A város ön­kormányzati testületé közmeghall­gatást tartott tegnap délután Tisza- azederkényben a Vásárhelyi Pál Művelődési Házban. Rácz György, a városrész képviselője ismertette a nagyszámú érdeklődő előtt, hogy aaű tett az önkormányzat a város­rész fejlesztése érdekében az év ed- “gi időszakában. A résztvevők szorgalmazták az utak és járdák ja­vítását, a „Tiszta udvar, rendes ház”-mozgalom felélesztését. El­hangzott az is, hogy meg kell szün­tetni az illegális szemétlerakókat, es szükség van a magángazdasá­gokban elszaporodott és a faluban közlekedő mezőgazdasági gépek se­bességkorlátozására, a község bel­területén való közlekedésének sza­bályozására is. A felvetésekre vála- szoló képviselők és a polgármester Megígérték, hogy a kivizsgálást és intézkedést igénylő kérdésekre a későbbiekben felelnek. Budapest (MTI) - A Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat közgyű­lése szerdán megtárgyalta, és a jövő nyugdíjrendszerét megala­pozó elvi állásfoglalásként elfo­gadta a nyugdíjreformról szóló előterjesztést. Bőd Péter elnökségi tag hangsúlyoz­ta: ez nem érintené a már nyugdíj­ban lévő, a közeljövőben nyugdíjba vonuló korosztályokat; az új rend­szer csak az ezredfordulót követően lépne hatályba, addig előkészítenék az átmeneti időszak lépéseit. Az új elgondolású nyugdíjrend­szer az elfogadott hipotézisek sze­rint három elemből - alapnyugdíj, munkanyugdíj, kiegészítő ellátás — állna. Az alapnyugdíj összege a mindenkori létminimum meghatá­rozott hányada |lenne, fedezetéül a személyi jövedelemadó jelenlegi 0 kulcsos sávja helyett bevezetendő adó szolgálna. Az alapnyugdíj meg­határozott életkortól, az elképzelés szerint 65. évtől járna - rászorultsá­gi elv alapján vagy alanyi jogon, emeléséről az éves költségvetés tár­gyalásakor döntene a parlament. A mai értelemben vett nyugdíj­nak a jövőben az úgynevezett mun­kanyugdíj felelne meg, ennek mér­téke ugyanis kizárólag a munkában eltöltött idő hosszától, az ez idő alatt fizetett járulék mértékétől és - új elemként - a nyugdíjba vonulási életkortól függne. Fontos része len­ne egy pontrendszer is, amelyben a biztosított úgynevezett nyugdíjpon­tokat gyűjtene jövedelme után, és majdani nyugdíjának összege az élete során összegyűjtött pontok szerint alakulna. A munkanyugdí­jat megalapozó járulékokat a bizto­sítottak és a munkáltatók fele-fele arányban fizetnék. A járulékfizetés kötelező volna a bérből és fizetésből élőknek; összege a mindenkori mi­nimálbértől az átlagkereset 2,5-3- szorosáig terjedne. A harmadik pillért az önkéntes nyugdíjpénztárak által nyújtott ki­egészítő ellátás jelentené. Az anyag szerint egyébként a jövőben a nyug­dijak 60 százalékban munkanyug­díjból, 30 százalékban alapnyugdíj­ból és 10 százalékban kiegészítő nyugdíjból állnának. A munka­anyag az ideális nyugdíjkorhatárt 62 évben jelöli meg, de kiemeli, hogy a rendszernek még jó néhány érig ru­galmasan kell kezelnie a korhatárt. Á PSZ és az emelt nyugdíjkorhatár ^üdapest (MTI) - A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) csatlakozik az MSZOSZ női tagozatának felhí­vásához, és tiltakozik a női nyugdíj­korhatár-emelés ellen. Egyúttal til­takozó akcióra szólítják fel a Szak- szervezetek Együttműködési Fóru­mába tömörült összes érdekképvi- seletet - jelentette be szerdán, saj­tótájékoztatón Szöllősi Istvánná, az érdekképviselet főtitkára. Elmond- te azt, is, miszerint a szakszervezet béressel fordult az Országos Mun­kabiztonsági és Munkaügyi Főfel­ügyelőséghez, kérve: vizsgálják teeg, hogy á közoktatási törvény tervezett módosításában szereplő tenulócsoport-létszám emelése nyo­mán az iskolák mennyiben tudnak megfelelni azoknak a jelenleg is ér- venyes jogszabályoknak, amelyek Meghatározzák többek között az is­kolákban az egy gyermekre kötele- Za légköbmétert és négyzetmétert. Miskolcon „aludt” a békeláng Idén első alkalommal Miskolc is bekapcsolódott a Világbéke-futás rendez­vényébe. A békeláng tegnap este érkezett a megyeszékhelyre. Kobold Ta­más polgármester vette át a fáklyát, amelyet meggyújtva ma reggel Biikk- szentlászló felé indított további útjára. Fotó: Fojtán László Kassa-Miskolc: közös stratégia Kassa (MTI) - Noha Kassa Kelet- Szlovákia, Miskolc pedig Észak- Magyarország legjelentősebb gaz­dasági, kereskedelmi és kulturális központja, a jövőben a két testvér- város sorsának alakulására megha­tározó módon fog hatni az, miként tudnak élni sajátos helyzeti lehető­ségeikkel az egyesülő Európa koor­dinátarendszerében - szögezte le kölcsönös egyetértésben Rudolf Schuster és Kobold Tamás, a két város polgármestere a Hemád-parti városban. Megegyeztek abban, hogy a két város közös stratégiát dolgoz ki az Európai Unióhoz való csatlakozás időszakára. Miskolc polgármestere az európai régiók szerepének megerősödésétől remél sokat, és kifejtette: arra kellene tö­rekedni, hogy Lengyelország délke­leti, Szlovákia keleti része, vala­mint Észak-Magyarország között még termékenyebbé és sokrétűbbé tegyék a kapcsolatokat. Alkotmány: első az emberi jog j^üdapest (MTI) - Az Igazságügyi Minisztérium által készített űj al- •Mtmánykoncepció megfelel az élő- ütésén támasztott követelmények­nek: a széles körű szakmai egyezte­téssel kimunkált dokumentum sze­műt nem változik meg az 1989-90- “en megteremtett közjogi berendez­kedés, és előtérbe helyeződik az ern­ten jogok érvényesülése. Egyúttal eltűnnek az alaptörvény úgyneve­tett fehér foltjai, kijavításra kerül­nek az elmúlt öt év működési disz- tenkcióit eredményező hiányossá­gok az alkotmányban. Mindezt La­katos László, az Igazságügyi Mi­nisterium alkotmányelőkészítő tit­kárságának vezetője jelentette ld Gerdán újságírók előtt. Az új alkot­mányban az alapjogokkal foglalko- Zo rész megelőzi majd az államszer- vezetet szabályozó fejezeteket. Az Mkotmánykoncepció szakmai és tersadalmi véleményezése még tert> annak összegzéséről júliusban tájékoztatják a kormányt. JVlOZAIK Cónez Árpád köztársasági el­nök Nemcsók Jánost 1995. június "Jei hatállyal a Miniszterelnöki Hi- yatal politikai államtitkárává kine- ezte. Feladata a Balatonnal kap- esolatos feladatok koordinálása. A* MSZP vezetősége felajánlotta, ?gy programjának kialakítása so- an figyelembe veszi a Társadalmi kamara véleményét. Az energiaár-emelés kényszerű akarékosságot eredményezett a la- osságnál, a földgázfelhasználás 9 ^tezalékkal csökkent, és a villamos- mmgia-felhasználás sem emelke- a j . A várakozásokkal ellentétben lakosság fizetési morálja javult. A tervezett változások végigvite- r , nem elegendő a ciklusból hát- e .yő idő, ezért az MSZP minden v-®Jevel azon lesz, hogy a következő (asztások után is megtartsa kor- anyzati pozícióját-közölte Szeke- s Imre alelnök szerdán. jj. .Axel Springer Budapest Ki- m -01 Kft- megszünteti a Gyöngy cí- női magazint. A hölgymagazin -t eSWen számot ért meg. Az üzemitanács-választás első összesítései Budapest (MTI) - Néhány ága­zatban már kiszámolták az üze- mitanács-választások előzetes eredményeit. Paszternák György, a vegyipari ágazat választási bizottságának el­nöke szerdán ügy nyilatkozott, hogy az előzetes adatok szerint a nagy­részt az Autonómokhoz, s kisebb részben az MSZOSZ-hez tartozó Ve­gyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének jelöltjei 87-88 száza­léknyi szavazatot szereztek. A De­mokrata Liga 5,1, a Független Liga 4,6, a Munkástanácsok 1,4, a Mér­nökök és Technikusok Szakszerve­zete 0,2, a különféle más konföderá­ción kívüli szakszervezetek csoport­ja 1,5 százalékot ért el. Á bányászágazatban Csizmás Attila, az ágazati választási bizott­ság titkára arról számolt be, hogy területükön a Munkástanácsok 8,5, a Független Liga 3-3,5 százalékot ért el, a szavazatok döntő többségét az MSZOSZ-hez tartozó a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetsége szerezte meg. A bőripari ágazatban Lajtos Ta­más, az ágazati választási bizottság elnöke elmondta, hogy még csak a választási jegyzőkönyvek 50 száza­lékát kapták meg. Ennek alapján elmondható, hogy valamennyi sza­vazatot az MSZOSZ-hez tartozó Bőripari Dolgozók' Szakszervezete nyert el. A Liga és a Munkástaná­csok nem állítottak jelölteket. Az ellenzék Mádl Ferencet jelöli államfőnek Budapest (ISB) - Az ellenzék há­rom pártja, az MDF, a KDNP, vala­mint a Fidesz-MPP szerdán, a par­lamentben megnevezte közös köz- .társaságielnök-jelöltjét. Mádl Fe­renc nemzetközi jogászprofesszorra esett a választás. A jelölt személyé­ben a pártok tárgyalódelegációi egyeztek meg, a döntést a frakciók­nak még meg kell erősíteniük. Für Lajos, az MDF elnöke a 64 éves, Európában és az USA-ban is ismert és elismert tudós erényeit ecsetelve kitért arra, hogy Mádl Fe­rencet pártok felett álló személyisé­ge mindenképpen alkalmassá teszi arra, hogy a három ellenzéki párt közös jelöltje legyen. (Az FKGP nem kíván részt venni az államfő jelölé­sében és választásában.) ) A köztársasági elnök egyik leg­fontosabb feladata Magyarország képviselete az európai szervezetek­ben, s ennek a feladatnak a kor­mányzati tapasztalatokkal is ren­delkező, nemzetközi joggal foglalko­zó, az európai integráció mellett ál­ló professzor minden bizonnyal ki­válóan eleget tud tenni - mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Giczy György, a KDNP elnöke a demokrácia megerősítését látja ab­ban, hogy az ellenzék három pállja ki tudott állni közös jelölttel. Árra a kérdésre, hogy a jogászprofesszor számára nem jelent-e presztízsvesz­teséget, hogy szinte biztosan kudarc­cal végződik számára a köztársasági elnökválasztás, Orbán úgy válaszolt: „érezze majd magát kínosan az, aki jobb meggyőződése ellenére a koalí­ciós pállok jelöltjére szavaz”. HÁTTÉR: Mádl Ferenc életrajza Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében dolgo­zott, majd egyetemi tanár lett, 1978-tól az ELTE Állam- és Jog- tudományi Kara Civilisztikai Tu­dományok Intézetének igazgató­ja. 1985 óta az egyetem Nemzet­közi Magánjogi Tanszékének ve­zetője volt. Áz állam- és jogtudo­mány kandidátusi fokozatát 1964-ben, a doktori fokozatát 1974-ben nyerte el. 1993-tól az MTA rendes tagja. Tudományos tevékenysége során főképp polgá­ri, összehasonlító, kereskedelmi joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kap­csolatok jogi problémáival foglal­kozik. Tagja, illetve résztvevője több nemzetközi szervezetnek. Vendégprofesszorként több kül­földi egyetemen tanított. Számos könyv és tanulmány szerzője. Pártonkívüli. 1990 májusától az Antall-kormány tárca nélküli mi­nisztereként feladata volt az MTA felügyelete; közreműködött a kormány tudománypolitikai céljainak meghatározásában, az ezzel összefüggő állami feladatok összehangolásában; képviselte a kormányt illetve a miniszterelnö­köt a nemzetközi szervezetekben; közreműködött az igazságügy­miniszter, a külügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok minisztere egyes feladatainak végrehajtásában. 1991-től a bős-nagymarosi vízi erőmű kor­mánymeghatalmazottja is volt. 1990. augusztus 1-től az Álla­mi Vagyonügynökség Igazgatóta­nácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992. január 23-tól - a va­gyonügynökségtől megválva - a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügye­let felett és a Bankfelügyeleti Bi­zottság elnöki tisztét is betöltötte 1993 februárjáig. Felügyeletet gyakorolt az MTA Központi Hiva­tala mellett az Országos Tudomá­nyos Kutatási Alap felett is. 1992 januáijától 1993 februárjáig el­nökként vett részt a Humánpoli­tikai Kabinet munkájában, majd 1990 augusztusától a kormány tudománypolitikai bizottságának elnöki tisztét látta el. 1993 febru­árja és 1994 júliusa között műve­lődési és közoktatási miniszter­ként tevékenykedett. Tagja volt a Humán- és Ifjúságpolitikai Kabi­netnek, az európai integrációval kapcsolatos kormányzati felada­tok koordinálására alakult tárca­közi bizottságnak, valamint 1994 februárjától elnöke a Felsőokta­tási és Tudományos Tanácsnak. Jelenleg az ELTE jogi kará­nak tanszékvezető tanára. Nős, egy gyermeke van. _A PARLAMENTRŐL Magyar-szlovák szerződés és viszony Budapest (ÉM - B.I.) - Vihart kavart a konk­rét témán messze túlnyúló eszmecsere tegnap a parlamentben. Az alapszerződés ürügyén a magyar-szlovák viszonyról volt szó. A tét: mi­kor és milyen felhangokkal ratifikálja az Or­szággyűlés a két ország miniszterelnöke által aláírt jószomszédi kapcsolatokat és baráti együttműködést tartalmazó dokumentumot. Ezt megelőzően - többnyire egyetértésben - tárgyaltak a honatyák az állami és szolgála­ti titkok, valamint a levéltárak ügyének tör­vénymódosítójavaslatáról. A végszavazásra a jövő héten kerül sor. Az még kérdéses, hogy mikor kerül pont az alapszerződés végére. Érvényessé ugyanis csak akkor válik, ha mindkét ország parla­mentje elfogadja. Korábban, s most is elhang­zott - Varga István MDF hogy miért kell annyira sietni. Csapodi Miklós kijelentette, hogy az alapszerződést nem szerencsés dolog pajzsként fölmutatni. A történelmi megbéké­lést nem lehet egy vitatott okmányra alapozni. Mécs Imre (SZDSZ) úgy vélte, nincs más lehe­tőség. Túl kell jutnunk a trianoni traumán, s tágabb hazában kell gondolkodni. A két kor­mányfő igenis bátor volt, hogy tető alá merte hozni ezt az egyezményt, ami új távlatokat nyithat a két ország kapcsolatában. A képvise­lő felhívta társai figyelmét arra, hogy ennek a szerződésnek nemzetközi garanciái lesznek. A kétperces, indulatos reflexiókat a beveze­tőben már említett kisgazda elnök ötvenper- ces beszéde gerjesztette. Kifogásai és példái szerint a stabilizáció helyett instabil helyzett jött létre a két ország között. Sérültek a ma­gyar alkotmányos jogok, amikor Horn Gyula - a parlament megkérdezése és felhatalmazása nélkül - aláírt Párizsban, 75 évvel Trianon után, a trianoni palotától nem messze. Nem törölték el a szlovákiai magyarok kollektív bű­nösségét kifejező Benes-dekrétumot; a legna­gyobb kisebbséget alkotó népcsoportot nem je­lölték meg államalapító társnemzetnek; a szlovákok eleve megkérdőjelezik az európai gyakorlatban elfogadott és alkalmazott 1201- es, a kollektív jogok gyakorlásával összefüggő ajánlást. Magyarország nem akar revíziót, megbékélésre törekszik, a szlovákiai magyar­ság jogainak érvényesítését szorgalmazza; de nem mondhat le az utódokat megillető lehető­ségekről. A kisgazdák ezért tartják elfogadha­tatlannak az egyezményt, s elutasítják azt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár néhány pontosító megjegyzést tett: törvényes­nek minősítve az eddigi történéseket, kifejezve reményét, hogy az alapszerződés mindkét nép javára válik, s hazánkat közelebb viszi Euró­pához. A szocialista Szűrös Mátyás kifejtette: a politika érdekekre épül, s a biztosítékok hiá­nyában fenntartással fogadja a szerződést. Nem biztos, hogy sietni kell: ez ne a kezdet, hanem végső pecsét legyen egy megfontoltabb, apró eredményeket hozó folyamat végén. Medárd után is kellene az eső A fölnek még jól jön az eső Fotó: LJ Miskolc (ÉM - ME) - A magyar néphit sze­rint, ha Medárdkor - vagyis június 8-án - esik az eső, akkor felkészülhetünk rá, hogy negy­ven napig nem apadnak ki az ég csatornái. Mindenképpen „vízválasztó” tehát a mai nap. Mire számítanak a mezőgazdák, szükség van- e még több csapadékra? Fábián Gyula, a Me­zőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség megyei ügyvezető elnöke a kérdésre egyértelmű igen­nel válaszolt.- Valamennyi növényi kultúra számára jól jött az elmúlt napok esős időjárása, de szeret­ném hangsúlyozni, korántsem hullott elegen­dő mennyiség - mondta. - Reméljük, hogy Me- dárdot követően sem szűkölködünk - jég és vi­har mentes - égi áldásban. Ellenkező esetben ugyanis könnyen úgy járhatunk, mint tavaly: májusban még örültünk, aztán júniusban egy szem sem esett, és a szépnek mutatkozó kalá­szosokat, meg persze a többi növényt is aszály­kár sújtotta. Most egyedül a takarmány beta­karítását zavarja az eső, ám a dolog másik ol­dala, hogy így a második kaszálás jobb lesz. Talán idén négyszer ötször is le lehet majd vágni a lóherét. A növényvédelemmel kapcsolatosan meg­tudtuk, a párás meleg kedvez a különböző gombabetegségeknek, ezért - főleg a szőlő és dohányültetvényeken - fokozott figyelmet kell fordítani a védekezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents