Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-07 / 132. szám

1995, Túnius 7., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Káros lenne az iskolai „államosítás” Budapest (MTI) - A Fidesz szerint nagyon káros lenne, ha egyes kor­mánypárti elképzeléseknek megfe­lelően az általános iskolákat újra államosítanák - szögezte le Pokomi Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a párt keddi frakció­ülését követő sajtótájékoztatón. Szöllősi Istvánná ugyanis azt nyi­latkozta nemrégiben, hogy az ön- kormányzatok kezelésében lévő ál­talános iskolák egy részét vissza kellene utalni az állam felügyelete alá. Pokomi megfogalmazása alap­ján, ha ez valóra válik, sok iskola kerül végveszélybe. Eddig sem az állam gondoskodásán múlott, hogy nem került sor iskolabezárásra, ha­nem az önkormányzatok anyagi ál­dozatvállalásán - mondta Pokomi Zoltán. Felelőtlen elgondolásnak nevezete, hogy a Pénzügyminiszté­rium a pedagógusok fizetésének egy részét központilag kívánja finanszí­rozni, ezzel is csorbítva az önkor­mányzatok fenntartási jogkörét. Szakképzési Alap: decentralizálni kell Budapest (MTI) - A munkaadói és a munkavállalói oldal ellenezte a Szakképzési Alap decentralizálását az Országos Képzési Tanács (OKT) keddi ülésén. A gazdasági kamarák képviselője viszont támogatta, hogy az 1,2 milliárd forintos szabad kere­tet a megyei munkaügyi tanácsok­hoz telepítsék. A kamarák szerint az eltérő területi igényeket országos szinten nem lehet megfelelően mér­legelni, épp a decentralizálás hiá­nya miatt nem megfelelő hatékony­ságú a pénz felhasználása. A kor­mányzat a vitában szintén elenged­hetetlennek tartotta a decentralizá­lást. Az intézményeknek mielőbb, még szeptember előtt szükségük van erre a pénzre. A szociális part­nerek kompromisszumos megoldás­ként elfogadták, hogy a Szakképzé­si Alap 1,2 milliárd forintjának 80 százalékát, azaz 960 millió forintot juttatnak a megyei munkaügyi ta­nácsoknak további elosztásra, 20 százalékot viszont félretesznek. Egyidejűleg részletes irányelveket dolgoznak ki felhasználására. Személyi változások az etnikai hivatalban Budapest (MTI) - A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal élén várhatóan szeptember 1-jén válto­zik az elnök személye - nyilatkozta kedden a Miniszterelnöki Hivatal személyügyi főosztályának vezető­je. Mint elmondta: Wolfart János el­nököt más, fontos megbízatására tekintettel mentik fel, a jövőben külügyi szolgálatot lát el. Előre lát­hatóan január 1-jén kezdi meg tevé­kenységét új állomáshelyén, Né­metországban, a berlini misszió ve­zetőjeként. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Orsós Éva fog­lalja majd el Wolfart János megüre­sedett helyét. Heinek Ottót, eddigi megbízott elnökhelyettest Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal' Politikai államtitkára véglegesítet­te posztján június 1-jei hatállyal. ^Mozaik A köztársasági elnök hivatalába kedden megérkezett a gazdasági stabilizációt szolgáló törvénycso­mag. Göncz Árpád most mérlegeli: aláíija-e, vagy - ellenzéki pártok ké­résének eleget téve - visszaküldje az Országgyűlésnek vagy az Alkot­mánybíróság állásfoglalását kérje. Márciusban jelentős mértékben növekedett a folyó fizetési mérleg deficitje. A harmadik hónapban a hiány 720 millió dollárt tett ki, így üz összesített deficit három hónap nlatt elérte az 1,42 milliárd dollárt. Önkormányzati ombudsman megválasztását szorgalmazza a Te­lepülési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Megfontolandónak “trtják a parlament második, az ön- kormányzatokra épülő kamarájá­nak létrehozását is. Áz építőipar nem lesz képes telje- mteni a ’95-re prognosztizált terme­lésnövekedést, mivel a piac a tava­ly* év vége óta stagnál. Az ÉVOSZ egyetért a Bokros-csomag szüksé- gességével, de úgy véli, kell egy má- S1k csomag is, ami a termelést ki- j ülozditja a holtpontról. Göncz Árpádot biztosan nem támogatják Három párt megbeszélése a közös köztársaságielnök-jelöltről Budapest (MTI) - Három ellen­zéki párt vezetői kedden dél­után másfél órás egyeztető tár­gyalást folytattak a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójában. Abban megegyez­tek, hogy Göncz Árpádot nem támogatják, de saját jelöltet még nem neveztek meg. Az egyeztetésen az MDF-et Für La­jos pártelnök, Szabó Iván ügyvezető elnök, frakcióvezető, Boross Péter és Kónya Imre alelnökök képvisel­ték. A KDNP részéről Giczy György pártelnök, Füzessy Tibor ügyvezető elnök és Isépy Tamás frakcióvezető vett részt a megbeszélésen. A Fi­deszt Orbán Viktor pártelnök, Szá- jer József frakcióvezető és Kövér László alelnök képviselte. A zárt ajtók mögött folyó megbe­szélés tartalmáról olyan informáci­ók szivárogtak ki, hogy a három el­lenzéki párt között nincs alapvető ellentét azzal kapcsolatban, hogy nem támogatják Göncz Árpád jelö­lését. Álláspontjuk szerint a jelenle­gi köztársasági elnökkel szemben az ellenzéknek is jelöltet kellene ál­lítania. A tárgyalások során több je­lentős személyiség neve is szóba ke­rült, azonban többségük nem vállal­ja el a jelölést. A keddi egyeztetésen abban született megállapodás, hogy szerdán délelőtt folytatják a megbe­szélést, és amennyiben kedvező vá­laszt kapnak a legesélyesebbnek tű­nő jelölttől, akkor nevét nyilvános­ságra is hozzák. Für Lajos kérdésre válaszolva el­mondta: az MDF végleges állás­pontját az egyeztető tárgyalások után, a szerda esti elnökségi ülésen alakítja ld. Az MDF elnöke szerint ugyanis még mindig kérdés, lesz-e ellenzéki jelölt. - Ha nem lesz - mondotta —, akkor viszont azt kell eldönteni, milyen módon próbáljuk meg kifejezésre juttatni azt, hogy nem értünk egyet a jelenlegi köztár­sasági elnök újrajelölésével. Mint mondta, ennek többféle megnyilvá­nulási formája is lehet: nem vesz­nek részt a szavazáson, vagy nem­mel szavaznak. Für Lajos még hoz­zátette: valószínűnek tartja, hogy a három ellenzéki párt azonos eljá­rásmódot fog követni. Az FKGP az egyeztető megbe­szélésen nem képviseltette magát, mint ismeretes, Torgyán József pár­telnök hivatalosan is bejelentette, hogy az FKGP képviselőcsoportja nem vesz részt a köztársaságielnök­választáson. Két deci kóla a miskolci „skatelandben” A két deci kóla nem csábítás, ha­nem kedveskedés. Az ingyenüdítő ugyanis azoknak jár, akik felkötik azt a bizonyos skate-t, amit szülé­ink is, meg mi is egyszerűen csak görkorcsolyának hívtunk. Azóta a lábra erősíthető guruló szerkezet nemcsak nevét változtatta, de kere­keinek elrendezését is, egy sorba rakva azokat a csapágyas kereke­ket, amelyek eddig elől - hátul pár­ban helyezkedtek el. A miskolci sportcsarnok mögötti jégpályán vagy kiállítási területen a Nonstop Rádió nyitotta meg ezt a bizonyos Skatelandet, egyelőre szeptember 30-ig működtetve. Amint Balázsi Tibortól, a rádió ügyvezetőjétől megtudtuk, két pályán várják ide a göriseket, abszolút amerikai kör­nyezetbe, csillagos, sávos lobogók alatt pattogatott kukoricával, virsli­vel bélelt kiflivel, jégkrémmel, s a már említett ingyenkólával. Termé­szetesen mindezeket a Skateland­ben amerikaiul hívják, amelyeket ha mi, meg kezdő gyermekeink nem is tudnak még megnevezni, meg helyesen kimondani, amire a második, a zsonglőrök pályájára jutnak, biztosan tudni fogják. Fotó: Fojtán László Jó esélye van a 4 százaléknak Budapest (MTI) - A Magyar Szoci­alista Párt képviselőcsoportjának vezetői kedden megbeszélést foly­tattak a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat vezetőivel a képviselői iro­daházban. Az eszmecserét követően Szekeres Imre, a szocialista frakció vezetője konstruktívnak és szakma­ilag megalapozottnak minősítette a tb-önkormányzat által most ismer­tetett elképzeléseket, és tudatta, hogy azok nagymértékben össze­csengenek a szocialista frakció szándékaival. Egyetértettek abban, hogy első lépcsőben az Országgyű­lésnek tisztáznia kellene azokat az elvi politikai természetű kérdése­ket, amelyek megalapozhatják a nyugdíjbiztosítás reformját. Ázután kerülhetne sor a konkrét törvények beterjesztésére, amelyek vitáját cél­szerű lenne még az idén lefolytatni a Házban, hogy a végrehajtáshoz kellő idő álljon rendelkezésre. A re­formintézkedéseket 1997-től lehet­ne bevezetni. Mészáros Tamás, a nyugdíjbizto­sítási önkormányzat elnöke el­mondta: a találkozó aktualitását az adta, hogy jelenleg zajlik a parla­mentben a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat költségvetésének tár­gyalása. Kérték a szocialista képvi­selők támogatását ahhoz, hogy a törvényhozás mielőbb elfogadja a tb-költségvetést. Tárgyaltak emel­lett a nyugdíjemelésről, tekintettel arra, hogy e témáról szerdán foglal állást a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat közgyűlése. Az elnökség 4 százalékos emelést javasol, és bízik abban, hogy ezt elfogadja a közgyű­lés. A szocialista frakció is támogat­ja a nyugdíjbiztosítási önkormány­zat elnökségének javaslatát. Remé­nyeik szerint az Országgyűlés még júniusban vagy július elején állást is tud foglalni e kérdésben. Azon kérdésre, hogy a szocialis­ták támogafják-e a nyugdíjkorha­tár 62 évre történő emelését, Szeke­res kijelentette: ezt a kérdést nem lehet, és nem is szabad most meg­válaszolni. A korhatárról csak az egész nyugdíjbiztosítási reform vé­gigondolása után lehet beszélni. Tovább csökkentek a reálbérek Budapest (MTI) - A teljes munka­időben foglalkoztatottak bruttó ke­resete áprilisban 36 ezer 554 forin­tot tett ki, 15,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növeke­dési ütem lényegesen kisebb, mint tavaly volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A fizikai dolgo­zók áprilisi bruttó átlagkeresete 27 855 forint volt, 1099 forinttal ke­vesebb, máit az előző hónapban. A szellemi foglalkozásúak 55 313 fo­rint átlagkeresetet értek el, ami a márciusit 1116 forinttal haladta meg. A január-áprilisi bruttó kere­setek átlaga 35 199 forintot tett ki, ez 20 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A nö­vekedés mértéke a fizikai dolgozók­nál 18,5 százalék, a szellemi foglal­kozásúaknál 20,9 százalék volt. A nettó átlagkereset az év első négy hónapjában 23 977 forintot ért el, ez 15,5 százalékkal volt magasabb az elmúlt évinél. Ugyanez alatt az idő alatt a fogyasztói árak 25,7 száza­lékkal nőttek, így a reálkeresetek értéke 8,1 százalékkal csökkent. Egy lépéssel közelebb a megoldáshoz Ismételt egyeztetés a villamosipar privatizációjáról Budapest (MTI) - Négy munka- bizottság felállításáról egyezett meg keddi megbeszélésén Such- man Tamás privatizációs mi­niszter és a villamosenergia­iparban működő három szak- szervezet által létrehozott sztrájkbizottság. A bizottságok az ágazat privatizáci­ójának előkészítéséhez szükséges foglalkoztatáspolitikai kérdésekben egyeztetnek majd. Felállításukkal gyakorlatilag egyetértés született a korábban vitatott tárgyalási téma­körökben. A szakszervezetek elfo­gadták a miniszter korábbi felveté­sét, miszerint a találkozón vegyen részt a Magyar Villamos Művek Rt. menedzsmentje is. Suchman Tamás hangsúlyozta: minden olyan kérdésben hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel, amelyben a munkavállalói érdek- képviseleteknek kompetenciájuk van. Az érintett szervezetek, vala­mint a szakma véleményét meg­hallgatja, és úgy véli, hogy ezeket a szakszervezetek jól közvetítik. Az MVM Rt. privatizációs stratégiájá­ról azonban a jövőben sem kíván a szakszervezetekkel egyeztetni, vi­szont véleményüket szívesen fogad­ja. A villamosenergia-ipari dolgozók szakszervezeteinek sztrájkbizottsá­ga ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a privatizációs miniszterrel folytatott egyeztetések része legyen az ágazat stratégiájának kérdése. A sztrájkbizottság nem állítja, hogy a kérdésben vétójoga lenne, de úgy véli, ez alapvetően befolyásolja mintegy 45 ezer dolgozó sorsát, ezért a sztrájk eszközéhez fognak nyúlni, amennyiben a stratégia fi­gyelmen kívül hágj ja a dolgozók ér­dekeit. Ennek ellenére Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnö­ke a privatizációs miniszterrel foly­tatott megbeszélést követően el­mondta: a találkozón egy lépéssel közelebb jutottak a megoldáshoz. A miniszter cáfolta azt a sajtó­ban megjelent hírt, miszerint nyi­latkozott volna az MVM Rt. lehet­séges, egybeni privatizációjáról. A sztrájkbizottság képviselői bejelen­tették, hogy a bizottsághoz csatla­kozott az ágazati Munkástanács is. A PARLAMENTBŐL Vita a 16 millióról Budapest (ÉM - B.I.) - Az e hart első parla­menti ülésen az összefoglalóan „levéltárinak” nevezett törvényjavaslatot Fodor Gábor műve­lődési és közoktatási miniszter teijesztette be. Az expozé hangsúlyozta, hogy a levéltárakban felhalmozott egyetemes nemzeti értékek meg­őrzése és azok gyakorlati hasznosítása a cél. Fontos az adatok védelme, a személyiségi jo­gok tiszteletben tartása, s elengedhetetlen, hogy az új szabály szinkronban legyen már meglévő, s születendő törvényekkel. Baráth Magdolna (MSZP) a nemzet közös emlékezeté­nek nevezte a gazdag levéltári anyagot. Sza­bad György (MDF) szükséges és szakmailag jól előkészítettelek minősítette a törvényjavas­latot. Mészáros István László (SZDSZ) a sze­mélyiségi jog és az.információhoz való jog el­lentmondásaira hívta fel a figyelmet. Sasvári Szilárd (Fidesz-MPP) és más ellenzéki társai azt javasolták, hogy 1990 előtte, „pártállami” iratanyagok a tervezett 15-30 év általános ti­lalma ellenére is kutathatnak legyenek. A napirenden kívüli fólszólalások mindegyi­ke - ha más-más erősséggel is de - morálisan elítélte a Bokros Lajosnak kiutalt 16 millió fo­rintos végkielégítést. Szabó Iván (MDF) Mur- phy-re és az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozott felemlegetve az Agrobank botrá­nyát, s a tisztségéből már felmentett Kunos Pé­ter vezérigazgatónak ugyancsak kilátásba he­lyezett 16 millió forintos végkielégítést. Toller László (MSZP) kijelentette, hogy a végkielégí­tés ilyen rendszere erkölcstelen. Torgyán Jó­zsef (FKGP) szintén az erkölcsi normák meg­sértését panaszolta föl, felelősségre vonást kért, és kifogásolta, hogy a miniszterelnök ezt eltűrte. Csépe Béla (KDNP) kifejtette, hogy ez a végkielégítéses tranzakció jogilag korrekt, de antimoralitása irritálja a társadalmat. Pártja nevében a pénzügyminisztert lemondásra szó­lította föl. Pető Iván (SZDSZ) is kifogásolta a 16 millió forintos adományt. Deutsch Tamás (Fidesz-MPP) képmutatónak nevezte a kor­mányt, hiszen, egy kétdiplomás középiskolai tanár egész életmunkájára kap ennyit. Sepsey Tamás (MDF) interpellációjában arra volt kíváncsi, hogy Idk voltak azok a jól értesültek, akik időben kivették a pénzüket a csődbe ment Agrobankból. Akar László állam­titkár nem tudott, nem akart válaszolni most, mert a vizsgálat folyik, s harminc nap türelmi időt kért. Az esti munka határozathozatalokkal foly­tatódott. Az országgyűlés 209 igen, 84 nem és egy tartózkodás mellett elfogadta a foglalkoz­tatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellá­tásáról szóló törvény módosítását. A módosí­tás megszünteti az előnyugdíj intézményét, helyette a nyugdíj előtt állók munkanélküli­támogatását vezeti be, csökkenti a pályakezdő fiatalok munkanélküli-támogatásának ösz- szegét, szigorúan bünteti a külföldi, engedély nélküli munkavállalókat alkalmazó munkál­tatókat; 195 igen, 78 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadták A munka törvénykönyvé­nek módosításáról szóló törvényjavaslatot. _A NAP KÉRDÉSE Lesz-e Miskolcon újabb iskolabezárás? Miskolc (ÉM - FG) - Miskolc város köz­gyűlése legutóbbi ülésén két oktatási in­tézmény sorsáról döntött. Viszont koráb­ban több intézmény összevonásáról, át­helyezéséről is szó volt. Nyugodtan kezd- hetik-e a vakációt a tanárok és a diákok? Várható-e újabb iskolabezárás? Erről kérdeztük Környey Lászlót, a Közoktatá­si és Közművelődési Osztály vezetőjét.-Valóban, korábban szó volt a két vasgyári ál­talános iskola, a 17-es és a 18-as összevonásá­ról is. Ez egyébként lassan már tíz éve húzódó ügy, hiszen a térségben jelentősen lecsökkent a gyermeklétszám. Az idén tavasszal azért ke­rült ismét napirendre a két iskola sorsa, mert a megyei önkormányzat azt kérte tőlünk, hogy helyezzük el a megyei kórház területén, a kór­ház tulajdonában lévő épületben működő Fe- renczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolát és Szakiskolát. A kórház tervezett rekonstruk­ciója miatt kérték a sürgős intézkedést. így merült fel ismét a két vasgyári iskola összevo­nása. Viszont ahhoz, hogy a megüresedő 18-as iskolába vigyük az egészségügyi iskolát, olyan felújításra lett volna szükség, amit nem tudott fedezni a város. Legalább 50 millió forint kelle­ne ahhoz, hogy megfelelő körülményeket tud­junk kialakítani az egészségügyi szakképzés számára. így a kérdés továbbra is kérdés ma­rad. A következő tanév megkezdése előtt vél­hetően erről már nem születik döntés. Viszont folyamatban van az intézményrendszer átte­kintése, itt nem egy-egy iskolát, hanem a vá­ros, azon belül az adott településrész egész ok­tatási rendszerét tekintjük át. Közben a sokat emlegetett Bokros-csomag kapcsán is történt egy részletes felmérés, de egyelőre semmi biz­tosat nem tudunk az ezzel kapcsolatos intéz­kedésekről. Ha egy országos intézkedés kere­tében mégis megtörténne a kötelező óraszá­mok emelése, ez jelentős változást jelentene az iskolák életében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents