Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-06 / 131. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995, Túnius 6., Kedd _APRORÓ Vigyázzák a semmit Szalóczi Katalin Mi köze a két dolognak egymáshoz ?- tettem fel a kérdést magamban, amikor fotós kollégámmal a Miskolci Egyetemen jártunk, és a miniszteri biztos sajtótájékoztatójáról szóló anyaghoz kerestünk illusztratív felvételhez témát. (Mint ismeretes, a miniszteri biztost az egyetem gazdasági ellehetetlenülése miatt rendelték ki az egyetemre.) Kollégám ugyanis azt javasolta, kapjunk lencsevégre egy labort, ott valószínűleg nagy a nyüzsgés, a kémcsövek, a színes folyadékok kellőképp látványosak lesznek a lap első oldalán. Kutatómunkánkat az egyik ősi kar hűvös rejtekében kezdtük. íme az első labor. Ilyet alighanem minden közepesen felszerelt általános iskolában találhattunk volna - emlékeim szerint - már negyedszázaddal ezelőtt is. Csak éppen laboráns nélkül. Itt azonban árválkodott egy, egyszál magában, képesújsággal a kezében szomorodott a sarokban. Fortyogó kotyvaléknak pedig sehol, még csak nyoma se. Azért egy kockát csak el lövünk, gondoltuk, már csupán puszta Hiedelemből is. - Nem hiszem, hogy ez lehetséges volna - így a hölgy. - Engedély nélkül nem lehet döntést hozni ilyen ügyekben. A tanszékvezető űr pedig a fogát csináltatja. - Erőszakoskodni nyilván nem fogunk - s kissé fogcsikorgatva odébbálltunk. De nem adtuk fel a dolgot, sőt, most már valósággal fentük a fogunkat egy jó kis laborfelvételre. - Van itt egy nagyobbacska laboratóriumi - álltunk egy mosolygós asszonyka elé a sötét folyosón. - Ó, hogyne, hozom a kulcsot. Ez tényleg fényképezésre való, most újítottuk fel. De azért szóljunk a tanszékvezető-helyettes úrnak! - A főnököm sajnos az SZTK-ban van - szabadkozott, de azért készségesen átkísért A Laborba. Sőt, intézkedett, hogy /\ Laboráns öltözzön be, s készítsen elő szép, színes folyadékokat. - Hol történt itt felújítási-nem álltam meg a kérdést az előbbinél jóval nagyobb, de annál szemernyivel sem újabbnak tűnő felszerelés láttán. Kiderült: a padlóburkoló-lapokat cserélték ki néhány négyzetméteren. Azt is megtudtuk, hogy tíz évvel korábban sem nézett nagyon ki másként eme vegykonyha, hacsak abban nem különbözött, hogy akkoriban még használható volt az elszívószekrény. Most inkább - merthogy komoly kutatások azért folynak a tanszéken - átjárnak a szomszédos Kémiai Kutatóintézetbe, ha kell. Téved, aki azt hiszi, hogy néhány kattanás után elégedetten távoztunk. Nem, a csattanó (a csattanás a sajtónyilvánosságon) még ezután következett: megjelent az addig serényen segítő asszonyka, s dúlt arccal súgta a tanár úrnak: X. professzor azt üzeni, hogy jobban meg kellene fontolni ezt a dolgot, mert ha a tanszékvezető úr megjön, aligha hagyja megtorlás nélkül, hogy a háta mögött... Ez volt az a pillanat, amikor bizonyossá vált bennem, hogy mégis csak van valami összefüggés a miniszteri biztos ittléte és a féltve őrzött üres laborok között. Felsőfokú leépítések Miskolc, Sárospatak (ÉM) - Mint arról már hírt adtunk, a Miskolci Egyetemen 153 oktató és 177 nem oktató dolgozó leépítése várható. Ez az összlétszámhoz képest 14 százalékos csökkentést jelent. De a megyénkben található főiskolákat is sújtja az a kormányhatározat, amely - augusztus 15-i hatállyal - a felsőfokú oktatásban jelentős mértékű létszámleépítést írt elő. Kivételt egyedül a Haynal Imre Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara jelent, ahol - egyelőre - nem várható leépítés. A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán 10 oktatói és 14 nem oktatói dolgozói állásra számított 15 millió 593 ezer forint összegű megtakarítást írtak elő. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Zeneiskolai Tanárképző Intézet jelenleg meglévő 20 és fél oktatói állásából központi számítások szerint 3 és felet kellene megszüntetni a kötelező 1 millió 800 ezer forintos megtakarításhoz. (Itt az arányait tekintve meglehetős leépítés már bizonyos tanszakok létét is veszélyezteti, hiszen a megcélzott úgynevezett kívánatos hallgató-oktató arányszám megállapításánál teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a minisztérium, hogy ezen intézményben döntően egyéni oktatási rendben folyik a képzés.) Friss kenyér a történelemórán Tárcái, Prügy (ÉM - DK) - Aki csak bolti kenyeret látott, annak bizony furcsa lehet a „házi”. Hiszen hamu, korom közelében sül ki. De furcsa lehet az is, ha gyerekek dagasztják, rakják a kemencébe - mégpedig történelemórán... A prügyi Móricz Zsigmond Általános Iskola nyolcadikos diákjai hajnalban keltek, felpattantak kerékpárjukra, tanárukkal, Parajos Tiborral átkerekeztek Tarcalra, Pataki Borbáláék portájára. A lányok dagasztottak, a fiúk a kemencét fűtötték be. Délelőtt kilenckor került a kenyérnekvaló a parázsra. Hagyományteremtés I. A kemence itt az udvar végében egészen eddig „unatkozott”. Legalábbis idén most kapott először munkát.- Hogy miért építettünk kemencét? - kérdez vissza Borbála, a talán nem is túl könnyen megválaszolható kérdésre. - Amiért az ember szalonnasütőt is csinál - válaszolja aztán. - Vagyis a hangulatért. És szeretnénk a hagyományokat - amennyire lehet - életben tartani. De nem „leragadni” az ősinél, hanem átvinni a mára, továbbfejleszteni a régi ötleteket. Mindent tovább lehet (és érdemes) gondolni...- A házban, ahol születtem az ötödik generáció voltam - meséli. - Az őseim nem dobálták ki, amire már nem volt szükségük, hanem a padlásra hordták a lomokat. Én voltam az első. aki rengeteg dolgot lecipeltem onnan. S hogy melyik faluból hozta ide ezt az örökséget? Kiderül, nem falu az, hanem város: Szarvas. Szülei, nagyszülei gazdálkodó emberek voltak, jól ismerték a paraszti életet.- Ä férjemben jó partnerre találtam, ám öt inkább az esztétika fogta meg. Farag. Mindenből, ami előkerül a gyümölcsösből: szőlőgyökérből, szilvafából. Azt mondja, csak A múltból élő mában meg kell látni a tárgyat vagy a szobrot a fában, és a felesleget lehánta- ni... Mikor húsz évvel ezelőtt ide költöztünk Tarcalra, az itteniek elég furcsán nézték, hogy tele vagyunk ócska kacatokkal. Aztán egyre többen hoztak is nekünk tárgyakat, mondván, hogy itt nagyobb becsülete van. Hagyományteremtés II.- Amíg sül a kenyér, rendhagyó történelemórát tartunk a népi hagyományokról a régi tárgyak között - mondja Parajos tanár úr. - Véletlenül fedeztem fel ezt a házat, s nagyon jó volt, hogy az itteniek örömmel vállalták, hogy segítenek a gyerekekhez közelebb hozni ezt a világot. Nemsokára elballagnak a mostani nyolcadikosok, s én szeretném, ha megérintené őket ez a kultúra. Mert ha nem lesz kapcsolódási pontjuk a múlttal, örökre gyökérte- lenek lesznek a világban. Én vallom, hogy ezt az értékrendet történelemórán meg irodalomórán kell átadni a gyerekeknek. És nem csak szavakkal, hanem úgy, hogy fel is fedeztetjük velük: nem mind ósdi, Fotó: Dobos Klára ami régi. Ez az életforma elsősorban nem pénzkérdése. A tanár úr nem múzeumba hozta diákjait. S ezentúl - hiszen úgy tűnik, jó lesz az együttműködés - gyakran ellátogatnak majd ide tanítványaival. Nem csak nyáron, kenyeret sütni, de akár télen is, például szőni... A vendéglátók pedig azt mondják, talán ez a kapcsolat is segítheti nagy tervük megvalósítását, egy múzeum kialakítását. Hiszen rengeteg tárgyuk van, amely a lakásban már nem fér el. Helyet már találtak, csak pénz nincs rá. És persze az sem lenne múzeum a szó szoros értelmében. Biztosan lenne néhány mesterember, aki időnként bemutatókat tartana, megismertetné a fiatalokkal foglalkozását, a múltat. Hagyományteremtés III.- Nem is volt olyan nehéz dagasztani, inkább gyúrni - meséli az egyik kislány. - Pláne, mikor összeállt, és tudtam, hogy én csináltam, nagyon jó érzés volt. Azt hiszem, rábeszélem a szüléimét, hogy otthon is csináljunk kemencét... Takarékos iskolák Ausztriában A művelődési és közoktatási miniszter bécsi látogatása Bécs (MTI) - Ma Bécsbe várják Fodor Gábor művelődési és közoktatási minisztert, aki miniszterként most először folytat hivatalos tárgyalásokat az osztrák fővárosban. A tárca az osztrák kormányban két részre oszlik: Fodor Gábor Rudolf Seholtennel, a tudományos, kutatási és művészeti ügyek miniszterével és a május elején hivatalba lépett Elisabeth Gehrer közoktatási és kulturális miniszterrel találkozik. Egyúttal magas kitüntetést nyújt át Othmar Huber miniszteri tanácsosnak a két ország között sikerrel megvalósuló oktatási együttműködési projekt, az Ausztria-Ma- gyárország Akció bécsi vezetőjének. Ami a megbeszélések egyéb témáit illeti, Ausztria két tárcára osztott kulturális és oktatási helyzete sok tekintetben a magyarországihoz hasonló gondokkal küzd. Az osztrák költségvetési deficit - most már EU-szabta - lefaragásának céljából a bécsi kormány is szigorű takarékosságot rendelt el, s ez sújtja már ebben az évben is a tárcákat. Az 1995-ös költségvetés 1,2 milliárd schilling megtakarítást írt elő a közoktatásnak, amit az iskolai osztályok összevonásával, pedagógusi állások megszüntetésével, a tanárok túlóradíjainak csökkentésével, az iskolai rendezvények számának lefaragásával próbálnak teljesíteni. Másrészt a szociális és családügyi tárcánál érvényesülő megtakarítás is közvetlenül érinti az oktatást: megszűnt az ingyenes tankönyvjuttatás és a diákok térítés- mentes közlekedése - helyette 10 százalékos szülői hozzájárulást ír elő az új rendelkezés. Nem vezették még be a felsőfokú oktatási intézményekben a tandíj-kötelezettséget, de a téma napirenden van, hatalmas társadalmi vitákat vált ki, és feszültséget okoz a pénzügyminiszter, valamint a közoktatási és a szociálisügyi miniszterek, illetve a diákság vezetői között. Fodor Gábor kétnapos bécsi tartózkodása alatt felkeresi a Collegium Hungaricumot, Magyarország patinás kulturális intézményét, amelynek élén hamarosan vezető- váltásra kerül sor. Akik a legnehezebbet választották Emlékezés a megszüntetett kolozsvári magyar egyetemre Gyöngyösi Gabor „Válaszd a legnehezebbet!” Annak a hadmérnök, hegedűművész és mér- tantudós Bolyai Jánosnak - aki apja, Farkas könyvéhez „appendix”-et, függeléket írt, s abban megvetette a nem euklideszi geometria alapjait - volt ez a mai ésszel nem eléggé fur- csállható jelmondata. Ő egyébként úgy választotta a „legnehezebbet”, hogy a zseniális, istenített Gauss- nak is ellent mert mondani, annak ellenére, hogy a csodált német mester apja közeli barátja, sót egyetemi kollégája volt. Olyan közeli, hogy az apa, Bolyai Farkas tulajdonképpen mindent - a fia által felállított minden elképzelést - megírt barátjának, aki nem győzött eleget hábo- rogni a fiú rendhagyó geometriai elképzelései miatt. Az Appendix mégis megszületett, meg is jelent, s el is felejtették rövidesen. Akik nem felejtették, mert féltek tőle - a benne rejlő cáfolhatatlan igazságoktól - mindent megtettek, hogy mások elfelejtsék, de azért is, hogy a maguk számára kisajátítsák mindazt, amit a magyar tudományos elme oly zseniálisan észrevett és kifejtett. Erről a magyar tudósról 1945- ben Erdélyben, pontosabban Kolozsváron felsőoktatási intézményt neveztek el. A Bolyai Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetem - ahogy akkoriban nevezték - bölcsésztudományi, jogi, közgazda- sági, természettudományi, orvosi és gyógyszerészeti fakultásokkal kezdte meg működését, de még ugyanazon esztendőben az orvosi és gyógyszerészeti fakultás Marosvásárhelyre volt kénytelen költözni, helyszűke miatt, mivel a régi kolozsvári egyetem épületét, a „Ferenc Jóskát” - Tamási Áron Ábeljével szólva - azonnal kezükbe vették a románok. A jogi és közgazdasági kar néhány esztendő múltán nem költözött ugyan el Kolozsvárról, de kormányrendeletre függetlenedett, s arra lett kötelezve, hogy felvegye a román oktatási nyelvet. A Bolyai Tudományegyetem a maga megmaradt fakultásaival így meglehetősen megcsonkítva 1945- től 1959-ig állott fenn. Akkor a Román Kommunista Párt egy fiatal titkára, azt a feladatot kapta, hogy a magyar felsőoktatási intézményt olvassza bele a román nyelvű Babes Egyetembe, amely a régi magyar egyetem épületében székelt. A fiatal kommunista központi bizottsági titkárt Nicolae Ceausescunak hívták, s feladatát olyan következetességgel hajtotta végre a kommunista internacionalizmus nevében, hogy Szabédi László a kitűnő költő és filológus, az egyetem akkori rektora több más tanártársával együtt öngyilkos lett. Közben az alapítók - Csőgör Lajos, Jordáky Lajos, Balogh Edgár - mindenféle „ideológiai elhajlás” vádjával megjárták a börtönöket is. A Bolyai Tudományegyetem azért 14 kerek esztendeig működött, s alapításának 50. évfordulóján a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete június 3-án meg is emlékezett róla - Budapesten. Az előadók - kivétel nélkül a Bolyai volt tanárai és diákjai - természetesen a Bolyai lehetséges, vagy elképzelhető .jövőjével is foglalkoztak. Sajnos, a rövid fennállása alatt is jelentős tudományos hírnévre szert tett egyetem visszaállítása nem elhatározás, nem tudományosság kérdése, hanem a román állam politikájának változásáé, amely ebbe az irányba nem sok hajlandóságot mutat. Kelet Könyvek Miskolc (ÉM) - A Kelet Irodalmi és Alkotócsoport a Kelet Könyvek-so- rozatban megjelent két új verseskötet - Dudás Sándor: Megnő a föld és Pázmándi László: Szavak alkonya - bemutatóját tartja ma, este 6 órától a miskolci Rónai Művelődési Központ nyugdijasklubjában. A szerzők munkásságát Cs. Varga István irodalomkritikus, Cseh Károly költő, szerkesztő, valamint Utry Attila kiadó, sorozatszerkesztő méltatják. Tállyai dallamok Pákozd (ÉM) - A nagy költő leszármazottja, Vörösmarty Mária védnökségével, valamint japán partnerek közreműködésével nemzetközi sárkányeregető-versenyt rendeztek az elmúlt vasárnap Pákozdon. Ehhez kapcsolódva látványos kulturális programokat is tartottak a dunántúli településen. így a tíz meghívott népdalkor között fellépett a tállyai együttes is. Pákozd és Tállya történelmi hagyományai miatt elképzelhető, hogy a későbbiekben szorosabb kapcsolat alakul ki a két település között. Iskolanévadó Miskolc (ÉM) - Iskolanévadót tartanak ma délelőtt 10 órától a kom- lóstetői - leendő Komlóstetői 49. Sz. Általános Iskolában. Köszöntőt mond Fejér István alpolgármester. Ehhez kapcsolódóan délután 5-től bemutatkozó alapítványi rendezvényt tartanak az aulában. A következő négy napon változatos programmal teszik emlékezetessé a tanév végét: lesz diákigazgató-választással egybekötött önkormányzati nap, sportrendezvény, több iskola részvételével. A ballagást követően családi sportnapot szerveznek, ahol a dzsesszba- lettől a kismotoros-bemutatón át a karatéig változatos szórakozási lehetőséget biztosítanak a komlóstetői óvodásoknak, diákoknak, felnőtteknek egyaránt. Diósgyőri napok Miskolc (ÉM) - Immár hatodik alkalommal zárják közös programmal a tanévet a Diósgyőri Általános Iskola tanulói és tanárai. A ma kezdődő négynapos program keretében olimpiai vetélkedőt, olimpiai mozit, asztalitenisz-villámtornát és rajzversenyt is rendeznek. A nagyobbak összemérhetik ügyességüket a kerékpáros versenyben is, míg a tanárokkal kézilabdázásban mérkőzhetnek meg. Lesz tábortűz és diszkó, kirándulás és juniális. Ez utóbbi programba a szülőket is bevonják- A mulatságnak a „csengőbúcsú” vet véget: bezárják az évet. Gyereknapi rajzok Miskolc (ÉM) - A „Péteri gyermeknap” című rendezvény rajzpályázatán a következő eredmények születtek: 1. Bánhegyi Szilvia (Miskolc, Katolikus Gimnázium); 2. Keceli Péter (Miskolc, Katolikus Gimnázium); 3. Mészáros Piroska (Miskolc, Kaffka M. Ált. Isk.). Párizsi muzsika Szerencs (ÉM) - A szerencsi Városi Kulturális Központ Zenei Könyvtárában Párizs a színpadokon címmel tartanak klubfoglalkozást június 7-én, szerdán délurán 5 órától. Juhász Péter, az összejövetel vezetője Puccini Bohémélet, Manón Les- caut; Schönberg-Boublil Nyomorultak; Meyerbeer A hugenották és Giordano Andrea Chénier című művei alapján mutatja be, milyen is Párizs a zene és a színház nyelvén. 2000. Füles Budapest (ÉM) - Megjelent a kétezredik Füles. A jubileum alkalmából a rejtvényújság legújabb száma 16 oldalas nosztalgiamelléklettel látott napvilágot, a 68 oldalas szám több különleges pályázattal ajándékozta meg olvasóit. A jubileumi eseménysorozat június 24-én hajókirándulással fejeződik be.
