Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-06 / 131. szám
4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Levelezés 1995« Június 6«. Kedd A kamarai tagdíjról A gazdasági kamarákról szóló törvény - amelyet sajnos az Országgyűlés megalkotott - csupán a kötelező kamarai tagságot írja elő. Arra azonban iránymutatást nem közöl, hogy a tagdíj milyen összegű legyen. Ezt az egyes küldöttgyűlések hatáskörébe utalja. Hát éppen ez az! Az említett fórum véleményem szerint gigantomániásan intézkedett, amikor 0- 1 000 000 forintig terjedő adóalapnál egységesen 3600 forint tagdíjfizetést írt elő. A küldöttgyűlés viszont nem Vette figyelembe, hogy nagyon sokan - így jómagam is - azért folytatnak ipari tevékenységet, hogy kis nyugdíjukat kiegészítsék. Hasonló helyzetben lévő iparostársaimmal beszélgetve arra a megállapodásra jutottunk, hogy megkeresem levélben a B.-A.-Z. Megyei Kézműves Kamara elnökét azzal a javaslattal, hogy a küldöttgyűlés foglalkozzon kérésünkkel, miszerint a nyugdíj mellett tevékenykedő, alkalmazott nélkül dolgozó kisiparosok esetében kedvezményes tagdíjfizetési kötelezettséget állapítsanak meg visszamenőleg, mégpedig 50%-os mértékben, amely évre lebontva arányos a ko-- rábbi KlOSZ-tagdíj összegével. (Korábban havi 70 forintot fizettem.) S mivel a nyugdíj mellett dolgozó kisiparosok helyzete egyre romlik, nehezedik, értelmetlen'és túlzott a megállapított összeget egyben kifizetni. Legalább két részletben tegyék lehetővé ezt nekünk. A kézműveskamara ne játsszon újabb hivatalt, abból van elég. S még annyit: amíg a kük döttgyűlés nem dönt e kérdésben, nem vagyok hajlandó tagdíjat fizetni, annál inkább sem, mivel 1994. évi nettó.adóalapom 18 000 forint volt. Sajnos az idén sem várható több, sőt sokkal kevesebb) 'Zalán Péterné női szabó, Miskolc (Olvasónk - m int azt jelezte - a megyei kézinű- veskamara elnökét is megkereste levélben e sokakat érintő ügyben. Szívesen közöljük tehát az elnök úr válaszát is, amelyet minden bizonnyal nagyon várnak az érintettek. - szerit. megj.) ■ Szerkesztői üzenet T. J. Kazincbarcika: Az egyesített ellátás jelenlegi határösszege 14 500 forint. Saját nyugdíját tehát csak ezen összegig kerekíthetik fel elhunyt házastársa járandóságából. A nyugdíjemelések kizárólag a saját jogú nyugdíjra vonatkoznak, s nem az egyesített ellátás mindenkori összegére^,.. ________________________________________' . . . ' ; : ■ M orzsit megmérgezték Május 17-én Morzsi kutyám térdre esett, hátsó végtagjai lefordultak. Sz. J. állatorvos azonnali injekciósorozat bevetésével megmentette, s mérgezést diagnosztizált. Az eb életben maradása csoda volt már akkor is. Május 22-re virradóra Morzsi, mint a .fújtató gőzmozdony lélegzett, és minden porcikájában reszketett, rángatódzott. Bioenergetikus-masszőr lévén,, míg az orvos meg nem érkezett, próbáltam életben tartani. Sz. J. telefonhívásomra hamarosan kijött, de már hiába próbálkozott ellen- szérumokkal és egyéb módon, Morzsi kimúlt. A dolog nagyon megrázott, s minden illetékes fó-. rumot megkerestem az eset kivizsgálása érdekében. Az ügy még folyamatban van. Az elkövetőt ismerem, aki büszkén bevallotta tettét, amelyet korábban egy dróttal befogási kísérlet előzött meg. Sem az ember ellen elkövetett bűntettekre, sem az állatok kínzására, kiirtására nincs, nem lehet magyarázat, mentség - . írja Nádassy József, Miskolcról. A Martintelepen történt mérgezésről most azt illenék nyilatkoznom, hogy meg vagyok döbbenve. Hát. nem! Sajnos az utóbbi években erősen fellendülőben van piciny környezetünkben a méregkeverés, mint önálló vállalkozás. Ráadásul a felhasznált mérgek nagy része az emberre nézve is veszélyes. Látszatra úgy tűnik, mintha ezek az emberszabásúak a temetke-. zéssel kötöttek volna szerződést ahelyett, hogy magukat vizsgáltatnák meg szakorvossal. Dühítő továbbá az is, hogy amíg tragédia nem következik be, eleink fülük botját sem mozdítják ez ügyben. Ezért nincs még mindig korszerű állatvédelmi törvény sem, aminek segítségével az összeférhetetleneket megtaníthatnánk az élet szentségének tiszteletére. Bár ez utóbbit nagy tudású, kiváló jogászainktól várhattuk volna, ha az a volna, ott nem lett volna. így aztán nem csodálkozhatunk, hogy Európa sze- '. rint a Balkán Hegyeshalomnál kezdődik, Amíg jogrendszerünk komolyabban meg nem változik, arra leszünk, illetve vagyunk k e n y- szerít.ve, hogy akit megszelídítettünk, és ; akivel az életünket megosztottuk, mi magunk meg' is tudjuk védeni. - Kletz László, A HÉROSZ B.-A.-Z. megyei vezetője. Jogsegélyszolgálat Ma, június 6-án, kedden délután 4-6 óra között jogsegélyszolgálatot tartunk Miskolcon, a Sajtóház II. emeletén, a 214-es számú irodában. Felvilágosítást ad Demeter Lajos ügyvéd. Olcsó lábbelire is jár garancia Kisunokámnak közeledett a születésnapja. Felkerestük a kazincbarcikai Kazinc Aruházat, hogy ott kevés megtakarított pénzemből - ugyanis nagyon alacsony a nyugdíjam - valamivel meglepjem őt. Egy fehér sportcipőre támadt kedve, s kérte, vegyem meg neki. Rögtön fel is próbálta a 27-es méretet, s már le sem vette a lábáról. 450 forintba került, a lábbeli, amiben nagy örömmel indult haza kisunokám. Azt természetesnek vettem, hogy az áruházban vásárolt termékekért garanciát vállalnak, így erről külön nem is érdeklődtem. Tíz nap múlva találkoztam unokámmal, és méglepődve láttam, hogy az új cipő orra kilyukadt. Azonnal visszavittem a hibás lábbelit az áruházba, ahol azt mondták, két nap múlva keressem fel őket újra, amikor ott lesz az osztályvezető. A megbeszélt napon visszamentem, ám a vezető azonnal kiábrándított azzal, olcsó cipőre nincs garancia. Nagyon sajnálja a dolgot, de nem tehet semmit. (No éppen tehettek volna, ha a vásárláskor erről említést tesznek.) Azt biztosan tudom, hogy a piacon nem várhatok kártérítést, netán cserét - de egy áruházban?! Az unokám azóta is lyukas cipőben jár, mert másikat sem én, sem a szülei nem tudnak neki venni - írja Szabó Lászlóné kazincbarcikai olvasónk. Olvasónk panaszának kivizsgálásában a B.-A.-Z. Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség segítségét kértük. S mert ügy gondoljuk, nagyon sokan kerülhetnek hasonló helyzetbe, a felügyelőség vezetőjének, Stefan Mihálynak tájékoztató válasza tanulságként szolgálhat. ,A panaszos által leírtak bizonyítást nyertek. Ugyanis a Kazincbarcikán üzemelő Borsodi Ruházati Kereskedelmi Rt. 11. sz. Kazinc Áruháza cipőosztályának vezetője és eladója nem vitatták szabálytalan eljárásukat. Megértették, hogy a hatályos 4/1978.(111.01.) BKM sz. rendelet a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről, mely a Polgári Törvénykönyvben foglaltakra épül, az eladási ár mértékének figyelmen kívül hagyásáról rendelkezik a vásárlói kifogás intézésére vonatkozóan. Tehát a szavatossági jog megilleti a vásárlókat, nem utasíthattak el az áru alacsony árára hivatkozással. A jövőre vonatkozóan tanácsként ajánljuk, ha bármilyen jellegű minőségi kifogást szóbeli kérésre nem orvosolnának az üzletben, úgy azt jegyezzék be a vásárlók könyvébe. Ez szolgál elsősorban bizonyítékul arra, hogy a bolt nem az előírásoknak megfelelően rendezte a vásárlói panaszt. Ennek hiányában ugyanis utólag nehéz bizonyítani az elkövetett szabálytalanságot. A szóban forgó ügyben ez végül is sikerült annak köszönhetően - ami tulajdonképpen pozitívumként is értékelhető -, hogy az érintettek a minőségi kifogás szabálytalan rendezését nem vitatták. Ettől függetlenül felügyelőségünk felelősségre vonást alkalmaz a szabálytalan eljárás miatt.” Társasházakról a jogszabályok tükrében Több olvasónk kérésére sorozatot indítunk a társasházak alapításával és működésével kapcsolatos jogi tudnivalókról. Mindez annál inkább időszerű, mert mostanában gyakorta halljuk, tapasztaljuk panaszosainktól: nem az alapító okiratban rögzítettek a mérvadóak, a közös képviselők a lakók háta mögött döntenek olyan ügyekben, amelyhez egyébként a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges. Az elmúlt időben a társasházak alapításának három fő formája jött létre:- az építőközösség által épült, közös tulajdonként használatba vett lakóházat alakítják át társasházzá, . - gazdálkodó szervezetek által értékesítésre épített új lakásokat a vevők az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg alakítják társasházzá,- az állami, önkormányzati tulajdonú lakóházakat az önkormányzat, illetve az állami kezelő szerv egy személyben alakítja társasházzá, és csak utána vásárolják meg az ott élő bérlők. A társasházi törvény szellemének megfelelően az építőközösség társasházközösséggé történő alakulásában érvényesülnek leginkább a tulajdonosi szemlélettel, felelősséggel a tulajdonostársak valóban közös akaratát kifejező szerződési szabályok. Ebben közrejátszik, hogy ez a közösség már az együtt viselt építkezés gondjai, terhei alapján megtanulta a tulajdonból fakadó kötelezettségeket, az emberi együttműködés szabályait - így e társasházak működésében ritkábban adódnak működési zavarok. Ugyanez a szemlélet, együttműködés nem alakulhatott ki az állami, önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítése során. E házak társasházi alapító okiratának készítésénél ugyanis a leendő tulajdonostársak még véleményüket sem fejthették ki, tudniillik a társasházat a tulajdonos állami kezelőszerv, illetve önkormányzat egy személyben alapítja. Hozzá kell tenni azt is: az így tulajdonossá vált bérlők nagy része tisztában sem volt azzal, mit jelent tulajdonosnak lenni. Az 1993. évi - azóta már többször módosított - LXXVIII. törvény 1994. január 1-jétől az önkormányzati lakások elidegenítésénél javította a társasház-alapítás feltételeit. Az önkormányzati épületeket most is egy személyben az önkormányzat alapítja társasházzá, de az alapítás során figyelembe kell vennie a leendő vevők többségének véleményét. A törvény nem írja elő, nem is határozza meg, hogy a tár- sasház-alapításhoz a leendő tulajdonostársakat az alapító okirat véleményezésébe miként vonják be. A tapasztalatok alapján javasolható, hogy első lépésben lakógyűlésen ismertesse az önkormányzat (vagy megbízottja) a tudnivalókat, majd utána a lakásukat megvásárolni szándékozók mindegyike kapja meg az okirattervezetet úgy, hogy legyen idejük azt megismerni. Ezután kerüljön sor annak véleményezésére a közösség gyűlésén. Ha ezen az érintettek csak kisebb arányban vesznek részt, akkor egyéni kapcsolat- felvétellel tisztázzák az alapítás alaki, tartalmi és jogi feltételeit. Mindez csak ajánlás, mert ha a társasházi törvényerejű rendeletből indulunk ki, akkor ez sem tekinthető kifogástalannak a polgári jog tár- sasbáz-alapítási előírásaihoz képest, azonban közelít az említett rendelet szelleméhez. (folytatjuk) A latin kultúra értékeivel ismerkedtek A latin kultúra értékei nem csak kegyeletből őrzött, de tiszteletre méltó emlékek. Az elmúlt évtizedek nem adtak lehetőséget e nyelv népszerűsítésére. (Az okok ismertek.) Megtiszteltetésként éltem át tehát azt, amikor a miskolci Gárdonyi Géza Általános Iskolában 22 tanulónak szakköri foglalkozásokat tarthattam. A részvétel önkéntes alapon történt Főleg olyan fiatalok jelentkezését kértem, akik gimnáziumban kívánnak majd továbbtanulni. Az utolsó foglalkozáson felmérést végeztem, s örömömre, szép eredmények születtek. A tanulók véleményt is nyilvánítottak e ritka nyelvről, Néhányat közreadok: ,A latin nyelv a legérdekesebb nyelv”. „Megkedveltem a latint, ezért jövőre is fogok járni”. „Nekem nagyon tetszettek az órák”. Diákjaim véleményére engedtessék meg, hogy Jókai Mór nyilatkozatával reagáljak: ,A latin a holtak és örökké élők nyelve: világnyelv, amely előtt minden nemzet meghajol, s a senki nyelve, mely senkit meg nem aláz.” A ma még ritkaságszámba menő szakköri foglalkozás lelkes résztvevői Kép és szöveg: Serfőző Kínos Atom, neked adom Hazai „atomellátásunk” a Duna mellől, középről ered, hogy szinte mindenki egyenlő távolságra legyen tőle. De, biztonságos. Eszakj keleten már volt Európára szóló „atombuli”. Most északon épül egy erőmű, jó közel határunkhoz, és amúgy tessék-lássék módon tiltakoznak ellene felsőbb szinten, alsó nyomásra. Nemrégiben újabb őrületről adott hírt egyik országos napilapunk: jövőre jönnek az atomvonatok Németországból. Igen, alig használt fűtőelemek, a történelmi NDK területén megszüntetett erőműből. Nekünk adják eszmei árért, 1 DM/db, és mi tapsolunk, mert jó üzletet kötöttünk, Bonn-nak viszont nem kell magas áron elszállítani Oroszországban, félúton lerakhatja. Csakhogy - és itt jön a bökkenő és a kérdés - tényleg olyan jó üzlet ez? Ugyanis a német technológia egy kicsit más mint a helyi, és most azon gondolkodhatunk, hogyan alakítsuk át Paksot az „ingyen” kapott fűtőelem felhasználására. Eddig biztonságos volt Paks. A mindennapi életből tudjuk, az átalakítás mindig sokba kerül és mégsem tökéletes, lett légyen az akár egy ruha, nem még egy atomerőmű! Hát kell nekünk egy ilyen jó üzlet, a saját biztonságunk esetleges veszélyeztetése árán? Hát nincs elég bajunk, amiből nem győzünk kilábalni? így sem termelt Paks „elég fényt a sokat emlegetett alagútban”. Hátha még átalakítják, mármint a termelőt. Akkor mi lesz? Lesz-e lesz. No persze meglehet, túlságosan aggodalmaskodó vagyok... Somossy Katalin Törpi torna Ebben az évben Köröm község adott otthont a Múvelődésigazgatási Társulás által szervezett „Lóti-futi törpi tornának”. Ez a versengés harmadik alkalommal került megrendezésre a város környéki kisiskolák alsó tagozatos gyerekeinek. Társulási pályázat, a települési önkormányzat, Mól Rt., alapítvány, valamint pártok és civil szervezetek támogatásának köszönhetően több mint száz környékbeli kisgyerek mérhette össze erejét, és tölthetett együtt egy vidám gyereknapot. Csapateredmények: Köröm, Ber- zék, Kesznyéten, Sajóecseg, Gj* rincs, Iiernádkak, Újharangod, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Sajóhídvég. Elismerés a rendezőknek. Bízunk abban, hogy jövőre is találunk támogatókat ehhez a nemes, szép kezdeményezéshez. A településen a versengést követően folytatódott a jó hangulat a tini-diszkóban és a felnőttek jótékonysági bálján. Varga-Somogyi Istvánt és a rendező' Marad a határidő 1994 augusztusában a helyi lapukban a KISOSZ üzletrészeket kínait megvételre a miskolci Arany János u. 11-13. szám alatti földingatlanon felépülő kereskedőházban. Sokan jelentkeztek a hirdetésre, és sokan kötöttek megállapodást (szerződést) a megyei kereskedők érdekképviseleti szervével. Mind az ajánlatban, mind a megállapodásban ez áll: a kivitelezés kezdete 1995. március. Az időcsúszás miatt néhány érintett építtető elbizonytalanodott, mivel a majdani „birtokbavétel” esetleges kitolódása anyagi hátrányt jelentene számukra. Ha ők betartják az ütemezés szerinti részletfizetési határidőket, a fővállalkozónak is tartania kellene magát a tervekhez - vallják. A késedelem annál is inkább izgatja őket, mivel rövidesen be kell fizetniük a szintén tetemes júniusi részletet. Előtte azonban valamilyen biztosítékot szeretnének. Kétségeikkel megkerestük a fővállalkozó Priv-Miber Kft. ügyvezető igazgatóját, akitől megtudtuk, meghívásos versenypályázaton választották ki a generálkivitelezőt. A munkálatokat az FK Raszter Kft nyerte el. Mire ezek a sorok megjelennek, már megtörtént a munkaterület átadása (május 31. szerda), s pénteken beindultak a földmunkálatok is. Június közepére valamennyi építtetőt megbeszélésre invitálnak majd, ahol többek között azt is megerősítik, a kereskedőház átadási határideje nem módosul.
