Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-29 / 151. szám
ZABADIDŐ ..... .. ~ Idegenvezető A z ÉszaigMagyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. Június 29. Nem térkép e táj: Gödöllő - kastély A felújítást többen segítik anyagilag is Amiről nevezetes még A varosnak a kastélyon kívül több olyan nevezetessége van meg, amit érdemes felkeresni. A Mezőgazdasági Gépmúzeum méltán híres messze földön is, hiszen Európa legnagyobb ilyen jellegű múzeumaként jegyzik. Nem beszélve a Méhészeti Múzeumról, melyből - állítólag - a világon nincs is több. E múzeumok természetesen nem véletlenül találhatók itt: a város leghíresebb intézménye az Agrártudományi Egyetem, melyhez csatlakozik a Biotechnológiai Kutatóintézet. Az egyetemnek több mint másfél ezer hallgatója van. A régi épületek mellett újak is épülték, ilyen például a kollégium, a gépészmérnöki kar aulája, melyet Amerigo Tot nagyméretű domborművé díszít. Annak idején, 1933 augusztusában itt tartották a világ cserkészmozgalmának negyedik nagy táborozását, melyen 25 ezernél többen vettek részt. Ez az esemény az 1909-ben megalakult magyar cserkészet eddigi legnagyobb és legjelentősebb eseménye volt. Gödöllő (ÉM) - Nagyon sokan szeretik a régi épületeket, a kastélyokat, a kúriákat. De olyanok is vannak, akiket csupán egy-egy stukkó, mennyezetdísz láttán is „elkap a hév”... Kies hazánkban meglehetősen sok, gyönyörűséges régi épület található, a gondot csupán ezek állapota jelenti. Mert mit is mondhatunk akkor, ha látjuk az értékek pusztulását, az egykoron pompázatos dísztermek, szobák málladozófélben lévő freskóit, melyeket annak idején messze földön híres mesterek készítettek... Igaz, manapság már - s ez ugyancsak örvendetes tény - nagy erőfeszítések árán, de igyekeznek olyan állapotba hozni a szebb sorsot érdemlő építményeket, hogy legalább látogatható legyen. Ilyen a gödöllői Grassalkovich-kastély is, melyet Versailles után Europa második legnagyobb kastélyaként tartanak számon. S ha mondjuk tíz- húsz évvel ezelőtt, kereste fel a turista eme szép épületet (bárha akkor csupán kívülről tekinthette meg), bizony csak a szomorúság költözhetett szívébe - állapotát látva... Ötven éve halódik a salzburgi származású Mayerhoffer András tervezte barokk, kastély az elvadult, hatalmas 298 ezer négyzetméteres ősparkban. Építtetője I. Grassalkovich Antal (1694 -1771), mint királyi jogügyigazgató jól képviselte az udvar magyarországi érdekei!,. Ebben az időben hatalmas birtokrendszert épített ki Gödöllő központtal. A XVIII. század közepére ez már mintegy 135 ezer katasztrális hold területűre gyarapodott. A kastélyt 1735 táján kezdte el építtetni, melynek első építési szakasza 1749-ig tartott, s ekkorra elkészült a palota belső öt szárnyasa lakosztályokon kívül a kápolnával és a lovardával. Aztán a gróf több átalakítást végeztetett cl a kastélyon, melyek közül talán a legszebbként említhető a schönbrunni hatást mutató tizenkét, oszlopos vörös mái-vány erkély valamint a kettős kupola és a Nicolaus Pacassi, olasz mester tervezte pompázatos, fehér-arany színű díszterem. Még később, II. Grassalkovich Antal (1734 -1794), követve a Versailles-ben és a SehönA látogatókat a bejáratnál korhű zenével várják Van olyan rész, ami már elkészült, van, amit még most újítanak fel Fotók: Mészáros István Kilencvenkilenc esztendeig tulajdonosok brunnban akkortájt főúrinak minősített és számító színházi szórakozást, felépíttette az udvari színházat, mely az ország egyik első kőszínházá- nak számított. A csillád utolsó saija III. Grassalkovich Antal (1771-1841) nevéhez az uj narancsház felépítése fűződik, s itt, kell megemlíteni felesége, Esterházy Leopoldina elképzelését, melynek során a kastély francia parkját angol tájképi kertté alakították át. Gödöllőnek híres vendégei voltak, így például maga Mária Terézia is meglátogatta hűséges hívét 1751-ben. A szabadságharc idején itt volt Windischgraetz főhadiszállása, de az Isaszegnél elszenvedett vereség miatt menekülni kényszerült a herceg. Utána Kossuth vonult, be a kastélyba, s állítólag a díszteremben tartott haditanács alkalmával vetődött fel a Habsburg trónfosztás gondolata... A magyarok által oly kedvelt Erzsébet királyné is lakott e falak közt egykoron. Ezt az időszakot a gödöllői kastély fénykorának nevezik. Erzsébet az egyetlen volt, aki megértette, mennyire fontos az itt élőknek a szabadság. Mikor ott tartózkodott, szinte pezsgett az élet ebben a városban: vadászatok sorozata, az európai arisztokráciajeles személyiségei látogattak el hol a lovasbemutatókra, hol a pompás udvari bálokra. A királyné lakosztályát a díszteremtől délre nyíló teremsorban alakítottak ki. Hálószobája a Mária Terézia-szoba volt, melyhez hozzátartozott a földszinti szalon is. Imrén - a déli előkertcn át - lehetett. megközelítem a lovardát, s hogy a királyné rossz időben is megközelíthesse kedvenc szórakozásának helyszínét, egy faverendát építettek számára. Ferenc József személye köré magyar igények szerinti udvartartást is szerveztek Buda központtal (1867 után), amikor is felvetődött, hogy a király ne csak uralkodóként rezideáljon, hanem pihenjen is Magyarországon. Ekkor lett a gödöllői kastély Ferenc József nyári rezidenciája. A hely kiválasztásánál fontos szempontként vették figyelembe, hogy Gödöllő nem esik messze Budától, ugyanakkor a környéke igen alkalmatos volt vadászatokra is. Ezért aztán a Grassalko- vich-kastclyt a magyar állam megvásárolta és a koronajavak állományába sorolta. Kicsit ugorva az időben: a kastély 1920-tól Horthy pihenőkastélya lett, aki hatalmas vadászatokat, lovasversenyeket rendezett Gödöllőn. A nagy pusztulás időszaka 1944 őszén kezdődött. Először a németek telepedtek meg itt, s menekülésükkor minden mozdítható műtárgyat magukkal vittek. Aztán jöttek az orosz csapatok, s ekkor a kastélyt kórháznak rendezték be, az értékes darabokat eltüzelték, tönkretettek. Pénzekről, milliókról A kastély „életében” fontos dátum 1989 amikor is kivonultak a szovjet alakulatok, majd kiköltöztek a szociális intézmények. A teljes kiürítés 1994-ben fejeződött be. Az elmúlt néhány esztendőben több kormányszintű határozat foglalkozott a sorsával, pontosabban a felújításával, rekonstrukciójával. Az állami költségvetés évente több száz millió forintot fordít a helyreállítási munkálatokra. S hogy mennyibe is kerül a helyreállítás? A teljes bekerülési költség 7 milliárd fo- í-int, amiben benne foglaltatnak az idegenforgalmi beruházások is (erre 3 milliárd forint kell). Az állami pénzeken túl vállalkozók, cégek és magánszemélyek is hozzájárulnak a szép épület re- konstrukciój ához. A kastély sorsa mára úgy tűnik, rendeződni látszik. A tulajdonosok (a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium - 44,33 százalék, Gödöllő város - 28,68 százalék, a Grassalkovich Kastély Alapítvány 26,98 százalék, a Ma Hill Mérnökiroda Kft. 0,001 százalék) azon vannak, hogy az igazán szebb sorsra érdemes épületegyüttes a jövőben többcélú hasznosítás révén „éljen”. A tervek szerint 1996-ban megnyitják a Ferenc József és Erzsébet királyné lakosztályait, a dísztermet, mely jelenleg még felújítás alatt van, a többcélú rendezvényközpontot, mely az Erzsé- bet-lovarda és a márványistálló helyén lesz. Erzsébet királyné születésének 160. évfordulója alkalmából megnyitják 1997-ben a 140 szobásra tervezett konferencia szállót, s a díszudvarban a színházat. A barokkfürdőt és a virágházat ’98-ra tervezik átadni a bevásárló-üzletsorral egyetemben. A kastély fennállásának 250. évfordulóján tervezik a barokk színház, valamint a szabadtéri lovarda átadását. A Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság kilencvenkilenc esztendeig gazdája és kezelője a tizenhétezer négyzetméter alapterületű palotának és a 298 ezer négyzetméteres ősparknak. A beütemezett helyreállításhoz természetesen pénzre, nagyon sok pénzre van szükség. A múzeumi, kulturális és idegenforgalmi centrum tervei fokozatosan valósulhatnak meg. Az egykori színház - még romos állapotban Mária Terézia látogatása A palotában járt 1751-ben Mária Terézia is, aki néhány nagyon fényes, ünnepségekkel tűzdelt napot töltött itt. Férjével, Lotharingiai Károllyal érkezett, s a fogadásukkor száztagú lovasbandérium kísérte őket. Ami még érdekességként említhető: az augusztusi alkonyaikor hetvenezer lámpás világította meg az utat. Az uralkodói látogatás emlékét a kastély egyik legdíszesebb, vörös műmárvánnyal borított terme, a Maria Terézia-szoba őrzi. Ezeken a lépcsőkön Mária Terézia is járt Lőszerraktárból - bálterem Mikor az orosz katonák „ideiglenesen” elfoglalták a gödöllői kastély épületegyüttesének' egy részét, még nem gondolták, hogy az egykoron Bécsből ideszállított márványitatós istállóban lőszereket, robbanóanyagokat fognak tárolni. Az egykoron csodálatos istállóban ma néni lehet mindenhová menni, csak a kijelölt helyeken szabad mozogni, ugyanis fertőtlenítik a helyiséget. A márványitatók otromba szürkére festettek (ki tudja miért kellett ezeket befesteni?), s bizony - ahogyan azt az idegenvezető elmondja a látogatóknak, hiába szedték le róla, sajnos a nemes kő olyan károsodást szenvedett a festéktől, hogy eredeti színét már nem is nyeri vissza... Az oszlopokon most is láthatók a katonák által odapmgált cirill betűs feliratok, melyek holmi titkos katonai jelzések lehettek bizonyos anyagokról. Az elképzelések szerint itt majd bálokat rendeznek a későbbiekben. De lehet, hogy más célra, mondjuk alkalmi rendezvények helyszínének, esetleg konferenciák helyszínének használják majd a híres Erzsébet-lovardával együtt. Visszatekintés - dióhéjban Gödöllő 1335 óta szerepel a királyi adománylevelekben. Akkoriban még Gudullurként, Gödökként és Gedellőként említették. A mai neve 1868-tól vált hivatalossá. Mindaddig, míg Grassalkovich nem lett a vidék birtokosa, eléggé elhagyatott volt a település, mindössze néhány jobbágycsal ád lakott itt. I. Grassalkovich Antal akkor kezdte meg kastélya építését, amikor a budai királyi palota építése még folyt, A gróf nevéhez harminc- három templom építése fűződik, melyek közt ott van a Máriabesnyöi is, melyet a lorettói Szűz Mária tiszteletére építtetett. Az építés során találtak rá arca az elefántcsontból faragott Szűz Mária szobrocskára, mely a XI-XII. századból való. Gödöllő Erzsébet királyné itt- tartózkodása idején kedvelt és divatos üdülőhely volt. A királyné tragikus halála után emlékparkot létesítettek, és itt lepleztek le 1901- ben Róna József szobrászművész alkotását, az Erzsébet-szobrot. Ugyanebben az esztendőben jött létre itt tizenhat művész részvételével a gödöllői művésztelep. Ez a magyar szecesszió legjelentősebb műhelye volt, ahol olyan nevek említhetők, mint Nagy Sándor, Körösfói Kriesch Aladár, Sidló Ferenc. Az oldalt szerkesztette: Mészáros István
