Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-29 / 151. szám
8 ESZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1995. Június 29., Csütörtök Környezeti nevelés Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet pályázat útján elnyerte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatását intenzív továbbképzés indítására. Hegymeginé Nyíry Enikőtől, az intenzív továbbképzés vezetőjétől kaptunk erről tájékoztatást. A 120 órás intenzív továbbképzés témája: „Komplex környezeti nevelés”. Az intézet eddig is sok, környezet- és természetvédelemmel, környezeti neveléssel foglalkozó továbbképzést szervezett - de az intenzív formát csak a felsőoktatási intézmények keretében használták. Most a Pedagógiai Intézet is megkapta ezt a lehetőséget. Célja a pedagógusok gyakorlati ismereteinek bővítése (terepen is elvégezhető mérések, vizsgálatok, elemzések), a megye természeti értékeinek megismerése terepgyakorlat formájában. Az elméleti képzés a Nemzeti alaptanterv új ismeretanyagához kapcsolódik (kömyezetjog, környezetgazdálkodás). Fontos része lesz, hogy a résztvevőket felkészíti az iskolák környezeti nevelési programjának kidolgozására. Az intenzív továbbképzés záróvizsgákkal és szakdolgozat készítésével zárul. A vizsgákat több felsőoktatási intézmény elfogadja, továbbtanulás esetén, felvételi illetve vizsgamentességet biztosít. Az előadók és a gyakorlatvezetők a Miskolci Egyetem fizika-kémia tanszékének, valamint az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola környezetvédelmi tanszékének tanárai és a megye szakemberei lesznek. Az intenzív továbbképzésre természettudományi szakos általános és középiskolai tanárok jelentkezhetnek. Népfőiskolái nyár Sárospatak (ÉM) - Az immár hagyományos Sárospataki Népfőiskola a hét végén, július 2- án nyitja meg kapuit. Ez évben két szekcióban dolgozhatnak az egyhetes táborra jelentkezők. A határon túli magyarok szekciójában elsősorban a nemzeti, nemzetiségi kérdések kerülnek napirendre. A hallgatók neves szakemberektől hallhatnak előadásokat többek között a kultúra és a nyelv szerepéről a magyarság nemzetté válásában, a nemzeti érzés és a nacionalizmus - mint lejáratott fogalmak - eredetéről, tartalmi változásairól. Máthé László, a Csemadok titkára a szlovákiai, Dáné Tibor, a Romániai Magyar Közösségfejlesztők és Népfőiskolák Társaságának titkára és Csirák Csaba, a Szatmári Szent-Györgyi Albert társaság elnöke az erdélyi, Fodor István a kárpátaljai magyarság kulturális és politikai szervezeteit mutatja be. A népfőiskolára várják Tabajdi Csabát, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát is, aki a magyar kormány nemzetiségi és kisebbségi politikájáról beszél majd. A képzőművészeti szekció bázisa a sárospataki Domján-ház épülete lesz, ahol a műtermi munka a ház kiállítótermeiben történik. A szekció vezetői - tiszteletben tartva a hallgatók egyéni elképzeléseit - az elkészült munkák korrekcióját végzik. A hét folyamán művészeti, művészettörténeti és vizuális kultúra előadásokat is hallhatnak a résztvevők. ..RÁDIÓ MELLETT 1 6 óra (ÉM-H.S.) - Egy időben a 168 óra volt a rádió legizgalmasabb műsora. Még Mester Ákos idejében. Minden héten oda-odaszurkált a hatalomnak. Az volt a hallgató érzése, hogy a Bró- di Sándor utcában olyasmit is elmondhatnak, amit másnak tiltanak. Később - Csúcs László regnálása alatt - Mester megvált a műsortól, s békésebb (jövedelmezőbb?) vizekre evezett, megunta a hatalommal való huzakodást. Megértem. Utódai a műsor címét 16 órára változtatták. Közben változott a kormány, de a műsor jellege nem. Ma ott tartunk, hogy nem az újságírónak kell izgalmat kelteni, mert a szenzációt maga az élet és a politika szolgáltatja. Az a tény, hogy olyan, amilyen - de van politika, közélet Magyarországon. Az elmúlt szombaton délután a következő témákat jegyeztem fel: botrány volt a parlamentben, még mindig téma a Bokros-csomag, Magda JVIarinko a hülyét játssza a bíróságon; a szabálytalan ólomolvasztás károsítja a környezetet. Ezek voltak a legfontosabb események a múlt héten? Ezek. A 16 óra azonban nem csupán ezért hallgatható, jó műsor, hanem, mert nem (csak) kormánypárti. Kezdi megtanulni és komolyan venni, hogy pluralizmus van, sokféle vélemény. Ma már nem lehet felelőtlenül és sommásan ítélkezni, mert az ellenzék rögtön lármát csinál. Meg kell ezt tanulnia a miniszterelnöknek is, aki tudhatná, hogy érzékenyek vagyunk, ha lefasisztáznak. Egyáltalán, ha ilyen-olyan jelzőkkel minősítenek. Az előző kormánynál a liberális volt a pejoratív jelző. Joggal kérdezte is az egyik hallgató, hogy mi szükség van pro és contra erre a jelzőpárbajra (a la pufajkás), amikor fontosabb, súlyosabb kérdéseket kellene tárgyalni, megoldani. Valóban van ezeknek a politikai vitáknak alibi jellege: Göncz Árpád azt mondta erre, hogy van politikai kultúránk. Ilyen. Nem csupán az ólom mérgez, múltunk, közéletünk is tele van időzített bombával. oe Otfiiggönyös vastaps a Csodamalomnak A kérdés az, „ki" a szakma: a bábos-közönség vagy a zsűri Jelenet a Csodamalom Bábszínház Carmina Burana előadásából Dobos Klára Miskolc, Pécs (ÉM) - Tizedszer rendezték meg Pécsett a felnőtt bábszínjátszók nemzetközi fesztiválját. A jubileumi találkozóra tizenhárom magyar és hét külföldi együttes érkezett. A miskolci Csodamalom Bábszínház Carmina Burana című produkciójára a közönség részéről ötfüggönyös vastaps volt a válasz, a zsűri viszont - a bábszínház vezetője szerint - agyonhallgatta az előadást... A Carmina Burana a miskolci Csodamalom Bábszínház második nagy próbálkozása. Tavaly - Si- mándi Anna rendezésében - elkészült a Bolero és az Egy kiállítás képei bábszínházi változata, idén pedig Orff zeneművét játszották végig a bábosok. Kritika helyett I. Az előadás szinte az összes lehetséges bábozási formát felvonultatja, a feketeszínháztól a pálcás bábokig. Az előadás az első másodperctől az utolsóig leköti a nézőt, a zene, a látvány összhangja nem engedi másfelé a gondolatokat. De talán még gondolkodni sem enged... Adott egy történet is, ami keretbe foglalja a zenét, és arról próbál szólni, amiről a mű: a világi hívságról, a lealjasult szerelemről (ami persze már nem is szerelem), a pénzhajhászatról, az állandó hajtásról, arról, hogy nem tudjuk értékelni az igazi szépségeket. De mégsem ez a keret, nem a történet a fontos. A kiindulási alap a dalok szövege, és ez szinte minden esetben fedi a látottakat, olykor átvitt értelemben, „állatian”. Olykor pedig - mint élő szereplő - az Ember tűnik fél a darabban. Abban az állapotában, amikor nem lehet büszke magára... És ezt mi - a nézők - kinevetjük. Mert az előadás ráadásul tele van apró kis poénokkal... Amit a fesztiválról... Az első nemzetközi felnőtt bábfesztivált 1963-ban tartották, 1969-től pedig már a Nemzetközi Bábművész Szövetség - az UNIMA - is hivatalos programjai sorába emelte a háromévente megrendezett pécsi találkozókat. A négy nap alatt az előadások több helyszínen várták az érdeklődőket, naponta átlagban 7-8 előadást nézhetett végig, aki akart. Amint az UNIMA főtitkára, Jacques Felix elmondta, a bábszínjátszók nemzetközi szövetsége, jövőre hazánkban rendezi 17. kongresszusát, amelyre kilencven ország bábosait várják a világ minden tájáról. Elmondta azt is, az UNESCO - az ENSZ kulturális és oktatásügyi világszervezete - a négyévenként -- esedékes világfórum tiszteletére enciklopédiát ad ki a béke és a kultúra ügyét szolgáló műfajról, mely főleg a gyermekek körében terjeszti sikerrel a népek testvériségének és az emberek barátságának eszméjét. Sirppa Sivofi-Asp asszony, a nemzetközi szövetség finn elnöke zárszavában megállapította, hogy a fiatalok lelkesedésének és az idősebb nemzedékek tapasztalatainak találkozása felejthetetlen élményekkel és hasznos szakmai ismeretekkel gazdagította a műfaj képviselőit. Kritika helyett II.- Megjöttünk a fesztiválról - köszönt Korzsériyi Tibor, a Csodamalom Bábszínház vezetője. S mielőtt- hívén a sikerükben - kérdezném, hogy szerepeltek, sorolni kezdi a csak részben jó híreket. Mondja, hogy közönségsikerük óriási volt, ötfüggönyös vastaps fogadta az előadást. Pedig a nézőtéren nem a klasszikus értelemben vett közönség ült, hanem olyan emberek, akik a paraván mögött is.pttbonosan mozognak, ismerik a szakmai fogásokat, titkokat...- A zsűri viszont agyonhallgatta műsorunkat - folytatja Tibor. - Néhány kolléga mondott csak véleményt, egyikük szerint előadásunk alpári, közönséges volt. Akadt, aki azt hiányolta, hogy nincs igazán üzenete. Egyébként nem is akartuk., hogy „mögöttes” tartalma legyen az előadásnak, mindig csak azt szeretnénk üzenni, ami éppen a színpadon történik. Azt hiszem, az is éppen elég... Úgy éreztük, mintha a zsűri tagjai saját útjukat szerették volna ránk erőszakolni. Mintha más út jelen pillanatban nem is létezhetne a hazai bábjátszásban... És felháborítónak tartom, hogy volt olyan zsűritag, aki csak öt percet látott az előadásból, és úgy mondott véleményt róla... De a Csodamalom vezetőjének is megvan a maga véleménye a bábcsoportokról. Úgy véli, évek óta tendencia, hogy nem a báb a főszereplő, hanem a bábszínész. Ha nincs meg az az alázat, amivel a mozgató a bábba teszi át tehetségét, az nagyon zavaró, hiszen akkor az előadás egy exhibicionista színészről szól. Megszűnik az „illúzió-színház”. Az a zsűri értékelésében is elhangzott, hogy vissza kellene térni a bábjátékhoz... S hogy elkeseredtek-e a miskolciak? Igen, egy kicsit. De vallják, hogy ők nem a szakmának, nem a vájt fülúeknek akarnak megfelelni, hanem a Közönségnek. - Nem hiszem, hogy ami a szakmának megfelel, minden esetben jó a közönségnek is. Ez persze fordítva is igaz. S egyébként kérdés, hogy itt most ki volt a szakma? Az az öt ember, aki a zsűriben ült, esetleg évtizedekkel ezelőtt elért eredménye alapján, vagy pedig, akik az együttes tagjaiként ott tapsoltak?! Akik nyertek... Szilágyi Dezső, az UNIMA magyar központjának elnöke a fesztivál nagydiplomáját a spanyol Los Titi- riteros együttesnek és az egri Harlekin Bábszínháznak adta át kimagasló produkcióikért. A fesztivál kisdiplomáját kapta a budapesti Hattyúdal Színház, illetve a Colibri együttes két művésze, Török Ágnes és Szívós Károly művészi teljesítményéért valamint a Bóbita Bábszínház művészeti vezetője, Sramó Gábor a fesztivál szervezéséért. A pécsi Bóbita Bábszínház kezdeményezésére 1979-ben alapított Blatt- ner Géza-érmet az idén két elhunyt bábművésznek ítélték. A posztumusz díjjal A. Tóth Sándort, a díj névadójának, a hazai bábművészet jeles alakjának egykori munkatársát és Balogh Beatrixot, az Astra Bábszínház alapítóját, báb- és díszlettervezőjét tüntették ki. Új Miskolci Galéria - már csak jövőre Miskolc (ÉM - M.L.) - A Miskolci Nemzeti Színház rekonstrukciójának folytatására - az országban egyedüliként - Miskolc városa ez évre is megkapta a címzett állami támogatást. A rekonstrukcióval azonban összefügg a Miskolci Galéria sorsa is, amelynek Déryné u. 5. szám alatti .épületébe - a tervek szerint - visszakerül a kamaraszínház, a galériát pedig áthelyezik a Rákóczi u. 2. szám alatt álló egykori Rákóczi-házba. Az egyik építkezés tehát feltételezi a másikat, a Rákóczi-ház átalakítási munkálatai - melyek 1992 decemberében kezdődtek - azonban majd egy éve szünetelnek. Simon Gábort, a színházi rekonstrukció létesítményi vezetőjét kérdeztük: miért állnak az új galéria építési munkálatai?- A kivitelezésre kiírt pályázatot az idő közben részvénytársasággá alakult Miskolci Építőipari Vállalat nyerte el, amelyről - miután elkezdte a munkálatokat - kiderült, hogy folyamatos anyagi gondokkal küszködik, és idő közben megkezdődött a cég (elszámolása. A felszámolónak az építkezéssel kapcsolatos kárigényünket mi is benyújtottuk, bírósági döntés az ügyben ez év június 30- ig aligha várható. A megkapott cél- támogatás felhasználásával viszont nem várhattunk tovább, így a galéria kivitelezésére újabb versenytárgyalást írtunk ki. Reményeink szerint augusztus végére eldől, ki folytatja a megkezdett átalakítást, amelynek ’94 közepére - a belső építészeti munkákkal együtt - készen kellett volna lennie. Az átalakítás befejezésének időpontja ezért most ’96 első negyedévére módosult. A korábbi elképzelésekhpz képest-az új kivitelező és a megváltozott anyagi lehetőségek miatt - azonban módosítani kellett a galéria építészeti tervén is, egyszerűbb megoldást kellett keresnünk. Az előző tervekben az egész telekterület lefedése szerepelt, a mostani elképzelések szerint viszont az udvari rész kert- szerűen nyitott marad. Ez a változás azonban nem érinti a galéria ki- állítóterületének tervezett méreteit. A helyzet egy ideje változatlan Fotók: Dobos Klára Seress-hagyaték Putnok (ÉM) - A Seress-hagyaték- ból nyílik kiállítás Putnokon, a Gö- möi’i Múzeumban július 1-jén, szombaton este 6 órakor. A kiállítást Szabadfalvi József nyitja meg, közreműködik Juhász László (gitár) és Jászay Erika (hegedű). A megnyitó után előadásokat hallgathatnak az érdeklődők a Seress családról és Putnok társadalmáról. Farkas Ferencnek Szerencs (ÉM) - Farkas Ferenc zeneszerző, tanár és karmester születésének 90. évfordulója alkalmából rendeznek kórus- és néptánctalálkozót Szerencsen, a Rákóczi-vár szabadtéri színpadán (rossz idő esetén a színházteremben) ma, csütörtökön délután 5 órától. Fellépnek: Miskolci Bartók Kórus, Encsi Aba- úji Pedagógus Vegyes Kar, A Művelődés Háza (Sárospatak) Kamarakórusa, a szerencsi Hegyalja Pedagógus Kórus. A zeneszerzőt Sándor Zoltán főiskola-igazgató, karnagy, valamint a jelenlévő kórusok karnagyai köszöntik. Ezt követően a Hegyalja Hagyományőrző Egyesület (Sátoraljaújhely) néptáncosai adnak műsort. Dijonból jöttünk... Miskolc (ÉM) - A Gábor Áron Műszaki Középiskola diákszínjátszói a napokban érkeztek haza a francia- országi Dijonból, ahol is - Rácz Endre franciatanár vezetésével - a Nemzetközi Színjátszó Fesztiválra voltak hivatalosak. Az általuk előadott színdarab témája - amely a hírek szerint nem kis sikert aratott - a diákélet, a Gábor Áron önkormányzati nap bemutatása volt. A darab megírásában, rendezésében és kivitelezésében részt vállalt a középiskola francia lektora, Antunes Tony Edouard, valamint Duva- lovszky Éva, a Miskolci Nemzeti Színház rendező-asszisztense. Országgyarapító Győr (MTI) - Szent László-dombor- művet avattak kedden Győrött, a nagy király halálának 900. évfordulója alkalmából. Lebó Ferenc szobrászművész Káptalandombon elhelyezett alkotását - amely a lovon ülő uralkodót ábrázolja - Keleti György leplezte le, aki avatóbeszédében az uralkodó életművét méltatva rámutatott: a válságok közepette megmentette, egységessé, erőssé tette az országot. Tizennyolc évig tartó uralkodása alatt megalapozta és megőrizte az ország függetlenségét. Míg Szent Istvánt országalapítóként, Szent Lászlót országgyarapítóként, országépitőként tiszteljük. Az alkotást Paskai László bíboros prímás esztergomi-budapesti érsek szentelte fel, majd ünnepi misét celebrált a Székesegyházban. Színház, játék Szentendre (MTI) - A művészetek városa lesz július hónapban Szentendre. Kellemes szórakozásra lelnek a színház, a komoly- és a köny- nyűzene, a folkmuzsika barátai, de a képzőművészet híveinek is érdemes ellátogatni a hangulatos Duna- parti településre. A nyitónapon - július 1-jén - Carlo Goldoni A kávéház című darabját a kaposvári Csiky Gergely Színház művészei adják elő a városháza udvarában. Ábrahám, Huszka, Kálmán, Lehár örökzöld melódiái hangzanak el az Interoperett estjének programjában, július 7-én és 9-én. Shakespeare tündérjátéka, a Szentivánéji álom a budapesti Új Színház előadásában látható július közepén. A Dunaparti Művelődési Ház udvarában a Gyulus és Ilon című produkcióban fellép Horváth Zsuzsa, Bíró Krisztina, ifj. Mucsi Sándor, Quintus Konrád, Horváth Lajos Ottó, Honti György és Góczan Judit. A városháza udvara helyszíne lesz több gyermekprogramnak is. Ide várják a kicsinyeket és a szülőket többek között a kecskeméti Maskarás együttes vásári, illetőleg óriásbábos előadásaira. A festmények, grafikák, szobrok kedvelőit várják az Art’éria, az Erdész, a Metszet, a Péter Pál, és a Művésztelepi Galériában, valamint a Szentendrei Képtárban. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum népi mesterségbemutatóit, foglalkozásait ajánlja a hazai és külországi érdeklődők figyelmébe.
