Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-27 / 149. szám
6 M Itt-Hon 1995. Június 27., Kedd Szeretettet köszöntjük MOLNÁR IS Sí s névnapja és 76. születésnapja alkalmából. Kívánunk neki jő egészséget és hosszú boldog életet. Sok szeretettel: keresztlánga és Ildi. ÖNKORMÁNYZATOK! VÁLLALKOZÓK! MAGÁNSZEMÉLYEK! Időt, pénzt, fáradságot takarítunk meg Önöknek. Szerkesztőségünkben (Miskolc, Bajcsy-Zs. út 15.) várjuk mindazokat, akik az ÉSZAK-MAGYARí)RSZÁG című napilapba (keretes, vagy apró), illetve heti ITT-HON mellékletébe hirdetni szeretnének az alábbi keretformákban és árakért: 1/16 oldal 3 100 Ft+áfa 1/ 8 66 6 200 Ft+áfa 1/ 4 a 12 400 Ft+áfa 1/ 2 a 24 300 Ft+áfa 1/ 1 a 48 600 Ft+áfa 2/ 2 a 49 250 Ft+áfa 2/ 1 66 98 500 Ft+áfa Továbbá köszöntse szeretteit 250 Ft (áfás áron) lapunkon keresztül. Várjuk jelentkezésüket a 411-425 telefonszámon 8-16 óráig munkanapokon. é CT Kérésükre felkeressük Önöket! f HIRDESSEN, hogy HIRDETHESSEN! 7MÁGS JMOSm sz l lftjrfú Júlia Sajóbámty Szeretettel köszönt születésnapodon és nagyon boldog, hosszú életet kíván: Húgod, gyermekeid é és unokáid * PAPÍRHULLADÉK FELVÁSÁRLÁSA SZÁLLÍTÁSSAL! Felszámolt irattári anyagok, nyomtatványok, újságok, leporellók, kartonok, nyomdai hulladékok stb. Információ: 06-20/424-969 1995. Június 27., Kedd Itt-Hon M 3 Az ipar, a közlekedés es a háztartások környezetszennyezése Miskolcon Miskolc (ÉM) - „Az ember a bioszféra része, s az egyetlen élőlény, mely tudatosan képes alakítani az élővilág és környezete közötti kölcsönhatásokat, megváltoztatni környezetét. A társadalom a természeti környezetből, a természeti környezettel él, és ennek a környezetnek az állapota határozza meg életünk minőségét, befolyásolja egyéni és társadalmi környezetünket, egészségi állapotunkat.” Milyen mértékű a környezetszennyezés Miskolcon, és milyen megoldási lehetőségek vannak a csökkentésére? Erre a kérdésre keresik a választ e pályázat előkészítői. Ezek a helyi problémák sok esetben regionális, országos, sőt globális méreteket ölthetnek. Miskolc levegőszennyezettsége közismerten az országos átlag feletti. Az ipari, közlekedési és háztartásokból származó szennyezőanyag-koncentráció, különösen a CO és a por esetében nagymértékű. A magas koncentráció kialakulását a város kedvezőtlen földrajzi fekvése, a völgyben megszoruló levegő és az időjárási viszonyok befolyásolják. A jelentősebb ipari szeny- nyezők közül a Dimag Rt. környezetvédelmi tevékenységét emeli ki, az 1991-ben elkezdődött környezetvédelmi beruházás a légszennyezés jelentős csökkentését eredményezte. A közlekedési légszennyezés során CO, szénhidrogének, S02, NOx, korom és ólomvegyületek kerülnek a légtérbe, ennek révén a talajba és a felszíni, illetve felszín alatti vizekbe. A személygépkocsi-állomány ugrásszerű növekedése az 1970-es években következett be, és a növekedés napjainkban is tart. Környezetvédelmi és biztonsági szempontból is kedvezőtlen, hogy a gépkocsik körülbelül 30 százaléka tíz évnél idősebb. Miskolcon 1992-ben 28 063 személygépkocsit jegyeztek be. A káros emissziót növelik az autóbuszok, teherszállító- és különleges célú gépjárművek és motorkerékpárok. A háztartásokból eredő légszennyezettség a fűtési rendszerek korszerűtlenségéből ered. Káros mennyiségű a S02 és por-emisszió, a NOx és a korom mértéke nem számottevő. A borsodi vízellátásban a karsztvizek a vízszükséglet 15-20 százalékát fedezik, a térség vízigényét nagyobb részben a Sajó-Hernád kavicsterasz A pályázat szerzői: Buzsik Rita fürt, illetve partiszűrésű kútjai biztosítják. Ä karsztvizek, a talaj- és talajvíz tisztaságát nagymértékben veszélyezteti az, hogy a vezetékes vízellátás bővítésével nem járt együtt a szennyvízhálózat fejlesztése (közmű-olló). Miskolc „folyója”, a Szinva, amelyet a Garadna-patak és a Hámori-tó vize táplál. A Garadna-patak a Dimag Rt. dolomitbányájának meddőjét szállítja, a hordalék a Hámori-tóhoz érve, a folyási sebesség lelassulása következtében kiülepedik. Számos ipari üzem (Papírgyár, Kenyérgyár, Diósgyőri Édesipari Gyár, Digép, Dimag Rt.) használja ipán vízként a Szin- vát, de a szennyvíztisztítás, illetve a recirkuláció eredményeként a kibocsátott szennyvíz minősége kielégítő. A közlekedési szennyvizek a benzinkúti, illetve autómosókból származnak, leginkább olaj- tartalmuk jelenthet veszélyt a vizekre. A háztartásokból eredő szennyvíz főként szerves anyagokat, baktériumokat tartalmaz, járványügyi szempontból a legveszélyesebb. Miskolc zajhelyzetét elemezve megállapítható, hogy a város ipari üzemek közé telepítése eleve kizáija, hogy a lakosság ne szenvedjen zajterhelést. Sok esetben az újrahasznosító technológiák újabb környezet- szennyezést okoznak (például kohósalak feldolgozása). Az utólagos környezetvédelmi beruházások költségesek, szükségesek lennének a korszerűbb technológiai megoldások és területrendezési tervek. Egy új értékrend kialakítása lenne célszerű, amely központjában a gazdasági hatékonyság, létminőség, környezetminőség szerepelne. és Tokár Ildikó Az iparban alapvető szempont kellene, hogy legyen a fajlagos anyag- és energiacsökkentés, a környezetkímélő technológia, a meg nem újítható erőforrások (szén, ásványvagyon) racionális használata. Ennek érdekében a kohászatban, magas szellemi értéktartalmú nyersanyag- és energia- szegény termékek előállítására kell törekedni (speciális ötvözött acélok, precíziós öntvények stb.) Szükségesek a gazdasági ösztönzők is: adókedvezmények, hitelek, amortizációs idők csökkentése, bírságok emelése, és a bírságok visszaforgatása a termelésbe, környezetvédő technológiák megvalósítása. A közlekedésben a forgalomba kerülő új járműtípusok vizsgálata folyamatosan történik, de hiányosságok vannak az „öregebb” autók vizsgálatánál. Korszerűbb járművek, forgalom- korlátozás lehetne a megoldás. A háztartásokban a korszerű, jó hatásfokú tüzelőberendezések elterjedése nagymértékben csökkenthetné a levegő szennyezettségét. A zajszegény háztartási gépek forgalomba hozatalát, széles körben való használatát elősegítené, ha 0 százalékos adókulccsal kerülnének forgalomba. A pályázat befejező gondolata: „Jól szervezett munkával környezetünk tisztaságát megőrizni, javítani, a bennünket körülvevő világot újjávarázsolni, emberibbé, szebbé és jobbá is' tenni nem elsősorban a törvény szigora, előírásai miatt kell, hanem belső szükségszerűségből.” * (A szerzők pályamunkájukkal országos versenyen sikerrel szerepeltek.) HF.TT TFGY7F.T At ma Priska Tibor Ilyenkor ugyan máraz árpával érő körtét, meg a savanykás nyári almát kóstolgatjuk, de kinek kedve van hozzá, vásárolhat a piacon szép, nagyra nőtt zöldalmát, meg vörhenyeset is. Darabját úgy 50-60 forintokért. Mondják, azért ennyi, mert messzi földön termettek, a fuvar is költség ugye meg ez, meg az. De aki valami mód' átmentette ez idáig, vagy kicsivel korábbi időkig a jonatánt, az is 180 forintért kínálta, igaz, nem darabját, hanem kilóját. Száz- nyolcvanért. Mint a fóliás dinnyét. Mióta tanuljuk a piacgazdálkodást, egyre inkább tudjuk, hogy a kínálat-kereslet befolyásolja az árakat, ha kevés az alma. akkor drágább. Ha messziről hozzák akkor is. Mindezek tiszta, világos érvek, de mivel az ember gyarló, rögtön azt kérdi, hát akkor hol a mi almánk? Miért nem hozunk a világhírű szabolcsi almásokból, vagy hol van például a nem ily nagy területű, de igencsak zamatos, tisztes mennyiséget adó fancsali almás terméke, meg a többi innen a közvetlen közelünkből. Ezeket tengeren sem kéne áthozni, repülőgép sem szükséges a szállításhoz. Hallottuk persze már, hogy a szabolcsi almásokat kivágták, mivel nem kellett a termés. Tényleg nem kellett? Ugyanakkor meg azt is hallottuk, hogy Ukrajnából szállítottak ide almát. Most a megfizethetetlenül drága izraeli alma kell? Arra van kereslet? Különös ez a piac, az ember morfondírozik, méltatlankodik és bizony nem mindent ért meg, nemigen fogja föl, mi miért van úgy, ahogyan van és miért nem másként. Hallottunk már eleget Hegyalján kivágott szőlőtőkékről, tudjuk, hogy hivatalos szakembered?) tízezer forintot adtak biztatásul a tehenet levágó gazdáknak, most meg a svájci tejre, a francia tejtermékek vásárlására beszélnek rá bennünket, ezeknek az összefüggéseit, logikáját a döntést hozók nyilván értik. Az alma mindenesetre ott zöldéit, vagy piroslik most is a piaci standokon. Nemhogy nagyapánk, de még mondjuk 4-5 éve közülünk sem hitte volna el senki, hogy valaha az almát Magyar- országon darabra árulják. Ha valaki pár éve ezt mondja, háta háta mögött sokatmondóan összenéztek volna, kezüket megmozgatva a homlok előtt, hogy érthető legyen mit gondolnak. Mindez meg onnan merül föl e sorok írójában, hogy nemrég elhaladt a Mezőcsát és Ároktő közötti úton, ahol is az egykor, gyönyörűséges almás egy részén, jókora területén ma csupán az üres földet látja. Gyümölccsel megrakott, gondozott almafák díszlettek itt nemrég. Hát ilyen ez a mi piacunk.
