Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-27 / 149. szám

1995. Túnius 27.« Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Fontos lépés a jövő évi büdzsé Prioritást élvez a fiatalok lakáshelyzetének javítása Habsburg Ottó Horn Gyulánál Budapest (MTI) - Horn Gyula mi­niszterelnök hétfőn - a cannes-i Eu- rópa-csúcsra történő utazását meg­előző napon - parlamenti dolgozó- szobájában megbeszélést folytatott Habsburg Ottóval, a Páneurópa Unió elnökével, az Európa Parla­ment képviselőjével. Habsburg Ottó távozóban az eszmecseréről csak annyit mondott: bizalmas megbe­szélés volt, ezért részleteket nem szeretne elárulni. Hozzáfűzte azon­ban, hogy a miniszterelnökkel közö­sek az érdekei: Magyarországnak sikerüljön mielőbbi csatlakozni az Európai Unióhoz. Tv-s megállapodás a törvény kapcsán Budapest (MTI) - A Magyar Tele­vízió vezetői és érdekvédelmi szer­vezeteinek képviselői hétfőn a Mű­velődési és Közoktatási Minisztéri­umban hivatalosan is aláírtak egy megállapodást, amely a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény né­hány, az MTV számára fontos mó­dosítását tartalmazza - mondta Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője a parlamentben megtartott sajtótá­jékoztatón. A megállapodás legfon­tosabb pontja, hogy a televízió 2-es csatornájának magánkézbe adása és azon az új tulajdonos műsorszol­gáltatási kötelezettsége összesen 12-13 hónapot vesz igénybe, szem­ben a korábbi félévvel. Az ÉT-ben nem lehet százalékos küszöb Budapest (MTI) - Az alapszabály­nak és az ügyrendnek megfelelő a hat szakszervezeti szövetség státu­sa az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói oldalán. így nem le­het a kisebb szakszervezeti szövet­ségek szerepét megkérdőjelezni részvétele feltételeként a 10 száza­lékos reprezentációs küszöbre hi­vatkozva - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek társelnö­ke hétfőn. Mint ismeretes, az MSZOSZ javasolta a többi konföde­rációnak: tárgyaljanak az ÉT-kép- viselet megváltoztatásáról. A végkielégítés szabályozásáról Budapest (MTI) - Kosa Lajos, a Fi­desz képviselője tegnap bejelentet­te: elkészült önálló képviselői indít­ványa a végkielégítések szabályozá­sával kapcsolatban. Értelmezése szerint Bokros Lajos pénzügymi­niszter tulajdonképpen nem is vég- kielégítést kapott a Budapest Bank­tól, hanem olyan határozott időtar­tamú menedzseri szerződést kötött az intézménnyel, amelynek értel­mében ez az összeg járt neki. Indít­ványában ezért arra törekszik, hogy az állam mint tulajdonos ne kössön határozott idejű munkaszerződése­ket, csak határozatlanokat, így a végkielégítések ilyen formája is a munka törvénykönyve hatálya alá kerülne. A javaslat másik fontos eleme, hogy csak annál az állami cégnél fizessenek a vezetőknek bár­mifajta prémiumot, amelyik nem veszteséges. Véleménye szerint ugyanis felháborító, hogy miközben például a Matáv idei vesztesége kö­rülbelül 9 milliárd forint lesz, a vál­lalat vezetője ebben az évben bruttó 26 millió forint fizetést vesz fel. Az előny elveszett, az átalakulás halad Budapest (MTI) - Magyarország korábbi előnye a külföldi befekteté­sekért folyó versenyben a térség többi országához képest elveszett. Ebből azonban nem adódik, hogy Magyarországon megállt volna a gazdasági átalakulás folyamata - jelentette ki Kuncze Gábor belügy­miniszter a CEO Institutes buda­pesti fórumán, ahol a kelet-európai befektetési lehetőségekről tájékoz­tatták a hazai és nemzetközi nagy- vállalatok vezetőit. Medgyessy Pé­ter, a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy a piacgaz­daságra való áttérés a kormánynak igen szűk mozgásteret ad, és ezzel a lakosság sajnos nincs tisztában. A gazdaságpolitika jelenleg arról szól, hangsúlyozta, hogy a privatizációt folytatni kell, ugyanakkor a szociá­lis juttatásokat a gazdaság teherbí­ró képességéhez kell igazítani. Budapest (MTI) - Horn Gyula hétfőn - egy nappal a cannes-i Európa-csúcsra történő eluta­zása előtt - sajtóbeszélgetésen fogadta az újságírókat az Or­szágházban. A miniszterelnök szerint űj szakasz kezdődik az EU tagálíamai és a társult or­szágok viszonyában, ugyanis le­zárul az „eufórikus állapot”, és eljön a cselekvés időszaka. El­mondta azt is: az MSZP képvise­lői tudják: a lakosság nehezen viseli el a megszigorító intézke­déseket, de tudják azt is: a kabi­net kényszerpályán mozog. A kormányfő az EU-csúcstalálko- zón kétoldalú megbeszélést folytat majd Ion Iliescu román államfővel is. Mint elmondta: a magyar-román alapszerződés kidolgozása kedve­zőtlen fázisba jutott, mivel Buka­rest tovább keményített álláspont­Budapest (MTI) - A népjóléti tárca és az egészségbiztosító kö­zött létrejött megállapodás alapján a fogorvosi szolgálato­kat júliusban és augusztusban is, a szanatóriumiakat pedig még úéhány hónapig az eddigi­ekhez hasonlóan finanszírozza a társadalombiztosítás. Egye­bek mellett erről tájékoztatta a Népjóléti Érdekegyeztető Ta­nács (NET) munkaadói és mun­kavállalói oldalát Lépes Péter helyettes államtitkár hétfőn, a testület első ülésén. Lépes Péter elmondta azt is, hogy a foglalkozás-egészségügyben egyelő­re nem tudni, megszúnik-e július 1- től a szolgálatok tb-támogatása; a sportegészségügyben viszont vár­hatóan differenciált mértékű téríté­si díjat vezetnek be az év második felében. A NÉT ülésén egyébként csak kevés témában alakult ki való­di érdekegyeztetés, mert már meg­születtek a napirendre tűzött és a Bokros-csomaghoz kapcsolódó jog­szabályok. Azonban kiderült: az érintettek számos fontos kérdésről másként gondolkoznak. A fogászati szolgálatok támogatáscsökkentése például a tárca szerint a bevezeten­dő térítési díjakból pótolható, és re­Budapest (MTI) - A Honvédelmi Minisztérium közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a haderőre­formmal kapcsolatos országgyűlési határozatról folyó hatpárti tárgya­lásokon hétfőn az MDF nem jelent meg, hanem a Fidesz képviselőjén keresztül üzent, hogy a továbbiak­ban nem kíván részt venni az egyez­tetésen. A tárgyalások kezdetén a KDNP, az FKGP és a Fidesz képvi­selői is kijelentették, hogy a jövő évi tárca-költségvetés irányszámainak megismerése előtt nem tudják tá­ján. Reményét fejezte ki, hogy az Ili­escuval történő megbeszélésén vá­laszt kap a romániai oktatási ter­vekkel kapcsolatos magyar aggá­lyokra. Horn Gyula az MSZP különböző testületéinek hétvégi tanácskozá­sáról elmondta: a párt képviselői tudják, hogy a lakosság nehezen vi­seli el a megszigorító intézkedése­ket, de tudják azt is: a kabinet kényszerpályán mozog. Érzékelhe­tő az is, hogy a szocialisták szavazó­táborában csalódottság, keserűség és egyfajta apátia jelent meg. De nem vetődött fel, hogy kormányvál­ság vagy bizalmi válság volna. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az elmúlt egy évben a kor­mány jelentős eredményeket ért el, hiszen a munkanélküli ráta 12 szá­zalékról 11 százalékra csökkent, és 25 ezer új munkahely jött létre. Megindult a termelési szerkezet mélhető, hogy á háziorvosokhoz ha­sonlóan az önkormányzatok a fogor­vosoknak is kedvezményesen adják bérbe, használatba a helyiségeket és az eszközöket. Az önkormányza­tok képviselői ugyanakkor leszögez­ték: a fogászat esetében „nem haj­landók belemenni” a háziorvoslás­hoz hasonló privatizációba. A mun­kavállalók arra szerettek volna ga­ranciát kapni, hogy lesz fedezet a fogorvosok közalkalmazotti jogvi­mogatni az előterjesztést, és elhagy­ták a tárgyalótermet. Keleti György honvédelmi mi­niszter sajnálatosnak tartja, hogy az ellenzék nem kíván részt venni a haderőreformról folyó hatpárti tár­gyalásokon, ám ez a kormánytöbb­séget nem akadályozza meg abban, hogy pénteken megszavazza a had­erőreformmal kapcsolatos ország- gyűlési határozatot. A halasztásnak ugyanis a hadsereg látná kárát. A Fidesz véleménye szerint a haderőreformmal kapcsolatban be­terjesztett országgyűlési határozati átalakítása, az exportunk gyorsabb ütemben nő, mint 1994-ben. Ezek azonban csupán kezdeti eredmé­nyek. Felzárkózásunk fontos eleme lehet a jövő évi büdzsé, amelynek véglegesítésére négy hónap áll a ko­alíció és a kormány rendelkezésére, eddig ugyanis még semmilyen konkrét döntés nem született. A kormány a rendelkezésére álló esz­közöket a gazdasági növekedés elő­mozdítására kívánja átcsoportosíta­ni, de meg kívánja fogalmazni azt a minimumot is, amelyet a családok, a fiatalok, a nyugdíjasok és a mun­kanélküliek számára minden körül­mények között biztosít. A kormány­zat tervei között prioritást élvez a fi­atalok lakáshelyzetének javítása, és a közbiztonság növelése. Egy kérdésre a miniszterelnök kijelentette: sajnálná, ha az Alkot­mánybíróság komoly mértékben fel­lazítaná a Bokros-csomagot. szonyának tömeges megszüntetése és az ágazatban várható elbocsátá­sok miatti végkielégítésekre. A he­lyettes államtitkár erről csak any- nyit mondott: a pótköltségvetésben e célra elkülönített összegből a tár­ca is igényelt. Tömeges elbocsátá­sok esetén azonban újabb egyezte­tések szükségesek - vélte, utalva arra, hogy a közeljövőben elsősor­ban a szanatóriumi dolgozók köré­ben várható jelentősebb elbocsátás. javaslat elfogadhatatlan, mert nem alkalmas arra, hogy az ország biz­tonságpolitikai céljait szolgálja. Ha a kormányzati elképzelések változ­tatás nélkül valósulnak meg, akkor ennek következtében ismét csak működésképtelen szervezetek jön­nek létre a hadseregen belül. A kisgazda képviselők szerint nem szolgálja az ország biztonságát a nagyfokú létszámleépítés a hadse­regben, és a kormány legutóbbi ülé­sén nem adott garanciákat a Ma­gyar Honvédség megfelelő működ­tetéséhez. _A PARLAMENTBŐL: Horn Gyula helyesbített Budapest (ÉM - BI) - Amint az várható volt, a német újságnak adott májusi inteijú-korrekciója után a miniszterelnök szóban is helyesbített, visszavonta nyilat­kozatát, s ha úgytetszik megkö­vette az Országgyűlést a tegnapi ülésen. Horn Gyula elmondotta, hogy a szélsőségesekkel szemben az egész haladó világban föllép­nek és elzárkóznak a kormányok és a pártok. Horn Gyula nyilatko­zatát visszavonta, mert meggyő­ződött arról, hogy a név szerint említett három ellenzéki párt nem tart kapcsolatot szélsőséges mozgalmakkal és elemekkel. Ez­zel a maga részéről lezártnak te­kinti az ügyet. Isépy Tamás (KDNP) arra hív­ta fel a képviselők figyelmét, hogy a sikertelenség és a népszerűtlen­ség közepette is a tévedés beisme­rése a kisebb hiba, mint a tévedés melletti makacs kitartás. Eötvös Józsefre hivatkozott: „Semmi sem fejleszti gyengeségünket inkább, mintha hatalomhoz jutunk.” Sza­bó Iván (MDF) üdvözölte a mi­niszterelnöki korrekciót, de egy­ben kijelentette, hogy pártjának nem is volt mitől elhatárolódnia, hiszen az MDF-re a gyanú árnyé­ka sem vetődhetett. Szájer József (Fidesz-MPP) a miniszterelnöki nyilatkozattal befejezettnek te­kintette az incidenst, ám hangsú­lyozta, hogy a tanulságokat, min­denkinek le kell vonni. Torgyán József (FKGP) óvta Horn Gyulát az elhamarkodott nyilatkozatok­tól, mert azok kárt okoznak az or­szágnak. Kovács László külügyminisz­ter - aki beteg volt, amikor a mi­niszterelnök távollétében az el­lenzék a kormányfő amerikai út­ját bírálta - kijelentette, hogy ez a magatartás képviselőhöz méltat­lan magatartás volt, hiszen a láto­gatás elérte a célját, a külföld is sikeresnek minősítette, s az ered­ményt az egész ország élvezi majd. A közoktatás egyes kérdései­nek átmeneti szabályozásáról Fo­dor Gábor miniszter tett előter­jesztést. Néhány apróbb módosí­tásról van szó, amely ésszerűsíti a jelenlegi közoktatási törvényt, s a nemzeti alaptantervre épül. Érde­me, hogy fokozza az oktatási in­tézmények szakmai önállóságát. A kormánypái-ti képviselők (Csige József és Horn Gábor) támogat­ták ezt a kis csomagot, viszont az ellenzékiek (Dobos Krisztina, Ko­vács Kálmán, Győriványi Sándor, Pokorni Zoltán) bírálták azt, mert a szeptemberi iskolakezdés előtt végrehajthatatlan és haszontalan módosításokat tartalmaz csak. Ez utóbbiak véleménye szerint előbb kellene elfogadni a hosszú távú oktatási programot, s csak aztán finomítani a részkérdéseket. Ezt követően az Országgyűlés folytatta a nyugdíjtörvényről szó­ló vitát, majd zárt ülésen foglalko­zott a honvédelem fejlesztési kon­cepciójával. Döntés volt, egyetértés még nincs A közeljövőben a szanatóriumokban várhatók elbocsátások A foglalkozás-egészségügyben egyelőre bizonytalan a tb-támogatás Haderőreform - az ellenzék nem tárgyal Kincstárral olcsóbb lesz az állam Budapest (ISB - D.Zs.) - A kormány csü­törtöki ülésén elfogadta az államháztar­tás pénzügyi rendszerének reformjáról, s ezzel szoros összefüggésben a Kincstár létrehozásáról szóló pénzügyminisztéri­umi előterjesztést. így biztossá vált, hogy a jövő év elejétől bizonyos feladatokat már teljesíteni fog a rövidesen létrejövő intézmény. A Kincstár létrehozásakor mindenekelőtt a gazdaságossági szempontok vezérelték a pénzügyi kormányzatot. A mai gyakorlat sze­rint ugyanis a közpénzek kezelése drága, azonkívül pedig a rendszer maga átláthatat­lan. Az állam a különböző költségvetési intéz­mények mindegyikének külön-külön kiutalja a működésükhöz szükséges összegeket, és így körülbelül 1200 forgóalap létezik az ország­ban. Az önkormányzatokkal és a pénzügyi ala­pokkal együtt pedig vagy 30 ezer államháztar­tási kifizetőhely működik országosan, mind­egyikhez külön számlán keresztül vezet az út. A központi költségvetés gyakran hitelt vesz fel azért, hogy a havonta esedékes összegeket át­utalhassa a különböző intézményeknek. A hi­telek után fizetendő kamatokat pedig termé­szetesen nem tudja áthárítani az önkormány­zatokra és az egyéb szervezetekre, tehát ez mindenképpen többletkiadást jelent számára. A Kincstár többek között ezt a lehetetlen álla­potot fogja megszüntetni, ugyanis mindössze egyetlen számlára folynak be a bevételek, és innen utalhatók csak át a kiadások is, szám­lák alapján és utólagosan. Ezzel pedig jelentős kamatkiadásoktól mentesül a központi kasz- sza. Az előzetes számítások szerint a jövő év­ben már 40 milliárd forintot takarít meg az ál­lam. Ami az új intézmény felállításával járó kiadásokat illeti: a költségvetési előirányzat­ban 700 millió forintot különített el a kor­mányzat erre a célra. A szervezet dolgozóinak létszáma várható­an 3 ezer körül alakul. Felépítését tekintve központi igazgatóságból és területi igazgatósá­gokból fog állni. Az előbbibe az Állami Fejlesz­tési Intézet, az MNB és a PM, az utóbbiba pe­dig az MNB felületi igazgatóságai, valamint a TÁKISZ munkatársaiból válogatják majd a szakembereket. 1996 januárjától a központi költségvetési szerveket és az elkülönült állami alapokat integrálják a rendszerbe, a második lépésben a társadalombiztosítást, a közalapít­ványokat és a köztestületeket, befejezésül pe­dig a helyi önkormányzatokat. Kísérleti jelleg­gel elképzelhető, bog}' már az első lépésben a köztisztviselők munkabérét is közvetlen kifize-' tés helyett betétszámlára utalja a költségvetés. Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj Budapest (MTI) - A Magyar Újságírók Kö­zössége (MÚK) immár negyedik alkalommal adta át a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díja­kat. A hétfői ünnepségen életművéért és ki­emelkedő újságírói tevékenységéért elisme­résben részesült: Püski Sándor és felesége, Szilágyi György, Sarusi Mihály, Szentmihályi Szabó Péter és Farkas Árpád. Az elismerést évente a szovjet csapatok kivonulása alkalmá­ból ítélik oda a munkássága alapján ama mél­tónak tartott személyeknek. _A NAP KÉRDÉSE Mivel kedveznek a nyaralóknak? Miskolc (ÉM - BAM) - Milyen utazási ked­vezményekre számíthatnak a nyaralók Borsod-Abaúj-Zemplén városaiban, a he­lyi tömegközlekedésben? - kérdeztük az ügyben illetékeseket. Nyaralóknak turistajegyet, vagy napijegyet kínál kedvezményként a Miskolc Városi Köz­lekedési Rt. Mint lapunknak Szamos Emil osztályvezető elmondta: a napijegy' régi konst­rukció, 250 forintba kerül, s váltása napján többszöri utazásra és a vállalat járataira szól. A turistajegy viszont most lépett életbe. Tény ugyanis, hogy' az, aki idegenforgalmi céllal ér­kezik a megyeszékhelyre, szeretne a város lát­nivalóival is megismerkedni. A mai közlekedé­si árak, az előre megvásárolt 35 forintos, illet­ve a busz- és villamosvezetőknél megváltott 45 forintos jegyek ugyancsak tetemes költséget jelentenek a nyaralóknak. A Budapesti Közle­kedési Vállalattól hallott ötlet helyi megvaló­sítása tehát a turistajegy, mely tulajdonkép­pen egy öt napra szóló, arckép nélküli bérlet, amely 750 forintba kerül, s miként a napijegy, minden bérletpénztárban megvásárolható. A Borsod Volán a megye tíz városában gon­doskodik a helyi tömegközlekedésről. A cégnél érdeklődésünkre elmondták: sehol nem ter­veznek kedvezményeket a turistáknak. A tari­fákat nem a Volán, hanem a vele szerződésben lévő városok önkormányzatai állapítják meg. Amikor a díjszabás történt, nem esett szó a tu­ristakedvezményekről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents