Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-26 / 148. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Túnius 26,« Hétfő TÉKA Magyar Napló Horpácsi Sándor Tájékozódni kell - írja Kiss Gy. Csaba Utak és állomások Európában című írásában. Tájéko­zódni, mert az elzárkózás, tudatlanság önve- szejtés. Identitásunkat, sajátosságunkat is csak így őrizhetjük meg. Ezt a felszólítást ön­magára nézve is komolyan veszi a Magyar Napló, amikor kitekintést ad a szomszédos szlovák irodalomra. Szlovákia mostanában (az államszerződés miatt) sokszor szerepel a hí­rekben hol pozitív, hol negatív felhanggal, még­is alig tudunk valamit az irodalmáról, a szlo­vák közéletről. Hasonló gondokkal küzdenek, mint mi, de az identitászavaruk mintha na­gyobb lenne. Éppen fiatal államiságuk miatt. „Az európai kultúrák között oly fiatal szlovák irodalom számára, amely jelenlegi irodalmi nyelvét csak másfél száz éve használja, min­dig is az egyik legfontosabb kérdés az volt, mit jelent az európaiság a szlovákok számára, s mit jelentenek ők Európa számára” - írja Kiss Szemán Róbert (Alom vagy valóság a mai szlo­vák irodalom). Furcsamód keveredik náluk is a nyitási szándék és a befelé fordulás. Szaka­dás vagy ál-szakadás? - kérdezi Frantisek Se- bej. A közös civilizáció összeköti a szlovákokat is Nyugattal, ugyanakkor a pánszláv gondolat meg is oszíja őket. Az értelmiség egy (s nem a leghaladóbb) része úgy véli, hogy Moszkva, a keleti nagy szláv tömb az igazi testvérük. Ez, a pánszláv eszme, valamint a ködös, kideríthe­tetlen múlt keresése (például Morva biroda­lom) eltávolítja - szakíthatja őket Nyugattól, zavarodottságot okoz a közgondolkodásban, politikában is. A folklorizáló népieskedés paró­diája Stefan Moravcik írása az Ica-rica Dórika, de ékes a dereka avagy az első bűn. Nem mi­nősítem, de magyar írótól még nem olvastam hasonlót a „tiszta forrásról”, a „nép egyszerű fiáról”, aki azt se tudja mit kell csinálni Dóri­kával, hogy legyen népszaporulat. Nagy nehe­zen azért rájön. Zeneszerző-köszöntő Szerencs (ÉM) - Farkas Ferenc zeneszerző, tanár és karmester születésének 90. évfordu­lója alkalmából rendeznek kórus- és néptánc találkozót Szerencsen, a Rákóczi-vár szabad­téri színpadán (rossz idő esetén a színházte­remben) június 29-én, csütörtökön délután 5 órától. Fellépnek: Miskolci Bartók Kórus, En­csi Abaúji Pedagógüs Vegyeskar, a Művelődés Háza (Sárospatak) Kamarakórusa, a szerencsi Hegyalja Pedagógus Kórus. A zeneszerzőt Sándor Zoltán főiskola igazgató, karnagy, va­lamint a jelenlévő kórusok karnagyai köszön­tik. Ezt követően a Hegyalja Hagyományőrző Egyesület (Sátoraljaújhely) néptáncosai ad­nak műsort. Farkas Ferenc műveivel (drámai, hangsze­res és vokális) nemcsak hazai, hanem jelentős külföldi sikereket is aratott. Hárfa-concertinó- ját Rómában és Brüsszelben, Hegedű-szonátá­ját Philadelphiában, Finn népi táncok című művét a Saratoga-i fesztiválon, a Bűvös szek­rényt Erfurtban, Plauenben és Gerában mu­tatták be. Csínom Palkó című daljátékát nagy sikerrel játszották országszerte. Az Ember tragédiája kísérőzenéjét a berlini, frankfurti, hamburgi és berni bemutatókhoz felhasznál­ták. Múnkásságát számos kitüntetéssel és díj­jal jutalmazták. Vokális műveit a kórusok rendszeresen éneklik, így természetesen az ünnepi hangversenyen szereplők is, akik a személyesen is jelenlévő zeneszerzőt, Pataki diákdalok című összkari számával köszönti. Andrew Lloyd Webber, Time Rice, Miklós Ti­bor Evita című rockoperáját mutatja be a bu­dapesti Rock Színház társulata június 30-án, július 1 -jen és 2-án este fél 9-től a Diósgyőri várban. Az évekkel ezelőtt bemutatott és most felújított - Kocsmáros György rendezése alap­ján Várkonyi Mátyás által színpadra állított - előadás főbb szereplői: Udvarias Anna, Föl­des Tamás, Bardóczy Attila, Lengyel Gábor, Nagy Anikó, Meződi József, Csuha Lajos és Szegesdi Róbert. Képünkön: Udvarias Anna és Balogh Bodor Attila Fotó: Papp Dezső Hétvégén: Evita Szerelmesek szombaton Szentléleken Szent Iván éjszakája - a szerelmesek éjszakája. A pogány termékenységvarázslást szentjánosbogarak halvány fé­nye világítja meg a szentléleki pálos kolostor romjai körül. A budapesti Térszínház művészei Szent László legen­dáját idézik meg, a turistaház körül óriás bábok riogatják a szellemeket, miközben Bakarasz király történetét me­sélik el. Éjfélkor a hámori plébános áldásával indulnak a párok a meggyújtott máglyához. Illatos füvek hullanak a tűzbe, amit párok ugranak át, hogy vágyaik teljesüljenek. Szent Iván éjszakája... Fotók: Méhes László Szakdolgozatok a hulladékokról Környezetvédő kohómérnökök első államvizsgája az egyetemen Miskolc (ÉM - M.L.) - A kohá­szatban, illetve más, metallurgi­ai folyamatokban a hulladékot régóta hasznosítják. Elég talán csak az elrozsdásodott fémhul­ladékra, vagy a gyártási, meg­munkálási folyamatok során keletkező melléktermékekre gondolni. Mivel azonban a bor­sodi iparvidéket környezetvé­delmi szempontból ma sem sok választja el a Ruhr-vidéken 20 évvel ezelőtt uralkodó állapo­toktól, kézenfekvőnek tűnik az olyan szakemberek képzése, akik nem csak a kohászati eljá­rásokkal, de a gyártási folyama­tok során keletkező mellékter­mékek újrahasznosításával, azok ártalmatlanításával is tisz­tában vannak. A környezetvédelmi szakmérnök- képzés 1976-ban Berecz Endre, a fi­zika-kémia tanszék professzorának bábáskodása mellett nyert polgárjo­got a Miskolci Egyetemen. Öt évvel ezelőtt azonban a környezetvédelmi szakirányú képzést - a kohómérnö­ki fakultáshoz kapcsolódva - a nap­pali tagozatos hallgatókra is kiter­jesztették.- A piaci viszonyokat és saját el­képzeléseiket ismerve az egyetem hallgatói jelenleg a hagyományos kari képzés mellett 11 szakirány közül választhatnak - hallottuk Raisz Iván egyetemi tanártól, a fizi­ka-kémia tanszék vezetőjétől. - Ezek közül a legkedveltebb a minő­ségbiztosítási, az automatizálási, az energiagazdálkodási és a környe­zetvédelmi képzés, amelyek egy-egy speciális területre adnak szakképe­sítést. Ezzel nemcsak az egyetem tette meg az iparszerkezet-váltás felé az első lépést, hanem a hallga­tóknak is több esélyük nyílik mind a tudományos, mind pedig a szak­mai továbbhaladásra : f Magát a környezetvédelmi kur­zust a környezetvédelem aktuális kérdései elnevezésű alternatív tan­tárgy vezette be, amelyben a napi problémákon túl - számos példa akadt erre az elmúlt években - a di­ákok a tanszék kutatási eredmé­nyeit, szabadalmait is megismer­hették. Az ezt követő években a ko­hászathoz kapcsolódva többek kö­zött a levegő-, a víztisztaság-, a ta­laj- és a vibrációs védelem vizsgála­tával, ezek méréstechnikájával és elemzésével foglalkoztak. A diákok az ötödik évben pedig fél éven át tartó környezeti hatásvizsgálat után esettanulmányokat készítet­tek. A ’90-ben indított környezetvé­delmi szakkollégium hallgatói ez évben először államvizsgáznak. Szakdolgozataikat - amelyek bírá­latára független, az egyes részterü­letek legilletékesebb szakértőit kér­ték fel - jelesre minősítették, ami egyben a tanszék munkájának elis­merését is jelenti. A diákok foglal­koztak többek között a galvániszap újrahasznosításával (amelyre a té­ma kidolgozója konkrét ipari megol­dásokat is ajánl), az acélművi hulla­dékhasznosítással és ártalmatlaní­tással (ami városunkban is problé­mát jelent), valamint a kis- és kö­zépméretű fémipari vállalatok kör­nyezetvédelmi helyzetével. A diplo­mamunkák megvédése és a záró­vizsga - a mai nap folyamán - szin­tén a szakmai közvélemény előtt zajlik. Könyvek a szerzők bejegyzésével Könyvek és dedikációk (Herman Ottó, Tompa Mihály) Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A miskolci isko­lák muzeális gyűjteménye 1979 őszén nyílt meg. Ezzel a város egyik legrégibb, értékes és rit­ka könyvekkel büszkélkedő könyvgyűjteménye vált hozzá­férhetővé a tudománytörténeti kutatás számára. Nemrégiben dedikált könyvekből nyílt kiál­lítás - az azóta új helyre, a Mindszent tér 2. alá költözött - Lévay József Könyvtárban. A muzeális gyűjtemény lényegében a Református Éőgimnázium Nagy­könyvtárának állománya. A könyv­tár őse a 16. század közepén - 1560 körül - alakult iskola könyvtára. A várost többször pusztító tűzvészek szerencsére a könyvtárat kikerül­ték, csak az iskola irattára esett ál­dozatul. A kurue-labanc harcok so­rán Miskolcra 1706-ban betört né­met és rác hadak azonban szinte teljesen megsemmisítették a könyv­tár akkori állományát; ez következ­tethető ki abból az 1749-es iskolai rectoria és egyházmegye által ho­zott közös határozatból, amely új bibliotheca felállítását határozta el. A megvalósításra 1751-ben került sor, amikor a nagy beszerző és gyűj­tőmunka kezdetét vette. A második világháborút egy ide­ig átvészelte az iskola, s már akkor is híres könyvtára; azonban 1944 márciusától 1945 augusztusáig ka­tonai célokra lefoglalták az épüle­tet. A református egyház a vallási vonatkozású könyvanyag nagy részét elszállította a sárospata­ki Nagy könyvtárba, a megmaradt könyvállomány értékeit pedig csak az 1960-as években ismerte fel Miskolc Város Tanácsa, amikor ha­tározatot hozott a könyvtár üze­meltetésére. Ekkor került be az ál­lományba a többi városi iskola régi könyvanyagának jó része. Gazda­godott az állomány alapítványok, ajándékozások, adományok és ha­gyatékok által is. A legutolsó ha­gyaték a névadó Lévay József könyvtára volt, amelyet a költő tel­jes egészében a gimnázium könyv­tárára hagyott. A gimnázium nélkül maradt is­kolai, muzeális értékű és jellegű könyvtár Lévay József nevét meg­tartva Tudományos Könyvtár né­ven vált ismertté a ’60-as években. Azóta rengeteget fejlődött. Állomá­nya 24 500 könyvtári egységgel áll a kutatók rendelkezésére. Egyetemi tanárok Budapest (MTI) - A köztársasági elnök - a művelődési miniszter elő­terjesztésére - pénteken egyetemi vezetőket mentett fel és nevezett ki a Parlament épületében. Göncz Ár­pád július 1-jei hatállyal egyetemi tanárrá nevezte ki a Miskolci Egye­temre Kalas Tibor egyetemi do­censt, Éulcsár Péter egyetemi do­censt, Lendvai L. Ferenc egyetemi docenst és Gálántai Aurél egyetemi docenst. Beiratkozás Miskolc (ÉM) - A Dolgozók Gim­náziumát tagozatként továbbvivó négy gimnázium (Avasi, Földes, Herman, Kilián) mindegyike június 29-én, csütörtökön reggel 8-tól dél­után 5 óráig várja a beiratkozni kí­vánókat. A beiratkozás helye: Mis­kolc, Déryné u. 11. Signal-tárlat Miskolc (ÉM) - M. Kristóf Ágnes festőművész alkotásaiból nyílik ki­állítás június 28-án, szerdán dél­után 5 órakor Miskolcon a Signal Galériában (Széchenyi u. 70. III. em. 301.). A tárlatot Szódeczky Zol­tán, Miskolc város jegyzője ajánlja a közönség figyelmébe. Alföldi fotók Törökszentmiklós (MTI) - Alföldi tájak, emberek címmel országos fo­tópályázatot hirdet hivatásos és amatőr fotósok számára Török­szentmiklós önkormányzata több társrendezővel együtt. A pályázók számos témából választhatnak: az alföldi ember és környezete, az Al­föld különböző évszakokban, élet a tájegység folyói mentén és a jelleg­zetes alföldi tájakon. Bemutathat­ják a speciális mesterségeket, az ot­tani néphagyományokat, szokáso­kat, vagy az alföldi születésű híres­ségeket. A pályamunkák beérkezési határideje 1995. szeptember 19., a kiállítás október 21. és november 11. között lesz a városi művelődési központban. A pályázat feltételeiről a kiállításnak otthont adó intéz­mény szolgál részletes felvilágosí­tással, címe: 5200 Törökszentmik­lós, Kossuth út 135., telefonszám: 56/390-013. Győri Nyár Győr (MTI) - Zenés, táncos szabad­téri programmal az elmúlt pénte­ken megkezdődött a Győri Nyár há­rom hétig tartó rendezvénysoroza­ta. A nemzetközi kulturális feszti­vál gerincét a zenei műsorok alkot­ják. A Győri Filharmonikus Zene­kar július 5-én a Klastrom szálló udvarán Mozart-müveket ad elő. Az utóbbi helyszínen ad koncertet júli­us 13-án a szombathelyi General Harmoni énekegyüttes. Egy nappal később Győr franciaországi testvér­városából, Cormarból érkező együt­tes vendégszerepei a városi múze­umban középkori és reneszánsz szerzők műveivel. A Győri Balett a Carmina Buranát viszi színre júni­us 29-én a Nemzeti Színházban. Az est különös érdeklődésre tarthat számot, hiszen a táncosok nem gép­zenére, hanem élő zenére táncolnak; a zeneművet a helyi filharmoniku­sok, a Liszt Ferenc kóius és a német Yangon város vegyes kara adja elő. író halotti maszkja Darmstadt (MTI) - Egy német ku­tató a napokban kijelentette: bizo­nyos, hogy a Darmstadtban őrzött Shakespeare halotti maszk eredeti. A maszkba belevésték az 1616-os számot, Shakespeare halálának év­számát. A kutató, Hildegard Ham­merschmidt-Hummel szemöldökből származó szőrszálakat is talált ben­ne. Bizonyíték az is, hogy a maszk formája megegyezik azzal a két portréval, amelyet Flowers és Chandos festőművészek készítettek a költőről. A wiesbadeni szemklini­kán végzett vizsgálat megállapítot­ta, hogy a halotti maszkon kismére­tű dudor található, amely feltehető­en tumort jelez. Ez a két festmé­nyen is látható - mondta Ham- merschmidt-Hummel asszony, a mainzi egyetem professzora. Koráb­ban egyes szakértők azt állították, hogy a Flowers és Chandos festette portrék hamisítványok, illetve mást ábrázolnak, nem Shakespeare-t.

Next

/
Thumbnails
Contents