Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-20 / 143. szám
A SZELLEM VILAGA AZ ESZAK'MAGYARQRSZÁti KEDDI MELLÉKLETE * 1995. JÚNIUS 20. Tudomány ■ Áúüftá. &Z&Q A halál megsokszorozott kockázata rmzáB iáim lésmégm Fél óráig az USA elnökének lenni, másfél percig sziklát mászni, egy óráig halászni a tengeren, három éven át egy atomerőmű szomszédságában lakni, utazni 100 kilométert autón, 500-at repülőn, 12-t kerékpáron, 6-ot motorkerékpáron vagy lovon, kétórát egy szobában tölteni egy dohányossal, illetve elszívni 0,8 szál cigarettát... Ezek mind a halál 10 a mínusz hatodikon valószínűségi kockázatát jelentik... „A dohányzás hülyeség, semmi értelme. A dohányos embereket nem tudom megérteni, de szerintem ók sem szeretnek, igazán dohányozn i, csak já tsszák, az eSZÜket... ’ (Nyolcadikos diák véleménye) Európában általában csak a virginiai dohányt ÖV. tabacum) és a kapadohányt (N. rustica) isme- ük. Néha dísznövényként ültetik a N. alatát, omelynek pompás fehér, pirosas vagy ibolyás színváltozatai nagyon hosszú csövű és haránt lefelé hajló virágúnk, éjjel rendkívül erős illatúak. A hosszú nyelvű éjjeli lepkék végzik megporzását, miközben a virág előtt lebegve szívják a nektárt. Rajtuk kívül még további 70 faj tartozik a nemzet- ségbe, amelyek levele és virága kisebb. Amerika felfedezése előtt Európában nem ismerték a száraz levelek szívását. Ezért igen érdekes volt a közlések első sorozata, amiből megtudták, hogy az indiánok szívják egy növény levelét, méghozzá a kukorica torzsájának buroklevelébe tekerve. Ennek cikar volt a neve. Kultikus okból Eszak-Amerikában a dohányt pipából, az úgynevezett kalumetből szívták, Dél-Amerikában viszont főképpen tubáknak használták. Legelsőként európai tengerészek szoktak rá a dohányzásra, Jóllehet, a hajókon tűzveszély miatt szigorú tilalom volt. rá. A XVII. század elején a dohányzás rohamosan egész Európában elterjedt. Először a bandák használták -főleg egészségügyi célokból "a tubákat, majd később elterjedt apipázás is. Cigarettát elsőként Belgiumban a XIX. század elején használtak, legkésőbb pedig Törökországban bukkant fel a múlt század hatvanas éveiben. A nikotin alkaloid és a vele rokon vegyületek - többek között a narkotin, amelyet a dohány szintón tartalmaz - tiszta állapotban rendkívül erős mérgek. Csak a bőrrel érintkezve is már súlyos mérgezési, tüneteket idéznek elő. Még fokozottabb a hatás, ha a nyálkahártyával érintkeznek a mér- Sdt. A száraz dohánylevél nikotintartalma 0,5-5 Százalék között ingadozik. A fermentálás folyamatában a mikroorganizmusok részesek, ilyenkor Esősorban a fehérjék bomlanak le. A szivardohány leveleit még zölden szedik le, ez sok keményítőt tartalmaz, amely nem mind. bomlik le fermentálás közben. így a füstben lévő nikotint sók veszik hörül, amelyek az elégett keményítőből keletkezek. Ezért nem lehet belélegezni a szivarfüstöt, ami.ért aztán a szivarozást a cigarettázásnál kevésbé tartják károsnak. A cigarettadohány levelezlek szüretelése csak akkor kezdődik, amikor a le- vjek már sárgulni kezdenek. Akkorra a keményítő csaknem teljes egészében cukrokká bomlik le, s ?füstnek enyhén savanyú a kémhatása, ami megannyin a belélegzését. .. A nikotin a szervezetben a hajszálereket °Sszehúzó hatást vált. ki. Ennek következménye iz- z°-dás, fokozott verejtékkiválasztás és a testfelület, ukár 7 fokkal való lehűlése is lehet. Egyidejűleg trónban a vérkeringés fokozódik, s emiatt a niko- 1,1 tartós és erős élvezete szívbetegséget idézhet lő; hlég súlyosabb hatása van a füst ciklikus aro- má szénhidrogénjeinek, mint a benzpirénnek, mithracénnak, mert ezek rákkeltő anyagok. A dohány minőségét lényegesen befolyásolja I ö}a környezeti körülmények alakulása, amelyek °z°tt a dohány felnő. A dohányipar ma majd- Ij'n kizárólag a virginiai dohányt (Nicotiana ta- öcurn) hasznosítja. Az N. tabacum ősi kiinduló vju a. Nicotiana silvestris, amelynek hosszú csö- u> fehér virágai éjjel nyílnak. (Uránia növényvilág) Dobos Klára Vagy a játékos-tudományos összehasonlítás helyett mondjak inkább egy viccet? A nyuszi az állomáson megkérdezi a bakteri, mikor indul valamerre vonat. A bakter elzavarja, a nyuszi el is somfordái. Másnap, harmadnap megismétlődik ugyanez. Negyedik nap aztán, mielőtt a nyuszi elmenne, kéri a bakteri, legalább egy szál cigit adjon neki. Mikor megkapja, odaáll az iroda ajtajába, rágyújt, s miközben kifújja a füstöt, kidüllesztve mellét odaveti a társának: „hé, b.. meg! Te vagy itt a bakter?” Bocsánat, tudom, hogy ez csak a nemdohányzóknak vicc, hiszen a dohányosokra nézve kicsit sértő lehet. Amint maga a cigaretta is... Erőteljesen „sértő” az ő egészségükre, ám - kellő dohányzási kultúra hiányában - a nemdohányzókéra is... • A dohányfüst kátrányszemcséi, a füstgáz, a szén-monoxid és a cigaretta alapalkaloidája, a nikotin, mind külön-külön kifejtik károsító hatásukat a szervezetre - mondja Lakatos Zoltán, a miskolci Egészségügyi Szűrőállomás főorvosa. - A kátrányszemcsék mechanikailag izgatják, irritálják a hörgők nyálkahártyáját, ez állandó fülla- dáskészséget jelent. Ami azon túl, hogy önmagában is kellemetlenséget okoz, egyidejűleg megteremti a lehetőségét annak, hogy a kórokozók könnyebben megtelepedjenek, gyulladásos állapot alakuljon ki. Majdhogynem törvényszerűen kimondható az, hogy a hosszantartó dohányzás előbb-utóbb krónikus bronchitishez vezet, aminek jellemző tünete, a köhögés először inkább a reggeli órákban jelentkezik, de később ez napközben is jellemzővé válik. Ha valaki abbahagyja a dohányzást, akkor a hörghurut nagyon szépen vissza is fejlődhet. Ám ha még tovább folytatja, ennek súlyos szövődményei lehetnek: az egész légzőfelület károsodhat, később a szív munkáját is megnehezíti. □ Hol. „kezdődik” a dohányzási • Véleményem szerint ott, ha napi rendszerességgel valaki 4-5 szál cigarettát elszív. Átalában az a tapasztalat, hogy aki fiatal korában elkezdi, nem áll meg ennél a számnál. Súlyosság szerint három csoportba szokták osztani a dohányosokat: aki 10 szál alatt szív, az enyhe dohányos, 10-20 szál között közepes dohányos, egy doboz fölött erős dohányos. □ Aki sokat szív, az az agy „nikotinéhsége” miatt teszi? • Részben igen, hiszen lassan „rászokik” a szervezet, de részben pótcselekvés. Újabban a dohányzást is a szenvedélybetegségek közé, sorolják, mint annak a legenyhébb formáját. Átalában bizonyos alkati sajátosságú, feszültebb idegrendszerű egyének válnak dohányossá. A „nyuszi típusú” emberek. De ezt azért nem lehet így általánosítani. A nikotinéhség azután „rárakódik” a pszichés feszültségre. Szokták mondani, hogy akaratgyengék azok az emberek, akik dohányoznak és nem tudnak lemondani róla, de ez túlságosan leegyszerűsíti a kérdést. □ De nem a hörghurut a dohányzás legkomolyabb „eredménye”... • A kátrány alapanyagú anyagok közismerten rákkeltő hatásúak. Különböző felmérések vannak, amelyek 5 és 20-szoros érték közé teszik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Saját tapasztalataink szerint ez 6-7-szeres érték. Magyarországon jelenleg a férfiak rákos megbetegedései közül messze a tüdőrák vezet, ebben biztos hogy a dohányzási szokások is szerepet játszanak. Pusztán a dohányzás visszaszorításával csökkenne a bronchitis és a rák is... Ami a krónikus bronchitissel együtt jár, hogy romlik a gázcsere a tüdőben, azt a szén-monoxid tovább rontja. Az a lényeg, hogy az oxigént szállító hemoglobin molekulákhoz a szén-monoxid sokkal erősebben kötődik. Vagyis elfoglalja azokat a helyeket, amik az oxigén szállítására lennének lűvatottak, és így akadályozza, hogy a vér oxigénnel frissüljön fel. Különösen veszélyes ez a magzati életben. A szén-monoxid átjut a magzati keringésbe, és rontja a fejlődés esélyeit. Dohányos kismamáknál több a koraszülés, a csecsemők kisebb súlyúak, több a fejlődési rendellenesség. □ Nem beszéltünk még a nikotinról... • Ez elsősorban az érrendszert károsítja. Érösszehúzó hatása van, fokozza az érszűkületre való hajlamot. Az infarktus keletkezésében nagyon nagy szerepet játszik, s agyi érkárosodások, verőeres érszűkületek is kialakulhatnak. Az utóbbi a láb amputációjával is végződhet. □ Milyen szakorvos feladata a dohányzással való foglalkozás? • Mivel ez nagyon összetett probléma, így határeset az orvostudományon belül. De talán a pszichológusok területe, hiszen a leszoktatásban ók tudnak jobban segíteni. És a megelőzésben is. Vizsgálatokat folytattak, melyik életkorban a legnagyobb a veszélye a dohányzásra való rászo- kásnak. Ez egyre inkább a fiatalabb életkor felé tolódik el. Régebben a katonaságot tartották a kritikus időszaknak, ma már a 10-12 éves gyerek lehet a legfogékonyabb. □ A szűrőállomás dolgozói közül sokan dohányoznak? • Én meg szoktam kérdezni a felvételkor, hogy dohányzik-e, és ha több jelentkező van ugyanarra a posztra, akkor előnyben részesítem a nemdohányzókat. Itt elég kevesen dohányoznak. Fontosnak tartom a példaadást. □ Ám Amerikában szinte minden munkahelynél megkérdezik ezt, és egész épületekre ki van írva, hogy dohányzásmentes övezet. Itt meg talán a tüdőkórházakban is lehet dohányozni. • Nyugat-Európában is sok helyről kitiltják a dohányzókat. Nálunk azonban a dohányzási kultúra (sem) létezik - veszi át a szót Marton György főorvos. - Pedig szükséges a jólneveltség, amihez nem csak az tartozik hozzá, hogy nem köpök az asztalra, hanem az is, hogy nem gyújtok rá adott helyzetben, tekintettel vagyok a nemdohányzókra. □ Manapság milyen a dohányzással kapcsolatos kutatások folynak? • Azt gondolom, hogy a károsító hatások már ismertek. Akár a magzat szintjén is. A sejtek osztódásától kezdve mindent látnak már, ezen a területen tehát új eredmények nem nagyon kerülhetnek napvilágra. Inkább az a kérdés, hogyan lehet megelőzni a bajt. Magatartásformákkal, családi mintával, közösségi kapcsolatokon keresztül vagy akár munkahelyi ráhatásokkal úgy orientálni az embereket, hogy ne a dohányzást válasszák. □ Sokat beszélünk a városi ártalmakról is. Lehet- e ugyanaz az eredménye annak, ha valaki jó levegőn lakik és szívja a cigarettát, vagy valaki itt lakik a városban, és csak a levegőt „szívja”? • Természetesen a dohányzás csak egy tényező, de egy komoly tényező. Sok múlik a genetikai adottságokon, a nagyobb ellenállóképességen. Lehet, hogy egy erős dohányos jó levegőn és jó genetikai adottságokkal megéli a száz évet. De ezek a kivételek. És ez nem vonatkozik a városi emberre, aki a szennyezett környezet miatt állandóan veszít genetikusán magával hozott védőrendszeréből. A dohányzás végül is az ember két legfontosabb vitális funkcióját betegítheti meg: a légzési és a keiingési funkciókat. Ennél nagyobb mérget ma nem ismerünk. 47 éves nemdohányzó_férfi normális tüdőképe, illetve vele egykorú dohányzó férfi jellegzetes mellkasi röntgenképe vaskos kétoldali hörgőkötegekkel. Egyébként olyan röntgenárnyék vagy olyan tüdőkép nincs, amiről egyértelműen a dohányzásra következtethetnének vissza. Ám a hörghurut szinte minden dohányosnál kialakul, ilyenkor a tüdőkapuk fokozott kötegezettsége látható a képen. A dohányzás káros... ...a csecsemőkre Orvosok és statisztikusok már 1957-ben fölfigyeltek arra, hogy azok az újszülöttek, akiknek az anyjuk a terhesség ideje alatt dohányzott, többnyire kisebb testsúllyal születtek, s rövidebbek is voltak, mint azok a társaik, akiknek az anyjuk a várandóság alatt nem dohányzott. Ez a különbség azzal függ össze, hogy a nikotin áthatol a méhlepényen. Megszületése után a csecsemő kétszeresen is passzív dohányzóvá válik. Egyrészt beléleg- zi a dohányfüstöt - annak eddig 3875 összetevőjéről tudnak -, másrészt ha az anya szoptatja, a dohányzás lebomló termékei az anyatejen keresztül belekerülnek a szervezetébe. A nyugat-berlini egyetemen egy kutatócsoport azzal foglalkozott, hogy megismerje e kétszeresen passzív dohányzás egészségügyi következményeit. Vizsgálataik a kotininre, a nikotin legfőbb bomlástermékére összpontosultak. A szervezetben ennek az anyagnak a fele húsz óra alatt bomlik le, s valamennyi nedvben a nyálban, a vizeletben és az anyatejben is föllelhető. A kutatók több mint ezerkétszáz vizelet- és több mint hétszáz anyatejmintát vizsgáltak meg. Megállapították, hogy a dohányzó anyák csecsemőinek a vizeletében csupán amiatt, mert a dohányfüstöt ők is belélegzik, több kotinin van, mint a felnőtt passzív dohányosokéban. Ha pedig anyjuk teje teszi ki a teljes táplálékukat, vizeletükben a kotinin mennyisége megtízszereződik, s már eléri azt a fokot, amely a felnőttek között csak az aktív dohányosok vizeletére jellemző. Határozottan tapasztalták, hogy a dohányzó nők csecsemőiben a légutak és a tüdők hörgői kétszer gyakrabban betegszenek meg. (Elet és Tudomány) ...az öregekre Sok orvos arra gyanakodott, hogy az idős ember, kivált ha szívbeteg, már nem nyer azzal, ha leszokik a dohányzásról. Az Egyesült Álamokban most ért véget egy hat éven át tartó vizsgálatsorozat, amely 1893 olyan személyre teijedt ki, aki koszorúér-betegségben szenvedett. E vizsgálat eredménye szerint a tovább dohányzókhoz képest azok körében, akik a dohányzást abbahagyták, minden korcsoportban a szívrohamnak és a korai halálnak a veszélye 40-50 százalékkal csökkent. ...a csontok gyógyulására Amerikai ortopéd sebészek egy csoportjának tapasztalatai szerint a dohányosok csonttörései lassabban gyógyulnak, mint azoké, akik nem dohányoznak. G. Ciemy és kutatócsoportja a Georgiái Emory Egyetemen megvizsgálta például, hogy 29 személynél, akiket sípcsonttörés miatt operáltak, mennyi ideig tartott a gyógyulás. A vizsgált. 29 személyből 11 volt dohányos, kilenc a baleset után abbahagyta a dohányzást, míg másik kilenc folytatta. Az eredmény az volt, hogy a nemdohányzóknál a törés két hónapon belül tökéletesen meggyógyult, a dohányzást abbahagyóknál valamivel lassúbb volt a gyógyulás, míg a dohányzást folytatóknál a csont regenerálódása jelentősen lelassult. Az orvosok úgy vélik, hogy a jelenségben a dohányzással a szervezetbe jutó nikotin és szén-monoxid a felelősek: a nikotin összehúzza a vérereket és így csökkenti az új csontszövetbe irányuló vérellátást, a szén-monoxid pedig a vér oxigénszállító képességét csökkenti. ...mert kábítószer C. Everett Koopnak, az észak-amerikai hadsereg egészségügyi csapatait vezénylő főparancsnoknak közzétett jelentése ötven kutató húszévi munkája alapján megállapítja: a nikotin a függőség szempontjából olyan, mint a kokain és a heroin. Az Egyesült Álamokban évente 350 ezer ember - idő előtti - halála vezethető vissza arra, hogy dohányzott, közülük (1986-ban) 108 ezer a tüdő megbetegedéseiben és több mint 200 ezer szívbetegségben halt meg. Ugyanakkor a kokainnak és az ópiumszármazékoknak a rovására „csak” évi hatezer haláleset írható, míg az alkoholéra éri 125 ezer. A nikotin azért is hasonlít a kábítószerekre, mert a hatásai iránt a rászokás kezdetén gyorsan kifejlődik a szervezet tűrőképessége, s az a dohányost az elszívott adag fokozására ösztökéli. ...ráadásul Bonn (MTI) - Gyanútlanul nyúlt a minap egy kölni fiatalember a cigaretta automatába, de a legnagyobb rémületére a cigarettás dobozokat kidobó nyíláson keresztül megmarta őt egy tarantella pók. A 16 centiméter átmérőjű tarantellát pedig - amelyet az ifjú dohányos kirántott a nyíláson - a helyi állatkertbe vitték vizsgálat céljából. Nem tudjuk, miként kerülhetett a Dél-Európában honos pók a Rajna-par- ti város cigaretta automatájába. És azt sem, hogy a pókcsípést szenvedett fiatalember azon nyomban táncra perdült-e. A tarantella csípéséből ugyanis a néphit szerint úgy gyógyultak ki, hogy egyre gyorsabb tempóban táncoltak...
