Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-19 / 142. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1995, Június 19-, Hétfő. _TÉKA Háborús mementó Brackó István Klasszikus idézet olvasható a borítón: „Öregedni ők nem fognak mint azok, akik megmaradtak...” Mementó ez. Reprezentatív könyvet jelentett meg az Etűd Kiadó a máso­dik világháború befejezésének ötvenedik év­fordulója,alkalmából. Mint minden jubileumi kiadványt, ezt is eleve fenntartással vettem kézbe: félve az ilyekor szokásos pátosztól, az egyoldalúságtól, a lényeget akaratlanul is lep­lező áhítat ködétől. Nos, a szerző, az angol Ivor Matanle sokéves munkával állította össze ezt a páratlanul érdekes, hátborzongató képes­könyvet. Mert képeskönyv ez: 1350 fotót tar­talmaz, s kevés, de pontos, hiteles szöveget. Az író mondja saját művéről: „a könyv fő erénye a rendkívül gazdag képanyag, melynek jó részét azóta nem hozták nyilvánosságra, hogy a kor sajtótermékeiben először - és utoljára - meg­jelent.” Rendhagyó ez a mű, hiszen az előszót há­rom, a világháborúból jól ismert történelmi személyiség fia írta. A szövetséges csapatok parancsnoka, később az Egyesült Államok el­nöke gyermekének John Eisenhower írja: „Mivel a második világháború az egész földgo­lyóra kiterjedt, hiányoznak a szavak a pusztí­tás arányainak kifejezésére, és csak abban re­ménykedhetünk, hogy ez volt a nyugati civili­záció legutolsó háborúja.” A legendás angol Montgomery fia így vélekedik: „Megnyertük a németek elleni háborút. Most nyerjük meg a békét is.” A sivatagi rókának nevezett, öngyil­kosságba hajszolt Rommel leszármazottja így vélekedik az események után: „...jobb volt elve­szíteni a háborút, mint Hitlerrel megnyerni.” A képkollekcióból ismerősként köszön vissza Hindenburg és Hitler első kézfogása, Chamberlain-papír lobogtatása, Churchill szi- varos, botos, görnyedt hátú alakja nem sokkal azután, hogy miniszterelnökké választották. Az újdonságok sorába tartozik: Mussolini he­gedűvel, Hitler gyermekekkel, Sztálin és Ri- bentrop kézfogása, valamint a japán flotta pusztulásának felvételei, amelyek a Midvay- szigeteknél készültek. És végül egy pillanat­kép Magyarországról, 1946-ból nem sokkal a forint megjelenése előtt. Egy hazánkfia ciga­rettára gyújt, fidibuszként egy egymilliárd pengős bankjegyet használva. Csak összeha­sonlításként jelezzük, hogy ez az összeg 1939- ben 50 millió USA-dollárral volt egyenlő. Hét végén: Dixie Tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Dixieland Találkozót a Diósgyő­ri várban június 25-én, vasárnap délután 5 órától. A műsorban közreműködik a Miskolci Dixieland Band, a Siófoki Dixieland Band, a Hungarian All Stars, a Bratislava Hot Serena­des (Szlovákia), a Hasses Hot Potatoes (Svéd­ország) és a Berki Tamással „kiegészült" házi­gazda Benkó Dixieland Band. (Felvételünk egy korábbi fesztivál résztvevőiről készült.) Fotók: Dobos Klára Franciás zeneünnep Budapest (MTI) - Maurice Fleuret zenetudós javaslatára először Franciaországban köszön­tötték zenével a nyár első napját, 1982-ben. Jack Lang egykori kulturális miniszter valósí­totta meg az ötletet, és az év leghosszabb nap­ját a zene ünnepévé nyilvánította, amely 1985-ben vált nemzetközivé. A zene ünnepén, június 21-én egész estés programmal várja az érdeklődőket a budapes­ti Francia Intézet, A műsor az intézet előtti té­ren kezdődik az Óbudai Aelia Sabina Zeneis­kola fúvószenekarának hangversenyével. A fi­atalok többek között Bizet, Lechner és Offen­bach műveit, valamint Morricone filmdalait játsszák. Ezt követően a délszláv népzenét megszólaltató Vujicsics együttes és Michel Montanaro koncertezik. Az intézet előadóter­mében este 7 órától francia sanzonokat hall­gathatnak az érdeklődők. Az est rendezője Bujtás János és Xantus János. A (szent) humor és a buddhizmus „Keleti kultúra- és filozófia"-napok a Diósgyőri várban Dobos Ki,ara Jelenet a Picaro Művészeti Produkciós Műhely előadásából Miskolc (ÉM) - A picaro csavar­gókat jelent. A Picaro Művésze­ti Produkciós Műhely egy éve létezik. Művészeti koncepciót szándékosan nem fogalmaztak meg. A „Keleti kultúra- és filozó- fía”-napokra (amelyet az elmúlt hét végén tartottak a Diósgyőri várban) a Boldog békeidők cí­mű, a ’30-as évekből való klasszikus pesti kabaróműsort hozták el. De hogy kerülnek a „csavargók” a buddhista feszti­válra? Mi sem egyszerűbb. A színház tagjai szimpatizálnak ezzel a világnézettel, mert nyi­tottnak, toleránsnak tartják. És úgy gondolják, fontos számukra a humor is. Hogy miért? Azt vi­szont kérdezzük meg „szakem­bertől”... □ Mennyire fontos u buddhizmus­ban a humor'? - kérdeztük Farkas Pált, a Tan Kapuja Buddhista Főis­kola rektorát. ® Nagyon. A letisztult derű alapve­tő dolog. Ez tulajdonképpen a lélek­nek egy magasabb állapota, amit már bizonyos gyakorlás után lehet elérni, és ami sokszor humorban csúcsosodik ki. Sok példát tudnék hozni a zen-példázatokból, amelyek a Mester és tanítványa közötti zaj­lanak. A tanítvány kérdez valamit, a Mester válaszol, és válaszával rá­mutat egy helyes mozdulatra vagy arra, hogy helytelen volt a kérdés- feltevés. Ézek így nagyon direktek, de sokszor humorosak. Csak egyet hadd említsek. „Te hogyan gyakor­lód a tant?” - kérdezik az egyik mestertől, mire ő azt feleli: „amikor éhes vagyok eszem, amikor álmos vagyok alszom.” Az emberek több­sége, amikor éhes vagy elálmoso- dik, számtalan dologra gondol. Spe­kulálnak, ahelyett, hogy azt tennék, amire éppen szükségük van... □ Na most én ezen mégsem tudok olyan nagyol kacagni... • Én ezekben finom humort érzek. Más esetleg úgy gondolja, nincs is bennük. Nem tudom. Lehet hogy én túl sokat olvasok hozzá, lehet, hogy meg kell szokni. □ De ha van benpie humor, az mégis­csak olyan „szent” humor. A Picaro színház viszont pesti kabarét hozott. Beleillik ez is a keleti kultúra és filo- zófiai. fesztiválba? ® Nagyon jól beleillik, mint egy má­sik előadás, a Piroska című családi história is. Ez arról szól ironikus csomagolásban, hogy az emberek nem szabadok, hanem a vágyaik ál­tal elragadottak. Nem szabadon cselekszenek, hanem állandóan csak külső indíttatások kényszerí­tik őket cselekvésre. Ebben a csa­ládban mindenki ilyen cselekvési kényszernek az áldozata. Mindlenki mást tenne szíve szerint, de nem tud... □ Vallás egyáltalán a buddhizmus vagy filozófiai szemlélet? • Ázt gondolom, hogy vallás, mert vannak vallási külsőségei. Ha Kí­nát nem számolom, a világban kö­rülbelül 250 millióan gyakorolják. Filozófia, bölcseleti oldalról is meg lehet közelíteni, így létszemléletnek vagy inkább életgyakorlatnak mon­danám. Lényege, hogy nincs beszéd tett nélkül. Abban a percben, mikor gondoltam valamit, már ki is mond­hatom, s amint kimondtam, meg is kell tennem. Amíg ez a három nincs összhangban, addig az ember nem „kész”. □ Szükségünk van nekünk erre az Európától kissé távol álló létszemlé­letre? • Én egy dolgot tudok, mégpedig azt, hogy nagyon sokáig kerestem, így vannak ezzel nagyon sokan, akik a főiskolára jönnek. Ezek a ke­resők azért keresnek, mert az euró­pai kultúrkör tanításai között nem találják meg azt, ami közel áll hoz­zájuk. Én mindenfélével foglalkoz­tam, és amikor a buddhizmust meg­ismertem, az volt az az életforma egyben bölcseleti rendszer is, ami tökéletesen megfelelt annak, amit sokkal tökéletlenebbül, sokkal rendszertelenebbül magamnak ki­gondoltam. Vagyis azt mondhat­nám, hogy én sokkal hamarabb buddhista voltam, mielőtt ezt ki­mondtam volna... A buddhizmus se­gít eligazodni a világban. Persze nem a mindennapok világában, a maroktelefonos, McDonald’s-os vi­lágban, hanem a saját belső vilá­godban. Emellett pedig valami olyasmire is rámutat, ami manap­ság nem divat: a túlmaterializáló­dott környezetben, ahol minden anyagi oldalról értékelendő és érté­kelhető, a belső és spirituális, szel­lemi értékekre helyezi a hangsúlyt. Szóval egy egészséges ember ,jön ki” a végén, aki persze ugyanakkor tud alkalmazkodni a mai világ kö­rülményeihez is. □A buddhista, kulturális fesztiválok jellemzőek a nagyvilágban? • Nem hiszem, hogy jellemzőek len­nének. Ilyen jellegű dolgokat talán csak Európában vagy Amerikában lehet megcsinálni, ahol komolyan gyakorolják a vallást, ott nem. Ott vagy tisztán tanítanak, vagy tisztán „bohóckodnak”. A két dolgot nem szokták összekeverni. Viszont ná­lunk annyira keveredett a világ, hogy itt nyugodtan meg lehet csi­nálni. Ezen a fesztiválon nem törté­nik más, minthogy meghívtuk né­hány barátunkat, akiket szeretünk, akiknek a művészetét tiszteljük és csodáljuk akkor is ha kabarét játsszanak, akkor is, ha indiai ze­nét, vagy jazz-t. Úgy gondoljuk, hogy olyasmit csinálnak, ami nem áll távol a buddhizmustól. Mert semmi sem áll távol ettől, ami a tö­kéletesedés irányába mutat. Ezek az emberek pedig valamiben tökéle­tesítik magukat. □ Szeretnék ezeket a keleti napokat hagyománnyá tenni? • Most próbáltuk először. Eleinte abszurd ötletnek tűnt, igazából nem is hittem, hogy lesznek érdeklődők. Már csak azért sem, mivel ahogy lenni szokott nálunk, az előzetes hírverés is nagyon visszafogott volt. Mint ahogy az iskolánkról sem igen tudnak... □ ...pedig már negyedik éve működik a Tan Kapuja buddhista főiskola... • Igen. De mi azt valljuk, hogy az a szerencsés, ha egy iskolát az találja meg, aki keresi. Ä buddhista kolos­torokban régen az ajtót zárva tar­tották. Ha valaki zörgetett, nem történt semmi. Egy-két napig még hallották tovább a zörgetést, és ak­kor valaki kinyitotta az ajtót, eset­leg kiment egy husánggal, jól elver­te a kopogtatót és visszament. Az­tán ha egy hét múlva is ott volt, ak­kor esetleg beengedték, adták neki egy tatamit, és azt mondták, hogy söpörje az udvart. Addig söpört, míg valaki nem szólt hozzá... Nálunk nincs zárva az ajtó, nem megy ki senki verekedni, és udvart sem kell söpörni. De mégis szerencsésebb ha az jön be, aki odatalál... Egyébként 120 hallgatónk van, most végez az első évfolyam. □ Kapnak valamilyen „bizo­nyítványt”? • Buddhista tanítók lesznek. Hogy ez mire alkalmas, az is érdekes kér­dés. Úgy véljük, hogy szociális, kari­tatív, népművelői, tanítói feladato­kat láthatnak el. □ Már csak azt szeretném megkér­dezni, hogyan „talállak” erre a hely­színre? • Itt, a Diósgyőri várban szerintem még nem nagyon voltak buddhis­ták. Bár végül is ez egy 2600 éves vallás, és a fene tudja, hogy jártak- e erre vagy sem. Ha nem, épp’ ide­je volt, hogy járjanak. És azt hi­szem, visszajövünk még. Hiszen a műsor kellemes volt, és az érdeklő­dők kicsit játékos formában komo­lyabb dolgokkal is megismerked­hettek... A Csalóka napfénytől a filmdíjakig Prága (MTI) - Prágában az elmúlt szombaton este a díjak átadásával véget ért az első Arany Gólem film­fesztivál. A Karel Reisz brit rendező által vezetett nemzetközi zsűri nagydíját az Illatos fű című kínai film nyerte el. A legjobb rendezés díját a francia Christine Carriére vitte el Rosine című filmjével. Ugyancsak díjat nyert Petr Hvizd cseh rendező Ä rend című alkotása; a legjobb színésznői alakítás díját a film főszereplőjének, Andrea Elsne- rovának ítélték oda. A fesztiválon életműdíjat kapott Nyikita Mihalkov orosz rendező és színész, akinek Oscar-díjat is el­nyert Csalóka napfény című filmjé­vel nyílt meg egy hete a seregszem­le. Életműdíjat vehetett át Arthur Hiller rendező, az Amerikai Film- akadémia elnöke is. A szombati záróvetítésre megtelt az új fesztivál központja, a prágai Kultúrpalota moziterme. Az érdek­lődők Nicholas Hytner brit rendező György király őrültsége című film­jét tekinthették meg, amelynek női főszerepéért Helen Mirren nemrég díjat kapott Cannes-ban. Az Oscar-díjra is jelölt, 48 éves Helen Mirren - aki 1967 óta a Ro­yal Shakespeare Company tagja, és számos nevezetes filmszerepe mellett Peter Brook kísérleti szín­házában is játszott — jelen volt az Arany Gélemen. Újságírók előtt úgy vélekedett, az új cseh filmfesz­tiválnak minden esélye megvan ar­ra, hogy rövid időn belül jelentős nemzetközi eseménnyé váljon. A mintegy, 120 filmet bemutató fesz­tivál díszvendége Meryl Streep, Oscar-díjas amerikai színésznő volt, akit Václav Have) államfő is fogadott. Az Arany Gólem szervezői a fesz­tivál idei indulásakor ,A” kategóri­ás besorolást kaptak a filmproduce­rek nemzetközi szövetségétől, a nagy hagyományokkal rendelkező velencei, cannes-i, berlini és San Se- bastian-i fesztiválhoz hasonlóan. A besorolásért - heves viták közepet­te - az évtizedek óta sikeres Kar­lovy Vary-i filmfesztivállal verse­nyeztek. Az Arany Gólem szervezőinek célja az volt, hogy a Karlovy Vary-i esemény helyett a cseh fővárosban „gyökereztessenek meg” egy nagy tömegeket vonzó fesztivált. Számí­tásuk egyelőre nem vált be, a filmek gyakran csaknem üres nézőtér előtt peregtek. A Karlovy Vary-i fesztivál — amelyet az idén talán utoljára ren­deznek meg - június 30-tól július 8- ig tart majd. Mandala-nyár Nyíregyháza (ÉM) - A Mandala Dalszínház - amely egyébként Mis­kolcon is több előadást tartott már - két éve működteti a Nyíregyházi Szabadtéri Színpadot, ahol a szín­ház saját előadásai mellett meghí­vott produkciókat is fogadnak. A "kabaré, az operett és a musical mű­fajából válogatott előadások nagy sikert arattak az elmúlt években. A Mandala-nyár programsorozat ha­gyományteremtő szándékkal jött létre, olyan próbálkozás, amely egy. a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz hasonló kulturális rendezvénysoro­zatot akar meghonosítani Kelet- Magyarországon. Az idei rendez­vénysorozatban többek között a kö­vetkező előadások szerepelnek: Kész Kabaré, Szeszélyes éjszaka (Off Arizona Színház), A Padlás, Kolumbusz az őrült spanyol, Kréta­rajzok a képzelt riportból és egy amerikai popfesztiválról, Doktor Herz, Légy jó mindhalálig (Manda­la Színház), Mária evangéliuma, Apácák (Madách Színház), Bánk Bán (Kolozsvári Állami Opera)- Az időpontokról érdeklődni a 42/343-427-es telefonszámon lehet­Fiúk a templomban Miskolc (ÉM) - A Vologdai Fiúkó­rus hangversenyét június 22-én, csütörtökön este 7 órától hallhatják az érdeklődők a selyemréti Szent István katolikus templomban. A Te­leki Tehetséggondozó Kollégium ál­tal szervezett rendezvényre a belé­pés díjtalan. Dalostalálkozó Mezőcsát (ÉM) - A Csáti Nyár ’95 rendezvénysorozat keretében dalos­találkozót rendeznek június 23-án, pénteken délután 5 órai kezdettel a mezőcsáti Művelődési Központ sza­badtéri színpadán. A programban fellép a diósgyőri „Vasas” kórus, az edelényi férfikar, az encsi pedagó­gus vegyes kórus, a tiszaújvárosi „Énekszó” Baráti Kör kórusa, vala­mint a mezőcsáti „Egressy Béni” ve­gyes kar. Régi zenei napok Sopron (MTI) - A régi zenei napú eseményei az elmúlt szombaton a pozsonyi Musica Aeterna együttes koncertjével kezdődtek meg Sop­ronban. Az Interart Fesztivál Iroda a vendéglátó várossal közösen ezút­tal 11. alkalommal rendezi meg aZ egyhetes programot. A rendezvény- re a hazai kamara zenekarokon W' vül Oroszországból, Belgiumból, Csehországból, az Égyesült All®' mokból és Németországból érkezet együttesek és szólisták adnak rene' szánsz és barokk koncerteket rest­ben Sopronban, részben a fertoo Esterházy-kastélyban. A zenei ese­ménysorozat keretében zenemüve- szeti főiskolásoknak, fiatal muzs1 kusoknak hangszeres kurzusokat i tartanak. A hallgatók neves műve szék irányításával mélyítik el isme^ reteiket a hegedű, a csembaló, cselló, a lant és a furulya kurzus® kon, sőt, elsajátíthatják a hajdan volt táncokat is.Ezenkivül lehetősé­gük nyílik zene- és hangszertörte neti előadások hallgatására. A he elteltével az ifjú tehetségek bernu tatkoznak a nyilvánosság előtt. Japán koncertkörút Budapest (MTI) - A hét végén tóh mint egy hónapos japán vendégsz replésre indul a Budapest ÚVC'. mekkórus. Botka Valéria és CsánH László együttese mintegy 30 k°’ certet ad a felkelő nap országában, Nagoyától Hamamatsun át TokioH bejárva a szigetországot. A zenep n dagógus házaspár (Kodály Zolin egykori tanítványai) népszerűség rendkívüli Japánban, ez lesz a * • alkalom, hogy a magyar zene és z neoktatás követeiként vendégszel pelnek a népdalaink iránt fogékony japán közönség előtt. A kórus P1 °»_ ramjában klasszikus és mai szel zők, magyar és japán dalok melle ezúttal musical-részletek is szer pelnek. A 24 gyermek az egész során családoknál lesz elszállaso va, így megismerhetik a japano hétköznapi életét. A több mint egy hónapos távol-keleti vakáción 1 koncertek, tv-felvételek mellett Ju^ idő pihenésre és hasznos progra mokra, múzeumok, ipari létesítene nyék megtekintésére is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents