Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-17 / 141. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Június 17♦, Szombat TÉKA Határ Győző életútja Takapcsák Ilona A könyvhétre jelent meg a szombathelyi Éle­tünk kiadásában Határ Győző önéletrajzi ri­portkönyvének harmadik kötete Partravetett Bálna címmel. Az első kötet (Oly jó követni emberélet) megjelenése után a múlt év őszén látott napvilágot a második (Minden hajó ha­zám), majd ezt viszonylag gyorsan követte a harmadik. A Kabdebó Lóránttal készített Életút visszaemlékezéseiben most az 1956-os partra- vettetés, majd a szárazföldi kopoltyúlégzés megtanulásának harminc-egynehány évi ese­ményei - küzdelmei, sikerei, veszteségei - ke­rülnek olvasóközeibe. A távlat kíméletességé­vel szemlélt, homéroszi mesélőkedvvel elő­adott élettörténet, az Angliában megtapasz­talt emigrációs lét mindennapjai - mindez bi­zonyára tanulságos olvasmány lesz vala­mennyiünknek. Az események hátterét nem az itthoni, ha­nem az otthoni közeg szolgáltatja: az emigráci­óban élő magyarok, elsősorban értelmiségiek mindennapjai, az irodalmi-művészeti élet Nyugaton szerveződő keretei: az Irodalmi Újság, Látóhatár, BBC, Szabad Európa, értel­miségi körök, csoportosulások. S közben: könyvkiadás, fordítások, irodalmi estek és ta­lálkozók diaszpórában élő magyarokkal Ame­rikában, Svédországban, Hollandiában. Olva­sótábor szerveződése, beépülés Londonország- ba, s nagyon kevés kapcsolat a Hon-nal. Határ Győző iránt a honi érdeklődés akkor kelt fel, amikor a BBC munkatársaként kéthe­tenként 20-25 perces polémiát folytatott a Ká­dár-sajtóval. Később a bőröndök alján megla­pulva hazatérő szamizdat kiadványokban ter­jedtek írásai, míg az 1990-es években elérke­zett a „hazatalálás” is: ő lett az első, nyugati emigrációban élő Kossuth-díjas magyar író, az Akadémia tagja, s egyre népszerűbb író a ha­zai olvasók körében. Visszaemlékezéseiből az író életén, élmé­nyein kívül a Nyugat-Európában élő magyar értelmiség jelentős alakjait is megismer­hetjük. A kötet nemcsak a közelmúlt és napja­ink kérdéseiben segít jobban eligazodni, ha­nem élvezetes olvasmány is. * Határ Győzővel és feleségével, Prágai Piroská­val június 19-én, hétfőn délután fél 5-től a mis­kolci Városi Könyvtárban (Mindszent tér 2.) találkozhatunk. Másnap délután 5 órától a Ti- száninneni Református Egyházkerület szék- házában (Kossuth u. 17.) tart irodalmi estet. Mindkét összejövetel házigazdája Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igazgatója. Gimnázium az egyenleteken túl Kálmán László Pro Urbe-díjas ny. középiskolai igazgató Dobos Klára Miskolc (ÉM) - „Vezetése alatt a gimnázium tanulói kimagasló eredményeket értek el a megyei, országos és nemzetközi szaktár­gyi versenyeken. Körültekintő iskolavezetői és szakmai mun­kája eredményeként az utóbbi évtizedekben a Földes Ferenc Gimnázium az ország egyik leg­rangosabb és legeredménye­sebb gimnáziumává küzdötte fel magát.” Nagyjából ennyi, meg még néhány mondat a Pro Urbe-díj „magyarázataként”... Majd egy beszélgetés: 25 év, két órába sűrítve. Természetesen a Földesben - a Földesről...- Bár nem szeretek ilyen értelem­ben értékelni, de egészében siker­nek érzem ezt a 25 évet, és nagyon örülök, hogy a város is elismerte... Kálmán László Beregszászon kezdte gimnáziumi tanulmányait, majd ösztöndíjasként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika-ábrázoló geo­metria szakán végzett. Első munka­helye a tokaji gimnázium volt, ahonnan három év múlva, 1957-ben került a Földes Gimnáziumba. Nemcsak az iskolán belül, de azon kívül is komoly feladatokat kapott: 1962-66-ig (igazgatói kinevezéséig) matematikai szakfelügyelő volt a megyében.- Szakfelügyelőként azt tapasz­taltam, hogy a matematika, mint a képességfejlesztés alapvető tantár­gya, nem kap olyan teret, mint ami­lyen megilletné. Ezért elhatároz­tam, hogy én az iskolavezetésem alatt erre nagyobb hangsúlyt helye­zek. Mivel a ’60-as évek közepétől az oktatási körülmények lehetősé­get adtak rá, országosan is elsőként elindítottuk a tagozatos osztályo­kat: a matematika-fizikát, a speciá­lis matematikát, de az angolt is. Nem, ő nem készült világéleté­ben matematikusnak. A gimnázi­umban szerette meg a tárgyat, ott érezte meg az „ízét”, azt, hogy a fel­adatmegoldás alkotások sorozata. Igen, sok diákjával neki is sikerült megszerettetnie. Kálmán László Foto: Dobos Klára- Nem szeretem azt hallani, ha valaki azt mondja, nekem ehhez nincs tehetségem. Ezzel az előítélet­tel már eleve elzárja magától a lehe­tőséget, hogy esetleg utána örömet találjon benne. Úgy érzem, sok di­ákban sikerült legyőznöm az előíté­letet. Hogy elég erősen elfogult lenne a matematikával? Hogy ez egy reál- gimnázium? Nem tagadja, de meg­magyarázza:- Úgy gondolom, több a matema­tika, mint egy tantárgy, mint ahogy az irodalom is több, mint bizonyos írások halmaza. Alap a legkülönbö­zőbb képességek fejlesztéséhez, ami kihat az irodalomra, más humán és reáltárgyakra egyaránt, sőt, az élet­re is. Csak gondoljunk arra, ha va­lakinek valamilyen szinten dönteni kell, mennyi feltételt kell egyidejű­leg figyelembe venni. A matematika alternatív megoldási lehetőségeket ad, ezeket végigkísérve megtanulja a gyerek azt, hogyan választhatja ki a különböző lehetőségek közül a leg­jobbat. Tehát nem a másodfokú egyenlet megoldóképletét kell meg­tanítani, hanem azt, hogy ezen ke­resztül jusson el az optimális ered­ményhez... Tulajdonképpen igaza van, igaz­ságtalan ez a „reáliskola-vád”. Rá­adásul mondja, ő alapjában lírai természetű; meséli, hegedült az egyetemi zenekarban. Úgy gondol­ja: nemcsak passzívan kell élvezni a művészetet, hanem abban részt is kell venni. Bizonyítják ezt a minden földesista számára emlékezetes kulturális seregszemlék. És ezek pontosan annyira hozzátartoznak a Földes-szellemhez - ha létezik ilyen - mint a spec. mat.- Hogy létezik-e Földes-szellem, azt a diákok tudják megmondani. Nyilván minden iskolának van szel­leme, amit az idejáró gyerekek ala­kítanak ki. Ennek a kereteit, lehe­tőségeit persze a tanári kar hoz­za felszínre. De ez a szellemiség el­sősorban talán nem is iskolai kere­tekben valósulhat meg, hanem ké­sőbb, amikor az emberek önmagu­kat keresik valahol a világban, és szívesen gondolnak vissza az is­kolára. Érzi-e ebben saját szerepét? El­hárítja az öndicséretet provokáló kérdést, vagyis inkább áthárítja a tantestületre. Mert az iskola neve­lési rendszere nem az igazgató egy- személyben. Mondja, itt olyan érzé­keny tantestület van és volt, ame­lyikkel mindent meg lehetett be­szélni és vitatni... Viszont az tény, hogy az iskola nyitottságáért és ru­galmasságáért ő is „felelős”. A nyugdíj? Vannak unokák, hét­végi telek, ahová szívesen kijár, és sokat foglalkozik azokkal a dolgok­kal, amire eddig nem jutott idő. Mi­re gondol? Például bizonyos szak­mai területeknek a kidolgozására, pedagógiai, módszertani dolgokra... Természetes, hogy nehéz szívvel ment el, mert úgy érezte, valami fél­beszakadt...- De jó érzés tölt el, hogy a folya­matosságnak az utánam következő igazgatóban biztosítékát látom. Egyébként Kormos Vilmos is Föl­des-diák volt! Mielőtt „abbahagy­tam” az igazgatást, megpróbáltam összefoglalni a tapasztalataimat. Felhívtam Vilmos figyelmét is arra, hogy az embernek mindig legyen koncepciója, de legyenek hozzá megoldási lehetőségei is. Az egész tiszta matematika! Csengőbúcsú Sárospatak (ÉM) - A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola vég­zős növendékei ma, szombaton dél­előtt tartják csengőbúcsújukat a főis­kola kertjében, majd a gyakorlóiskola aulájában ünnepi tanácsülés után az intézmény főigazgatójától, Komá- romy Sándortól - már végzett tanító­ként - veszik át a diplomájukat. A fő­iskolától kapott tájékoztatás szerint ebben az évben 114 nappali és 16 le­velező tagozaton végzett diákjuktól vesznek ezen a napon búcsút. A friss­diplomás tanítók elhelyezkedésével kapcsolatosan a képzőnek egyelőre nincsenek pontos információi. Mind ez idáig rendkívül kevés állásajánla­tot kaptak - jelen pillanatban négy­ötről van szó -, és ezekkel is kizárólag kisebb településekről keresték meg a főiskolát. Ünnepi tanácsülés Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egye­tem ma, szombaton délelőtt fél 11- től tartja ünnepi tanácsülését az egyetem aulájában. A rektori meg­nyitó után a nyelvtanári diplomá­kat adják át, majd a jogi doktorokat és az egyetemi doktorokat avatják. Kalas Tibor dékán köszöntője után Hugh Beale, a Warwicki Egyetem professzora tiszteletbeli doktori cí­met vehet át. Aggteleki muzsika Aggtelek (ÉM) - Kórustalálkozót rendeznek Aggteleken június 18-án, vasárnap. Délelőtt 10 órakor - Por­koláb Albert megyei főtanácsos kö­szöntőjét követően - kezdődik a Ba- radla-barlang hangversenytermé- ben.a meghívott kórusok előadása. A műsor szereplői: a mezőcsáti vegyes kar (karvezető: Tolvajné Tóth Klá­ra), a sárospataki Művelődés Háza kórusa (karvezető: Csehi Ferenc), az edelényi férfikórus (karvezető: Va- szilkó Ferenc), és az edelényi „Hozsánna” vegyes kar (karvezető: Tóth László). Délután 2 órától a Ba- radla-barlang bejáratánál népzenei együttesek adnak műsort, 3 órától pedig az aggteleki és a jósvafői főté­ren is kórushangverseny lesz. Zár a tábor _RÁDIQ Látlelet a tétlenségről Miskolc (ÉM - H.S.) - Az lenne a jó, ha a munkanélküliséget kutató szociológus munka nélkül maradna. Ezzel a kívánsággal fejezte be az inteijút Vass István Zoltán, s Aradi Má­ria egyetértett vele. Mint ahogyan a hallgató, e sorok írója is. A téma - amellyel 1991 óta foglalkozik Ara­di Mária - reménytelenül szomorú. Felkészü­letlenül érte a társadalmat, noha a közgazdá­szok már a nyolcvanas években kívánatosnak tartottak egy mobilizálható munkanélküli ré­teget, figyelmeztettek néhány iparágunk rossz hatékonyságára. Az akkori előrejelzés mára szorongató valósággá vált: gyárakat, bányá­kat zártak be egyik percről a másikra, tízezrek kerültek az utcára, reménytelen helyzetbe. A mai bizonytalanságért, drámai helyzetért egyértelműen a hetvenes-nyolcvanas évek ve­zetése a felelős, amely nem vette figyelembe a világgazdaság folyamatait, nem tudott, de nem is akart váltam. A jelenlegi, s az előző kormány viszont egyszerűen nem tudja kezel­ni a problémát, mert felkészületlen rá. A munkanélküliség nem olyan, mint a ter­mészeti csapások (földrengés, árvíz), hanem a piacgazdaság velejárója. A munkanélkülit te­hát nem elítélni kell, rpint tették, teszik sokan ma is, hanem segíteni, hogy szinten maradjon, talpon tudjon állni, ne roppanjon össze. Ehhez pedig személyes és szisztematikus törődés kell, jól felkészült, szervezett intézményháló­zat. Éz nem feltétlenül karitászt, jótékonyko­dást jelent, hanem kemény praktikumot és ra­cionalitást, mert a kezeletlen krízis akuttá, a folyamat visszafordíthatatlanná válik - figyel­meztet Aradi Mária. 47 000 munkanélküli van a megyében, eb­ből 22 000 két évnél régebben. Blöfínek, dema­gógiának bizonyult a felszólítás, hogy vállal­kozzanak, hisz erre senki nem készítette fel őket. Tévedés volt az is, hogy a falu, a föld visz- sza tudja fogadni az onnan elűzött, elcsábított embereket. A mezőgazdaságnak mint a szak­mának a lenézése ez. Tőke, szerszám, szaktu­dás, piacismeret stb. nélkül a föld se tart el senkit. A rendszerváltás tehát éppen azt az osztályt, réteget sújtja, bünteti, amely az előző rendszer bázisa, hivatkozási alapja volt. Em­beri sorsok hullanak a semmibe, a kétségbe­esésbe, depresszióba, apátiába - önhibájukon kívül. A megoldó képletet a szociológus sem tudja, igaz ez már nem is az ő dolga. Magyar diákok a nagyvilágban Budapest (MTI) - Mindegyre nő az igény az idegen nyelvű tanul­mányi versenyek és tanulmány­utak iránt a 14-17 éves gimna­zisták, valamint a szakmai to­vábbképzést és tanulmányutat felkészítő tanáraik körében. Ehhez nyújt segítséget az egy éve létesült, pécsi székhelyű Nemzetközi Közoktatásfejlesz­tési Alapítvány (NKA). Mihályi Endrét, az alapítvány ügyveze­tőjét arról kérdeztük: mi a fel­adatuk?- A Nemzetközi Közoktatásfejlesz­tési Alapítvány azért jött létre, hogy segítse Magyarország és a külföld oktatási rendszereinek összekap­csolódását, a bevált külföldi mód­szereknek a hazai sajátosságok fi­gyelembe vételével történő alkal­mazását. Ennek érdekében önálló programokat valósít meg külső munkatársak (egy-egy terület szak­emberei) közreműködésével. Szelle­mi és pénzügyi hátterét részben a rendszer szolgáltatásait használók fedezik, részben (külföldi források bevonásával) az alapítvány biztosít­ja. Az NKA civil szerveződés, amely felkarol bármely kezdeményezést, amely segíti céljai hatékony megva­lósulását, struktúrája fejlődését. A külföldi programokhoz szakmai se­gítséget az adott országok kulturá­lis intézetei adnak (a Nagy-Britan­Konfliktusaink Miskolc (ÉM) - Konfliktusaink eredete az emberi civilizációban címmel Bajor Ferenc, az Egyesítő Mozgalom képviselője tart előadást június 20-án, kedden este 6 órától Miskolcon a Tudományos Is­meretterjesztő Társaság Megyei Szervezetének Széchenyi utcai Ka- zinczy-klubjában. A legközelebbi összejövetelen, június 23-án, pénte­ken délután 5 órától - ugyancsak a TIT-klubban - a Nostradamus című filmet láthatják az érdeklődők. nia projektet például a British Co­uncil támogatja, de az USA-ban, Belgiumban, Hollandiában, Dániá­ban is van már partnerszervezetük.- Melyek ezek a programok? Tanulmányutak- A tanár- és diákcsereprogram ke­retein belül ilyen az Európai kultú­ra és történelem című projekt vagy a Nagy-Britannia történelme és kultúrája. Ez év őszétől pedig a francia a német, az amerikai és a skandináv kultúra, civilizáció és történelem című programokat is elindítjuk - mondja Mihályi Endre. — Az amerikai és a skandináv pro­jekt munkanyelve az angol és a ma­gyar (tehát ide elsősorban az angol nyelvet tanító kollégák jelentkezé­sét várjuk), a francia programé a francia és a magyar, a németé a né­met és a magyar. Egy-egy program­ban 300 gimnazista és 30 középis­kolai tanár vehet részt.- A program miből áll?- Tanári továbbképzésből (30 óra), a diákoknak tanórán kívüli idegen nyelvű és nyelvi foglalkozá­sokból (50 óra), tanulmányútból (tíz nap), tanulmányi versenyből (két nap), szakmai értékelésekből (egy nap) áll.- Mit nyújtanak a diáknak?- A nyelvtanuláson kívül elmé­lyülhet a nyelv mögött fejlődő kul­túrában, történelemben, civilizáció­ban. Eljuthat az adott országba, ahol szünideje egy részét családoknál töltheti. Ha családja nem engedheti meg magának az egy összegű magas költségeket (előreláthatóan a költsé­gek kb. 70 százalékát), az alapítvány részletfizetést ajánl (hitel).- És a tanárnak? Bővülő kapcsolatrendszer- A program továbbképzésében az adott nyelvet anyanyelvként beszé­lő szakemberek segítik munkáját, így széles szakmai kapcsolatrend­szerre tehet szert. Érdeklődő diák­jaival együtt áttekintheti azokat a témákat, amelyekre a hétköznapi iskolai tananyag keretében nem jut ideje. Az ország különböző területe­iről érkező kollégáival rendszeresen találkozhat, számára az alapítvány fedezi a program összes költségeit - tájékoztat az ügyvezető.- Határon belüli feladataik?- A megyei pedagógiai intézetek, a megyei önkormányzatok és a he­lyi önkormányzatok szakmai támo­gatása mellett elkezdjük a referen­cia-iskola program és az oktatási adatbank kialakítását. Már eddig is 20 gimnáziumi és szakközépiskolai, 8 pedagógiai intézet és ugyanennyi külföldi szervezet együttműködésé­re számíthatunk, és nem a kötelező optimizmus mondatja velem, hogy ez a szám - új programjaink megis­mertetése révén - gyorsan nőni fog. HIRDETÉS RÁDIÓ Sztár műsorvezetőkkel naponta reggel 10-től este 10-ig. Tel.: 46/412-103 Az ÉSZAK-MÁGYARORSZÁG előzetes lapszemléje 17.45-kor Tokaj (ÉM) - A debreceni Vasutas Művelődési Ház által szervezett - sorrendben a negyedik - tokaji mű­vésztelep június 18-án bezárja ka­puit. A képzőművészeti tábor mun­kájában több határainkon túl élő festő és grafikus is részt vett. Kiállítás Miskolc (ÉM) - Kovács Éva alkotá­saiból nyílik kiállítás a Zsolcai kapu 1. szám alatti Paál Galériában júni­us 20-án, kedden délután fél 5-kor. A Paál Galéria hétfőtől péntekig dél­előtt 9-től délután 5 óráig, szomba­ton pedig déli 12 óráig tart nyitva. Templomi évzáró Miskolc (ÉM) - A Lévay József Re­formátus Gimnázium - a 19. Bükk Cserkészcsapattal közösen - június 18-án, délután 4 órától tartja tanév­záró ünnepi istentiszteletét az avasi református templomban. Ösztöndíj Miskolc (ÉM) - A Soros Alapítvány közoktatás-fejlesztési programja keretében pályázatot hirdetett az 1995/96-os tanévben középiskolák­ban továbbtanuló hátrányos helyze­tű gyerekek tanulmányainak támo­gatására. A pályázat célja, hogy ösztöndíjat nyújtson olyan hátrányos helyzetű gyerekeknek, akiknek középiskolai továbbtanulását családjaik nehéz anyagi helyzete akadályozza. Be­küldési határidő: 1995. június 30. A borítékra írják rá: „Ösztöndíj”. Az ösztöndíjakról július 30-ig dönte­nek. Bővebb információt a követke­ző helyeken kérhetnek az érdeklő­dők: Soros Alapítvány Programiro- dal096 Budapest, Vendel u. 3. Tele­fon: 215-6219. Telefax: 215-6119; Soros Alapítvány, 1014 Budapest, Országház utca 9. Tel.: 202-6211- 1525 Budapest, Pf. 34. A pályázat beadásához szükséges jelentkezési lapot Miskolcon a Kék Ház Ifjúsági Irodában is lehet kérni. (Miskolc, Széchenyi u. 4., telefon: 344-452.)

Next

/
Thumbnails
Contents