Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-01 / 128. szám

1995. Túnius 1.« Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Legyen 9 százalék! Budapest (MTI) - A Nyugdíjasok Országos Képviselete (Kamarája) azt tartaná reálisnak, ha a parla­ment az őszi nyugdíjemelés mérté­két 8-9 százalékban határozná meg. Á kormány ezzel szemben az év ele­jén tervezettnek megfelelő, 3 száza­lékos nyugdíjemelésre tesz majd ja­vaslatot - nyilatkozta Mihalovits Ervin ügyvivő Horn Gyula kor- mányfő és a nyugdíjas szervezet Megbeszéléséről. Bokros bizakodó Budapest (MTI) - Nagy valószínű- béggel „összejöhet” a tervezett 165-170 milliárd forint, ami a jövő évi költségvetésben már 330-340 Milliárdos megtakarítást jelenthet. Ezzel a büdzsé hiánya a bruttó ha­zai termék (GDP) három százaléka ulá csökkenne. Ez megfelel az euró- Pai elvárásoknak, és esélyt ad a tar­lós gazdasági növekedésre — nyilat­kozta tegnap Bokros Lajos pénzügy- Miniszter a nevével fémjelzett cso- Mag parlamenti elfogadása után. Más ez az alkotmány Budapest (MTI) - A könyvhétre Megjelent G. Nagyné Maczó Ágnes Parlamenti alelnök alkotmánya, amelyet főijével közösen készített ®k A képviselő szerdán mutatta be a kötetet a sajtó munkatársainak. El- Mondta, hogy az általa kidolgozott alaptörvény radikálisan más szer­kezetű, mint az eddigi. Az alaptör­vény új politikai kategóriára, a ga­ranciális demokráciára épül. Ez azt jelenti, hogy konkrét politikai ga­ranciák szerepelnek az alkotmány­ban, amelyek rákényszerítik a poli­tikai élet szereplőit kötelezettségeik betartására. Létszámcsökkentés Budapest (MTI) - A következő há­rom esztendőben, évente mintegy 10-10 ezerrel tervezik csökkenteni a hadsereg létszámát, amennyiben ezt a kormány és a parlament is jó- véhagyja. Erről Keleti György hon­védelmi miniszter nyilatkozott szer­űén. A honvédelmi tárca vezetője el­mondta, hogy 1998-ra 65 ezerre akarják csökkenteni a hadsereg lét­számát. A várható intézkedések a hivatásos katonákat nem érintik. Tímea épségben kiszabadult volt más esélyünk - mondja a tettes Ignácz István alezredes és Tergalecz Ferenc alezredes, a nyomozás vezetői A bukáson kívül nem Ózd (ÉM) - Ha megválasztanánk az év hősét, feltétlenül Horogh Tímeára szavaznék. A nyolc­éves kislány talpraesetten, em­berül viselkedett fogságának harminchat órája alatt, és még arra is volt példa, hogy meglec­kéztesse elrablóit. Találékony­ságáról, ösztönös lelkierejéről tanúskodik, hogy még vizet is csak a második napon fogadott el őrzőitől, néhány szelet sonka kíséretében. Sérülés nélkül, sőt mi több, lélekben épen úszta meg az eseményeket, amely egy felnőtt ember tartását is meg- roppantotta volna.. (folytatás az 1. oldalról) Horogh Lajosék ózdi otthonában az asztalon heverő fülhallgató, az ök- lömnyi mikrofon, a távcső a hosszá, nehéz órákról mesél. Még egy sár­gásfehér gumikesztyűt is meglá­tunk. Azzal bontották volna fel a le­velet, ha esetleg postán érkezik kül­demény.- Nem túlzás - folytatja Tímea édesanyja valamit megéreztem a közeledő bajból. Szombaton olyan rosszul éreztem magam, és balsej­telmek gyötörtek. Az első hívás hét­főn este háromnegyed kilenckor ér­kezett a bűnözőktől. Megkérdeztek, a Horogh lakással beszélnek-e, az­tán közölték: ,A kislány nálunk van, nem esett baja. Tizenhatmillió forin­tért visszakaphatják. Holnap reggel hat órakor ismét telefonálunk.” Az események úgy folytatódtak, mintha megelevenedett volna egy televíziós krimi. A külvilágtól szinte hermetikusan elzárt család kétség- beesetten várakozott a telelőn mel­lett, az idő ólomlábakon haladt. Közben természetesen megin­dult és lépésről lépésre folyt a szá­mos rendőrt és több szolgálati ágat is megmozgató nyomozás. Ignácz István alezredes, a megyei rendőr- főkapitány bűnügyi helyettese és Tergalecz Ferenc alezredes, bűn­ügyi osztályvezető a tegnapi sajtó- tájékoztatón hangsúlyozta: min­denképpen el akarták kerülni, hogy az elrabolt gyereknek bármi bántó- dása essék. Ennek érdekében ren­delték el a teljes hírzárlatot, és e cél szolgálatában szervezték meg a kü­lönleges szolgálat másodpercnyi pontossággal végrehajtott akcióját.- Ezek a fiúk sem rosszabbak - jegyezte meg a bűnügyi osztályveze­tő -, mint a filmekben látható anti- terrorista kommandók tagjai. A nagy fegyvertény persze a be­rekfürdői rejtekhely felkutatása volt. Az üdülőhely a gyermekrablás helyszínétől több mint száz kilomé­ternyire, Szolnok megyében, Kar­cag mellett található. A rendőrök számtalan tanú kihallgatása után, az információmorzsák hasznosítá­sával jutottak el addig, hogy elren­delhették a kiszabadítást, és a tet­tesek elfogását. Mire rájuk törték az ajtót, már tudták róluk kicsodák, és majdnem biztosak voltak benne, hogy nincs náluk fegyver. Pohóczky Pált, Pohóczky Pétert, Kocsis Lász­lót, és Takács Zoltánt őrizetbe vet­ték, és szervezetten elkövetett em­berrablás bűntette miatt folytatják ellenük az eljárást. A gyanúsítottak első kihallgatásukon beismerő val­lomást tettek. Az enyhén szólva is kalandos életű Takács Zoltán ko­rábban a város alpolgármestere volt, szabadságvesztéséből május­ban szabadult.- Adataink szerint - mondotta Tergalecz Ferenc - a rablást alapo­san előkészítették, és igyekeztek jól megszervezni. A már feltárt részletek ismereté­ben hozzátehetjük: nem valószínű, hogy a tettesek felmérték, mire is vállalkoztak. A jelek szerint egy vi­tathatatlanul felkészült, komoly szakismeretekkel rendelkező rend­őri erővel szemben próbálták fel­venni a kesztyűt, és próbálkozásuk eleve kudarcra volt ítélve. Mindezt alátámasztják az egyik gyermek­rabló, Kocsis László szavai is. O teg­nap, már a fogdában, a videokame­rák és a sűrűn kattogó fényképező­gépek kereszttüzében mondta el, hogy eleinte nem is vette komolyan az egészet. Úgy vélte, társai ismét a fellegekben járnak, és nem viszik végbe, amit kiterveltek.- Nem hiszem - válaszolta egyik kérdésünkre a gyanúsított -, hogy bármi értelme volna Horoghéktól bocsánatot kérni. Semmilyen bocsá­nat nincs rá, amit tettünk. A kom­mandósok már nem okoztak nekem meglepetést. Addigra már régen tudtam, hogy megbuktunk. A kis­lányt, aki nagyon karakánul visel­kedett mindvégig, nem tudtuk volna bántani. Semmi más célunk nem volt, mint pénzt kicsikarni a szüleiből. A gyermekrablónak, aki hosszú börtönévekre számít, van egy négy- és egy kétéves fia. A harmadik gye­reke júniusban születik meg. Közlekedéspolitika - hosszú távon A végső cél, hogy 2005-re elérjük az európai átlagszintet A védelmi csúcs vége Budapest (MTI) - Magyarország felajánlotta, hogy cseh, lengyel és szlovák katonákat fogad a szeptem­bertől Budapesten — a NATO béke- Partnerségi programja keretében — Megnyíló nemzetközi nyelvoktató központban. Ezt Keleti György hon­védelmi miniszter közölte azt köve­tően, hogy véget ért a visegrádi or­szágok védelmi minisztereinek két­napos budapesti találkozója. A cseh védelmi miniszterhelyettes, Jiri Pospisil, egy, a NATO-csatlakozás- sal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta: mindegy, hogy a viseg­rádi országokat külön, vagy egy­szerre veszik fel a NATO-ba. Ha Eengyelország, Szlovákia és Magyar- ország tagja lesz az észak-atlanti szö­vetségnek az megoldaná Csehország biztonsági problémáit is. Ingatlan-visszaadás Budapest (MTI) - A négy történcl- Mi egyház vezető személyiségeivel találkozott, szerdán az Országház­ban Horn Gyula miniszterelnök. Az egyházak szeptember 30-ig eldön­tik, mely ingatlanokat kérik vissza természetben abból a mintegy négy es fél ezerből, amely a törvény sze­rint jár nekik. Az ingatlanok visszaadása az 1991-ben elfogadott törvényben megállapított tíz éven belül, 2001-ig megtörténik, a pénz- beni kártérítés határidejét viszont - a gazdasági helyzet miatt - húsz év- re emelik fel. Nem elnök, alelnök Miskolc (ÉM) - Tegnapi lapszá­munk 1. oldalán, a „Vonatköszöntő a Hegyalja kapujában” című cik­künkben azt írtuk: „Sója Szabolcs a Megyei Közgyűlés elnöke.” A politi­kus tisztsége helyesen: a Megyei Közgyűlés alelnöke. A hibáért az ^intettektől és olvasóinktól elné- i zóst kérünk Miskolc (ÉM - BAM) - Az M3-as autópálya megépítése halaszt­hatatlan. A napokban dói el, hogy koncesszió keretében, vagy más formában lehet meg­valósítani a sztrádát, az azon­ban nem lehet vita tárgya, hogy szükség van-e rá, vagy sem. Többek között ez is elhangzott tegnap Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában megren­dezett IV. Megyei Közlekedési Konferencia nyitónapján. A háromnapos eszmecsere nyitóelő­adásában Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási állam­titkára értékelte a magyar közleke­dés fejlődésének irányát. Elmondta, új szemlélet vált uralkodóvá, amelynek lényege: nem azt vizsgál­ják, bogy a jelen anyagi körülmé­Budapest (ISB - D.Á.) - Kedden, a késő esti órákban tartották a parla­menti végszavazást a Bokros-cso­magról. A név szermti voksolás so­rán a Tisztelt Ház koalíciós többsé­ge 231 igen szavazattal megszavaz­ta a megszorító intézkedéseket. Összesen 94-en nem álltak a tör­vénymódosító csomag mögé: 91-en szavaztak nemmel, 3-an pedig tar­tózkodtak. A Bokros-csomag 160 paragra­fusból all, több mint 20 törvényt módosít. Változik az adózás, módo­sul az illetéktörvény, átalakul a szo­ciális ellátórendszer, a táppénz, a családi pótlék, a tandíjkötelezettség a felsőoktatásban, s ebben szerepel - közel sem a teljesség igényével fel­nyei között mit kell feltétlen fejlesz­tem, hanem azt, hogy a hosszú távú elképzelések megvalósításáért mit lehet most tenni. A közlekedéspoli­tika négy stratégiai célt határoz meg. így az európai integrációt, a regionális kapcsolódást, a környe­zetvédelem és közlekedésbiztonság hatékonyságának javítását, vala­mint a közlekedésnek, mint az inf­rastruktúra egyik legfontosabb ele­mének fejlesztését. A végső cél, hogy 2005-re a magyar közlekedés elélje az európai átlagszintet. Míg az államtitkár a jövőről szólt, Tóth István a Közlekedési Fő- felügyelet főigazgatója a jelent érté­kelte. Kiemelte, ma Magyarorszá­gon 3 millió 300 ezer jármű van. A személygépkocsik száma 2,1 millió. Tavaly a műszaki vizsgára érkezet­tek öt százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Igaz, e szám sorolva - a honoráriumok tb-járulé- kosítása. A Bokros-csomagot az MSZP és az SZDSZ szavazta meg. Egyedül Zwack Péter független képviselő nyomta meg a kormánypárti hon­atyák mellett az „igen” gombot. A szabaddemokraták minden je­lenlévő képviselője támogatta a cso­magot, az MSZP-ből ketten (a KLTE két egyetemi tanára: Da- róczy Zoltán és Orosz István) tartóz­kodtak, hatan pedig (Alföldi Albert, Kosa Ferenc, Kovács Pál, Szöllősi Istvánná, Szűrös Mátyás és Veres János) nem szavazták meg a kor­mány-előterjesztést. Borsod-Abaúj-Zemplén képvise­lői a következőképpen voksoltak: egy év alatt csökkent, de jelzi: van­nak, akik felkészítés nélkül kíván­ják járműveiket forgalomban tarta­ni. Ä főfelügyelet szakemberei az el- múlt évben 530 ezerszer tartottak közúti ellenőrzést, s majd minden hatodik járműnél találtak hiányos­ságot. A konferencián Rigó Zoltán ve­zérigazgató, a MÁV helyzetét ele­mezte. Hangsúlyozta, a rendszer- váltás után a MÁV jelentős piac­vesztést élt meg. Ez veszteséget eredményezett, aminek a fejlesztés elmaradása lett a következménye. A technikai lemaradás pedig újabb piacvesztéshez vezetett. A vasút célkitűzése többek között a racioná­lis költségcsökkentés és a piacorien­táltság növelése. A konferencia ma folytatódik, az előadók a fuvarozás aktuális kérdé­seivel foglalkoznak. Megszavazta a Bokros-cso­magot: Benedek Mihály, Faragó Péter, Fedor Vilmos, Koleszár Lajos, Korinthus Katalin, Koscsó Lajos, Kovács Tibor, Lippai Lajos, Nagy Sándor, Olasz János, Rádóné Gyárfás Ildikó, Tompa Sándor, Tóth Pál, Vadász István, Vargáné Kerékgyártó Ildikó (MSZP) és Hatvani Zoltán, Matyi László (SZDSZ). Tartózkodott: - Ellene szavazott: G. Nagyné Maczo Ágnes (FKGP), Isépy Tamás és Rusznák Miklós (KDNP), Wachs- ler Tamás (Fidesz-MPP). Távol volt: Mező István, Soós Győző, Szabó György (MSZP) és Bo­gár László (MDF). 17 kormánypárti 4 ellenzékivel szemben Miként szavaztak a Bokros-csomagról megyénk képviselői? _A PARLAMENTBŐL Tb és titoktörvény Budapest (ÉM - B.I.) - A parlament utolsó májusi ülésnapján még mindig érződtek a kor­mány stabilizációs programjának előző napi, illetve hajnali, névszerinti voksolásának hul­lámai. Napirend előtt Csépe Béla (KDNP) ag­godalmának és sajnálkozásának adott hangot, hivatkozva az előadói és szerzői díjak 44 szá­zalékos társadalombiztosítási járulékára. Szót kért minden ellenzéki párt képviselője is, egyöntetűen kifejezve a Bokros-csomag bi­zonytalan következményeit. A Fidesz-MPP után az MDF nevében Kónya Imre is bejelen­tette, hogy a stabilizációs program gyanítható alkotmányszegóse miatt a köztársasági elnök­höz fordulnak. A kisgazdák frakcióvezetője vi­szont azt közölte, hogy a párt közvetlenül for­dul az Alkotmánybírósághoz, az immár tör­vénnyé lett csomag vitatható pontjainak tisz­tázására. A tegnapi első napirend szerint a képvise­lők a tarsadalombiztositas pénzügyi alapjai­nak idei költségvetéséről tárgyaltak. Az expo­zét Szabó György, népjóléti miniszter tartotta. Elmondotta, hogy a korábbi törvényt az egyen­súlytalanság miatt kell módosítani, s össz­hangba kell hozni az államháztartási reform­mal, megteremtve ezzel a tb működésének fi­nanciális alapjait. A törvényjavaslatnak két variációja készült el, de a kormány - bár szakmai kompro­misszum nem jött létre - az önkormányzati döntésen alapuló programot terjeszti be. (Ez annál is inkább jogos, mivel a témában össze­állított kormánytervezet a Bokros-csomag el­fogadása után okafogyottá vált.) A témához hozzászóló bizottsági tagok támogató nyilat­kozatot tettek, ám egyikük sem hallgatta el, hogy a tb költségvetése bizonytalan alapokon áll, sürget az idő, s a kinnlevőségek (mintegy 200 milliárd forintról van szó) behajthatósága szinte reménytelennek látszik. Áz Állami Számvevőszék alelnöke, Sándor István figyel­meztette a honatyákat, hogy rövid az idő, s az átmeneti állapot nem lesz zökkenőmentes. Praktikus dolog lenne, ha a két elkülönült ágazatra (nyugdíj- és egészségbiztosítás) két külön költségvetés készülne. A vezérszónokok részint örömmel nyugtázták, hogy végre pont kerülhet egy hosszan vajúdó ügy végére, ré­szint aggodalmukat fejezték ki a minden ma­gyar állampolgárt közvetlenül érintő társada­lombiztosítási helyzet miatt. Kuncze Gábor belügyminiszter terjesztette elő az allami és szolgálati titkok szabályozá­sát érintő új törvényjavaslatot. Elmondotta, hogy a jogállamiság megszilárdítása és a de­mokrácia erősítése a cél annak érdekében, hogy a nyilvánosság és a titkosság ésszerű és európai mércével mérhető helyzet alakuljon ki. A tervezet korlátozza ugyan a titkos ügyek körét, s enyhít a rossz beidegződésen alapuló pártállami gyakorlaton, de szigorít is, mert a betekintési jogot - indokolt esetben - korlá­tozza. A jogi, szakmai, nehezen interpretálha­tó hozzászólások elsősorban a szakmabéliek­nek szóltak. A laikus számára csak az lehetett érthető, hogy tárgyalás nélkül nemcsak vét­ség, hanem bűntett esetén is mikor hozhat ítéletet a bíró. A program a továbbiakban a polgári per- rendtartás és a bírósági cégnyilvántartás tör­vényjavaslatának vitájával, valamint a már korábban megkezdett jövedéki szabályozás módosításával folytatódott. _A NAP KÉRDÉSE Igénylik-e a garantált áras felvásárlást? Miskolc (ÉM - BAM) - Bár még' hosszú he­tek választanak el az aratási időszaktól, a termelők elkezdték a termékértékesítési szerződések megkötését a felvásárlókkal. Zsiga Gábortól, az FM megyei hivatalá­nak vezetőjétől megkérdeztük, igénylik-e az állami garantált áras felvásárlást a termelők?- Június 15-ig kell bejelenteniük a termelők­nek hivatalunknál, hogy élni kívánnak a ga­rantált áron történő állami felvásárlással. A termelőknek az adataikon kívül nyilatkozniuk kell a búza május 31-i állapot szerinti vetéste­rületéről. A regisztráció azonban nem jelent értékesítési kötelezettséget. A garantált árak ugyan a tavalyihoz képest emelkedtek, de szi­gorodtak is az átvétel minőségi feltételei. Ezek szerint az intervenció során csak a B/l-es mal­mi minőségű, 28 százalékos sikér- és 11,5 szá­zalékos nyersfehéije tartalmú búzát vásárol­ják fel. A kvóta hektáronként 2,4 tonna. A tár­ca a Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt.-t bízta meg az esetleges felvásárlással. Ismerve a garantált árakat - július 1. és december 31. között tonnánként 8800 forint, 1996 januáijá- ban 9010 forint, febraárban 9080, márciusban 9150 forint -, valamint tudva, az idén a jó ter­méskilátások mellett is nagy konkurenciaharc várható a felvásárlásban, nem valószínű, hogy a gazdák élni fognak ezzel a lehetőséggel. Alá­támasztja mindezt, hogy eddig nem is érdek­lődtek az állami garantált áras felvásárlás iránt, igaz, mint említettem még bő két hetet gondolkodhatnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents