Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-02 / 129. szám
1995» TÚNIUS 2», PÉNTEK Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 Ma... ", A Magyarok Világszövetségének Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete a trianoni békeszerződés aláírásának 75. évfordulóm alkalmából emlékülést tart Miskolcon a Református Püspöki Hivatal nagytermében. Emlékbe- ®zédet Tóth Albert, a Tiszáninneni Református Lelkészgyülekezet el- nöke, a Magyarok Világszövetsége ’fißgyei elnökhelyettese mond. Holnap... 'Klubnapra váiják az égési sérüléseket elszenvedett gyermekeket a szüleiket a Megyei Kórház gyermeksebészetére június 3-án, szombaton. A tizenegy órakor kezdődő rendezvényen szakorvosok Jurtának előadásokat, és tanácsokkal látják el az arra rászorulókat, erdeklődőket. 7 A Magyar Igazság és Élet Pártja Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei szervezete közös emlékezésre hívja honfitársait a trianoni békediktátum 75. évfordulója alkalmából. A resztvevőket június 3-án, szombaton hét órára az Erzsébet térre, a Kossuth-szoborhoz várják. Innen Vonulnak gyertyákkal a Szemere- hert - Deák tér - Petőfi tér érintésé- vel a Hősök temetőjébe. Ismét Wachsler Miskolc (ÉM) - A Fidesz-Magyar Polgári Párt megyei választmánya szerdán este tartotta elnökség- és elnökválasztó küldöttgyűlését. Az ügyetlen jelöltként indult Wachsler tamás lett ismét a megyei elnök. Az emökség tagjai: Fónagy János, Ré- Passy Róbert, Koncz Ferenc és Juga Lyörgy. Az országos választmányba ls négy küldöttet delegáltak: Fónagy Jánost, Répássy Róbertét, Koncz Ferencet és Gergely Zsoltot. Földosztó jobboldali Miskolc (ÉM) - A Nagy Imre születésének 100. évfordulója tiszteleté- re szervezett előadássorozat kereté- hon tegnap Rainer M. János, az MTA Történettudományi Intézet fő- jhunkatársa tartott előadást Miskolcon. A történésztől megtudhattuk: 1944-M5 fordulóján Nagy Imre kulcspozícióba került, hiszen a közlekedési és a belügy mellett a föld- művelési minisztérium, s annak ve- k?tője is kulcsembernek számított. Hazánk elmaradott birtokszerkeze- tének átalakítása, a földosztás volt htagy Imre feladata, ezért kapta a Joldosztó” jelzőt. „Jobboldali elhajló ’ 1949-50 fordulóján lett. Akkorra már a kommunisták kiszorították a hatalomból a többi pártot, megszűnik a demokratikus, civil szerveződések. Nagy Imre híve volt a kollektív mezőgazdaságnak, ám úgy gondolta, az lassan és önkéntesen alakul ki, és ő azt már meg sem éli. Nem akarják felélni a holnapot Mezőkeresztesen csak álom a szennyvízhálózat kiépítése M. Szabó Zsuzsa Mezőkeresztes (EM) - Az önkormányzatiság első négy éve alatt szépen fejlődött a nagyközség. A pénzhiány most utolérte Mezőkeresztest is, lejárt a nagyberuházások kora. A település vezetői ezért arra törekszenek, hogy a helyi polgárok közérzetét szociális intézkedésekkel javítsák. Napjainkban sorra látnak napvilágot az olyan hírek, amelyek a városok, községek önkormányzatainak közelgő anyagi csődjét jósolják. Az egyik kivétel megyénkben a 4400 lakosú Mezőkeresztes, amely nagyot fejlődött az eltelt négy esztendőben, és tette mindezt hitel, különösebb állami támogatás nélkül. Víz, gáz, telefon, út A keresztesi polgármester, Kalivo- da András azzal kezdi: nem tettek mást, mint a többi, a kényelmes élettől eddig megfosztott község lakói. Úgy határoztak, hogy bevezetik a gázt, és minden lakásba a vezetékes vizet.-A gázprogram 1991-ben mdult, ’92-ben Keresztesen be is fejeződött - mondja -, majd rá egy évre az akkor még hozzánk tartozó Csincse került sorra, az immár önálló község a gázzal együtt kapott vezetékes vizet. Szintén ’92-ben építettünk 20 kilométer utat, így a falu útjainak 80 százaléka szilárd burkolatú, pormentes lett, 1993-ban kezdtük szervezni a telefont, s a hálózatépítés tavaly fejeződött be. Összesen 230 millió forintot költött a lakosság és az önkormányzat arra, hogy jobb életfeltételeket teremtsünk, ehhez mindössze 7,5 millió forint támogatást kapott az ön- kormányzat. Beruházásaink között kell említeni, hogy a helyi Aranykalász Szövetkezettel közösen felépítettünk Bogácson egy üdülőt, és számítógépes rendszert, oktatást honosítottunk meg az általános iskolánkban. Dózsa György jegyző mindezt azzal egészíti ki, hogy nagyon fontosnak találták az ütemezést. Ezért úgy szervezték a beruházásokat, hogy amint az egyik befejeződött, kezdték a következőt. Különben nemcsak az önkormányzat, a lakosság sem bírta volna a rájuk hámló hatalmas terhet. Nagyon figyeltek arra is, hogy minden munkára legalább 110 százalékos fedezetük legyen. Szerinte sok önkormányzat a saját hibájából került bajba, amikor olyan hatalmas beruházásba kezdett, aminek nem látszott a forrása. A keresztesi csatornázás elmaradásával támasztja alá mondandóját. Amikor még 90 százalékos állami támogatás volt rá, nem tudtak belefogni, mert eppen a gázprogram futott. Akkor egy folyóméter 6 ezer Mezőkeresztes több helyen városias képet mutat Foío: Fojtán László forintba került volna, most 10 ezerbe - az elkészült tanulmányterv szerint. Az egész községnek 550 millió forintjába lenne, miközben az éves költségvetésük 124 millió 260 ezer forint. Ilyen feltételek mellett belerokkannának, csődbe mennének, ezért egyelőre - bármennyire is szeretnék - szó sem lehet csatornázásról. Hitel nélkül Az idén az éves terv tárgyalásakor felvetődött a hitel gondolata, folytatja a polgármester, de a képviselőtestület nemet mondott rá. „Isten ments, hogy adósságspirálba kerüljünk, mint a nemzetgazdaság” - jelenti ki a jegyző. Anni volt szó, hogy a helyi pedagógusszakszervezet titkára kérte: kapjon a 40 pedagógus ruhapénzt és - mivel sokan nem veszik igénybe a melegkonyhás-étkezést, és ezért annak értékében sem részesülnek - kapjanak havonta étkezési térítést.- A testület megvitatta a dolgot. Kiderült, hogy 8-9 millió forint hitelt kellene községi szinten felvennünk, amit csak úgy elköltenénk. Nem lenne semmi látszata - mondja Dózsa György - és kivételt tennénk 40 önkormányzati dolgozóval a 150-ből. Különben is: rendelet írja elő, hogy ahol melegkonyhás-étkezés van, ott pénzben nem adható támogatás. Azzal érvel, hogy fontosabbnak tartják a gyerekek támogatását. A megemelt étkezéstérítés-díj felét a község fizeti. Ha nem ezt tennék, sokan kimaradnának a napköziből, vágj' az óvodából, akkor a napközis tanár, az óvónő válna fölöslegessé. A pedagógusok közérzetjavító támogatása helyett fontosabbnak érzik munkahelyük megőrzését. Egyetért ezzel a szemlélettel, sót: dicséretesnek nevezi Csikai Mihály, a szakszervezet helyi titkára is. Azzal együtt, hogy a ruhapénz és a pénzbeli vagy étkezési jegyben adott támogatást továbbra is biá- • nyolja. O a szakszervezet tisztségviselője, igyekszik jól képviselni kollegái érdekeit, ezért nem adja fel, tovább küzd. Elvégre azért van a szakszervezet - teszi hozzá. Mezőkeresztesen nemcsak a helyben tanuló diákokat támogatják. de azokat is, aki valami miatt nem veszik ki részüket az óvodai ellátásból, vagy már középiskolába, felsőfokú tanintézetbejárnak. Minden tanév előtt beiskolázási segéljd kapnak, az általános iskolásoknak ingyenes a tankönyv. Korábban még a füzetet, az írószert is így kapták, az idén már nem futja rá. Munkahely és uszoda A nagyközség munkaképes lakosainak 40 százaléka állás nélküli. Ezért nem csoda, hogy a polgármester ég a jegj'ző a munkahelyteremtést tartja a legfontosabbnak. Ez különben a takarékosság egyik formája is. Bérbe adtak egy epületet, 40 ember munkára lelt az ott létesített varrodában, ezzel évente 1,5 millió forintot megspórolnak, mert ennyivel kevesebb szociális segélyt kell kiadni. Érdekes a másik varrodaépület, az EKISZ története, amit eladtak. Kaptak érte 8 millió forintot, összefogtak a helyi Aranykalász Szövetkezettel és Bogácson, 500 méterre a fürdőtől építettek egy gyönyörű, télen is használható üdülőt. Az alapozást 1992-ben kezdték az áfa visszaigényelhetősége miatt, az épület 18,5 millió forintba került, de mar ma a dupláját éri. Egész nyárra foglalt minden szobája, de üdülhetnek benne a szövetkezet tagjai és a falu lakói is - csekély összegért.- Jó befektetés volt, magam is megvenném - ezt már Kiss Bertalan nyugalmazott szövetkezeti elnök, volt önkormányzati képviselő mondja. Mert az ingatlan a legjobb befektetés, olyan érték, aminek önmagától nő az értéke. A jegyző azt teszi hozzá, hogy jó hitelfedezetként, el is adható, ha megszorulnak, bár azt remélik, erre nem keiül sor. Amikor az almaikról faggatom a két vezetőt, a nagyon szép fás utcakép megőrzését mondják még, azután egy uszodát említenek, ám erre most nem telik. Távlatilag nem mondanak le a csatornázásról sem. Ami a munkahelyteremtést illeti: vállalkozókat keresnek, olcsón kínálják az alkalmas, üres épületeiket, adómentességet ígérnek - előbb-utobb sikerül. A kölcsöntől azonban továbbra is ódzkodnak. Azt mondja a jegyző, ha mégis rászorulnak, csak beruházására, és alapos rangsorolás után lehet róla szó. Nem akarják ma felélni a holnapot. JÉNYKÉPEK: a pénznek nincs szaga Vespasianus római császár ötlötte ki a szellemes mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. Szükségből szorította ki magából, hogy megfogjon minden fillért, mivel akkor (minő különös!) a birodalom pénzügyileg eppen rosszul állt, ergo: takarékosságra volt szükség, mindenféle jövedelmek megadóztatására. Azokban 3z ánti időkben - ki hinné ma már - ilyesmikre fanyalodtak az ország irányítói! A császár sem resteilte hát megadóztatni a nyilvános illemhelyeket, mint ugyan apró, de mindennapos, biztos forrásokat, mert ugye, ha nem csurran, hát cseppen. Képeink eHenben miskolci nyilvános, divatoson szólva közszolgálati illemhelyekről készültek, melyeket benőtte a fű, lezárta a lakat úgyannyira, hogy itt niár nemcsak a pénznek nincs szaga, nőnem egyáltalán semminek sincs, mivel a létesítmények nem hasznoséinak. Hiába toporog bárki, sürgős ügyekben az ötletes polgár legföljebb valamely közeli, még időben elérhető hivatalba szaladhat be, úgy téve, najntha keresne valakit, de csak vala- üüt keres - sürgősen -, és ha szerencséje van, talál is. Egyébként a már említett római császár úgy nagyjából kétezer évvel ezelőtt találta ki a nyilvános illemhelyek megadóztatását, következésképpen akkor ott már léteztek, használtattak nyilvános illemhelyek. Bizony! Fotók: Fojtán László „INNEN SZÓLVA Vérszívók Brackó István Nem akarom elijeszteni az olvasót. A cím láttán isolvasson tovább, mertszősempolitikusokról, bankárokról, díjbeszedőkről és megszorító intézkedésekről. Szúnyogcsípéssel alig felérő fájdalommal járó tűnődés ez az írás a vérszívókról. A minap Tiszaújvárosban jártam, s házigazdám hús itallal kínált, ahogy a lakásba léptem, javasoltam, hogy üljünk ki az erkélyre. Északra néz, enyhe szellő fújdo- gál, s a kilátás is meglehetős. Vendéglátóm csak ingatta a fejét, s a csukott ablakon ál az utcára mutatott, figyelmeztetve, hogy vegyem szemügyre a járókelőket. Kortyoltam egyet a pohárból, vigyázó szememet a célra vetettem, s mint amatőr detektív még hunyorítottam is. Emberek jöttek, mentek. Bevásárlószatyorral, gyerekkel, kutyával. Sütött a Nap, sziréna nem szólt, légkalapács nem durrogotta környéken. Béke és csend honolt az aszfaltos, panelos tájon... Aztán föltűnt, hogy mindegyik járókelő egy leveles faágat tart a kezében, s azzal csapkod. Barátom fölvilágosított; nem félautomata ventilátor ez a hirtelen jött hőség ellen, hanem szúnyogriasztás. Alkalmi védekezés a várost ellepő vérszívók miatt. Pedig helikopterről is permeteztek, s a hajdan Lenin nevét viselő település még mindig számos, olyan üzemet működtet, amely nem arról híresült el, hogy kölniillatot áraszt, hlát ilyen még nem volt... Mondja az asszony, hogy rovarcsípésre érzékeny gyermekét kénytelen volt orvoshoz vinni. A váróteremben nemcsak a hasonló cipőben járó páciensek, hanem a szúnyogok is nyüzsögtek. A tényeket magam is megtapasztalhattam. Nemcsak Tiszaújvárosban, hanem a délutáni horgászat alkalmából is, a közeli, tarjám' bányatavon. Nem vagyok kezdő ebben a szakmában, és bedobtam minden trükköt. Szúnyog és a nem kívánt terhesség ellen két csoportja van a védekezésnek. Az esemény előtti és az esemény utáni. Szóval: előtte lekentem és lefújtam magam minden kenőccsel, szprével, utána dörzsöltem viszketős helyeimet ecettel, patikában kapható enyhítő folyadékkal, s még a vietnami balzsamot is bevetettem. Közben cigarettáztam, s a legbüdösebb, legolcsóbb rovarirtóval permeteztem be a környező bokrokat... Eredménytelenül. A két család hat tagja annyi vért veszített a szúnyogok miatt, mint amennyi elég lett volna egy kisebb kórházi műtét transzfú- ziójhoz. Népi megfigyelésen alapuló bölcsességgel vigasztaltam magamat, magunkat. Cserebogaras esztendő volt 1992. A darazsak évének 1993 számított. Tavaly a bögölyök és a sáskák támadtak. Az idén a szúnyogoké a terep és a főszerep... Sebeinket nyalogatva tértünk haza. A jónak induló nap emléke éppúgy megmaradt, mint a folyton égő csípések dudora. Megyei körkép a piaci _o o ro ÚC o árakról u> ü JQ k TJ o Zöldpaprika/db 25 26 26 Paradicsom/kg 180 180 170 Uborka/kg 90 100 80 Burgonya/kg 160 170 180 Sárgarépa/cs 40 35 150/kq Petr.gyökér/cs 50 30 150/kq Karalábé/db 15 16 20 Vöröshagyma/kg 80 60 80 Fokhagyma/db 10 10 12 Gomba/kg 150 150 170 Karfiol/kg 100 100 120 Kelkáposzta/kg 80 70 80 F.káposzta/kg 75 70 70 Tojás/db 7.60 8.70 8.00 Alma/db 45 47 46 Szárazbabig 260 290Dióbél/kg 400 400Sav. káp./kg 100 150Zöldhagyma/cs 10 20 10 Zöldborsó 100 110 90 Saláta/db 15 20 15 Mák 350 400 280 Retek/cs 25 17 15 Eper/kg 220 140 180 A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás tapasztalható. ott a középárat jelöltük meg.-ű
