Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-14 / 138. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. „NOTESZ Balhés esetek Brackó István Külön-külön is bőséges, de így, egy tá­nyérba szedve ez már gombócból is sok... A közelmúlt közéleti botrányairól van szó. A Lupis-ügy 2,5 milliárd ja, az Ybl Bank csődje már szinte a múlt. A Diplomatákat Ellátó Testület ingatlanmanipulációit jóté­kony homály fedi. A Kordax néhány ve­zetőjét csempészéssel vádolják. Palotás János vállalkozónak, pártelnöknek, volt országgyűlési képviselőnek 280 milliós adótartozásról kell számot adnia. Az Ag­robank balhébombája csak a második kí­sérletre robbant. A panamázó olaj-ezre­deseket hosszú huzavona után elítélték, de bottal ütik a nyomát az orosz Szende- rovicsnak, aki a Lánchíd2000 nevű (ál)be- téti társaságával 150 ügyfelet károsított meg, s lelépett vagy 300 millió forinttal. Közben volt egy kis paprika- és vegetaha- misítás, Debrecen mellett ezer tonna mér­gező anyagot találtak. Schamschula György MDF-es honatya nem elegáns tűt, hanem egy rejtett mikrofont tűzött nyak­kendőjére; informálódva párttársaitól, hogy aztán a bizalmas közléseket el­passzolja. Aztán petárdát durrantott Szű­rös Mátyás is. Kezdetben azzal kacérko­dott, hogy köztársasági elnöknek jelölteti magát - ebben a funkcióban, igaz, ideig­lenesen választva, volt már némi gyakor­lata -, aztán a magyar-szlovák alapszer­ződés kapcsán kivágott egy olyan parla­menti beszédet, amelyet pártja egyik ko­alíciós partnere a legjobb és legszínvona­lasabb „ellenzéki hozzászólásnak" ítélt. Végül itt van Bokros 16 milliója. A végki­elégítés - sajnos - jogilag tiszta, de morá­lisan a T. Ház elítélte. A közvéleményt is roppant irritáló akciót a pénzügyminisz­ter úgy kommentálta, hogy a fele úgyis adóba megy, s különben is megdolgozott ezért a pénzért (lelke rajta!), hiszen elnök­sége alatt a Budapest Bank felvirágzott. Eb­ben persze - nem vitatva a közgazdász szakmai képességeit - nagy szerepe volt a titkos állami injekciónak... Hogy ez nem számított tiszta ügynek, bizonyítja, hogy megállapították a törvénysértést, s a dugi pénz eltitkolása miatt Bokrost20 000 (azaz húszezer!) forintra büntették, amit a baj­szos fináncminiszter becsületesen be\is fi­zetett... Nem a szójáték miatt mondom, de bok­rosodnak botrányaink. Ez nem tesz jót Ma­gyarország hírnevének, s aligha deríti jobb kedvre az amúgy is morózus és szorongó magyar állampolgárt. A kormány tesz- vesz, de hogy mit, arról ki fog beszámol­ni? Mert az is felér egy kisebb balhéval, hogy a kormányszóvivő lemondott... Az aprópénzt számolgató választópolgár csak találgathat. Hol él, mi történik itt a nagy botrányok kis országában?! Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Ma délelőtt Szerencs környé­kén mér a traffipax. Délután Tiszaujváros tér­ségében készülnek drága fényképek a gyors­hajtó król. A szigorításokról Miskolc (ÉM) - A Jogvédő Liga elnöksége megvizsgálta a parlament által elfogadott gaz­dasági megszorító intézkedések várható kö­vetkezményeit, s arra kéri Göncz Árpád köz- társasági elnököt, hogy ne úja alá az alkot­mánysértő, ugyanakkor mélységesen igazság­talan, család- és gyermekellenes törvénycso­magot. Szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemé­nyében ezenkívül a Jogvédő Liga azt a vélemé­nyét is kifejti, miszerint a társadalmi érdek- egyeztetést mellőző döntést az arányos közte­herviselés látszatával kívánják elfogadhatób- bá tenni, holott az elsősorban az alacsony jöve­delműeket sújtja: elóbb-utóbb kizárva őket az egészségügyi ellátás egy részéből, a magasabb szintű oktatásból, de a lakásfenntartás költsé­geinek növekedése miatt még a normális em­beri életből is. Az érdekegyeztetést szükségte­lennek tartó erőpolitika megnyilvánulása, hogy a szigorítások bevezetését gazdasági szükséghelyzettel magyarázzák. A Jogvédő Liga, a vele együttműködő civil szervezetek - kiemelten a Szociális Tanács XII. szekciójá­nak, valamint a Civil Kerekasztal lakáspoliti­kai munkacsoportjának tagszervezeti - nevé­ben is támogatja a Nagycsaládosok Országos Egyesülete kezdeményezését, s amennyiben a köztársaság elnöke a törvényt aláírja, nemzet­közi fórumhoz kíván fordulni. • • „On is nyert” - egy tapasztalatot A jogászok körültekintést ajánlanak a csomagküldőkkel szemben Katalógusok, ajánlatok a csomagküldőktől Fotó: Laczó József Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Postaládámban az ikszedik koperta az ikszedik csomagküldő szolgálattól, kül­sején a mellbevágó felirattal: Ön is nyert! Belsejében egy le­vél, amely biztosít róla, én is a kiválasztottak egyike vagyok: immáron (a pálmafás nyaralás, az álomautó, a hiper-szuper háztartási gép után) - II. kate­góriásként - 1 millió forint tu­lajdonosa lettem. Vagy még­sem? Mi a csuda ez a II. kategória? Át­böngészem az öt lapból álló külde­ményt, mire ráakadok a kategóri­ákhoz rendelt fotókra. Ha előbb meglátom, bizonyára egyből tudom saját hovatartozásomat. Hiszen az első egy teljes HIFI-tornyot jelent, a harmadik 500-tól 5000 forintig ter­jedő értékű vásárlási utalványt, s az ominózus második: egy elegáns jel­zővel (s aranyozott futtatással) ellá­tott színalumínium medált. Ezt szánták nekem, feltétel nélkül. No meg a reményt, hogy a milliós nye­remény is az én markomat üti, ha... Engem meg a guta ütöget, mert már megint rászedtek. Ha egyéb kár nem is ért, de elrabolták az idő­met. No meg az adataimat. Mert­hogy váltig állítom, hogy sem a nye­reményjátékban nem kívántam részt venni, sem pedig a zsákba­macska-szerű vásárlási lehetőség­gel élni. Valakik - mert ki tudja, kik lapulnak a megadott postafiók mö­gött - viszont visszaéltek egy szá­mukra ilyen-olyan módon elért adatlappal. Mi erről a jogászok véleménye? Megtudtam, hogy a dolog jogilag ke­véssé szabályozott. Már a megren­delt áru minősége is gyakorta kifo­gásolható, ritkán olyan szép a „menyasszony”, mint amilyennek látszik a katalógusbéli fényképen. A hibás teljesítésre vonatkozóan lé­teznek ugyan jogszabályok, melyek érvényesítésével meg lehet próbál­kozni, persze nem feltétlenül peres eljárás során. (Ritkán rendel olyan nagyértékű árut bárki ez úton, hogy akár csak fel is merülne benne a pe ­reskedés gondolata.) Kérdéses per­sze, hogy a visszaküldött terméket mikorra cserélik ki, illetve mennyi időn belül térítik vissza az árát. (Áz erre vonatkozó utalásból szinte minden esetben hiányzik az időtar­tam megjelölése.) Jogos panasz esetén kérni lehet a hibás áru kijavítását, vagy az ár egy részének visszatérítését, azaz az ár leszállítását. S ha nem tesz­nek eleget a követelésemnek, mégis élhetek a polgári peres eljárás lehe­tőségével. Sokat azonban ettől sem remélhetünk, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy e cégek hitelezői, sőt a cégbíróságok is hiába kutatják a telephelyüket, ezért felszámolásu­kat is hiába kezdeményezik. A be­jegyzéskor ugyanis az adatok való­diságát senki sem ellenőrzi. Hogy külföldön mégis közkedvelt e vásár­lási forma, az éppen annak köszön­hető, hogy a bejegyzésekre sokkalta több gondot fordítanak. Viszonylag biztosabbak lehe­tünk a teljesítésben azon csomag­küldő szolgálatok esetében, ame­lyek katalógusáruházzal is rendel­keznek, ahol a termékek meg is te­kinthetők. Csakhogy ennyi erővel akár bár­mely egyéb boltban is megvásárol­hatjuk a kiszemelt portékát, megkí­mélve pénztárcánkat a postakölt­ségtől, magunkat az idegbajtól, no meg címünk további felhasználásá­val történő zaklatástól. De vajon kimeríti-e a zaklatás mint jogi kategória fogalmát az, amit a hétköznapokban jogosan an­nak érzünk? Röviden, tömören: nem. Joggal perelhetné viszont az adott céget az a másik, amelynek ­vásárlói bizalmát élvezve megszer­zett - komoly anyagi értéket képvi­selő címlistáját elorozták. Ilyen esetben, a bizonyítást követően, a versenyfelügyelet pénzbírságot szabhat ki. Jogilag nem minősül megtévesz­tésnek az „Ön nyert!” feliratozás sem. Sokszor, a sarokban eldugva, bolhányi betűkkel megtalálhatók ugyanis a legfontosabb szabályok, amelyek felvilágosítanak , arról, hogy mégsem (vagy - optimistáb­ban - még nem, reálisabban már megint nem, legalábbis nem mi) let­tünk a szerencse fiai, lányai. Több­nyire e zugokban az olvasható, hogy csak bizonyos értékű megrendelés esetén nem szállunk ki a játékból. Ha a kitétel elmarad, mint ahogyan vele együtt a nyeremény is, s ebből fakadóan tényleges károsodás ér (például lemondok egy üzleti utat amiatt, hogy elutazhassak a Baha­mákra, s ezzel szoros összefüggés­ben anyagi károm származik), s ha mindemellett az önhibám nem álla­pítható meg, akkor polgári peres el­járás során az igényem elvileg érvé­nyesíthető. Elvileg. Csakhogy a gyakorlatban gyakorta az is előfor­dul, hogy az üzlet beindítása után, a reklamációk beérkezése előtt, a cé­get már fel is számolták. S hogy valóban részt vett-e a ne­vem a sorsoláson, hogy milyenek voltak az esélyeim, s hogy - saját példámnál maradva - lett-e egyál­talán valaki első és második kategó­riás is? Nos, azt sohasem tudhatom meg. Hiszen itt áll, fehéren, feke­tén: a nyereményjáték állására vo­natkozó információk adásától elzár­kóznak, azokhoz sem írásban, sem szóban nem juthatok. ...ami ezek után egészen bizto­san mégis a miénk lehet: a keserű tapasztalat. Ezt egész biztosan megspórolhatjuk magunknak, ha nem ülünk fel a hiszékenység e vámszedőinek. Itthon érzik magukat görögnek, magyarnak Horpácsi Sándor Miskolc (ÉM) - A hajdani há­romezres miskolci görög közös­ségből mára körülbelül kétszá­zan maradtak a borsodi megye- székhelyen. Kisebbségi önkor­mányzatuktól azt várják, hogy lelassítja közösségük erodáló­dását, hagyományaik halványu- lását. Aki járt már a miskolci görög(keleti) templomban elámul annak szépsé­gén, gazdagságán. Ilyet csak erős közösség tud(ott) emelni, amely fon­tosnak tartotta, hogy a templom, a vallás és az iskola (mert az is műkö­dött a templom mellett) ébren tart­sa az identitástudatot. Ezek a hajdani kereskedők - a templomot leszámítva - szinte nyom nélkül tűntek el a városból. Kihaltak, elvándoroltak. A ma itt élő görögöknek semmi közük hozzá­juk. Eszmeileg sfe, vér szerint se. De közük van a történelemhez, amely a Balkánt oly sokszor megrázta, meg­tépázta századunkban (is). A máso­dik világháborút követően rettene­tes, véres polgárháború tört ki Hel- lászban. Durva leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy két ideológia, illetve világhatalom csapott össze a görög hegyekben: a teijeszkedő bol­sevizmus és az attól rettegő nyuga­ti, polgári világ, azaz a Szovjetunió és USA. Ez a szabadságszerető kis nép martalékul esett a nagyhatalmi játszmának. Látták ezt, tudták ezt az egymásra fegyvert fogó hazafi­ak? Ma már nehéz kideríteni, de nem is fontos. Családok pusztultak el, hullottak szét, s az akkor még vi­lágbirodalom Szovjetunió a maga otromba módján (erről majd ké­sőbb) vonatra menekítette az el­árult gyerekeket, és szétszórta az úgymond „népi demokratikus or­szágokba”. így kerültek görög gye­rekek - Jugoszlávián át - Bulgáriá­ba, Romániába, Lengyelországba, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Magyarországra is. Táborokba ke­rültek, ahol jó „szocialista embert” próbáltak nevelni belőlük. Hogy mi­lyen sikerrel, arról ma már nem kell vitát nyitni. Munkások, értelmisé­giek lettek - mint ahogyan a tanár Corbadzoglosz Christosz is, aki a miskolci görög diaszpóra elnöke, nemzetiségi önkormányzat képvise­lője. Vele és Gadziana Zojával (el­nökhelyettes), valamint Kosztopu- losz Janisszal beszélgettem a mi­nap a Tátra utcai görög klubhelyi­ségben. Ez a lakásból átalakított klub a miskolci görögök otthona. Szerény, már-már szegényes, ahol hajdan mozgalmasabb élet volt. Itt tartja Corbadzolosz a görögórákat a gye­rekeknek, ide jártak kártyázni, do­minózni a nyugdíjasok. Ä hajdani 2500-3000-es közösségből ma mint­egy 200-an maradtak. Rendszeresen megünneplik a két nemzeti ünnepüket: március 25-én (az 1821-es görög szabadság- harc, és október 28-án az 1944-es nemzeti ellenállás évfordulóját). Nagy szeretettel beszélnek ró­lunk, a befogadó országról, noha a menekülés, a családok szétszóratta- tása még ma is fájdalmas emléke­ket idéz. Kostopulosz ’Janisz elmondja, hogy ő matyedón (így ty-vel), s a testvére Bulgáriában, Lengyelor­szágban, Jugoszláviában él. Ritkán találkoznak, s már alig értik egy­mást, mert a gyerekek a befogadó ország nyelvét beszélik. A nemzetiségi önkormányzattól - amely csekély támogatást kap az államtól és a várostól - azt várják, hogy lelassítja az erodálást, a ha­gyományok elhalványodását. Tánc­házuk hajdan markáns színfoltja volt a város szellemi életének. Nem­zeti ünnepükre eljött a nagykövet, a polgármester. Honvágyuk - noha többször jártak otthon - már nincs. Itthon érzik magukat görögnek, magyarnak. Június 14., Szerda Városházák hírei Edelény (ÉM) - Befejeződtek a benzinkút építése ügyében a tár­gyalások az önkormányzat és a MÓL Rt. között. Felépül a kút Ennek eredményeként felépül a MÓL 2000 típusú benzinkútja a 27- es út mellett a város belterületén, a római katolikus temető mellett. Ki­vitelezőjét egy nagyon szigorú és korrekt versenytárgyaláson válasz­totta ki a MÓL Rt. beruházási fő­osztálya. A két fél megállapodásá­nak záradékában megfogalmazot­tak szerint a MÓL Rt. vállalta, hogy felújítja, bővíti a temető ravatalozó­ját. A lapostetó helyett magastetót épít rá, és elébe előteret alakít ki. Módosított költségvetés Éves költségvetésének módosításá­ra kényszerül az önkormányzat. A folyamatban lévő beruházásokat (az iskolabővítést, a szennyvízháló­zat építését) nem akarja leállítani, mert nem vállalhatja ezekkel az ál­lami támogatás elvesztésének koc­kázatát. Ugyanakkor a testület szá­mol azzal, hogy az önkormányzat előtt álló feladatok megoldáshoz a fedezet egyelőre teljes mértékben nem biztosított. Csak a szükségeset «.»jOSttHTPtr** Sajószentpéter (ÉM) - Sajószent- péter önkormányzata ebben az esz­tendőben 2,4 millió forintot terve­zett egyebek mellett a szennyvíz­iszapkezelő épületek felújítására, a szociális otthon építészeti fejleszté­sére, a városi sportépület statikai megerősítésére, a vízórabekötések' re, a hőszolgáltatás fűtőberendezé­seinek modernizálására. Az önkormányzati intézmények karbantartási költségét 4,2 milli° forintban állapította meg a város képviselő-testülete. A tizenhét im tézmény ilyen irányú igényeiből csak azokat fogadták el, és elégítet­ték ki a grémium tagjai, amelyek az illető intézmények további működé­séhez, működtetéséhez elengedhe­tetlenül szükségesek. Ebben az év­ben jóval kevesebb pénz jut ezekre a munkálatokra, mint a korábbi esz­tendőkben - tájékoztatott Samu István polgármester. Játék határok nélkül Tiszaujváros (ÉM) - Június 21-27. között rendezik meg Portu­gáliában, Vila Nova de Famalicao- ban a már közismert és méltán nép­szerű Játék határok nélkül elneve­zésű vetélkedő idei fordulóját. A részvételre több hazai város mellett Tiszaújváros önkormányzata is be­nyújtotta pályázatát, és el is nyerte a versenyzés jogát. A nemes vetél­kedés és természetesen a győzelem reményében ma indul el a nyolcfős csapat - négy fiú és négy lány - ala­pos felkészülés utam Portugáliába. JU

Next

/
Thumbnails
Contents