Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-13 / 137. szám

1995. Június 13., Kedd 4 M ItT'Hon A szemerés diákok iskolai kiadványa Emődi Gyula Miskolc (ÉM) - A miskolci Szemere Bertalan Középiskola tanulóinak és ta­nárainak kedvenc újságja a Nézőpont című iskolalap, amely 1969 óta folya­matosanjelenik meg az intézet kiadá­sában. Az iskola vezetése éppúgy szív­ügyének tekinti megjelentetését, mint azok, akik szerkesztik a színvonalas újságot. Ezzel kapcsolatban beszélget­tünk a szerkesztócsoport egyik diák- tagjával, Simon Judittal. • A Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet harmadik osztályos gimnazis­ta tanulója vagyok. Az iskolámról: sze­retem ezt a sulit, jó az osztályban, és az engem tanító tanárok is rendesek. Kedvenc tantárgyam a magyar és mű­vészettörténet. □ Miért vállaltad a lap szerkesztését, és kik a segítőid ebben? • Az általános iskolában úgy ötödik osztályos koromban jöttem rá arra, hogy talán van érzékem az íráshoz. Amikor fogalmazást kellett írni, na­gyon örültem, mert gondolkozhattam a témán, utána pedig leírhattam gon­dolataimat. írásban mindig könnyeb­ben ki tudom fejezni magam, kiírom magamból a problémáimat, véleménye­met a különböző témákról. Amikor eb­be az iskolába kerültem és hallottam az iskolaújságról, úgy gondoltam, nem árt ha megpróbálom. Rájöttem, nagyon tetszik ez a munka, és nagy örömmel csinálom. Seregély György tanár úrnak - aki a lap felelős szerkesztője - na­gyon sokat köszönhetek, hiszen ő az el­ső számú segítőm. Már 1969 óta szer­keszti a Nézőpontot. □ Szerinted mi a lap alapvető funk­ciója? • Röviden: tájékoztatás, visszatekin­tés a tanév eseményeire hírekben, ri­portokban, fotókban. Sajnos vannak ta­nulók, akik úgy érzik, hogy őket ez nem érinti. Pedig mi írjuk magunknak, egy kicsit önző módon is. Ha évek múl­va „találkoznánk” egy-egy példánnyal, biztos érdekes lenne elolvasni. Vissza­gondolni, milyen események voltak ak­kor, amikor mi itt tanultunk. □ Hogyan segíti a Nézőpont az iskola és a kollégium munkáját, a tanulást? • Ez a kérdés csatlakozik az újság funkciójához, hiszen a tanulók az isko­laújság szerkesztésekor gyakorolhat­ják hobbijukat, bontogathatják szár­nyaikat a különböző művészetek - írás, vers, rajz, fotó - területén. Az a 30-40 fő, aki részt vesz ebben a munkában, biztosan sokat fejlődik, hisz lapunknak ez is egyik célja. Nevel, tanít és tanu­lásra ösztönöz. Külön érdekessége a Kollégiumi Híradó, amely színes ké­pekben mutatja be a tanulók számára szimpatikus diákotthon hétköznapjait, tevékenységét. Ennek kapcsán elmond­hatom, hogy a kollégium vezetőnőjé­től is segítséget kapunk munkánkhoz. Azt hiszem, mindenképp újságíró sze­retnék lenni. Az ipari és közlekedési vízszennyezés Miskolc (ÉM) - Pályázatunk­ban három ipari (Drótáru és Drótkötélgyártó Kft., Diós­győri Papírgyár, Dimag Rt.) és egy közlekedési vállalat (Borsod Volán Rt.) szennyvi­zének keletkezésével illetve kezelésével foglalkoztunk. A szennyvíz oldott szerves szer­vetlen anyagokat, rostokat és segédanyagokat (színezőanya­gokat) tartalmaz. Mechanikai tisztításuk négy darab hosszanti átfolyású üle­pítőmedencében történik. Az ülepítőtérben a szennyvíz fris­sességét folyamatosan biztosí­tani kell, hogy a leülepedett iszap bomlástermékeit ne tud­ja felvenni. Ezt a tevékenysé­get kotrókkal végzik. '■ Az iszap utókezelésére java­solható a barnaszénkoksz, amelynek abszorpciós képessé­ge elősegíti az aerob folyama­tokat, valamint a biológiai tisz­títás pelyheinek leválasztását. Por alakban történő beadago­lása elősegíti a szennyvíz szín- telenítését, csökkenti a felhab- zás mértékét, csökkenti az iszap víztartalmát, növeli a szennyvíziszap fűtőértékét, s ezáltal gazdaságosabbá teszi az iszap égetését. A Dimag Rt. az 1980-as évek elejéig a Szinva legna­gyobb szennyezőforrása volt. A korábban magas olaj- lebegő­anyag és vastartalom csökke­nését az elavult technológiák leállítása, valamint a „C” tele­pi víztisztító beindítása ered­ményezte. A visszaforgatott víz mintegy 90 százalékos. Pozitívan értékelhettük, hogy az 1990-es évek elejétől a Szin- vában halak élnek. A Szemere úti hídnál lévő fenéklépcső és torkolat között tömegesen for­dulnak elő kárászok, fenékjá­ró hüllők és egyéb apró halak. A környezetvédelmi szem­pontból kedvező helyzet kiala­kítását egyrészt az ipari terme­lés lecsökkenése, másrészt a működő ipari üzemek., megfe­lelő szennyvízkezelése eredmé­nyezte. A Drótáru és Drótkötélgyár­tó Kft. környezetszennyező ve­szélyes hulladékai a felületke­zelési eljárások során keletke­zett nehézfém-vegyületek, illet­ve az oldószerként alkalmazott szerves vegyületek, amelyek a szennyvízbe kerülnek. A kör­nyezetszennyezés megoldása­ként javasolható az anyaghe­lyettesítés, a gyártási eljárások változtatása, illetve a szenny­víztisztítás utáni visszaforga­tása. A szennyvíztisztításban je­lentős szerepe lehet az aktív­szenes abszorpciónak. Az aktív szén előállítására a gumiab­roncs-hulladékot javasolják mint alapanyagot, bár ennek elégetése során keletkező leve­gőszennyező anyagok leválasz­tását meg kell oldani, de csök­kentené a gumiabroncs hulla­dékok mennyiségét (recycling). A Diósgyőri Papírgyár 1976-ig tartozott a Szinva szennyező­forrásai közé. Hazánkban első­ként szüntették meg az addig alkalmazott elavult technológi­ai módszert. A papírgyártás teljes folya­mata vizes közegben játszódik le, ezért a víz szerepe sokrétű. A termeléssel együtt csökkent a szennyezés Fotók: Fojtán László A szerzők: Borsuk Mária és Bölöni Anita A kohászatok a befogadót ál­talában hőszennyezéssel terhe­lik. A hűtővizek reeirkuláció- jával ez a szennyezés nagy­mértékben csökkenthető. A termékek közvetlen hűté­sekor a víz érintkezik a felület­tel, ezáltal nagy mennyiségű szennyezőanyaggal terhelődik. Célszerűbb lenne a hűtés indi­rekt megvalósítása, amely csökkentené a szennyvíz olaj- és revetartalmát. A Borsod Volán Rt, szenny­vize főként a gépkocsik, buszok mosásából, karbantartásából származó olajos szennyvíz. A szennyvíztisztítás első lé­péseként a szennyvizet tangen- ciális ülepítőbe vezetik, ahol a szennyezőanyagok - sűrűség­különbség alapján - szétvál­nak. A víz felszínére felúszó olajat olajcsapdába terelik, s in­nen olajgyűjtő tartályba kerül. A szétválasztást megkönnyíti, hogy a gépjárművek mosásához nem használnak mosószert, úgynevezett gőzborotvával tisz­títják a felületet. Mire a forró víz a tisztítóberendezésbe ér, le­hűl, az olaj nem vonja be a szi­lárd részecskék felületét, azaz ülepedésüket nem gátolja. A tangenciális ülepítést egy kétlépcsős ülepítőrendszer kö­veti, amelyben az ülepítőtér egyórás benntartózkodást biz­tosít a csúcsidőszakban érkező szennyvíznek. Az olajos iszap a Nádasrétre kerül; s ott veszé­lyes hulladékként kezelik. Az olajat aktívszén szűrőn, kon­takt szűrőrendszeren kezelik. A szűrő regenerálása megol­dott. A tisztított szennyvizet 80 százalékos recirkulációval visszaforgatják. Az olaj eltávo­lítására hatékony flotációs illet­ve flokkuláeiós eljárásokat al­kalmaznak. A Borsod Volán Rt, szennyvízkezelése tehát korsze­rű, környezetbarát, javasolha­tó minden olyan vállalat szá­mára, ahol olajos szennyvízke­letkezés várható. 1995. Június 13., Kedd Itt-Hon M 5 Tudósítások - hazai tájakról Fotó: PT Priska Tibor Szép gulya kel át előttünk az úton, nem messze Szalonnától. Szívesen is várakozunk, csak keljen, haladjon és jöjjön a túl­oldalról minél több, ücsörög­jünk csak miattuk minél to­vább! Hiszen igencsak meg­csappant az állomány, az em­ber oly elképesztő. adatokat hall, hogy el sem hiszi, ámbár az mégiscsak sokat mond, ami­kor megkérdi a falusi csordást - már ott, ahol még egyáltalán megkérdezheti, mert van -, hogy hány maihát őrzött vagy öt-hat éve és hányat most. Bi­zony gyakorta csak legyintés a válasz, vagy annyi, hogy ezt a mostanit semminek hívják a régihez képest. A tej árának ál­landó emelkedése is jelez vala­mit, a marhahúsé is, bár sejt­jük, emelkednének ezek min­denképp. Meg nem feledhető a nehány évvel ezelőtti, ma sem tudható, mely okostól szárma­zó szorgalmazása a tehenek le­vágásának, tízezer forint juta­lom ellenében. Vágták is akkor a marhát, miként vágták ko­rábban a szabolcsi almafákat, vagy a tokaj-hegyaljai szőlőt. Hát csak hadd menjenek, sor­jázzanak ezek a jószágok által az úton, tartson minél tovább átkelésük. Biztatásul mindannyiunk­nak: hátha mégis! Hátha még­is megtelnek valamelyest a he­gyi legelők itt északon, az alföl­diek is délen! Biztató lehet az is: nemrég Miskolc egyik ran­gos üzletében tanulógyerekek kóstolót kínálgattak edelényi il­letve környéki tejből, tejter­mékből. Túróból, sajtból, kefir­ből, tejfölből és egyéb finomsá­gokból. Jó jel bizony, mert pi­ackeresést bizonyít, meg azt, hogy van mit eladni. Valaha az edelényiek, a borsodszirákiak ugyancsak büszkék voltak te­heneikre, termékeikre, kicsit le is nézték a másünnen való ter­mékeket. Gyakorta mondogat­ták, hogy ezeken a hegy dombo­kon oly illatos, tápláló füveket, virágokat legelészhet a jószág, mit egyebütt sehol, eme illatos hegyi legelőktől pedig például a vaj is csodaszép színt, kiváló ízt, illatot kap. A sziráki tehe­nészetbe nem is lehetett más­ként, csakis fehér köpenyben, fertőtlenített cipőben belépni, de a helybéliek még az ily mó­don bóklászó vendégekre is úgy néztek, mint akik valami rossz­ban sántikálnak, akiktől jó lesz minél előbb megszabadulni... Az említett, miskolci kóstoló valami biztatás ismét. Csak si­keredjen! Legelő a Bódva völgyében De biztatás annak a Miskolc környéki faluban gazdálkodó fi­atal asszonykának a lelkesedé­se, makacssága is, aki jelenleg vagy tíz tehenet gondoz, igen messze terjedő jó hírrel. Sokan járnak hozzá főként nagycsalá­dosok is tejért, mely aztán tényleg: tej. Forralás nélkül is napokig eláll, ha altatják nem büdösodik, nem nyúlik és föle is van, mint hajdanában-daná- ban nagyanyáink idejében em­legetik a regék. Nem tudom megállni, hogy ne mondjam el: ez a fiatal asszony egy magyar szürkét is beszerzett - igen, igen azt a gyönyörűséges, vala­ha ridegtartásban élő, mindent kibíró szürkét, mely őseinkkel vándorolt be - és most ő a ban­dában a Jani. Minden jószág­nak van egyénisége, ilyen-olyan tulajdonsága, ez a szürke egyáltalán nem veszi figyelem­be például a nyári időszámí­tást. Igaz, órája sincs. Mikor elérkezik a fél négy, elkezd or­dítani. Elébb finoman, csak úgy tessék-lássék, mint „aki” figyel­mezteti a gazdát a kötelességé­re, később, ha nincs foganatja, istenesen rázendít. Mert itt az itatás ideje. Kivívta magának azt a jogot is, hogy elsőként őt engedjék ki a vízhez és utolsó­ként jöhessen vissza az istál­lóba. Senki nem búja rá, hogy korábban jöjjön, se szép szóval, se csúnyával. Tudomásul kel­lett venni, hogy ő az első és az utolsó. Ha eme jogát tisztelik, ő is tiszteletben tart minden­kit. Egyébként durva is tud lenni. A lényeg: ez is, ez a kis gazdaság is egy biztató jel a gyarapodáshoz. Főként, ha hoz­závesszük, hogy mások is szí­vesen követik a példát, hogy ide a nyíregyházi főiskola taná­rai is szívesen jártak az ezüst- kalászos gazdatanfolyam elő­adóiként, meg ilyesmi. Régen mögöttünk már az úton átcsámborgott gulya, itt, Szalonnán ismét örömmel lát­hatjuk, hogy foglaltak a gólya­fészkek, szinte nem is találha­tó fészek nélküli villanyoszlop. A közeli tó, a rét ellátja őket most is. A tóra most egyébként ránézni is sokkal jobb, mint mondjuk tavaly vagy azelőtt, amikor a parttól százméternyi­re is kocsinyomokat lehetett látni a kiszáradt, kemény me­derben, a víz meg valahol messze, messze lapított az er­dő közeli mélyedésben félve a teljes eltűnéstől. Most azért más! Egy-egy gorombább sze­les idő, mint a május elejei, kö­zepei, jókora tarajos hullámo­kat is produkált, miként az a nagyobb vizeken szokás. Most persze az átmenet nélküli nyár érkeztével lecsendesült, gyor­san fel is melegedett, átalakult. Átalakult a felső büfé is a Karolánál, többet, mást ígér a korábbinál, úgy tűnik, megéri a befektetést. A csónak kikötés résznél a régi, kis büfé is meg­van, bár sok panasz hallik bé- vülről bérleti díjra, miegymás­ra vonatkozóan, de fura is len­ne csupa jót, elégedettséget, ihajcsuhajt hallani. Azért hal­lani ugyancsak bévülről árakat is, például darabka sült húsra vonatkoztatva, hogy maga az eladó is elnézést kér, de hát ugye semmi sem olcsó ma­napság. A lényeg viszont: esett az eső, itt a meleg, a tó megtelt vízzel, az úton szépszámú gu­lya haladt át. Az Itt-Hon konyhája Csíkos sütemény (sütés nélkül) Hozzávalók: 2 csomag zselatin, 6 dl langyos 'víz. Ezeket feloldjuk, s ha meg­alvadt, negyedekre vágjuk. Első réteg: 4 tojássárgája, 6 evőkanál porcukor, 1 csomag vaníliacukor. Jól kikeverjük, majd hozzáadjuk a 4 tojás fehérjéből felvert habot és az 1/4 zse­latint kicsit megmelegítve. A nagy gáz­tepsibe öntjük, és 15 percre a hűtőbe tesszük. Megakadás után készítjük a második réteget: ugyanúgy mint az el­sőt, csak hozzáadunk még két evőka­nál kakaót. Ismét 15 perc hűtés kö­vetkezik. Harmadik réteg: 2 pohár (4 dl) tejföl, 6 evőkanál porcukor. Jól elkeverjük, majd hozzáadjuk a melegí­tett 1/4 zselatint, 2 tojássárgáját és a felvert habját, s ismét 15 perc hűtés. A negyedik réteg: 2 dl szörp (kiwi), 1 dl víz és a maradék 1/4 melegített zselatin. Az egészet hűtőbe rakjuk. A rétegeket csak akkor szabad egymás­ra önteni, ha az előző már teljesen ki­hűlt. Az 1/4 zselatin szeleteket minden esetben meg kell picit melegíteni (lan- gyosítani), s csak úgy tenni hozzá a többi kellékhez. Diós lepény Összegyúrunk 40 dkg finomlisztet 25 dkg ráma margarinnal, egy evőkanál porcukorral, egy tojássárgával, egy csi­petnyi sóval és három evőkanál tejföl­lel. A hűtőszekrénybe téve legalább egy óráig, de még jobb, ha egy éjjelen át pi­hentetjük. Ezután kétfelé osztjuk, és az egyik részét kinyújtva, kibélelünk vele egy közepes nagyságú tepsit. Hét tojássárgáját habosra keverünk hét evőkanál cukorral, belereszeljük egy citrom héját, belecsavarjuk a levét, majd hozzáadunk 20 dkg diót, végül a kemény habbá vert tojásfehérjéket. Egyenletesen beterítjük a tésztával bé­lelt tepsibe, és ráborítjuk a tészta má­sik, szintén tepsi nagyságúra nyújtott felét. Tetejét villával megszurkáljuk, és előmelegített sütőbe toljuk. Öt perc múlva a tüzet mérsékeljük, és addig hagyjuk a sütőben, amíg a beleszúrt tűre már nem tapad ragacsos massza. A tészta teteje ne piruljon meg, ha úgy látjuk, hogy színesedik, borítsuk le pa­pírlappal. A megsült tésztát még me­legen porcukorral meghintjük, a tepsi­ben hagyjuk kihűlni. Kockákra vágva rakjuk tálra. Sokáig eláll. Az én házam... ...az én váram Fotó: Béres Imre

Next

/
Thumbnails
Contents