Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-10 / 135. szám
Június 10., Szombat ÉM-riporft ÉM-hétvége III Marczin Eszter Az edelényi társaság a debreceni ruhagyárhoz tartozott egészen 1992. február 1-ig, amikor az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium határozata alapján önálló lett. Az anyavállalat stafírungja meglehetősen szerényre sikeredett: az épület, ami kétségtelenül tetszetős, a gépek, amelyek bizony már jóindulattal sem mondhatók korszerűnek, 28 millió forintos adósságállomány, ráadásul 30 milliós jelzálog az ingatlanon. Nem beszélve arról, hogy az üzleti partnereiket is elvesztették. 1993 áprilisában, a kft.- vé alakuláskor megkezdődött a privatizáció. Remélték, egy stabil külső befektető majd átsegíti a társaságot a gondokon. isóka Béláné MRP ügyvezető elnök „Most csak azt szeretnénk, ha mihamarabb pont kerülne az ügy végére" Amikor kiderült, hogy az ÁVÜ mégis a konzorcium mellett tette le a voksát, nagy volt az öröm. Fotók: Laczó József jogszabályba ütköző szerződésre, valamint a közjegyző előtt lebonyolított árverés eredményére hivatkozva, a döntés megváltoztatását kezdeményezte. A vagyonügynökség azonban - mint Hangodi Éva szóvivőtől megtudtuk - nem osztja véleményét. A döntést szabályosnak, jónak tartja. Ezt erősíti az igazgatótanács május 3-i határozata, amely véglegesítette a döntést. A konzorcium és az ÁVÜ közötti adásvételi szerződés aláírása technikai okok miatt ugyan még nem történt meg, de ez már csupán formaság az ügy szempontjából. Ötmilliós termeléskiesés Az eltelt félév magánosítási huzavonája erősen rányomta bélyegét az edelényi kft. gazdálkodására.- Ez az elhúzódó privatizáció nem tett jót senkinek, ötmillió forintot meghaladó a kárunk - mondja Szobonya Sándor ügyvezető igazgató. - Ezt a se kinn, se benn helyzet okozta. A Mode 3H ugyanis az árverés után már nem hozott nekünk munkát, Medovarszki pedig az üzleti tervek elbírálására, a vagyonügynökség végső szavára várt. Most egyet szeretnénk, ha mihamarabb pont kerülne az ügy végére.- Hogyan fogadta a hitelkivásárlással kapcsolatos vádakat?- Tény,, hogy elmulasztottam megkérni az ÁVÜ jóváhagyását a Mode 3H-val megkötött szerződés ügyében. De vállalom érte a felelősséget. Persze, hozzáteszem, hogy - ugyancsak az idő sürgetése miatt - akkor sem fordultam a vagyonügynökséghez, amikor 2-3 millió forintos - a kapacitásunk lekötését szolgáló - szerződéseket kötöttem. A hitelkivásái’lás a cég üzleti érdekeit szem előtt tartva bonyolódott. Nyakunkon a hatalmas adósággal pénzintézethez nem fordulhattunk, a Mode 3H volt az egyetlen, aki hajlandónak mutatkozott nekünk segíteni, vagyis fizetni. Az idő pedig sürgetett. Tartottunk attól, hogy a hitelt más vásárolja meg, és az beláthatatlan következményeket jelentett volna. Egyébként véleményem szerint azzal, hogy az igazgatótanács a konzorcium mellett döntött, ha utólag is, de jóváhagyta a hitelkivásárlást.- Milyen a dolgozók hangulata a társaságnál?- Amikor kiderült, az ÁVÜ mégis a konzorcium mellett tette le a voksát, nagy volt az öröm. Ami érthető, hiszen az itt dolgozó asszonyok nagy része családfenntartó, a férjek többsége munkanélküli járadékon van. Ráadásul, a hírek szerint év végén a bányát is bezárjak, tehát tovább romlik a helyzet. Hogy az új tulajdonosok irányításával a varroda enyhít-e valamit a gondokon, az majd csak később derül ki. Mint ahogy azt is az idő dönti el, kivel járt (volna) jobban a város: az MRP-s konzorciummal, vagy az errefelé ismeretlen, az Alföldön mar bizonyított gyárossal? Nem kevesebb, mint két éve húzódik A magánosítási huzavona nem tett jót a társaság gazdálkodásának Az első vevő visszalépett "Az itt dolgozókból létrejött MRP-szer- vezet megbízható, tőkeerős partnert keresett a magánosításhoz, és úgy tűnt, a Borsodi Ruházati Kereskedelmi Rt.-ben ezt meg is találtuk - mondja Csóka Béláné, az Edelényi Konfekció- >Pari Kft. főkönyvelője, aki egyben az MRP-szervezet ügyvezető elnöke. - De 93 decemberében, a szerződés aláírása előtt a partner visszalépett.- Ezután, 1994 elején jelent meg a színen a hajdúnánási Mode 3H Kft., amely bérmunkát hozott...- Miután meghiúsult az első privatizációs kísérlet, újabb befektetőt kellett felkutatnunk. Azt szerettük volna, ha az MRP-szervezet mindenképpen tulajdonos, tehát olyan társat kerestünk, aki ezt támogatja. A Mode 3H bérmunkát hozott, és segített a hiteltartozásunk kivásárlásában...- Ez a bizonyos hitel később némi bonyodalmat okozott.- A „hozományba” kapott 28 millióból 15 millió forinttal az Ybl Banknak tartoztunk. Törleszteni nem tudtunk, azért időközben az összeg, a késedelmi kamatokkal együtt 20 millió fölé emelkedett. Közbejött az Ybl csődje, a hitelünk a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.-hez került. A pénzintézet a hiteltartozás értékesítésére - adóskon-' szolidáció keretében - nyílt tendert írt ki. Nekünk természetesen nem volt Pénzünk erre a kivásárlásra, megkerestük a Mode 3H-t - amelyről tudtuk, bogy biztos anyagi kondíciókkal rendelkezik. Tárgyaltunk Daróczi Balázsvettem a debreceni ruhagyár 1992-es átszervezésében - mondja Medovarszki Zoltán. - Akkor egy időpontban vált le Berettyóújfalu, Hajdúdorog és Ede- lény. Mindhárom volt gyáregység hasonló paraméterekkel rendelkezett, egyformák voltak a terhek és persze a kiszolgáltatottság. A berettyóújfalui gyáregység privatizációjakor én - két befektető társammal - tulajdonos lettem. És miközben Edelény helyzete fokozatosan ellehetetlenült, addig a mi társaságunk - hangsúlyozom, hasonló alapokról indulva - mára jó nevű, külföldön is elismert vállalkozás. Tapasztalatból tudom tehát, hogy van mód Edelény talpra állítására, és a vásárlással természetesen ez volt a célom.- A szándékot tett követte...- Az elmúlt év májusa óta folyamatosan érdeklődtem az ÁVÜ-nél és megtudtam, a magánosítás lebonyolításával megbízott PRI-MAN Kft. pályázaton kívül kívánja eladni az MRP-Mode 3H konzorciumnak a céget. Levélben fordultam a vagyonügynökség vezetőihez, amelyben kifogásoltam ezt az eljárást. Ezek után az igazgatótanács októberben úgy döntött, zártkörű pályázaton árverésre bocsátja a kft.-t. Az elhalasztott árverés Az edelényi társaság állami tulajdonban levő 90 százalékos üzletrészének értékesítésére a vagyonügynökség az Edelényi Konfekcióipari Kft. privatizációjának ügy>e. Volt idő, amikor úgy tűnt, minden rendben, ám a biztosnak vélt befektető meggondolta magát, visszalépett. Most egészen más a helyzet: két vásárló is verseng a társaságért. De az edelényieket ez korántsem nyugtatja meg. 1994. november 24-re írta ki a licitet, amelyre a szóban forgó két befektetőt hívta meg. Az ezt megelőző napon azonban Medovarszki Zoltán jogi képviselője útján, az esélyegyenlőség sérülésére hivatkozva, vizsgálatot kért. Az árverést ekkor elhalasztották.- A licit az egyetlen forma, ahol nagyon lényeges az esélyegyenlőség - szögezi le Medovarszki Zoltán. - De azzal, hogy a Mode 3H és Edelény között létrejött az a bizonyos szerződés az Ybl-hi- tel kivásárlására, már szó sem volt esély- egyenlőségről. A szerződés megkötésére egyébként eleve nem volt felhatalmazása az ügyvezetőnek. Ugyanis, a törvény szerint a tulajdonosnak, vagyis a vagyonügynökségnek kellett volna rábólintania az ügyletre. Erről azonban szó sem volt. Ráadásul az edelényi- ek az adóskonszolidációban „nyert” 14 millió forint tiszta kedvezményt ellenérték nélkül átengedték a Mode 3H- nak. Összességében tehát a szerződés hó forint készpénzt ad a tranzakcióra. Az így kivásárolt, valamivel több mint 20 millió forint ellenértékéként pedig Jelzálogot tesz az ingatlanra. A mi hitelünkre egyébként még egy pénzintézet es két brókercég is pályázott, de a felajánlott 6 millióval mi nyertünk.- Hogyan alakult ezek után a Mode OH-val a kapcsolat?- Tavaly májusban az MRP a Mode OH-val és két magánszeméllyel társul- Va> befektetői konzorciumként benyúj- totta vételi szándékát a társaság priva- fizációjára.- De jelentkezett másik vevő is...- Igen, néhány hónap múlva kiderít, más - számunkra teljesen ismeretlen - érdeklődő is van a varrodára, Hevesen Medovarszki Zoltán. A dolgo- zók körében a hír hallatán kisebbfajta Pánik tört ki, megindultak a találgatá- s°k: vajon mihez akar kezdeni a gyárral a másik befektető? újabb tulajdonosjelölt " Az ön neve, szándékai ismeretlenek ^°ltak az edelényiek előtt. Milyen in- ‘°i'mációkra alapozta vételi szándékát? " A cég gazdasági helyzetét jól ismertem, ugyanis szakértőként részt Az itt dolgozó asszonyok nagy része családfenntartó, a férjek többsége állásnélküli amellett, hogy következtében az állami vagyon sérült - érvénytelen.- Téljünk vissza a licithez! Az AVÜ megállapította ugyan az esélyegyenlőség sérülését, megígérte a felelősök számonkérését is, azonban változatlan feltételek mellett, 1995. január 24-én mégis megtartották az árverést. Miért ment bele?- Én természetesen akkor is sérelmeztem, hogy a PRI-MAN Kft. a konzorcium részvételét is elfogadta, ennek ellenére történtek a dolgok úgy, ahogy megtörténtek. Nem tehettem mást, mint licitáltam. Érvénytelen licit Méghozzá sikerrel - akkor legalábbis úgy tűnt. Az MRP-Mode 3H konzorcium 21 millió forintnál befejezte a licitet, így Medovarszki Zoltán a 21,5 milliós ajánlatával nyert. A vételárat - 10 százalékát készpénzben, a fennmaradó részt kárpótlási jegyben -15 napon belül letette. De a győzelem ennek ellenére sem volt biztos, hiszen hátra volt az üzleti tervek elbírálása. Az anyagok először a Privatizációs Ágazati Bizottság (PÁB) elé kerültek, de ez döntés nélkül továbbadta a vagyonügynökség igazgatótanácsának. Ez utóbbi esemény és a végső határozat kimondása között történt egy - Medovarszki szerint lényeges - közjáték: miközben a papírok mentek a maguk megszokott hivatali útján, a Mode 3H levélben fordult a PRI-MAN Kft.-hez. Közölve, hogy felszámolást kezdeményez Edelény ellen, ameny- nyiben a kft. - meghatározott határidőig - nem fizeti ki a jelzálogteher ellenértékét, vagyis a több mint 20 millió forintot. Március 22-én megszületett a várva várt igazgatótanácsi döntés, amely a konzorcium üzleti tervét találta megalapozottabbnak, a társaság jövője szempontjából biztonságosabbnak. Ugyanezen az ülésen technikailag érvénytelennek nyilvánították a januári licitet, és felajánlották a konzorciumnak, hogy megemelt, 21,5 millió forintos vételárért vegye meg az edc- lényi céget. A konzorcium ezt - érthető módon - örömmel fogadta. Medovai’szki Zoltán azonban nem nyugodott bele a döntésbe. Az Állami Vagyonügynökség versenyszabályzatának megsértésére, az érvénytelen és A privatizáció edelényi útvesztőiben
