Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-10 / 135. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Június 10-, Szombat APROPÓ V'esztett bízatom Méhes László Az utolsó tanítási napon hatalmas V betű kerül a tábla közepére. /\ mögötte sorakozó betűkkel összeolvasva ez egyértelműen tudtul adja, miért is kitüntetett ez az egyetlen nap a többi között, hiszen valaminek a végét, egyben kezdetét is jelzi az utolsó kicsengetés. Még egy évzáró, aztán jöhet a búcsúzkodás: „Jövőre, veletek, ugyanitt..." Ha a kijelentés nem változna kérdésekké. Ugyanitt? - Ha az iskolafenntartó önkormányzatok gazdasági érdekeknek engedve nem gondolják ezt másként... Veletek? - Ha az ésszerűsítésről (ésszerűbben szólva racionalizálásról) szóló statisztikai mutatók ennek ellenkezőjét nem kívánják... Jövőre? - Egy új tanrend kísérlete szerint, de még mindig közoktatási törvény nélkül, hiszen annyi minden fontosabb dolguk akad mostanság a honatyáknak... Még sok egyebet is kérdezhetnének a kisdiákok tanáraiktól, ha nem lennének épp' azzal a fene nagy nyári szabadság igézetével eltelve. Számukra az a bizonyos V betű - és ez nem is baj - csak a vakációt jelenti. A pedagógusok viszont alighanem a közoktatásra mutatott churchill-i V-t, a győzelmet, a bizonyságot szeretnék végre látni sorsuk és az oktatásügy tekintetében. Mint sokan mások, ők sem hisznek már a kimondott szóban, abban, hogy a következő tanévben még biztosan nem emelik a kötelező óraszámot, ami az elbocsátásokkal egyenlő. Nem hisznek az egyik napról a másikra eltérő módon értelmezett olyasféle ígéreteknek sem, hogy a helyi közoktatás fejlesztésére vonatkozó szakmai koncepció nélkül nem lesznek meggondolatlan iskolabezárások, amelyek esetleg visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el. Abban sem, hogy a kiemelkedő teljesítményeket, a minőségi munkát a jövőben valóban értékelik... A mostani vakáció sok pedagógus számára aligha jelent felhőtlen nyaralást. „Nyáron sok minden történhet, akár egyik napról a másikra..."-mondják, és közben - - semmi jóra nem gondolnak. Hát hol van csak egyetlen szavahihető „nagy ember", aki ennek ellenkezőjéről képes lenne meggyőzni őket... Megjárt utak emlékei Mezőkövesd (ÉM) - A közelmúltban jól sikerült kirándulást szervezett a pedagógus-szakszervezet megyei szövetsége a nyugdíjas pedagógusok részére. Meglátogatták Mezőkövesdet és Bogácsot. Elismeréssel szóltak a Gépmúzeumról, megcsodálták a kövesdi templom híres matyó freskóit. A nap folyamán a pedagógusok felkeresték a mezőkövesdi Iskolatörténeti Múzeumot. Itt ismertette Répászky Zoltán, a megyei nyugdíjastagozat vezetője, a múzeum alapítója a Megjárt utak emlékei című pályázatot. A nyugdíjas tanítók, tanárok a régmúlt idők iskolai emlékeit látva sok emléket, élményt elevenítettek fel gyermekkorukból és pályakezdésük idejéből. A Megjárt utak emlékei című pályázat éppen ilyen egyéni élmények leírására ösztönzi a pedagógusokat. A pályázatot a Pedagógusok Szakszervezete Országos Választmánya és az Iskolatörténeti Emlékbizottság hirdette meg. A pályázat célja: az oktatásügy nyugdíjasainak ösztönzése legemlékezetesebb iskolatörténeti élményük leírására, segítve ezáltal a neveléstörténeti emléktár szubjektív emlékekkel történő gazdagítását. Olyan - iskolatörténettel összefüggő - személyes élmény, sorsfordító esemény megírásával lehet ezen részt venni, amit a pályázó diákként, pedagógusként személyesen átélt, és az benne egész életére szóló emléket hagyott. A pályázat kiírói élményszerű leírást kérnek. A beküldés határideje 1996. május 20. Cím: Pedagógusok Szakszervezete Országos Választmánya 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. A pályázattal kapcsolatos szervezési, tartalmi és formai követelményekről az alapszervezetek titkárai és a nyugdíjastagozatok vezetői tudnak felvilágosítást adni. A pályázatról a Pedagógusok Lapja júniusi számában is olvashatnak tájékoztatót az érdeklődők. A pedagógus-szakszervezet nyugdíjastagozata is szorgalmazza a helyi iskolai emlékmúzeumok létrehozását és az iskolák történetének megírását. A megyében több helyen van már iskolamúzeum (Mezőkövesd, Sárospatak, Ózd, Szendrő, Tiszakeszi), melyek szívesen fogadják a régi iskolák életével kapcsolatos tárgyi és szellemi emlékeket. A sárospataki szent élete és kora Sárospatak (ÉM) - „Szent leszen a gyermek és szentsége vigaszára és örömére leszen mind az egész keresztény világnak” - jósolta anno a híres erdélyi varázsló, Klingsor. A jóslat II. Endre magyar király 1207- ben született Erzsébet nevű lányáról szólt. És a jóslat beteljesedett. A történetírás szerint Erzsébet, amikor csak tudott, a szűkölködők segítségére sietett. De nemcsak alamizsnát osztott, hanem Eisenach- ban szegényházat alapított, ápolta a bélpoklosokat. Egy idő után a nép már nemcsak kenyérért ment hozzá, hanem imájáért is, hiszen tevékenységét csodás gyógyulások kísérték... Erzsébet 1231. november 19-én bekövetkezett halála után rögtön megindult a szenttéavatási eljárás. IX. Gergely pápa 1235. május 26- án, pünkösd vasárnapján hirdette ki az ünnepélyes szenttéavatási bullát. Szent Erzsébet tisztelete rohamosan virágzott ki az egész egyházban - népszerű szent lett. Tisztelete elsősorban Németországban terjedt el, hiszen itt - Wartburgban és Marburgban - élte le majdnem teljes egészében rövid földi életét. De természetesen a magyarok sem feledkeztek el róla. Esztergomban IV. Béla idejében templom épült a tiszteletére, s méltán világhírű a kassai Szent Erzsébet-dóm. A szent szülőhelyén, Sárospatakon pedig már néhány éve pünkösdkor megrendezik a Szent Érzsébet-napokat, ennek keretében most Szent Érzsé- bet élete és kora címmel nyílt kiállítás a Rákóczi Múzeumban. A kiállításon megelevenedik Szent Erzsébet kora Fotó: Farkas Maya Hat szoknya, hét fellépés, nyolc nap Hollandiába indulnak a Széchenyi Általános Iskola „csipogói' Miskolc (ÉM - DK) - A Széchenyi István Általános Iskola 8.d osztályosai tegnap délután elballagtak. Ballagtak persze évfolyamtársaik is, ám valami mégis megkülönböztette a „déseket” a többiektől: ők táncruhában voltak... És számukra az év még nem fejeződött be. Vagyis szünet ez már, de mégiscsak az évnek (a nyolc évnek) a folytatása és lezárása: egy utazás Hollandiába, az ifjúsági táncfesztiválra.- A Táncművészeti Szövetségtől tavaly kaptunk munkánk elismeréseként egy törökországi utat - meséli Csehovicsné Kóródi Judit, a Csipogó Gyermek Néptáncegyüttes vezetője. - Ám az indulásunk előtt egy héttel felrobbantották a bazárnegyedet, s ezért biztonsági okok miatt lefújták a fesztivált. E helyett kaptuk most a hollandiai utazás lehetőségét. S talán még jobb, hogy most megyünk, hiszen nem mindenki folytatja tovább a táncot, s így ez lehet a nyolc együtt töltött év ki- teljesedése, csúcspontja. Persze, azért a többség nem hagyja abba a táncot. A 26 fős osztály tíz százaléka a Szemere Bertalan Középiskola tánc tagozatán tanul tovább, s akik más gimnáziumokba mennek, azok is belépnek majd valamelyik felnőtt táncegyüttesbe. Hiszen az iskolának csak gyermekcsoportja van, és nem is Táncoló „csipogók" céljuk, hogy ezt kiterjesszék. Nem azt tartják a legfontosabb szempontnak, hogy versenyzőket neveljenek, hanem azt szeretnék, hogy akik itt végeznek, jól ismerjék a vidék táncait. Sőt, ne csak a táncot, hanem a hagyományokat is. Ezért ezek a gyerekek ötödik osztálytól már néprajzot is tanulnak. A hollandiai fesztiválon szatmárit, zemplénit, domaházit, rimócit, sárközit táncolnak majd. Áz órákon természetesen megyén kívüli magyar táncokat is tanultak, viszont más nemzetek táncaira nem futotta az időből. Hiszen olyan nagy a magyar táncos anyag, hogy abba is csak belekóstolhattak. Es a nyolc Fotó: Várföldi Gábor évből négy a játéké... Ma és holnap a vasalások időszaka, hiszen lányonként hat szoknyát kell majd Hollandiába vinni. A nyolc nap alatt hétszer szerepelnek, ezenkívül tértáncban, és menettáncban is bemutatkoznak. Hogy a meghívást el tudják fogadni, abban anyagilag az ifjúsági és oktatási bizottság, a Mecénás Alap illetve több cég támogatta a „csipogókat”, Nyakó István önkormányzati képviselő pedig a szervezésben segített. Holnap este indul tehát az együttes, első állomásuk Salgótarján, ahol felveszik kísérőzenekarukat, a Düvőt, végállomásuk pedig a hollandiai Burgum. Nem csak nyelvet, kultúrát is tanulnak Beszélgetés a nápolyi Magyar Intézet igazgatójával Tarapcsák Ilona Nemrégiben egy miskolci tudományos konferencián találkozhattunk a nápolyi Magyar Intézet igazgatójával. Amadeo di Francesco professzort arra kértük, mutassa be az intézetet. • Az Istituto Universitario Orientale keretein belül 1939 óta működik magyar tanszék. Az intézet létrehozását az elődöm, Tóth László professzor kezdeményezte, aki a háború után emigránsként élt Olaszországban. □ Ki volt Tóth László? • Irodalomtörténész, kritikus, műfordító volt. 1935-től 1943-ig a római Magyar Intézet titkára volt, majd 1946-tól a római és nápolyi egyetemen magyar nyelvet és irodalmat adott elő. Számtalan fontos munkája között a La lingua magiara című nyelvkönyv a legfontosabb, amely olaszok számára készült, és már négy kiadást élt meg. □ Professzor úr is Nápolyban tanult magyarul? • Nem. A római egyetemen előbb Balázs János, majd Szauder József tanítványa voltam, Magyarországon pedig Klaniczay Tibor intézetében folytattam tanulmányaimat. Nápolyba már diplomásként kerültem, most is ott dolgozom, s azt lehet mondani, hogy kollégáimmal továbbvisszük a Tóth professzor által megkezdett munkát. □ Milyen a magyar tanszék személyi összetétele? • Egy tanszékvezető, egy tudományos kutató és egy magyar lektor alkotja a tanszéki állományt. □ Hány hallgató tanul magyarul? • Általában húsz-harminc között van a hallgatói létszám. □ Az olaszok vagy inkább a másodgenerációs magyarok érdeklődnek a magyar nyelv iránt? • Általában az olaszok. Egyetlen hallgatónőről tudom, hogy az édesanyja magyar. □ Eljutnak-e a hallgatók olyan nyelvi szintre, hogy magyar irodalmat hallgathatnak? • Az oktatás négy évig tart, s a legnehezebb szövegeket csak az utolsó év végén tudják elemezni. Sokat segít azonban a hallgatóknak áz, hogy majdnem minden évben eljuthatnak Magyarországra, s megerősíthetik tudásukat. Fű Hol tudnak elhelyezkedni a végzős hallgatók? • Olaszországban számukra nincs meg az a lehetőség, hogy a végzett hallgatók középiskolában helyezkednek el, hiszen a középiskolákban nem oktatnak magyar nyelvet, de az utóbbi években egyre többen jönnek Magyarországra olaszt tanítani. Mivel kétszakos képzésben részesülnek, ha bárki a másik nyelvszakkal kap is munkát, szerintem nagyon fontos az, hogy találkozott egy új és nagyon érdekes kultúrával. □ Vannak-e a tanszék könyvtárának magyar vonatkozású gyűjteményei, esetleg hagyatékai? • Két fontos hagyaték kapott helyet a könyvtárban. Áz egyik az említett Tóth László, a másik Várady Imre bolognai professzor hagyatéka. Ezek azonban nem archívumszerű anyagok, csak könyvekről van szó. □ Milyen magyar intézményekkel tartanak fenn kapcsolatot? • Tagja vagyunk a Magyar Filológiai Társaságnak, s természetes munkakapcsolat alakult ki az MTA Irodalomtudományi Intézete és a mi intézetünk között. □ És a magyar egyetemekkel, főiskolákkal? • Egyetemekkel nincs hivatalos kapcsolatunk, de személyes barátság fűz bennünket több magyar egyetem oktatójához. Tavaly óta azonban a kolozsvári egyetemmel van nemzetközi egyezményünk, s kapcsolatot tartunk fenn kanadai magyar szervezetekkel is. Hidat szeretnénk építeni a Magyarország határain kívül élő magyarság felé is. □ Egy ideig Nápolyban élt Márai Sándor. Él-e még valamilyen emléke Nápolyban, ismerik-e őt a magyar szakos hallgatók? • Igen. Épp ez idén egyik hallgatónk Márai Sándorból fogja írni a szakdolgozatát. (A szerző a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének oktatója) Emléktábla-avató Perkupa (ÉM) — Mató Jánosné Stépán Ilona pedagógus tiszteletére emléktáblát avattak tegnap délután a perkupái Általános Iskolában. A márványtáblát leleplező Falucskai Gusztáv polgármester elmondta, hogy a mindenki által tisztelt Ilonka néni évtizedekig tanított a helyi iskolában, generációk nőttek fel a keze alatt, nyugdíjasként is sokat tett a településért. Megjelent versei, helytörténeti dolgozatai és tanítványai visszaemlékezései mellett most már márványtábla őrzi a tavaly elhunyt pedagógus emlékét. Színházi íjászat Miskolc (ÉM) - Az évadzáró társulati ülést már tegnap megtartották, de ma, szombaton este 7 órától a Páholy-bérlők még láthatják a Miskolci Nemzeti Színház Varázsfuvola című előadását. Ezt követően a hagyományos Páholy-partyn különleges meglepetések váiják a közönséget. Az operához illő műsor keretében fellép a Los Andinos együttes, Bélyeiné Gogolyák Mária és Bélyei Adél hárfakettőst ad elő, lesz íjászbemutató, és egyéb meglepetéseket is ígérnek a szervezők. Keleti-napok Miskolc (ÉM) - „Keleti kultúra és filozófia” címmel a Diósgyőr Kultúrájáért Alapítvány és a Tan Kapuja Buddhista Főiskola június 16. és 18. között Keleti-napokat rendez a Diósgyőri várban. Mint a szervezők elmondták: a rendezvénynek nem célja, hogy a buddhizmust az egyedül üdvözítő vallásként mutassa be, hanem a toleranciára és együttérzésre épülő tanításokon keresztül egy távoli, kevésbé ismert kultúra világát szeretnék az érdeklődőkhöz közelebb vinni. Az egyes, napi eseményeket - amelyek délután 5 órakor kezdődnek -a buddhizmus tanításaihoz, filozófiájához kötődő előadásokkal nyitják meg. Lesznek meditációs gyakorlatok, harcművészeti és táncbemutatók, az estébe hajló programban pedig színházi előadásokat, tradicionális indiai, valamint mai blues- és jazzmuzsikát is hallgathatnak az érdeklődők. Nyelvtanfolyam Miskolc (ÉM) - Intenzív nyelvtan- folyamokat indít angol, német és francia nyelvből - kezdő és középhaladó szinten - a Miskolci Bölcsész Egyesület. A tanfolyamokra jelentkezni az egyesület tanulmányi osztályán lehet. (Mindszent tér 1., V- emelet 539-es szoba). Az első megbeszélést ugyanezen a helyen június 20-án, délután 4 órakor tartják. Dixie és blues Miskolc (ÉM) - Két koncertet is hallgathatnak ma a zene rajongói- A Black and Blue Dixieland együttes ingyenek koncertje délután 2 órakor kezdődik a Ládi Bazárban (Miskolc, Gózon Lajos u. 19.), az ózdi Kox Blues Band pedig a Vian- klubban (Tokaj szolgáltatóház mellett) lép fel este 9 órától. Katonazene Debrecen (MTI) - Az idén 10. alkalommal rendezik meg a nemzetközi katonazenekari fesztivált. A központja ezúttal is Debrecen lesz. Budapesten a Magyar Honvédség Művelődési Házában pénteken tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy a honvédparancspokság és a debreceni önkormányzat - június 18. és 25. közötti - közös rendezvényére összesen 500 katonazenészt várnak. Közülük kétszázötvenen Németországból, Romániából, Szlovákiából és Lengyelországból érkeznek. Hazánkat kilenc katonazenekar képviseli a fesztiválon. A már hagyományossá vált, nagy sikerű nemzetközi katonazenekart fesztivál célja a katonazene népszerűsítése, a múlt ápolása. Az idén megemlékeznek Bartók Béla és Fi- gedy-Fichtner Sándor katonakarmester és zeneszerző elhunytának fél évszázados évfordulójáról. A katonazenekarok Debrecenen kívül, Hajdúszoboszlón, Nyíradony- ban, Hajdúböszörményben és Hajdúnánáson is fellépnek.
