Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-09 / 108. szám
1995. Május 9., Kedd 4 B Itt-Hon ^MOZIMŰSOROK Május 9-l6-ig Kazincbarcika 09-én: Halálugrás. Színes amerikai ak- ció-thriller. (Kezdés: 18.00 óra.) 11- 12-én: Ponyvaregény - Pulp fiction. Színes amerikai film. (Kezdés: 18.00 óra.) 13- án: Az arcnélküli ember. Színes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra.) 14- én: A hazug szuka. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra.) 15- én: A hazug szuka. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 18.00 óra.) 16- án: Négy esküvő és egy temetés. Színes szinkronizált angol komédia. (Kezdés: 18.00 óra.) Mezőkövesd 12- én: A kis gézengúzok. Színes szink-' ronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 19.00 óra.) 13- 14-én: Halálugrás. Színes amerikai akció-thriller. (Kezdés: 19.00 óra.) Ózd 09-én: Az éj színe. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra.) 11-én: A hazug szuka. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra.) 13- án: A hazug szuka. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra.) 15-16-án: Kő egy csapat! Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17.00 és 19.00 óra.) Tiszaújváros 11-12-én: Zaklatás. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.30 óra.) 14- én: Jim Carrey - A maszk. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17.30 óra.) 15- én: Ponyvaregény - Pulp fiction. Színes amerikai film. (Kezdés: 17.30 óra.) Amatőr poéták Köszönöm... Életem fékei végetérve, örök félelmeim félretéve. Megköszönve, hogy elengedtél, könnyes szívemből kilebegtél. Ha a szabadba kilódulok, engedj a tüskéken ugrándoznom. Enyhülést találva megbékélek, Teremtőm segíts meg, hiszen félek. A jövő mit hoz, mit képzelek? Teszem dolgom, mint eddig tettem. A kínom táplálni már nem fogom! Halványuló csillagomat pátyolgatom. Zvadáné Farkas Erzsébet Kazincbarcika Egy alkotó család tradicionális tárlata Gömörszőlős (ÉM - KM) - A gömörszölősi E. Kovács László és családja munkáiból nyílt kiállítás a sárospataki képtárban, amelyet Kovács Dániel nyitott meg, aki elmondta: a Kovács család élete és munkája példája annak az elkötelezett értelmiségi magatartásnak, amely egyedüli lehetősége a magyar falu és hagyományai megtartásának. Tevékenységük mentes-az álromantikus, „bokrétás” politikai fennhan- gokkal teli népiességtől. Nagy elődeik nyomdokain haladva rendszertől független felelős közösségszervező cselekvés ez, e vérzivataros század végén. A hetvenhárom éves E. Kovács László ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely a 30-as évek Sárospataki Népfőiskola virágzásához kötődik. A tehetséges gömörszölősi fiatalember e nevezetes iskolában „fertőződött” meg a népi gondolattal, ekkor vált elkötelezettjévé nemzetének és a gömöri tájnak. Életútjának számos állomása kötődik szülőföldjéhez és Sárospatakhoz. Itt vált belőle széles látókörű értelmiségi, múltját kereső falukutató, érzékeny művész. Mozgalmas élete során volt szabad gazda, tisztviselő, múzeumigazgató, civil szervezetek alapítója, polgármester. Bármerre is vitte sorsának akarata, két dolog állandó meghatározója volt élete folyamának: a felvilágosult értelmiségi lét és a művészet kifejező erejében való hit. Képeiről a megkapó szépségű gömöri táj érzékeny megragadása és az ott lakó ember iránt érzett soha el nem múló szeretet sugárzik. Alkotásai, írásai, képei mindig azt az örökbecsű értéket hordozzák, melynek alapelemeit az iskolától kapta. A hitves E. Kovács Lászlóné Babus Éva a családi hagyományokat ápolva készíti szőtteseit. Munkái az ottani emberek használati, ünnepi tárgyain, eszközein a századok óta kialakult díszítő elemeket tárják elénk. Hasonló megbecsüléssel fordul távoli tájegységek - Székelyföld, Kalotaszeg népművészete felé is. Eddig számos országos és regionális kiállításon szerepelve - több nívódíját és számos más elismerést kapott. Félje mellett ő is részt vesz a falu és a tájegység közösségének szolgálatában. A gömörsző- lősi Néprajzi Gyűjtemény és Kis-galéria vezetője. _ Leányuk E. Kovács Éva Óz- don született 1960-ban. Gyermekkora szülőfalujához, Gö- mörszőlőshöz kötődik. A falusi környezet, a táj későbbi rajzainak is meghatározó elemévé vált. Szülői példa nyomán már korán elkezdett rajzolással-fes- téssel foglalkozni. A középiskolát Miskolcon, a Zrínyi Ilona Gimnázium rajztagozatán végezte. Az egri Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán szerezte diplomáját. A főiskola elvégzése után Kazincbarcikán tanított, s itt a városi Izsó Miklós Képzőművészeti Kör tagjaként rajzaival rendszeresen vett részt kiállításokon. 1984- ben a Borsodi Amatőr Képző- művészeti Stúdió tagja lett. 1987-től Ózdon több éven át vezette a városi gyermek tehetséggondozó képzőművészeti szakkört. 1990-ben férjhez ment, s szülőfalujában telepedtek le. Közben etnográfusi diplomát szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi szakán. A családi kiállítás június végéig látogatható. Országos vetélkedő a tudós emlékére Miskolc (ÉM - SZK) - A helyi Herman Ottó Általános Iskola, a nagy természettudós születésének 160. évfordulóján, a nevét viselő általános iskolák részére - országos vetélkedőt szervezett, amelyen nyolc oktatási intézmény vett részt. Az első napon a résztvevők megtekintették Herman Ottó sírját, emlékházát és az István Cseppkőbarlangot. A vendéglátók színvonalas irodalmi műsora után Fejér István Miskolc alpolgármestere nyitotta meg a versenyt. A háromtagú csapatok 17 kérdéscsoportra adtak válaszokat, bizonyítván felkészültségüket. A színvonalas versenyben első lett a miskolci Herman Ottó Gimnázium 5. évfolyama, második az Alsózsolcai Általános Iskola, harmadik a tiszaújváro- si Széchenyi Általános Iskola Herman Ottó Gyermekszervezete. A további sorrend: Répáshuta, Felsőpakony, Csernely, Kazincbarcika, Tatabánya. A zsűri elnöke Rémiás Tibor, a Miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese szerint a verseny tartalmas volt, a résztvevők jól felkészültek, sokrétű tudással jöttek, s mindez a felkészítő tanárok tevékenységét is dicséri. A versenyt első alkalommal kezdeményező miskolci 42-es számú iskola az országos vetélkedőt példás felkészültséggel szervezte és rendezte. A versenyzőknek olyan saját készítésű tárgyakat is be kellett mutatniuk - főként természetes anyagokból -, amelyek a nagy tudós munkásságával voltak kapcsolatosak. Mindezért különdíjakat kapott a Herman Ottó Gimnázium 5. évfolyama, Csernely, Kazincbarcika, és Tatabánya. A nyertesek a szponzorok által felajánlott gazdag könyv és albumcsomagot is átvehettek. Antal Imréné, az avasi Gesztenyés Úti Általános Iskola igazgatója elmondta: iskolájuk 1988-ban vette fel a híres polihisztor nevét. Van túra szakkörük, két éve „erdei iskolájuk”. Bízik abban, hogy az országos versennyel hagyományt teremtettek, s egyben a Herman Ottó iskolák barátságát is erősítik. A versenyt követően a győztes miskolci gimnázium csapata szép Emlékfát ültetett. 1995. Május 9., Kedd Itt-Hon B 5 Egy partizánra emlékezve május 9-én Almában lőtték agyon egy tanyai jászolban Az egykori Macskás-tanya, Szőnyi Márton partizánvezér utolsó búvóhelye.. . Fotó: Dobosy László Kissikátor (ÉM - KCS) - Akkor, 1944. szeptember 7-én szombaton délután éppen lepénysütéshez készülődtünk az udvaron -, meséli a nyolcvanadik évét taposó néni a jelenetet - amire évtizedek elteltével is kitűnően emlékszik. - A kemence már meleg volt, s raktuk bele sorban a tepsiket tele lepénnyel, mákos-diós kalácscsal, morvánnyal. A nászasszonyom vette észre az úton a szekeret, s már szaladtunk is mindannyian a kapuba. Az a nagy ember ott volt letakarva a riyáriszekér fenekén. Még most is látom magam előtt: teljesen végig élte a kocsit, a lába még le is lógott róla. Kissikátorban ugyanis másnap volt kisasszony napja, a templombúcsú ideje. Ez alkalommal azonban nem a készülődés tartotta lázban az embereket, hanem a hír, amely hajnalban futótűzként terjedt mindenfelé: a Macskás-tanyán lelőtték a partizán Szőnyi Mártont. Emberi fogadtatás Névről nem sokan ismerték a környékbeli tanyákon ahol bujdosott, a gyerekek is inkább csak „gitáros Marcinak” nevezték, a vállára akasztott géppisztoly miatt. S azt végkép nem tudták, hogy Szőnyi Márton horthysta repülőtisztként kezdte katonai pályafutását a Szovjetunióban csatlakozott „ellenségeihez”, s partizánként tért haza. Ejtőernyőn dobták le az ismeretlenbe, a háború utolsó előtti esztendejében. A repülőhadnagy - mert ekkor már az volt - elvesztette csapatát, egyedül bolyongott Sikátor erdeiben. Sokáig nem mert az emberekkel találkozni. Félt, hogy elárulják az egyébként már utána nyomozó csendőröknek. Aztán augusztus ,20-a körül nem bírta tovább. Éhes volt, elcsigázott, betért Frecskóék tanyájára. Az ottaniak kedvesen fogadták, megetették, s a padláson a friss szénába helyet is adtak neki éjszakára. Frecskó János, a gazda hajnalban költötte mennie kellett, hiszen ó volt az első számú közellenség, a partizánparancsnok, akit ha megtalálnak náluk, biztosan az egész családot börtönbe zárják. Ezt Szőnyi sem akarta, tisztában volt vele milyen veszélyt hozhat ezekre a kedves emberekre. így maga kérte, hogy amint pirkad, ébreszszék fel. Tanyáról tanyára Az ezt követő napokban aztán nem is találkoztak. Ugyanis Frecskó Jánost egy éjszakára a csendőrök bezárták, gyanúsítottként kihallgatták, hogy bujtatta-e a partizánvezért. Ezután ismerkedett meg a szomszéd tanya lakóival. Ide, Elek-Kukó Jánosné tanyájára járt a leggyakrabban, akinek serdülő fiai - Elemér és Géza - rajongásig szerették Jó barátságot kötöttek vele. Ok vittek neki tejet, ételt, s ha hozzájutottak újságokat is. Ebből tájékozódhatott Szőnyi Márton a háború állásáról, s magyarázta a gyerekeknek is a politika „huncutságait”. Bujdosása alatt még nagyon sok tanyasi emberrel ismerettséget kötött, így került el a Macskás-tanyára is. Segített krumplit szedni a gazda sógornőjének, aki meghívta vacsorára. Ezt vette észre a tanya ura Kisbenedek Bálint, s tudta, hogy Szőnyi az óljukban éjszakázik. Rendhagyó temetés A vita azóta is tart, máig nem tisztázott, hogy ki jelentette be a csendőröknek a hadnagyot. A gazda vagy a cselédje? Mindenesetre nyolcévi fegyházbüntetésre ítélték Bálint gazdát. A csendőrök, akik hajnalban lopakodtak az ólhoz, álmában lőtték agyon a jászolban fekvő férfit. Védekezni sem volt módja, ideje. Arra sem kapott esélyt, hogy megadja magát. Ez minden egyszerű embernek bántotta az erkölcsi érzékét, tudták, érezték: itt valakit egyszerűen meggyilkoltak. A kis körtemplom melletti temetőben vasárnap reggel százával gyülekeztek Sikátor és a környék lakói. S nem csak a búcsúi szentmise miatt. A sokuk által ismert kedves fiatalembert jöttek búcsúztatni. Mert nekik nem volt más, csak egy ember, aki tisztelte őket, s ők felnéztek rá. Nem kellett ehhez semmilyen politika, őket soha nem is érdekelte ilyesmi. Szőnyi lehetett volna bárki, ember volt;, akit lesből gyilkoltak meg, s nem a tisztességes harc játék- szabályai szerint. A pap különböző indokokra hivatkozva nem volt hajlandó eltemetni, a kántor viszont, aki leemelte felsőtestéről a takarót, gyermekkori iskolatársára ismert benne. O nem húzódozott, elénekelte a circumdederumot, s a gyászének hangjára a nép elkísérte utolsó útjára. Epilógus helyett A második világháború számokban A hadszíntér területe: 22 miihó négyzetkilométer. A háború időtartama: 2 év és 194 nap. A hadviselésben résztvevő államok száma: 61. A halottak száma: 32 millió ember. Koncentrációs táborokban elpusztult: 12 millió ember. A sebesültek száma: 35 millió ember. Magyarország vesztesége: 600 ezer ember. Az Itt-Hon konyhája Szegedi csirkegulyás Hozzávalók: 70 dkg konyhakész csirke, 12 dkg vegyes zöldség, egy gerezd fokhagyma, fél dkg pirospaprika, 10 dkg liszt, 1 tojás, 50 dkg burgonya, 3 db zöldpaprika, só, 10 dkg vöröshagyma, kevés köménymag. Elkészítés: az apróra vágott vöröshagymát zsírban megpirítjuk, megszórjuk pirospaprikával, gyorsan elkeverjük. Hozzátesszük az összevágott fokhagymát és köménymagot, és zsírjára lepirítjuk. Ekkor beletesszük a megtisztított, feldarabolt és jól megmosott csirkét (májával és zúzájával együtt), megsózzuk, és fedő alatt, egyenletes tűzön majdnem puhára pároljuk. Ha kell, időnként kevés vízzel felengedjük, ha majdnem puha a csirke, zsírjára lepirítjuk. Ezután beletesszük a kisebb kockára vágott friss zöldpaprikát és a külön még kisebb kockára vágott és megfőzött vegyes zöldséget, főzőlevével együtt. Úgy engedjük fel, hogy a csirkegulyásnak körülbelül 3 deci levese legyen személyenként. Együtt puhára főzzük, ha kell, utánaízesítjük. Leve- sestálban tálaljuk. Lisztből és tojásból gyúrt - és külön vízben kifőtt - csipetkét tesszünk bele, és a tetejére pár darab karikára vágott zöldpaprikát teszünk. Piskótatekercs Hozzávalók: 8 db tojás, 15 dkg porcukor, reszelt citromhéj, kávéskanálnyi citromlé, 16 dkg liszt. Elkészítés: 8 tojásfehérjének kemény habjába felverünk 8 dkg porcukrot, majd hozzákeverjük a 8 tojás 7 dkg cukorral kikevert sárgáját, egy kis reszelt citromhéjat, egy kávéskanálnyi citromlevet és 16 dkg lisztet. A tepsibe fehér papirost teszünk. Erre a tésztát ujjnyi vastagon felkenjük, és meleg sütőben sütjük. Ha kisült, a tésztát a papirossal együtt kivesszük a tepsiből, megfordítjuk, és a papirost lehúzzuk róla. Barackízzel megkenjük, s a két szélét levágjuk, hogy csavarásnál ne törjön. Az összecsavart tekercset abba a papírba, amelyben sült, jó szorosan belecsavarjuk, és legalább 15 percig állni hagyjuk. Azután vizes késsel felszeleteljük a tekercset, és sodót adunk mellé. Vaníliasodó Hozzávalók: 2 és fél dl tej, 8 dkg cukor, 2 egész tojás, 2 dkg liszt, egy kis vanília. Elkészítés: 2 deci tejet 4 deka cukorral és vaníliával felforralunk. A két tojássárgáját a 2 deka liszttel és fél deci hideg tejjel simára keverjük. Óvatosan hozzáadjuk a forrásban lévő cukros-vaníliás tejet, és folytonos keverés mellett forralásig hevítjük. így forrón hozzákeverjük az időközben 4 deka cukorral kemény habbá vert 2 tojásfehérjét. Ízesíthetjük sokféleképpen: rummal, citromhéjjal, narancshéjjal, pörkölt mogyoróval, attól függően, hogy mihez adjuk. ludit előszeretettel örökíti meg Gömörszőlős arculatát
